Kedves István!

Én árnyaltabban fogalmaznék Brian Tracy meglátásaival kapcsolatban.

A gyerekekkel nagyon jól lehet szót érteni, ha partnerként vannak kezelve.
Amikor a választások közül mindegyik biztonságos, akkor érdemes lehet
időről-időre rájuk bízni.
Különösen érdekes lehet utólag megbeszélni (a gondolkodását, érzéseit
megismerni), hogy milyen meggondolásból is döntött úgy, ahogy.
Ahogy a sakkedző is megbeszéli és kielemzi kis tanítványával annak
játszmáit... :)

A "nem feladni" tézisével kapcsolatban: a legtöbb ember önbizalomhiányban
vagy akarathiányban szenved. Vágyik erre-arra, de nem teszi meg a célokért
azt, amit megtehetne... idősebb korában, vagy "odaát" felismeri, hogy "ezt
is megcsinálhattam volna, az is lehettem volna"... no, majd a következő
életben. :)

Buddha is azután adta fel az aszkétaságot, hogy előtte "elment a
végletekig"...

Sokszor tehát nem az a gond, hogy képtelenek váltani, elengedni, hanem 
hogy
egy célt túl hamar feladnak, mielőtt komolyabb energiát, figyelmet
beletettek volna. "Ez nekem nem megy" - mondják. Pedig rengeteg sikeres
sportoló és üzletember példája bizonyítja, hogy a sikerhez küzdés, kitartás
is szükséges.

Természetesen nem lesz mindenkiből "csúcs-ember"... de hétköznapi szinten,
kisebb ügyekben is sokat számít a kitartás. Ismerek olyan embereket, akik
lehetetlennek látszó ügyeket szoktak elintézni, rámenőséggel, kellő
kitartással. :)

A mérce másik végén persze érdemes megtanulni azt is, hogy ha mindent
megtett az eredményért, akkor is előfordulhat, hogy mégsem megy... de
amiatt legalább nyugodtan tud aludni, hogy ő a maga részéről mindent
megtett.

Szeretettel egyre jobban:

Laci

Brian Tracy:
"A turistaút megkerülte a tavat. "

István:
"Három út van. Az egyik a szakadékba vezet. A másik a tavon
keresztül csónakkal, ami bármikor elsüllyedhet. A harmadik a jó
út."

Gondolkozz, Szása! Gondolkozz! :-)

Brian Tracy:
"Fiam, egyvalamit biztosan tudok rólad - te soha nem adod fel.
Hát, hogy a gyermekem magára mutat és azt mondja a többieknek:
tudjátok, én soha nem adom fel! Nos, ez az a hozzáállás, ami
garantálja számára a sikert az életben."

István:
"Vagy az oltári nagy bukást. Tipikus amerikai butuska
gondolkodás, szuggesztio."

Nem is vitték semmire az utóbbi évszázadokban :-)

Mahatma Gandhi (aki az indiai dzsaina vallás követője volt,
amely vallás egyesíti magában az ősi hindu világnézetet a
későbbi buddhizmus vallásbölcseleti eredményeivel) is
feladhatta volna, amikor 1922-ben hat év börtönbüntetésre
ítélték, amiért az egész országot polgári engedetlenségre
buzdította.

Egyre jobban
Zoli

Kedves Lista, kedves István-varázsló!

#4570 Zoli idéz Brian Tracy-tól:
>> ...  Mire én: Te vagy a vezető - te döntesz!
Látnod kellett volna, ahogy kihúzta magát, ahogy rögtön másként kezdett
gondolkodni magáról.

> No akkor lássuk. Három út van. Az egyik a szakadékba vezet. A másik a
tavon keresztül csónakkal, ami bármikor elsüllyedhet. A harmadik a jó út.
No én a butus szülő nyugodtan rábízom magam az 5 éves kislányom
választására és miután a szakadékot választotta, amiről nem is tudott,
családostól lezuhanunk. Hát én is kihúzhatom magam, nem csak a
kislányom.
Hol a bibi???

- Van egy ismerősöm, tőle hallottam. A gyerekek észjárásáról szól:
,,Nem hülye, csak kicsi."

Az esetet ebből a szempontból kellene megvilágítani.
Azt írod, van három út, de a felnőtt se tudja, hogy melyik vezet a
szakadékhoz. (A másik két lehetőségről is csak sejtése, illetve előítéletei
vannak.)

Ezért aztán teljesen mindegy, hogy ki vezeti a csapatot. Sőt! A gyereki
megérzések, a folyamatosan alfa állapotban lévő agy, még előnyt is
jelenthet.

Ha egy útról kiderül, hogy rossz, azt a gyerek is észreveszi, ő sem vezeti
szakadékba a többieket. Arról nem is szólva, hogy a felnőtt tanácsadóként
bármikor korrigálhat, megtaníthatja a helyes döntési folyamatot.
Viszont más csak beszélni a helyes döntésekről, és más megtapasztaltatni.

Az indoklásod nem rossz, csak nagyon lebutítod vele a gyereket.

>>- a barna hajú babát választod, vagy a szőkét? ...
Aztán ahogy nő, okosodik, nehezíthetők a választások és a döntések.

- Igen, de a fokozatosságot nagyon nehéz eltalálni, ezenkívül nem is
biztos, hogy szükség van rá.
Ha véletlenül olyankor kerül nehezebb döntés elé, amikor Te nem vagy ott,
akkor meg pánikoljon be?

>>Ugye nem kell tovább magyaráznom. Aztán ha felnőtté vált, akkor nélkülem
úgy dönt, ahogy akar!!!! De csak akkor!!!  Ha jól megtanítottam, nem kell
félnem a választása és a döntése következményeitől. Persze akkor is
felülbírálhatom és nekem nem kell
követni őt, ha nem akarom!

- Mikor lesz felnőtt valaki?
- Ha addig nem dönthet kedvére, akkor utána sem fog, mert megszokta.

A felnőtté válást a 18. életév betöltése jelenti, vagy az első berúgás, 
az
első cigi, netán az első szerelmi légyott?

> Fiam, egyvalamit biztosan tudok rólad - te soha nem adod fel.
... Nos, ez az a hozzáállás, ami garantálja számára a sikert az életben."

>>- Vagy az oltári nagy bukást. Tipikus amerikai butuska gondolkodás,
szuggesztio.

- Kitartás nélkül viszont semmilyen siker sincs. Még picike sem.

Attól, hogy kitartásra nevelem a gyerekemet, még elmondhatom neki azt is,
hogyan próbálkozzon újra és újra.
Ha így nem megy, próbáld meg másképp! Ha sehogy se megy gondolkozz el
rajta, hogy lehetséges-e egyáltalán?
Ha nem lehetséges, sem adtad fel korán, mindent megtettél érte.
Ha nem lehetséges, akkor van-e valamilyen más, hasonló cél, amit viszont 
el
tudsz érni?
Ha nem lehetséges, akkor ki szerint nem lehetséges? (Még a tudósok is
képesek nagyot tévedni ilyen téren.)

Lehetne még hosszan sorolni a pontosításokat.

A leírtak ellenére sem rosszak az érveid, csak talán túlságosan
pesszimisták.
Hogy ki a legjobb?

Csak kategória kérdése. Mindenki képes olyan kategóriát létrehozni, amiben
ő a legjobb. (Legalábbis a környezetében nem ismer mást, aki tőle jobb
lenne.)
Pl. a legjobb apa, a legjobb anya, a legjobb gyerek, a legjobb puskázó, 
a
legjobb tanuló, a legjobb barát, stb.
Maga a legjobb szó is csak relatív: Ki dönti el, és mi alapján?

Ha pedig akárki eldöntheti, akkor igenis lehet a legjobb. Sajátmaga szerint
ő lesz a legjobb. És ez már pozitív állításnak elég is ebben a formában.
Amit én elhiszek magamról, az előbb-utóbb valósággá válik.

Minden jót kívánok!

Üdvözlettel:

István

Kedves Agykontrollosok !

Hálás szeretettel köszönöm a Kristóffal - 27 éves, agydaganatos fiammal 
- 
kapcsolatos jókívánságokat, gondolatokat és tanácsokat. 
A műtétet többször is el kellett halasztani, de most egészen biztos, hogy 
HOLNAP, április 27-én fél kilenctől lesz - Linzben, Ausztriában, a Wagner-Jaure
g
g Idegklinikán. A sebészek 6-7 órás műtéttel számolnak.

Ha lehet, küldjetek szeretetet, gyógyító fényt, energiát. Képzeljétek el, 
amint egészségesen, jókedvüen integet felétek a kerékpáros túrákat vezetve.

Én bennem is tudatosodott, hogy a lázadás és a robbantás újabb betegségeket 
válthat ki. A szelíd gyógymódok, a SZERETET az egyetlen jó út. 

Itt küldöm ezt a verset hálával és szeretettel :

Aranyosi Ervin
Hány világ van?


Hány világ is van e világban? 
Ahányan élünk itt, e földön. 
S milyennek látjuk mostanában? 
Szabad, táguló, vagy bezárt börtön? 
Te rajtad áll, milyennek látod, 
Elméd jelent miként teremt. 
Olyannak látod a világod, 
amilyen épp szemüveged. 

S hány világ is a te világod, 
mikor a gondolat szabad? 
Társaidat szívedbe zárod, 
s nem építesz többé falat. 
Minden lépés, öröm forrása, 
a szépet is felismered? 
Válassz utat, sose lépj másra! 
Kísérje utad szeretet.  

Egyre jobban !

Halász Márta