hogyaszongya...jaj jányok efelejtettem üdvözölni benneteket...eh
bocsinánat...eh...ja és Zoltánt is, szegény mindig háttérbe szoritja
gondolom a nőnap...

Egyél fiam mézet, mert jó, és a színméz édes a te ínyednek. Ha

mézet találsz, egyél, amennyi elég neked, de sokat ne egyél, hogy

ki ne hányd azt.

Te visszatéríted a halandót a porba, és ezt mondod: Térjetek

vissza, embernek fiai. Mert ezer esztendő annyi előtted, mint a

tegnapi nap, amely elmúlt, és mint egy őrjárásnyi idő éjjel.

Elragadod őket: olyanokká lesznek, mint az álom, mint a fű, amely

reggel sarjad és virágzik, estére pedig elhervad és megszárad.