Kedves Listaolvasók!

Gondolom mindenki ismeri az alábbi Frank Outlaw-nak tulajdonított,
és itt a listán is szorgalmasan idézett bölcsességet:
Ügyelj gondolataidra, mert azok szabják meg szavaid,
ügyelj szavaidra, mert azok szabják meg tetteid,
ügyelj tetteidre, mert azok szabják meg szokásaid,
ügyelj szokásaidra, mert azok szabják meg jellemed,
ügyelj jellemedre, mert az szabja meg sorsodat.

Ez egy remek példa arra a káoszelméleti megfigyelésre is, ami
pillangó-, vagy lepkeszárny-effektusként került a köztudatba.
Ez kb arról szól, hogy egy folyamat kezdeti szakaszán akár egy
apró és jelentéktelennek tartott tényező is képes a végeredményt
beláthatatlan mértékben befolyásolni, vagy kiszámíthatatlan
irányba elvinni. Egy szárnycsapás itt, esetleg vihar támaszt ott.
Költöi túlzás ugyan, de az elv nagyon is valós. Bár Outlow szavai
inkább egy spirituálisba nyúló "láncreakciót" ír le (gondolattól
a sorsig), amit talán van aki vitat, de magát az elvet azért
mindenki elfogadja.

Sajnos Outlow gondolatát igazolja a 20. század nagy, ha nem a világ
legnagyobb gyógyszerbotránya is, ami a thalidomide-tartalmú
gyógyszerekkel függ össze (Contegran, Neurodesyn, Distaval,
Kevadon stb). Ezek az ici-pici tablettácskák emberek ezreinek sorsát
és álmait törték  derékba. (Ha valaki esetleg nem ismerné, ez a
mellékhatások nélkülinek, "ártalmatlannak" kikiáltott kis nyugtató,
50 évvel ezelött, világszerte kb 12 000, zömében végtag nélkül
született csecsemö sérüléséért volt felelös. Plusz az ismeretlen
számú elvetélésekért).

Visszatérve a fenti Outlow idézethez. Azt mondja, hogy egy gondolatom
végsö soron akár a sorsomat is meghatározhatja.
Nos, az eddigi sorokat csupán a következö gondolat miatt írtam:
Szerintem olyan nincs, hogy valami CSAK az én sorsomra lenne hatással.
Ami engem érint, az valahol-valamennyire mindenkit érint. Erre talán
éppen az elöbb említett gyógyszer-botrány a legjobb példa.
A profit gondolatától elvakult gyógyszeripar felelötlensége nem csak
a sérült gyerekek sorsát pecsételte meg, hanem annak szülei sorsát is,
egész családok sorsát, söt bizonyos szinten egész társadalmak "sorsát"
is, hisz a túlélök zöme a társadalom támaszára, eltartásra szorult.

Ha így nézem, akkor mégis igaz az az állítás, hogy
"a világ egy tükör". Gondolatok eredményei tükrözödnek benne.
Olyan gondolatoké is melyeket nem is én gondoltam.

Vigyázzunk egymásra, és gondoljunk szépeket.

Szeretettel
Remete