Kedves Zoltán, kedves lista!

Leveledben, "Szemben az árral - hasonlatok" ( #4182), remekül
illusztrálod azt a felismerést, hogy bármely hasonlatról is legyen
szó, az mind valahol elöbb-utóbb sántítani fog.
Egyébként ez a "szemben az árral" téma IS mélyen az AK-rol szólt,
mint szinte minden amiröl itt írogatok.
Ugye az AK is azt tanítja, hogy ha kell, akkor igenis segíthetünk
magunkon, tehetünk valamit a "sodródás" ellen, és nyújt is hozzá
megfelelö gyakorlati eszközöket. Most éppen egy ilyen gyakorlati
eszköz után kutat Edina listatársunk.

Szia Edina!
Örülök, hogy írtál, és megszakítottad ezt az enyhén filozófikus
beltenyészetet:))

Leírásod szakmai részéhez nem tudok hozzászólni, de nagyon jó volt,
hogy ily részletesen leírtál mindent. Leveledböl édesanyám
csípökálváriája jutott eszembe. Bár ö nem hitt, ahogy ö mondta az
AK-féle "hókusz-pókuszokban". A mütéttöl nagyon félt, ezért húzta
az idöt, végül már kerekes rollátorral mozgott, szenvedett, és  mikor
a fájdalmai már szinte elviselhetetlenek voltak, csak akkor kérte a
csípömütétet. Sajnos pár nappal a mütét elött a félelmei ismét
elhatalmasodtak, és lemondta a mütétet. Nos ez volt édesanyám háttere,
mikor végre kicsit befogadóbb lett az öngyógyító praktikák iránt.
Néhány technikát kipróbáltunk (hetekig együtt csináltuk), és csupán
egy, a legegyszerübb technika hozott számára érezhetö javulást. Ez
pedig nem volt más, mint a "beteg" részre való rendszeres, intenzív
"gondolat-koncentráció". Gondolom sok AK-os tanácsot fogsz kapni
itt a listán, ezért inkább azt az AK-lal "határos" technikát fogom itt
leírni, ami édesanyámnál látványos javulást hozott.

Lehet, hogy elöbb ismét egy kicsit "filozófikus" leszek, mert úgy
érzem itt most ki kell térnem valamire. Ugye azt írtam az imént, hogy
"gondolat-koncentráció", abban az értelemben, hogy ez hozta anyukámnál
a javulást. Nos, szerintem itt nagyon fontos tudni, hogy bár mi mindég
gondolatot írunk, és látszólag a gondolattal manipulálunk, mégse maga
a gondolat hozza az enyhülést. (Egyszer már kifejtettem, hogy végsö
soron sosem a gondolat teremt).
Ezt két dolog miatt is ki kellett emelnem.

Egyrészt, ha egy leírásban, vagy egy "program" szövegében ki van
hangsúlyozva maga a "gondolat" fontossága, akkor elképzelhetö, hogy
esetleg egy olyan reflex, vagyis program épül be, ahol maga a gondolat
lesz az eredmény, vagy a hatás feltétele. Elvileg ez nem lenne baj, de
a tapasztalat azt mutatja, hogy ez a minta a késöbbiekben már
ismétlödni fog, ami nem hiszem, hogy mindég olyan elönyös lenne.

Másrészt,  sokszor nem teszünk különbséget a gondolat, és a tudat
között. AK-os tanfolyamon volt egy gyakorlat mikor különbözö
anyagokba képzeltük magunkat. Ott sem az volt igazán a lényeg,
hogy a gondolatot beküldtük az anyagba, hanem az, hogy a tudatunk
ott volt. Ez történik majd itt is, és mivel egy kis gyakorlattal akár
"gondolat nélkül" is müködni fog, ezért kellett disztingválni.

Vissza az alkalmazáshoz. Az elöbbi sorokat figyelembe véve, elsö
lépésként, a csípöket tehermentesítve, ellazultan, gondolatban
centiröl-centire "végigtapogatod" a tested börét. Tapasztalni fogod,
hogy ahol a "gondolatod" jár (valójában ugye a tudatod :) ott
melegséget érzel. Ez egy valóságos höemelkedés, hömérövel kimutatható.
Ez a gyakorlat arra szolgál, hogy egyrészt a megfelelö ellazultságot
elérjük, másrészt pedig megerösítjük hitünket abban, hogy amit itt
most müvelünk annak komoly fiziológiai hatása van.
Ezt az elsö lépést idövel át lehet majd ugrani.

Második lépésként ugyanezt a fókuszálást kell elvégezni, de most csak
a fájdalmas rész körül. Itt most kicsit tovább el lehet idözni, és meg
kell próbálni mélyebbre is hatni. Ilyenkor az ember mindkét sonkája
igencsak beforrósodik :) Idövel ezt a lépést is át lehet majd ugrani.

Harmadik lépés az, mikor konkrétan a csontra, pontosabban a csontba
(!) helyezzük tudatunkat. Az elején még centiröl-centire lehet
"ingázva" fókuszálni, de idövel az egész problémás részt is be lehet
majd egyszerre fogni, akár mind a két oldalt is egyszerre!

Negyedik lépés az extra gyógyító energia mobilizálása, felhalmozása a
gyógyítandó helyen. Ez is nagyon egyszerü, úgy történik, hogy mikor
érezzük (tudjuk), hogy tudatban benn járunk a csont belsejében, (mint
ahogy azt az AK-szemináriumon is tettük pl. a fémekkel,) akkor veszünk
egy mély lélegzetet, benntartjuk, miközben tudatban maradunk a
csontban. A levegöt csak addig tartsuk bennt mig ez kényelmes
számunkra. Néhány perces szünetekkel érdemes ezt 3-4-szer
megismételni. (E 3-4 ismétlést együtt valamiért egy "blokk"-nak
nevezik.)

Ilyen blokkot naponta többször is el lehet (kellene) végezni, de
elalvás elött a legjobb, söt az az igazi, ha sikerül belealudnunk.
Arra az egyre kell gondolni, hogy ha elalvás elött az elsö lépést is
alkalmazzuk, akkor a nyaki részt ajánlatos átugrani. (Pajzsmirigy!)

Ha már egy hétig rendszeresen végeztük a gyakorlatot, akkor a 3. és a
4. pont is elégséges. Aki igazán jártas e technikában, annak elég lesz
egy pillanatra egy testrészbe helyezni a tudatát ahhoz, hogy az
forrósodni, gyógyulni kezdjen. Kicsit olyan ez, mint a "nem fáj"
símítás. A hatás szinte azonnali.

Ezt érdemes olyannak is gyakorolni, aki nem beteg. Pl. télen, ha
valaki fázik, lehet így kezet-lábat-fület melegíteni. A múltkor
pl. mínuszfokokban, egy laza újatlan pólóban lapátoltam a havat.
Saját tapasztalataim szerint ezzel a technikával el lehet üzni a
náthát, torokgyulladást, bármikor be lehet indítani lázat stb.

Ismét át kell csapnom "filozófiába" :))
Felmerülhet a kérdés, hogy mikor is kezdünk el "gyógyítani"?
Ennél az öngyógyításnál van egy-két dolog ami eléggé rendhagyó.
Ezekböl itt most csak egyet említenék:  Ugye aki eleget szenvedett
már, mint Te is Edina, annál ugye nem kérdés, hogy milyen céllal
kezd el egy ilyen vagy hasonló gyakorlatot. A gyógyulási vágy olyan
mélyen be van épülve a tudatalattiban, hogy ilyenkor már nem
szükséges még külön azt is "programozni", hogy a fókuszált
energiánknak mi legyen a feladata. Tulajdonképpen e leírt technika
nem más mint a testünk saját gyógyító funkciójának egyfajta
"felturbózása". Ezért, tulajdonképpen e technika alkalmazása alatt,
a saját gyógyulásunkra már nem is kell külön gondolnunk.

Edina, érdekelnek a fejlemények. Legyél egyre jobban!

Szeretettel
Remete

Az iPad készülékemről küldve

Kedves Lista!

Edina írja a #4182-s levélben:
> Kicsit átment a lista filozófiai levelezőlistába, már nem ugyanaz,
> mint régen. Talán azért lassult le, nem tudom, csak úgy eszembe
> jutott. Nem azt mondom, hogy valami baj van a filozófiával, csak így
> elvesztette az eredeti célját. Régebben konkrét segítséget
> kértek/kértünk itt agykontroll ügyben.

- Régebben igen, de most nem kér senki segítséget ezért aztán, hogy ne
haljon el a Lista elméleti tanácsok, gondolatok jelennek meg rajta. Ne
feledd, ha nincs kérdés, nincs válasz.
Pedig tudom, hogy a listaolvasók között is sokan küzdenek különböző
problémákkal, de mégsem írnak róla. Valaki ezt írja: utálom kiadni
magamat. Hát akkor hogyan segítsünk??

> Az MR szerint az egész combcsont-fejben elhalt a csontvelő egészen a
> nyak részéig, de betörve még nincsen (ez két hónappal ezelőtt volt,
> a fájdalom azóta, néha kicsit szúrós érzés, nem tudom ez rosszat
> jelent-e). A csontelhalás nagyrészt 30 és 50 éves kor között alakul
> ki, okai nem egyértelműek.

- Ezt találtam az Út a teljességhez c. könyv 154-155. oldalán. Ugyan
nem a Te betegséged, de talán utal a lelki háttérre, ha utána
gondolsz. Kiindulási alap lehetne.
"Ha egy ízület megmerevedik, az azt mutatja, hogy a páciens valamihez
mereven ragaszkodik. A mozgékonyság is túlhajtható, s ekkor átcsap
mozdulatlanságba (merevségbe). Az ízületek mechanikus változásai
jelzik határainkat, jelzik, ha az egyik pólust vagy irányt oly
mértékben részesítettük előnyben, hogy az önmagát tette kérdésessé.
Ha valaki belül merev és mozdulatlan, külső magatartásában mégis
mozgékonyságot színlel, a csípőtünet a nagyobb őszinteség felé
mozdítja el a személyiségét. Ezt a korrekciót a művi ízület, az új
hazugság kiiktatja, s ismét testi - s ezzel lelki - mozgékonyságot
színlel."

> Dühös vagyok az orvostudományra, hogy nem tudnak mást, mint hentes
> mód kivágni a testem legnagyobb csontjából és a helyére alkarom
> méretű idegen anyagot szerelni. Ebben az országban ráadásul még
> fizessen is az ember vastag borítékkal....

- Miért vagy dühös az orvosokra??? A tudásuk legjavát adják. Arról nem
tehetnek, hogy csak eddig terjed pillanatnyilag a tudásuk. Műtét,
protézis. Van egy volt kollégám, nyugdíjas 56 éves. A protkóval
teniszezik, túrázik. Persze ezzel nem azt akarom mondani, hogy nyugodj
bele a helyzetbe, de ha ő nem kap protkót, a tolókocsiban ülhetne.
Szóval ne várj el senkitől olyat, amit nem tudhat, mert az elvárás
dühöt szül és az csak rád fog visszaütni és nem az orvosokra! Ugyanis
a benned lévő harag bármely embertársunk iránt, méregként raktározódik
el benned. Még szavainkkal is gyakran kifejezzük: - Elöntött a méreg!
Ha nem bocsátasz meg, a méreg benned marad, és folyamatosan mérgezi
testedet és lelkedet. Tehát a gyógyulásod első lépése kell, hogy
legyen, a MEGBOCSÁTÁS. Bocsáss meg önmagadnak, a világnak, az
orvosoknak, mert csak ennyit tudnak!!! Ezután jöhet csak a gyógyításod
agykontrollal, meditációval, stb..

> Agykontrollal gyógyítom magam, de valahol nem tudok benne teljesen
> hinni, hogy sikerülhet. Talán, mert nincsen semmi információm
> alternatív módszer sikeres használatáról csontelhalásos esetben. Jó
> volna legalább 1-2 két konkrét példa, de úgy tűnik nem igazán
> hemzsegnek a csontnecrosisból gyógyult agykontrollosok.

- Azért mert nincs információd erről a betegségről, még lehet, hogy
sikeres lesz a gyógyítás. Olvasd el a Hétköznapi csodák és az Újabb
hétköznapi csodák könyveket. Itt a Listán is írtunk sok csodás
gyógyulásról, ha olvastad a Listát.
A #3829 2011.09.04 levélben írok egy barátom csodálatos gyógyulásáról.
Kissejtes tüdőrákja volt. Most egészséges és dolgozik a régi
munkahelyén. Ha rákból meg lehet gyógyulni a Te betegségedből, miért
ne lehetne??? Különlegesebb, mint a rák?
Ha gondolod és kéred, szívesen írok neked mantrát, meditációt.
Felmondom a gépre és zenét keverek alá. Neked nem lesz más dolgod,
mint hallgatni, hinni abban, hogy meggyógyulsz és igyekszel
meggyógyulni!
Remélem, hogy a Lista tagjai, olvasói is adnak sok - sok jó tippet
amit bele tudnék építeni a mantrába, meditációba.
Próbáld meg elképzelni, hogy meggyógyultál és megírod ide a listára
sikeredet, megköszönöd a sok segítséget, biztatás, amit kaptál.

Szeretettel, István. (Bp.)