Kedves Lista!

Egy honlapon találtam ezt a cikket. http://toochee.postr.hu  Igazság
szerint semmi újat sem mond. Minden agykontrollos vallja az elvet,
hogy a gondolat Teremtő Erő!!!!! Mozgatója a HIT és az AKARAT!!!!! Ez
a cikk erről szól. Mégis borzongtam, míg olvastam.
Szeretettel, István (Bp.)

>
Sokan hallottak már a placebo hatásról, azt orvostudomány
bebizonyította létezését. De sokkal kevesebben tudják,  van egy
ellenpárja, a nocebo, amikor egy-egy beteg halálát vagy
majdnem-halálát nem valós baj, hanem csak képzelt betegség, téves
orvosi diagnózis vagy átok okozta.

Ismert egy eset a '80-as évekből. Egy babonás férfira woodoo átkot
mondtak, s abban a hitben, hogy belsejében egy gyík rakott tojásokat,
melyek kikelve belső szerveit fogyasztják, életveszélyes állapotban
került kórházba. Semmi sem használt, végül az egyik orvosnak támadt
egy ötlete. Hánytatót adtak neki, "kihányatták vele" az utolsó gyíkot
is, hirtelen meggyógyult. De ne higgyük azt, hogy ez csak a primitív
babonákra igaz.

Az 1970-es években egy férfinél májrákot diagnosztizált az orvosa, s
közölte vele, hogy csak hónapjai vannak hátra. A férfi állapota
rohamosan romlani kezdett, s az orvosa által kijelölt időpontban
kötelességtudóan meg is halt. A boncoláskor azonban megdöbbentő
állapotot diagnosztizáltak: a férfi orvosa tévedett. A daganat
aprócska volt, s nem volt semmiféle áttétel. A férfi tehát nem rákban
halt meg, hanem amiatt, mert elhitte, hogy rákban fog meghalni.

Egy férfi szerelmi bánatában antidepresszáns gyógyszereinek
túladagolásával akart öngyilkosságot elkövetni. A gyógyszerek bevétele
után azonban megijedt és megbánta tettét, s szerencsére hamar kórházba
szállították. Állapota súlyos volt: pulzusa az egekben járt, zihálva
vette a levegőt, a halálán volt. Egészen addig, míg meg nem jelent az
orvosa, akinél a depresszióját kezeltette, s közölte vele, hogy a
gyógyszerei valójában hatástalan placebók voltak. A fiatalember 15
perc múlva rendbejött, pulzusa és légzése teljesen normalizálódott.

Vannak azonban sokkal hétköznapibb és kevésbé ártalmas példák is.
Megfigyelték például, hogy azok a páciensek, akiknek az orvosa
részletesen ecseteli, milyen mellékhatásokra számíthatnak egy-egy
gyógyszer alkalmazásakor, nagy arányban észlelik is magukon ezeket a
mellékhatásokat - csak mert erre koncentrálnak, ezt várják. Azok az
emberek, akik meg vannak győződve róla, hogy velük született hajlamuk
van egy bizonyos betegségre, általában el is kapják azt a betegséget.
Négyszer gyakoribb például a szívinfarktus azoknál a nőknél, akik úgy
gondolják, hogy hajlamuk van rá.

Az a gondolat tehát, hogy betegek vagyunk, beteggé is képes tenni
minket. A nocebo-hatást alig vizsgálják. Ennek etikai okai is vannak,
hiszen súlyos etikai kérdést vet fel, hogy vajon egy kísérlet kedvéért
állíthatja-e egy orvos a páciensének, hogy beteg, mikor valójában nem
is az.