Hat most gondban vagyok. Van egy Florence-lombikom tizenhat gramm
ionnal, es nem tudok mit kezdeni vele. Van benne 3,022 gramm
kloridion, 0,084 g hidrogenion, 2,649 g jodanion, 0,816 g
kaliumkation, 2,864 g kaliumkation, 0,155 g tetrationation (S4O6^2-)
es 6,829 g tioszulfation (S2O3^2-). Itt ulnek a lombikban es engem
neznek. A keverek homerseklete szaz fok, huteni nem tudom -- hiaba
rakom jeges vizzel teli edenybe, nem hul le. Tovabb melegiteni se
tudom. De nem is ez a baj, hanem hogy nagyon keveset tudok a kemiarol,
gyakorlatilag annyit, hogy ha a dihidrogen-monoxidba natrium-kloridot
teszek es hevitem, akkor fel fog robbanni es a kemiaszertar
mennyezeten lathato foltot majd a szuletesem minden evfordulojan
megkoszoruzzak. Nem jartam iskolaba, nem lattam es nem vegeztem
kiserleteket. Most aztan megvan az eredmenye. Elvegeztem egy
kiserletet, osszeontottem mindenfele anyagot, ledesztillaltam es az
eredmeny tizenhat gramm ion egymas hegyen-hatan, kozben pedig en csak
annyit tudok az ionokrol, hogy nem azonosak a dorokkal es az
akhajokkal.
  Most mit kezdjek vele? Kionteni nem merem, hatha megmergez valakit.
Vagy hatha gyogyitja az AIDS-t. De itt se tartogathatom a
vegtelensegig, hisz tetrationat meg tioszulfat is van benne.
  Lesz, ami lesz -- kilepek a programbol es veszni hagyom.

  Aranyos joszag ez a ChemLab, s ami a fo, olcso. Ezt a tomentelen
lombikot, kem- es titkosugynokcsovet, Bunsen-egot, nemkulonben a
rengeteg vegyszert kimerithetetlen mennyisegben -- borzaszto penzbe
kerulne osszeszedni. Itt masfel megaban egyutt van minden, ami a
kemikus vegyszerszagu es fajdalmasan rovid eletehez szukseges.

  A SAC mirrorjain talalhato az educult konyvtarban, chemlb10.zip
neven.

Andi, Beus es Eszti csaladi elete csak hosszas ismerkedes utan
ertheto meg. Tizen lennenek testverek, de harom meghalt kozuluk,
amikor kigyulladt a haz. A harnasikreket mar szuletesukkor
szetvalasztottak, sokaig azt se tudtak roluk, hogy vannak testvereik.
Andi egeszseges, otthon el egy kis faluban, apjaval es testvereivel.
Beus mozgasserult, Eszti vak, mindketten intezetben elnek. Anyjuk
nemigen tart veluk kapcsolatot. Valasuk idejen a tizenharom eves
Szilvi ideg-osszeroppanast kapott. Azota o gondoskodik hugairol. Most
kezdett dolgozni, pultos egy jatekteremben. Nem tudja, mi ad neki
erot; talan hogy ugy neznek ra, mint a gyerekek anyjara.
  Gyongyi felsorolja csaladjat: Szilvi, a harom kicsi, Joska, Attila,
a Berenyi apukam... edesanyjat nem emliti, o nem el veluk. A ver
szerinti apja se el veluk, de tobbet foglalkozik vele, mint az anyja.
Gyongyi ugy lett, hogy apjuk bortonbe kerult tiz napra.
  Andi halistennek egeszseges, ot ketevesen hazahozhattam, mondja az
apa. A masik kettot egeszsegileg nem hozhattam haza, azok intezetben
vannak, de nem allami gondozottak. Nem teszi hozza, mekkora a haz
tulajdonkeppen, ahol annak idejen hatan laktak egy szobaban, mielott
azok harman meghaltak, s hogy mennyi penzbol el a csalad, ahol o az
egyetlen kereso.
  Szilvi nem kisgyerek kora ota hisz Istenben, nem ugy lett nevelve,
kesobb iratkozott be hittanra es mar hisz. Nem gondolja, hogy Isten
tette volna, hogy ok ilyenek. Ebben mindenkinek resze volt. Amiota
sikerul valamelyest osszehozni a csaladot, apa vidamabb, kevesbe
ideges. De orvosilag meg van allapitva, hogy baj van az
idegrendszerevel.
  A fiuk elmennek neha anyjukhoz, Szilvi nem. Anyjuk elettarsanak
levagtak a fel labat. Az anya eppen a minap akart elmenni a lanyokhoz,
mert mar regen latta oket. Csak nem engedik be, mondja. Ha otthon van
apjuk, az nem engedi be. Az apjuk vegett van minden, olyan nagyon
ivott, az utcan verte el ot.
  Ha meglatom, egybol gyomoridegem van, mondja Gyongyi. De nem jo ez,
hogy a kicsik nem latjak, hogy van anyukajuk.
  Az apa nem volt otthon, anyjuk hethonapos terhesen hiaba varta haza
az ures hazba. Elment vasarolni, arra ert haza, hogy fustol a haz.
  Orultem nekik, mondja az anya, csak hat sirdogaltam is. Eszti 1,47,
Andi 1,25, Beata 1,20 volt, amikor szulettek.
  Ha nem terveznem, hogy hazahozom oket, mondja az apa, a kapcsolatot
meg se teremtettem volna.

  Tolgyesi Agnes kozel masfel oras filmjenek toredeket se adjak vissza
ezek a hevenyeszett jegyzetek. Az se derul ki beloluk, milyen szeretet
es optimizmus hatja at a Geszti csalad mindennapjait.

  Par oraval azutan lattam a filmet, hogy Orban Viktor az elmult evet
ertekelve kiemelte, mennyit javult a csaladok helyzete 1999-ben.
  A film 1997-98-ban keszult. Remelem tehat, hogy azota a harmasikrek
egyutt lehetnek apjukkal es testvereikkel, s rendszeresen latjak
anyjukat. Csardaszallason egy kilenc-tizeves mozgasserult vagy vak
gyerek rehabilitacioja, tanittatasa megoldhatatlan, de remelem, hogy
megoldottak.
  Mert ha az o helyzetuk se javult, akkor a miniszterelnok a levegobe
beszelt, s ezen a kedves anekdotak sem valtoztatnak. En csupa olyan
csaladot ismerek, amelynek helyzete semmit sem javult 1999-ben. Akad,
amelyik elethalalharcot viv.
  Ha Gesztiek helyzete ugy alakult, ahogy remelem, s ahogy nem
alakulhatott, mert lehetetlenseg, akkor a miniszterelnok szavainak egy
tizezrednyi resze mar igaz.

Nem mondom en egy szoval se, hogy ez rossz musor. Nagyon orulok, hogy
lathatom, hisz hiaba lattam annak idejen a huszonhet nyelven beszelo
Arvay Gyorgyot, Borsanyi Akos harminchat emelet magas, ezerharomszaz
lapbol allo kartyavarat, a kezenjaras es a tojaseves (49 darab)
rekorderet, a tojaspatkolo kovacsot, a hetezer-sokadik ejtoernyos
ugrasat vegzo Meszaros Gyorgyot (aki azota tizenharomezer folott jar)
-- az emlekezet megkopik tizenhet ev utan.
  Nagy orommel nezem ujra a musort, gondom csak azzal van, ahogyan
adasba kerul. Ha a kozel huszeves adasok ismetlese volna, nem szolnek
egy szot se. De az, hogy Rozsa Gyorgy es munkatarsainak idejet,
energiajat, nemkulonben az adasidot a Ki marad a vegentol vette el,
nem tetszik. Volt egy vetelkedomusor a kiralyi teveben, ami nem
reklamozott semmit, nem a puszta szerencsen mult a jatek kimenetele,
volt rajta mit nezni. Nagyon jo nem volt, nem fakadtam sirva, ha
fejfajas, vendeg vagy jobb musor miatt nem lattam egy adast, de meg
lehetett nezni. A koltsegvetese pedig akkora volt, amit a kiralyi teve
is megengedhetett maganak -- a dontok negyedmillios nyeremenyevel
egyutt is joval olcsobb mondjuk a Szomszedok egy-egy adasanal.
  A LEGszikon pedig? A nehany evvel ezelott keszult raytrace-elt focim
es a Dolly Roll ugyancsak koros zeneje. Rozsa bejon a hagyomanyos
modon berendezett, de amugy ures studioba es bekonferalja a
bejatszasokat. Amig azok leporognek, o termeszetesen nem acsorog a
studioban tetlenul, egy feloras adashoz tehat nem felorara kell a
studio, hanem legfeljebb ot percre. Egy ora alatt felvehetnek hat
adast, ket ora alatt osszevagjak az archiv anyaggal es kesz.
  Nagyon olcso musor, de megiscsak tobbe kerul, mint elovenni es ujra
lejatszani a regi archivokat. Le kell foglalni egy studiot, be kell
diszletezni, sminkelni, fenykepezni, vilagositani, hangmerni, rendezni
kell, egy tucat ember munkaja benne van. Tobb szazezer forint.
  Miert nem lehetett volna ehelyett levetiteni a tizenhet eves
felveteleket, amiket a reg elfelejtett rekordokon kivul a korabeli
tevestilus miatt is elvezettel neztunk volna -- es megtartani a
vetelkedot? Csak megerte volna azt a kicsit nagyobb koltseget, hogy
ket vetelkedomusor maradjon az MTV-ben.

  Most marad egy, az IQ Casino. Jo musor, nem mondom, hangulatos
kornyezetben okos emberek osszejonnek es furfangos kerdesekre
valaszolnak. Gondom csak azzal van, hogy amiota az ismeretlen
musorvezeto, akinek arcat nem lattuk, nevet sehol nem olvastuk, atadta
helyet hasonlokeppen lathatatlan utodjanak -- akinek hangja mar sokkal
ismerosebb --, egy kicsit megcsappant a szinvonal. Pedig az uj
musorvezeto Antal Imre, akinek evtizedes gyakorlata van az ilyesmiben.
Megis idonkent turelmetlen es eroszakos. Egy kisse vitathato esetben a
jatekosok vitatkozni kezdek egymassal, nem kellene-e a jatekbirosaghoz
fordulni. Antal nehanyszor megkerdezte, porgettek-e mar, mintha nem
latna, hogy mi folyik az asztalnal, majd nyomatekosan felkerte a
krupiet, hogy inditsa el a golyot. Nyugodtan ra lehetne szanni tiz
masodpercet, hogy megkerdezze a jatekosokat, mi a gond, s akkor azok
el tudtak volna donteni, hogy panaszt emelnek vagy annyiban hagyjak.
Akkor ovek lett volna a valasztas -- igy udvariassagbol nem szoltak.
  A masik baj Antallal, hogy nem hajlando tudomasul venni, ha egy
valasz jo, elengedhetetlen szukseget erzi, hogy kimerito
reszletesseggel felolvassa, amit a papirjara irtak. Nem tudja azt
mondani, igen, a valasz jo, neki muszaj azt felolvasni, meg ha semmi
uj reszletet nem is tudunk meg ezaltal.

  De azert Antal Imre meg mindig jo musorvezeto, nagyon messze jar
attol, hogy megjavitsa a rossz musorvezetes rekordjat, amit bizony
televiziozasunk egyik legnagyobbja, Vitray Tamas allitott fel a Magyar
Televizio negyveneves fennallasa alkalmabol rendezett vetelkedoben.
Unott volt, kozonyos, turelmetlen es rosszindulatu. Lathatoan nem
szivesen vallalta ezt a musort, s mindent elkovetett, hogy ezt
ertesunkre adja. Kicsinyes elteresek miatt rossznak minositett
valaszokat, s amikor a csapatok morogtak emiatt, eloszor suketnek
tettette magat, s rosszallolag megkerdezte, jatszhatnak-e tovabb,
abbahagyjak-e vegre; aztan meg ki is oktatta oket, hogy micsoda dolog
hatraltatni a jatekot es elrontani a nezok szorakozasat.
  Soha nem fordult meg elo, hogy egy vetelkedoben a resztvevok
kijelentettek volna: en tobbet nem jatszom. Itt igen, a varosok
csapatai sorban mondtak le a reszvetelt, minden adasban kevesebb
csapat volt, Vitray pedig elegedetlenul jelentette be, hogy nem erti,
miert, de ezek meg azok nem jatszanak tovabb. Aztan az egyes csatorna
fomusoridejebol atkerult a musor a kettesre, kevesbe frekventalt
idopontra, az utolso adasokat mar valoszinuleg nem latta senki.

  Szeretnem, ha Antal Imre nem esne bele ugyanebbe a csapdaba. Lehet
rosszkedvu, faradt, barmi, de ennek nem szabad erzodnie egy
tevemusorban.

La'ng Attila D. > <http://w3.swi.hu/langattila>;
Az ido nekunk dolgozott, de ma mar munkanelkuli.

Muriel huszonket eves, hosszu szoke haja van es utazasi irodaban
dolgozik. Francois harminckilenc eves uzletember, nos es van egy
kisfia.
  Egy bulin ismerkedtek meg. Bizalmas baratok lettek, s a ferfi
hamarosan bevallotta a lanynak, hogy szerelmes bele. Muriel nem volt
az es nem akart bujkalni, hazudni. Kapcsolatuk targyilagos es barati
maradt. Muriel elmondta azt is, hogy lefekudt egy masik ferfival, s
Francois nem banta. Egyszer megkerte, hadd lathassa meztelenul. Muriel
csak nehezen egyezett bele, sokszori igeretek utan, hogy nem fog
tortenni semmi. Megis tortent. Ezzel kezdetet vette mindaz, amit
Muriel nem akart, az osztozas az ismeretlen feleseggel, a csalas es
hazugsag. Francois csak funkcionalisnak nevezte Irene-nel valo
kapcsolatat. Az asszony csak hosszabb ido mulva fogott gyanut, mikor
talalt egy szallodai szamlat. Francois csak a tenyt vallotta be,
Muriel kileterol hazudott. Muriel nehezen viselte, hogy Francois
elutazik a felesegevel Mexikoba, ez kell, hogy megnyugtassa ot. Harom
het mulva Muriel egy ujabb ferfi, Romain hirevel fogadta Francois-t,
aki mas volt, mint a kapcsolatuk ideje alatt is idonkent felbukkano
Pascal. Beleszeretett es szakitani akart. Szakitottak hat, aztan
megint talalkoztak, s mikor a zenesz Romain turnen volt, le is
fekudtek. Aztan megint szakitottak es megint talalkoztak, de Muriel
nem tudott hazudni, elmondott Romainnek mindent. Romain elment Irene
butikjaba es kita'lalta neki az egesz tortenetet. Egyikuk se gondolta
volna, hogy ez lesz az alkalom, hogy vegleg szakitsanak. Francois meg
sokszor hivta Murielt, de a rogziton most mar ket nevet mondott a lany
hangja.

  Koznapi, erdektelen, mondhatni: unalmas tortenet. Mi teszi
rendkivulive Philippe Harel filmjet?
  Egy technikai-filozofiai es egy lelektani vonas.
  Technikai vonas, hogy a film teljes terjedelmeben Francois
szemszogebol jelenik meg, ugy kepileg, mint gondolatilag. Szabo Istvan
Apa cimu filmjeben van egy emlekezetes jelenet, amikor az apa felemeli
a gyereket es megforgatja a levegoben, s ez a kisfiu szemszogebol van
fenykepezve, azaz a kameraval szembefordulva azt emeli fel. Harel
filmjenek minden kepkockaja igy van fenykepezve, igy Francois, akit
maga a rendezo jatszik, csupan Mihalyi Gyozo hangjabol, egy-egy
idonkent megjeleno kezbol es egy izben lathato tukorkepbol all. A film
egyetlen egesz testi valojaban megjeleno szereploje Isabelle Carre'.
Kettejukon kivul tobb szereplo nincs is, a titkarno, a feleseg, a
kisfiu csak neha-neha jelennek meg telefonalas kozben a masik
szobaban. Es sok idegen lathato, etteremben, utcan, de egyetlen
szoveges szereplo sincs kettejukon kivul.
  A film egeszet uralo technikai koncepcio termeszetesen filozofiat
takar, amit mi sem bizonyit jobban, mint hogy a film vegen a szinlap
igy jelenik meg:
Elle  Isabelle Carre'
Moi   Philippe Harel
  Nem Muriel es Francois, hanem -- o es en. Plusz meg a mondott harom
figura, s noha tudjuk a nevuket, ok is "a titkarnom, a felesegem, a
fiam", birtokos esetben.
  Az, hogy Francois-t igy hivjak, f-fel kezdodik a neve, szinten sejteti
az oneletrajzi ihletest, de mutatja, hogy a tortenet azert nem azonos
azzal, amit Harel a valosagban atelt.

  A lelektani vonast nem kell hosszan magyarazni. Igazi. Egyszeruen
merhetetlenul igazi, valosagos, eletszeru, olyannyira, hogy en is
azonosulni tudok vele, noha Francois megnyilvanulasainak kilencven
szazaleka teljesen idegen a gondolatvilagomtol. De talan ezt nem is a
tortenet valosagossaga teszi, hanem az egyes szam elso szemelyu
fenykepezes? Nem tudom.

  Ul a lany az etteremben, vele szemkozt a fiu, akit a lany takar,
maga a lany hatulrol latszik perceken at.
  Ul a lany az etteremben es beszelget egy eppen megismert oregurral,
aki melyen filozofikus gondolatokat oszt meg vele. A kamera ide-oda
kalandozik, mindenhova figyel, kettejukre csak idonkent.
  Ul a lany es a fiu egy toronyhazban, szemkozt nagy panoramaablak,
kilatni a Champs-Elysees forgalmara. Perceken at nezi az ember a
mozgalmas sugarutat, maga a helyszin es a szereplok lathatok ugyan, de
nem vonjak magukra a figyelmet.
  Harom emlekezetes jelenet -- a film, ahonnet vannak, ma mar
tortenelem. Jean-Luc Godard: Eli az eletet. 1962.

  Philippe Harel ketsegkivul latta es jol meg is nezte Godard filmjet,
amelynek elkeszultekor hateves volt. De a modszert, az elgondolkodva
ide-oda nezegeto kamerat, ami szinlelt oda nem figyelesevel hangsulyoz
es kiemel, tovabbfejlesztette sajat hasznalatara. Filmjeben a kamera a
sajat ket szemet helyettesiti, ezert oda nez, ahova az ember szeme
nezni szokott adott helyzetekben. Telefonalas kozben peldaul
mindenfele, leginkabb ki az ablakon, ha eppen egy ablak van a
kozelben. Ott ugyan mar nem a Champs-Elysees harmincot ev utan is
eleven nyuzsgese lathato, hanem az irodaban a szomszedos epitkezes,
otthon az ejszakai Parizs nyuzsgese. Az etteremben ulve leginkabb
Murielre tekint, neha le az asztalra, maskor ki oldalra, a szomszedos
asztaloknal ulo emberekre, majd vissza Murielre.
  Ettol igazi vajon a film, vagy megis a tortenet valosaghusege teszi?
Nem tudom. Utobbit olyannak kellene megitelnie, aki hasonlo alkat,
mint Francois, en azonban Murielre jobban hasonlitok, mint ora.

  Francois olyan ferfi, aki uralkodni akar es turelmetlen lesz, ha
kivansagai nem teljesulnek. Civilizaltabb ugyan, mint a nehany
evtizede keszult filmekben lathatok, nem veszekszik, nem kovetel tul
sokat, nem akarja sajat izlese szerint atformalni kedveset. Csak
elrohan, ha Muriel nemet mond valamire. Feltekeny, ha nem is annyira,
mint a pisztollyal rohangaszo vigjatekferjek. Amint Pascalrol esik
szo, az elso kerdese: lefekudtel vele? Mikor tudomast szerez
Romainrol, szinten. Nem csinal jelenetet, kulturember modjara
elfogadja, hogy nem sajatithatja ki a lanyt, de nem orul, roppantul
foglalkoztatja a dolog, s egyaltalan nem talalja ugy, hogy a lany
idonkent Pascallal toltott ejszakai egy lapra tartoznanak azzal, hogy
o hebe-hoba hazaseletet el. Az egeszen mas, allitja, gondolja, hiszi.
Hazudik es titkolozik a felesege elott, noha szereti, csak
funkcionalis kapcsolatukrol kenytelen beismerni egy ido utan, hogy
kicsit azert tobb ennel, ha nem is igazi szerelem mar.
  Mindezeket en keptelen vagyok felfogni, szamomra az uralomvagy
ertheto, de nem elfogadhato, a feltekenyseg meg csak nem is ertheto.
Ez talan az egyetlen emberi erzes, amibol egy morzsanyit sem ertek.
Francois tobb tettet pedig ertem ugyan, de melysegesen helytelenitem.
  A pofont leginkabb. Muriel egy ido utan AIDS-tesztet akar
csinaltatni, s Francois az egyetlen ertelmes valasz helyett: rendben
van, hosszas ellenkezes utan egyezik csak bele. Muriel megy el az
eredmenyekert, s aggodalmasan kozli, hogy az ove negativ, de
Francois-et nem adtak ki, azt mondjak, meg vizsgalnak rajta valamit.
Nem, nem pozitiv, csak jobban meg akarjak vizsgalni. Elgondolkodnak.
Kivel voltal legutobb? Annak mar ket eve, mondja Francois. S azelott?
Sorra vesznek nehany not az eletebol, kabitozott-e valamelyik, vegul
Francois kifakad, meddig akarsz visszamenni? Muriel felszabadultan
elneveti magat, s eloveszi a taskajabol a teszteket. Itt vannak, mind
a ketto negativ, mondja. De Francois nem ekkor uti pofon, amiert
megijesztette, s amit az idegesseg levezetesekent meg is tudnek
erteni, bar elfogadni a legcsekelyebb mertekben sem -- hanem amikor
Muriel hozzateszi: meg akarta tudni, kik voltak elotte, amit maskepp
sose mondott volna el.

  Muriel viselkedeseben kevesebb a kivetnivalo. Sokszor gonosz
Francois-val, de ez leginkabb abbol ered, hogy komolyan veszi
kapcsolatukat es annak jelleget. Csak Francois nem akarja teljesen
elfogadni, hogy mindketten szabadok, a teny akkor is ez, s egyaltalan
nem lehet azt mondani, hogy fuvel-faval megcsalna a ferfit. Azert megy
Pascallal Deauville-ba, mert Francois-val nem mehet, azert jon ossze
Romainnel, mert Francois Mexikoban van a felesegevel. Ha nem kivanta
volna, nem fekudt volna le veluk, de megtette es semmi titkolnivalot
nem erez ebben, csak Francois-t zavarja. Nem mintha Murielt nem
zavarna Irene folyamatos lathatatlan jelenlete kapcsolatukban, nagyon
is zavarja. Nemcsak azert, mert soha nem alhatnak egyutt, mert minden
lepesuket meghatarozzak Francois otthoni kotelmei. Nem birja a
csalast, es csak azert tud mas ferfival lenni, mert nem titkolja egy
percig sem. Nyiltabb es egyenesebb lelek, mint a celjaert barmilyen
kerulo utakra kepes Francois.

  A film tehat melysegesen igazi. Ezert nyugodtan ajanlhato barkinek,
aki eppen kezdodo vagy viragkoraban jaro kapcsolatban el, de
maganyosoknak is. Csak azoknak nem valo, akik nemreg estek at
szakitason es meg nem hevertek ki. Fel eve meg sirogorcsot kaptam
volna tole.

  Attol jo a La femme defendue, hogy noha ferfi rendezoje szemszogebol
tekinti a vilagot, megis nonemu film. Sokban hozzajarul ehhez Gilles
Henry is, akinek kezet megkototte ugyan a kovetkezetesen vallalt
nezopont es a szinhely allando koznapisaga, de sikerult elgondolkodo,
eletteli kepeket filmeznie.

> Mit tegyek?
> Nem tudom bevinni a lakasba, telen az udvaron nem tudja szejjelszedni
> a szakember, viszont kidobni sem szeretnem. Van valami otletetek ?
>                 Sugi

Van egy kárpitos cimborám, aki biztosan nem fél a hidegtöl!
Ha gondolod privatban megadom a szamat...
Ird meg, hol vagy :o) (a kárpitos váci)

Üdv. Dolnay Norbert
http://www.extra.hu/bazis-trade     (niva pix)