Tehat folyt. kov:

...

> >Tehat az eredmeny: ureges feketelyuk belul fennyel, kivul

> >pedig "hompolygo" fenyoceannal.
> De ez nem jut ki belole, tehat ettol nem fog fogyni!

A fenyoceannak van tomege? (Hint: Nincs.)

> > Es ez alapjan elgondolhato az is, hogy talan
> >mi magunk, a vilagegyetemunk is egy ilyen feketelyuk
> >belsejeben helyezkedik el (annak urege) es a Nagy Mozgato

> >eppen a mi feketelyukunk belso felszine?
> Na, ez itt a gond. Egyaltalan nem biztos, hogy amit idaig
irtunk, igy
> van. A fekete lyukba pl. folyamatosan (de - foleg, ha
gyuru alaku lyuk -
> nem egyenletesen) omlik befele az anyag - es raadasul
hihetetlen
> energiaval! Valoszinu, hogy joval nagyobb az energiaja,
mint annak az
> "agyagnak", amelyik mar ott van. Ezt valahogyan eszlelnunk
kellene a mi
> vilagegyetemunkben - idolassulas ide vagy oda. A nalunk
jelenlevo
> hattersugarzas szinte teljesen egyenletes es kis
energiaju.

Mivel elektromagnesesen nyilvanulhat meg az energiaja,
emiatt nem eszlelhetjuk,
mivel az esemenyhorizonton belulrol nem jon ki semmi.
(Kiveve: tomegvonzas)

Toruszalakhoz tul kemeny a feketelyuk. Ha nem olyan kemeny,
akkor nincs
tomegevonzasa, tehat nem feketelyuk, megcsak nem is
aszteroida, legfeljebb urbeli
energiavihar a StarTrek-bol.

> Ha igy van, akkor sem biztos, hogy a lyukban ugyanazok a
torvenyek
> ervenyesek, mint nalunk. Ha ervenyesek is, akkor sem
biztos, hogy
> hasonlo vilagegyetem alakul ki. Ha kialakul is, nem
biztos, hogy hasonlo
> Tejutrendszer, Naprendszer, Fold, elet, kultura
> keletkezik.....................................

Lehet.

> >Es ez a sor talan folytatodik lefele es felfele is.
> Igen, regen azt gondoltak, hogy az atom elektronjan
lehetseges elet, a
> Naprendszer analogiajara. "The girl in the golden atom" c.
konyv.

Minden lehetseges, bar en nem igy gondoltam. De ahogy egy
galaxis is azt hiheti,
hogy a bolygoin nem lehetseges az elet... :)

> >Meg egy gondolat: a gyuru kozeppontjahoz kozeledve a
> >gravitacio gyengul, a gyuru kozeppontjaban nulla. De mi
> >okozhatja (ha a gravitacio mar gyengult) a
dimenziovaltast?
> Nem a kozeppont, hanem az, hogy a vilagvonalakat nem lehet
ugy
> megszerkeszteni, hogy a gyurut megkerulo es a gyurun
atmeno vonalak
> talalkozzanak. Ez jelenthet dimenziovaltast vagy az
elmelet
> hianyossagat...

Miert nem lehet megszerkeszteni? Ezt fejtsd ki legyszives,
mert szamomra nem okozna
ez gondot. A gyurunek van kifele egy gravitacioja, amihez
hozzarendelheto egy
utvonal, melynek indulopontja azonos a gyuru belsejeben
athalado utvonal
indulopontjaval. Mivel a torusz szimmetrikus, emiatt a kozos
kiinduloponthoz
tartozni fog egy kozos talalkozasi pont.

> >Osrobbanas:
> >Fogas tema... :)) Egy a vilagegyetem osszes anyagat
> >magabatomorito hiperfeketelyukrol beszelunk, mely
eseteben
> >nincs az az Isten, akarom mondani energia, mely szet
tudna
> >vetni...
> Ki mondta, hogy szetvetette ?
> Csak mi latjuk ugy, hogy tagul a vilagegyetem, ahogy no a
lyuk tomege.
> Te pl. kilatsz a vilagegyetemunkbol ?

Koszi, ez a bizonyos fenti uj mikrouniverzum-elmeletet
tamasztotta ala.

Udv: Endre

Tehat folyt. kov:

...

> >Tehat az eredmeny: ureges feketelyuk belul fennyel, kivul
> >pedig "hompolygo" fenyoceannal.
> De ez nem jut ki belole, tehat ettol nem fog fogyni!

A fenyoceannak van tomege? (Hint: Nincs.)

> > Es ez alapjan elgondolhato az is, hogy talan
> >mi magunk, a vilagegyetemunk is egy ilyen feketelyuk
> >belsejeben helyezkedik el (annak urege) es a Nagy Mozgato
> >eppen a mi feketelyukunk belso felszine?
> Na, ez itt a gond. Egyaltalan nem biztos, hogy amit idaig irtunk, igy
> van. A fekete lyukba pl. folyamatosan (de - foleg, ha gyuru alaku lyuk
-
> nem egyenletesen) omlik befele az anyag - es raadasul hihetetlen
> energiaval! Valoszinu, hogy joval nagyobb az energiaja, mint annak az
> "agyagnak", amelyik mar ott van. Ezt valahogyan eszlelnunk kellene a
mi
> vilagegyetemunkben - idolassulas ide vagy oda. A nalunk jelenlevo
> hattersugarzas szinte teljesen egyenletes es kis energiaju.

Mivel elektromagnesesen nyilvanulhat meg az energiaja, emiatt nem
eszlelhetjuk, mivel az esemenyhorizonton belulrol nem jon ki semmi.
(Kiveve: tomegvonzas)

Toruszalakhoz tul kemeny a feketelyuk. Ha nem olyan kemeny, akkor nincs
tomegvonzasa, tehat nem feketelyuk, megcsak nem is aszteroida,
legfeljebb urbeli energiavihar a StarTrek-bol.

> Ha igy van, akkor sem biztos, hogy a lyukban ugyanazok a torvenyek
> ervenyesek, mint nalunk. Ha ervenyesek is, akkor sem biztos, hogy
> hasonlo vilagegyetem alakul ki. Ha kialakul is, nem biztos, hogy
hasonlo
> Tejutrendszer, Naprendszer, Fold, elet, kultura
> keletkezik.....................................

Lehet.

> >Es ez a sor talan folytatodik lefele es felfele is.
> Igen, regen azt gondoltak, hogy az atom elektronjan lehetseges elet, a

> Naprendszer analogiajara. "The girl in the golden atom" c. konyv.

Minden lehetseges, bar en nem igy gondoltam. De ahogy egy galaxis is azt
hiheti, hogy a bolygoin nem lehetseges az elet... :)

> >Meg egy gondolat: a gyuru kozeppontjahoz kozeledve a
> >gravitacio gyengul, a gyuru kozeppontjaban nulla. De mi
> >okozhatja (ha a gravitacio mar gyengult) a dimenziovaltast?
> Nem a kozeppont, hanem az, hogy a vilagvonalakat nem lehet ugy
> megszerkeszteni, hogy a gyurut megkerulo es a gyurun atmeno vonalak
> talalkozzanak. Ez jelenthet dimenziovaltast vagy az elmelet
> hianyossagat...

Miert nem lehet megszerkeszteni? Ezt fejtsd ki legyszives, mert szamomra
nem okozna ez gondot. A gyurunek van kifele egy gravitacioja, amihez
hozzarendelheto egy utvonal, melynek indulopontja azonos a gyuru
belsejeben athalado utvonal indulopontjaval. Mivel a torusz
szimmetrikus, emiatt a kozos kiinduloponthoz tartozni fog egy kozos
talalkozasi pont.

> >Osrobbanas:
> >Fogas tema... :)) Egy a vilagegyetem osszes anyagat
> >magabatomorito hiperfeketelyukrol beszelunk, mely eseteben
> >nincs az az Isten, akarom mondani energia, mely szet tudna
> >vetni...
> Ki mondta, hogy szetvetette ?
> Csak mi latjuk ugy, hogy tagul a vilagegyetem, ahogy no a lyuk tomege.

> Te pl. kilatsz a vilagegyetemunkbol ?

Koszi, ez a bizonyos fenti uj mikrouniverzum-elmeletet tamasztotta ala.

Udv: Endre

Valenta Ferenc

> > Fogok ket lezersugarat (legyek nagyon gazdag es ne
> > zseblampaval kiserletezgessek :)) ) es rairanyitom oket egy
> > feluletre. Lemerem fenymerovel a pacakat, majd a sugarakat
> > egyazon pontra iranyitom es lemerem az igy keletkezo pacat
> > es azt latom, hogy a fenyerosseg kb. gyok2-szorose az elozo
> > ket pacaenak kulon-kulon. Pedig szinusz meg szinusz az
> > 2*szinusz.
>
> Azert, mert az emberi erzekeles logaritmikus. Ha ketszer erosebb a
> feny, azt nem ketszer erzed erosebbnek.
> A szinuszossagnak es az interferenciaknak ehhez nincs koze.

Muszer meri gyok2-nek, nem a szemem.

Endre

Kedves Olvasok es Szakertok!

a
Mar tobbszor szobakerult itt, a HIX-en is az orokmozgo.
Ketsegtelen, az orokmozgo definicioja sem zarja ki (elvben) annak
lehetoseget. Gyakorlatilag azonban tenyleg megvalosithatatlan. Egeszen
mas kerdes viszont olyan energiakonverter lehetosege, ami altalunk
mar ismert, vegtelen -vagy vegtelennek hitt- energia ugymond'
megcsapolasat celozza. Nem tartom lehetetlennek erre alkalmas
szerkezet letrehozasat. A mi, foldi eletunkre nezve ez termeszetesen
"orokmozgo" lenne.
Nagyon sokfele megkozelitessel probalkoznak komoly es kevesbe
komoly szakemberek. Ne'mi korai forras be is szamol ilyen berendezesek
mukodeserol, hianyos leirasokkal alatamasztva annak hitelesseget.
Tobbnyire elektromos szerkezetek, de pl. a kozepkor tajarol magneses
(mechanikus) orokmozgo reszleges leirasat is 'elokapartak'.
Arrol egyaltalan nem vagyok meggyozodve, hogy valoban kell-e ez nekunk.
A vilag energia insegre panaszkodik --de KIK??? Erdekes modon nem
a szegeny vilag, hanem azok, akik eddig is az elenjaro
energiafelhasznaloknak
szamitanak. Ne essunk at a lo tulso oldalara! Ongerjeszto folyamatnak
tunik ez, mint a kenyelem, es luxus-hajtas minden formaja.
Jo lenne szerenyen megelegedni az ELEGgel es a meglevovel!
Az emberi onzoseg es hatalomvagy termeszetesen ezt is onmaga erositesere
hasznalna. A vilagban ez sajnos igy mukodik.
Azonban legyunk jok!! Alkossunk energiakonvertert!!
Tobb mai, vagy kozeli hir is beszamol pozitiv energiamerleggel mukodo
folyamatrol (lezer, plazma, magnetosrikcio, asszimetrikus gerjesztesi
folyamatok). Jo, el kell hinni, hogy ezek egy resze hibas meres, egy
masik resze ezekre vonatkozo kereszthivatkozas. Van azert megis
realitasa a dolognak! Ma mar szinte minden ilyen iranyu kutatas, az
elektromos energia elereset celozza. Ez ertheto is, hiszen a leg
univerzalisabban alkalmazhato, tiszta, gazdosagos, biztonsagos.
Termeszetesen en is foglalkozom a gondolattal, nekem is meg van a sajat
elkepzelesem. Nem esek viszont abba a hibaba, hogy egy kiforratlan
dologgal hozakodjak elo, egy megrto mosolyert, vagy ertelmetlen vitat
gerjesztve. Nehany baratom ter-rezonas rendszerben latja a megoldast,
masok a plazma titokzatossagaban remelik a 'nyereseget'. Van statikus
elkepzeles is, mindenfele makro-rezonancia nelkul, meg folyadekkal
mukodo elkepzelesrol is hallottam. Nagyon nehez utat kell jarnia annak,
aki probalkozik ezzel. A tchnikai resze a leg egyertelmubb (vagy megy
- vagy nem). A gazdasagi kerdes viszont nem csak az, hogy mennyi
megtakaritast hoz, hanem pl. hany munkahely szunik meg, milyen iparagak
valnak teljesen ertelmetlenne, stb. Az emberi oldala a legbonyolultabb!
Az egyszeru embernek tobb rosszat hozhat, mint jot. Tudosok
bizonygatnak lehetelenseget, mint teszik jelenleg is, ragaszkodva az
ismerthez es a konnyen megismerhetohoz. Politikusok, allamok probalnak
hatalmuk kiterjesztesere hasznalni. Meg nep se' kellene, nehany jol
alkalmazott robotmernok, es mar kesz is a vilaguralom. De ha nep se'
kell, akkor kin es min "uralkodnanak"?
Szoval torjuk csak a fejunket, de nem art az ovatossag! Lassuk ne csak
a celt, hanem a palyat, a versenyzotarsakat, a koznseget, a tajat.
Hja es az sem art, ha a celba erve nem esunk holtan ossze!!

Udv : Pista

Thus spake HIX TUDOMANY:

> Ellentetben Janos 'tavlati' megallapitasaival, de ha szolok, haragszik, a
> korforgast vegzo kiserleti alanyom jelenleg is mukodik!

Senki sem ketelkedik a mukodeseben, csak az elvben, amivel magyarazod.

> Azt sem hinnem, hogy egyeduli "ertekelo" szakember es tehetseges fizikus
> csak o lenne a fizika e titokzatos teren... Sajnos de ezt kell irjam, miutan
> szamos egyetemek, tarsuletok es meg sorolhatnam fizikai reszlegeit

Ha o a tehetseges fizikus prototipusa, akkor van remeny, sokan vannak! :)

> fog beszamolni, miutan az ilyen lohatonszaladgalo, tripla
> integraltszamitasok melle bujkalo kisiskolasok bocsanatotkernek tolle.

Hat igen, ha az ember az alapokkal tisztaban van, az elegge meg tudja
kotni a fantaziajat. Sokkal jobban szarnyal, ha nem kell olyan lenyegtelen
dolgokra figyelni, mint az elojelek... Hiszen egy nyavajas elojel nem
ronthat el egy szep elmeletet... :) Nevetseges vagy.

>    Udv mindenkinek, Csaba.
-- 
Valenta Ferenc >   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
Egyetlen atombomba tonkreteheti az egesz napodat!

Az Origo Tudomany oldalan meg nem futott le a "Sötét ero uralja az 
Univerzumot" cimu jelentes. De mik ezek a sotet erok, vagy negativ 
gravitacio?
  Az utobi kialakult vitak a Fekete Lyukakrol elo peldak mennyire 
tehetsegesek vagyunk a kreativitasban.
Hasonlo e az Univerzum esete is? Manapsag a begyujtott informaciok es ezek 
megtodasai, nehezseget okoznak dontesunkben, "melyek is tanusitanak valos, 
realis alapokat?"

>Az ún. kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás e legújabb, >legrészletesebb 
>vizsgálata a korábbiaktól függetlenül bizonyítja, >hogy az Univerzum 
>"lapos", s hogy a sötét anyag és a sötét energia >uralma alatt áll.
Kepzeletunk minden robbanas utani esemenyt gomb alakunak vel.
Vagy mar eleve egy perduletrol lenne szo?

>Az Osrobbanás egyik legfontosabb bizonyítéka az égbolt minden >irányában 
>egyformán mérheto mikrohullámú háttérsugárzás, mely >eredetileg a robbanás 
>fénye volt, de idoközben hullámhossza megnyúlt, >így már csak a 
>mikrohullámú tartományban mérheto.
Honnan tudjuk, hogy ez az osrobbanas fenye es nem a kesobiekben kialakult 
csillagok el.magneses sugarzasai? Ki lehet a kettet szurni?

>Az Osrobbanás e módosított elmélete, mely szerint az Univerzum >közvetlenül 
>kialakulása után, a legelso másodperctöredékben hirtelen >és hatalmas 
>kiterjedésen ment keresztül, 1980-ban látott napvilágot >(inflációs 
>modell).
Megis elkepzelheto fenysebesseget joval felul muloan terjedni? Mert ez a 
mondat arra utal.

>Az Univerzum jelenleg tágul, de ez nem jelenti azt, hogy örökké >tágulni 
>fog. Elképzelheto, hogy létezik elegendo anyag a kozmoszban >ahhoz, hogy a 
>befele ható gravitáció megállítsa a tágulást.
Honnan hat befele, es mi a grav., ha nem sugarzas?

>Ekkor a Világegyetem tere elkezd majd összezsugorodni, és sok >milliárd év 
>múlva bekövetkezik a Nagy Reccs, a Nagy Bumm ellentéte. >Ellenkezo esetben 
>viszont az Univerzum tere örökké csak növekedne.
Ezt is elhiszem, de csak kulso tenyezok hatasara jon letre a folyamat. Es 
akkor feltehetjuk a kerdest, vajon ez csak az elso tagulas?

>A CBI új mérései - amelyek már tízmilliomod foknyi eltéréseket is 
> >kimutattak - megerosítik, hogy az Univerzumban lévo anyag mennyisége 
> >közel esik a kritikus értékhez.
Tehat a tomeg es a terbeli energiak kozott egy egyensuly all fenn barmilyen 
szetszort vagy suritett. Egy hasonlo egyensulyhelyzet megbukasa tortenhetett 
az osrobbanas elott is.

>A "lapos" világegyetem modellje szerint nagyon nagy távolságokon egy >a 
>gravitációt kiegyensúlyozó, azaz a téridot "kisimító" hatás lép >fel.
Hogy hogy lehet ezeket a tereket gorbitgetni? :-) Miert nem csak az 
esemenyeket jellemezzuk?

>A legújabb mérések és elemzések sorra megerosítik a kozmológiai >állandó és 
>a taszító hatás forrásaként szolgáló, a Világegyetemet >betölto "sötét 
>energia" létezését.
Igaz, hogy keves jel es informacio egyaltalan nem all rendelkezesunkre, de a 
'multiuniverzum' feltevese tobb magyarazatot  ad a jelensegekre.
      Csaba






_________________________________________________________________
Send and receive Hotmail on your mobile device: http://mobile.msn.com

zoli:
>Igen, ahonnan elvileg nem johet uzenet, ott nincs informacio,
>a lyuk pedig ilyen. Igy annak feltetelezese, hogy lehet ott
Azert nem igaz, mert ott mar nem ervenyesek az itteni torvenyek.
Ezen kivul lehet, hogy valahogyan megis kijut az informacio, de esetleg
nem hozzank. A gravitacio pedig kijut es hozhat informaciot, csak ezt
meg nem tudtuk megmerni.

>A gyuru alaku lyukrol azt olvastam, hogy nem kizarhato a letrejotte,
>de gyakorlatilag nincs eselye, hogy talalkozzunk ilyen objektummal.
Kicsit messze vannak, de en bizakodom. Persze nem "talalkozni" akarok
vele, hanem megismerni.

>Amit csak gondolok rola, az a kovetkezo.
>Ha az Univerzumot ket szimmetrikus tomegeloszlasu terfelnek
>vesszuk a gyurulyuktol innen es odaat, a gyurun atnezve a ket terfel
>bizonyos keveredese eszlelheto kozeptajon, mert a gyuru-lyuk
>visszakanyaritja az informaciok egy reszet.
Nem, a gyuru viselkedese tolunk nezve egyiranyu: barmelyik oldalarol
esik be az anyag, a tulso felen a lyuk kiloki es NEM vonzza vissza - de
nem a mi Univerzumunkba kerul. A masik univerzumbol visszafele pedig nem
ismerunk semmit.

>Minthogy nem latszatrol van szo, hanem valosagrol, ennek
>biztosan vannak szokatlan kovetkezmenyei.
>A lyuk fele tarto test osszetalalkozhat az ot megelozo sajat
>visszakanyorodo tergorbuletevel, mely szembol kozeledve fokozodik,
>es gyorsulasat novelheti. Valamint szembetalkozhat a kornyezetebol
>a lyuk fele erkezo kulonfele sugarzasok, ill. informaciok egy
>reszevel is, legalabbis azok elzagyvalt valtozataival.
Ezeket gondold meg meg egyszer.

>>Hol volt elotte az informacio ?
>Elotte nem volt, mert nincs mod kovetkeztetni a Bumm elottre.
Pontosabban nem tudjuk.

>A kezdeti szingularitas is az ismert fizikai torvenyek ervenyessegi
>hatarat jelenti, igy nincsenek szamunkra kiszamithato korabbi esemenyek.
>Emiatt ido sem volt, mert az idot eredendoen esemenyek sorrendisegebol,
>es periodicitasokbol szarmaztatjuk. Ha pedig ido nem volt, akkor
Igaz.

>valtozas sem, fejlemeny sem es akkor info sem.
Nem biztos, az info nincs idohoz kotve.

>Teljes rendezetlensegben nincs informacio,
Igaz.

> vagy en ertelmezek rosszul
>valamit ?
Pl. egy tomorito akkor jo, ha gyakorlatilag teljesen rendezetlen lesz az
adat. Termeszetesen az informacio benne van, csak kulon info kell a
dekodolashoz - de ez joval kevesebb, mint ami az adatban van.

>Mert ha belegondolok, sokfele rendezetlenseg letezik,
>melyekrol mindenfele kovetkezteteseket szoktak levonni.
Ezek reszben rendezett adatok, pont az erdekes, hogy mennyire, es mi a
rendezo elv.

Kedves Lista!

On 1 Jun 2002 at 2:44, HIX TUDOMANY wrote:

> Felado :  [Hungary]

> > Funyiras ugy kapcsan felmerult az ultranhangos dolog. Mivel lehet
> > ultrahangot kelteni, illetve detektalni? Gondolom a bolti
> > mikrofont/hangszoro paros nem
>
> Kelteni es detektalni is lehet piezo csipogokkal. Elso korben
> megteszi egy kvarcjatekbol vagy orabol kibelezett darab is, de lehet
> kapni boltban is sokfelet.

Nagyon koszonom. Akkor ezt kiprobalom.

> Detektalni ugyan nem (ha jol tudom), de kelteni lehet kulonfele
> ferritekkel is, magnetostrikcios elven.

Mi az a magnetostrikcio???

> A meghajtashoz sokfajta kapcsolastechnika letezik. Kerdes hogy
> folyamatos hangot szeretnel eloallitani (pl tisztitashoz), vagy csak
> rovid impulzusokat? (szonar, anyagvizsgalat)

Az attol fugg, hogy milyen tavolsagmeresi metodusnal maradok... :-)

> > Masreszt milyen tartomanyban "jatszhatok", ha nem akarom a kornyek
> > osszes kutyajat magamra haragitani? Meg persze a denevereket sem,
> > bar szerintem azok nincsenek felenk, mert a permetezes kinyirta
> > oket. :-(((
>
> Attol fugg mire kell. Ha jol tudom, 100kHz felett mar egyetlen
> allat sem hallja,

En ugy tudom, hogy meg azt is halljak a deneverek. A kutyakrol nem
tudom. Megprobalok valami konyvet elokaparni. Vagy megkerdezem az
allatorvost.

> de anyagvizsgalati celokra gyakran tobb MHz-es hangot hasznalnak, a
> jo felbontas erdekeben. Persze ez levegoben mar gyakorlatilag nem
> terjed.

Jut eszembe! A foldon nem lehet dobogni? A fold felszinen is
terjednek hullamok. Azokat nem lehet detektalni?

EIK && udv From:, a detektiv