Az eddigi egyik legnagyobb csillagászati élményem az
volt amikor
egy összerakható és szabadon
állítható és variálható
nyugatnémet
Astro-Cabinet 90 márkájú távcsővel a Holdra
pillantottam és
meglepettem láttam, hogy azt keresztben egy fénycsík
szeli át,
mintha gyűrűje volna. Körülbelül egy órán
keresztül csodáltam
az égi látványt, a Hold képe nem volt tiszta,
de a fénycsík
ami a felénél keresztben átszelte mintha egy gyűrűre
emlékeztetett
volna. A kb. egy óra elteltével kezem
megmerevedéséből kimozdulva
elforgattam a távcsövet és a
fénycsík-gyűrű is vele együtt fordult.
Na ez már bosszantó volt: semmi új felfedezés
:-( . Megint egy kis
idő elteltével rájöttem, hogy a távcső
vége ami egy szétnyitható
lencsetartó csőből állt nem volt megfelelően
összeillesztve és
egyfajta repedés volt a két oldalán a
felénél. Na itt jött be a
plusz fény a Hold fényéből ami azt
eredményezte, hogy a repedéseknél
átjutott a fény és egyfajta fénycsíkot
eredményezett a Hold felénél
mintha gyűrűje volna. Hát ennyit az örömökről meg az
égi újdonságokról.
:-( Semmi új nincs odafent. A csillagok lehullanak és
kihunynak. :-(
Nem volt a Holdnak sem gyűrűje, hanem egyszerűen nem stimmelt a távcső
összeillesztése és repedés volt a távcső
végi lencsetartó cső felénél.
:-( Egyébként kb. delelő-nyugvó telihold
állapota volt a Holdnak.
|
'Hófika: még jó, hogy nem tél volt járatlan és takarítatlan úttal....'
Papírjaguár
100% re-public & re-cycled
Történet a XXI. századból....
Az állítólagos több ezer éves kínai találmányt - a papírt - jó pár
éve tökéletesítették olyan formában, hogy speciális vegyületből
állítottak elő olyan rétegű és bevonatú papírt amiből egy origami
madarat hajtogattak, majd azt betették pár percre a mikrohullámú
sütőbe és a kész termék egy porcelán origami madár lett.
Meleg nyári nap volt, felhő csak elvétve az égbolton, tökéletes idő
és hőmérséklet a gumik tapadásához, másrészről felkészülve egy kis
sikamláshoz. Autópályán élvezve a hosszú, egyenes szakaszt tekintetem
a sebességmérő és a végeláthatatlan útsáv között vándorolt. A X-Type
úgy 180km/h -nál járhatott amikor a barátnőm elkezdett mellettem a
mitfahrer ülésben vetkőzni. Nem szerettük az automatikát, elektronikát
minden ami csak lehetett manuális, humán kézi kezelésű volt a kocsiban.
Nem volt klíma és az ablakok is a tekerős módszerrel működtek.. Semmi
későbbi extrának nem volt előre elkészített pótlyuk, minden jól nézett
ki. Kelet felé haladtunk, nagyon arra felé járhattunk, mert a középső
elválasztó sáv korlátain és bokrain kívül egy útpadka szerű kősor volt
idáig kirakva, ami mostanára eltünt. A bokrok is ágasabbak lettek néhol
benyúltak egészen az útsávba és a gaz, fűcsomok is lenőttek indaszerűen
az útpadkára egészen eltakarva azt. Nagyon nagy volt a hőség, de a
megfelelő nyitottságú ablakok mellett tökéletes langyos-hűvös-meleg
volt a kocsiban. A száraz hőségben egészen kiszáradt a szám és
elkezdtem kicsit verejtékezni. Miközben a barátnőm melltartóra vetkőzve
és nyári nadrágján a slicc lehúzva egészen, hogy kilátszódjon a bugyija
mintázata. Felém hajolva megkereste nadrágomon a sliccgombot, sikeres
bontás után a zippzárt lehúzva és alsóneműmet félrehúzva elővette a
nemi szervemet. Sok időn keresztül tekintetem valahol a motorház és az
ablaktörlőlapát közé állt be. Sikeresen elérte a kellő merevségi
állapotot de nedvet nem tudott kicsalni belőle, keze le-fel
mozdulataival és szájának nyálával próbálta fenntartani az élvezeti
állapotot. Belefáradhatott a sikertelennek látszó végkifejlet
elmaradásába, mert abbahagyta a szájával való ingerlést, de kezében még
benne voltak a mozdulatok. Egyszer csak talán véletlen egybeesés történt
mikor a hosszú, egyenes, messzi aszfalt útszakaszon a forróság délibábot
produkált, az út fejjel lefele is látszódott, de eközben akkorát rántott
lefele a kiszáradt végű nemi szervemen, hogy hirtelen felkiálltás
helyett elrántottam a kormányt és az egyenesnek látszó füves részű
útpadkának kormányoztam a kocsit. Nagy fékezés után a bal első kerékkel
felszaladva az elválasztó részbe a kocsi egynegyede kb. ott volt
fennakadva. Előttünk, utánnunk senki. Az elválasztó túloldalán levő
szembejövő sávokból sikerült megállítani egy Trabantost, akivel
felmértük a helyzetet:
'Én': - Szerencsére egyben vagyunk, de a bal első alufelni széttörött.
'Trabantos': - Széttörött!? Áhh, látom már újraöntött Lada felni, az
nem deformálódik, az tényleg tényleg törik. No, dehát
merre indult a párocska kirándulni? Arrafelé egy az
egyben reformálunk minden nyugatabbra nem bevált dolgot.
Azt kívánom, hogyha ki akarják törölni legyen mindig
valamivel, de ne az enyémmel!
A Trabantos - szinte verhetetlen - gyorsulást bemutatva továbbhajtott..
De itthagyta nekünk 'emlékbe' diagonál pótkerekét, amivel mint
szervizkerék el tudtunk jutni egy szerelőhelyiségig és 99%-osra pofozni
az autót.
(-:
Ott is kaptunk tanácsot miután elmeséltük a történetünket, azóta mindig
vannak plusz szerszámok az autóban. Bár a kocsi büszkeségét, a
motorháztető elején levő státuszszimbólumot nem érte kár, később az
úticél végén egy autósboltban souvenir-ként vettünk egy cserélhető
orrdíszt ami egy összekulcsolt kezű lányt és fiút ábrázolt kezükben egy
sarló és kalapáccsal. Hazaérve ismét átvizsgáltattuk az autót és a
műhelyes ember észrevette és megszólta a nem kocsitartozék szerszámokat.
'Szervizes': - "Emberek, kié ez a szerszám? Úgy 60 éve senki nem
jelentkezett érte!"
O-:
Ismét lelassult az élet és a barátnőmmel újra össze akartuk hozni a
dolgot még a kilenc hónap próbaideje előtt. Felhőmentes idő volt, lágy,
langyos, hűvöskés szellők mellett csillagos égbolt és a szobában nyitott
ablak és éjszakai világítás közepette ismét egy jól megtermett, úgy vagy
22cm-es férfi nemi szerv egészséggel megduzzadt makkjának előbújtatására
került sor. Az szinte nem is zavarta, hogy a múltkori esetkor a szárazon
összetapadt makk és a bőrke lehúzásakor egy nagymagyarország alakú rész
felszakadt a makkom bal oldalának külsejéről és szinte vérvörösen izzva,
jól láthatóan elkülönült a többi résztől, az egésztől.
Egy jól sikerült éjszaka után nehéz idők következtek. A rokkant jelzéses
megkülönböztetés helyett inkább egy segédeszköz beruházásába fogtunk,
ismét vettünk egy új orrdíszt a kocsira egy előre néző hátulról nézve
jobb fentről bal lentig sastollal átdöfött verebet. De lehet, hogy csak
egy galambtoll volt. Kirándulásként most a magas hegyekbe indultunk
ahonnan a kilátás a párját ritkítja, soha szebbet jövőre s.....
"Aszt Jónapot!"
|
