Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 1725
Copyright (C) HIX
2002-02-02
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 aberralni kotelezo! (mind)  78 sor     (cikkei)
2 Meg mindeg elojel (mind)  124 sor     (cikkei)
3 Relativitas (mind)  82 sor     (cikkei)
4 Relativitas (mind)  108 sor     (cikkei)

+ - aberralni kotelezo! (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Szocs !

>Amikor felvetodott az aberacios jelenseg, akkor szinten
>Zoli, egy vonattal mozgo tranzverzalis fenysugarral ilusztralta
>a jelenseget, amelyben a fenysugar lemarad a vonathoz viszonyitva.

Szo nem volt rola, hogy lemarad a feny.
Ha azt hiszed lemarad, ujabb zsakutcakba jutsz,
mert felfogasod miatt nem tudsz valaszt adni pl. ezekre:
Szaguldo urhajobol oldalra kiall egy cso, a falra merolegesen.
Ha bentrol belevilagitanak, mi lesz a fennyel ? Kijut belole,
vagy lemarad utkozben ? Hogy marad le ? Felkenodik a csore,
vagy ide-oda verodik benne, aztan amikor kier, gondol egy nagyot
es hopp, lemarad ?
Es szaguldo urhajoban bent, az oldalfalra vetitett filmet
szerinted hol latjak az utazok ha a feny okvetlenul le akar maradni ?
Ha tovabbra is kihagyod, vagy elveted a relativitas elvet -
fogalmad sincs mire alapozva - csakis paradoxonokat talalsz,
melyeket nem tudsz feloldani.

A kocsis tortenetben arrol irtam, hogy a megfigyelo elott elhalado
kocsi hatso sarka, a raszerelt fenyforrassal egyutt LATSZOLAG
lemaradasban van, (a kocsi latszolag torz) es e latszatra
meg hatrebb levo sarok iranyabol erkezo feny pedig igazi, es
aberraltan jon - azaz valamelyest elore iranyulva terjed, egyenes menten.
Emiatt is erkezik meg a kocsi innenso sarkahoz pontosan, vele
egyutt elenk, es a kocsin utazo igazolhatja, hogy a feny
vegigsurolta a kocsi hatlapjat, tehat nem maradt le.
A feny nem kutyafule, hogy hatracsapodjon futas kozben.
Tomege van es nem fekezi semmi. Egyutt haladhat a
kibocsatoval, annak sebessegehez is igazodva, de csakis c-vel !

Minel szelesebb (szelteben tagasabb) a kocsi, annal nagyobb a hatso
sarkanak latszolagos lemaradasa. A fenyaberracio szoge pedig csakis
a kocsi relativ sebessegetol fugg.

Gondolom arrol tudsz, hogy ha valamely rendszer fenyt bocsajt ki,
azzal veszit a tomegebol ?
El tudsz kepzelni olyan szituaciot, hogy egyenesen halado test
megszabadul a tomegenek egy reszetol, de az elvesztett tomegnek
nincs atadhato impulzusa se elore, se hatra, hanem az jobbra-balra
az utiranyra merolegesen, szimmetrikusan meglep ?
Ha igy kepzeled a feny tavozasat a mozgo rendszerbol,
kapasbol az impulzusmegmaradas tetelevel utkoznel - ha ezeket
allitanad:
1. elfogadod, hogy tomegveszteseg lepett fel,
2. a test sebessege valtozatlan maradt,
3. a fenyek lemaradtak, elmentek jobbra-balra aberralatlanul.

Aki nem hallott az aberraciorol, az is feltetelezne azonnal,
hogy leteznie kell, mert a rendszer mozgasiranyu m*v
tekinteteben deficitesse valt.

>A feny utjat csak a nagy gravitacios ter, vagy fenytores teriti el.

Van ezen kivul fenyelhajlas tuk hegyen, lyukakban, racsokon, resekben.
Radiohullamok pedig elhajlanak a hullamhossznal kisebb, rovidebb
epuleteknel.

Az aberracio egyebkent nem ugy lep fel, hogy valami elteriti
a fenyt, hanem a feny aberraltan generalodik a relative mozgo
rendszerben.  Mozgo rendszerben kivulrol figyelve minden maskepp
zajlik, mint alloban, de ami a villanyt illeti, azzal a relativisztikus
elektrodinamika foglalkozik, es sejtheted, hogy kivagna'k vizsgan
aki tagadna az aberraciot, ugyanis regen tisztazott a letezese,
es nincs elfogadhato erv, ami ellene szolna.

De aki atgondolja, hogy egy elore halado, oldalra vilagito fenyforras
elulso es hatso pereme nem egyidejuleg kezd vilagitani amikor
bekacsoljak - allo megfigyelo szerint - az sejtheti, hogy valami
gubanc lesz a fennyel.
Ha koherens fenyben gondolkodunk, a hullamfront egesze egyszerre
nem bukkanhat elo, hanem folyamatosan valik ki a fenyforrasbol,
hasonlokeppen, mint ahogyan egy szelenel megcsippentett,
es kifele huzott hajlekony ontapado korong valik el folyamatosan
egy felulettol.

Udv: zoli
+ - Meg mindeg elojel (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves olvasok.

Hamar elojel, orulok, hogy a hozzaszolasok szama pozitiv iranyuak, azaz
egyre tobb egyeniseget serteget a dolog. De meg nem elegendo, hogy valoban
meggyozodjek.

>>Az eset felismerese Bodonyi ur tobbeves munkaja, kulomben a  >>Weboldalon
>>szerepel, amit Dezso tovabb flytatott es kidolgozott, >>erzekenyebb
>>meresekkel, ahol az 'elojel' lenyegtelen.

  Igen, itt rossz a fogalmazas, de ugy ertelmezheto, hogy ha valamit a
gyakorlat igazol, azt nem a szamitas fogja eldonteni. Tehat ha egy targy a
szabadeses rabja, esesi iranyat a forrastomeg hatarozza meg es nem a hibas
vagy hibatlan szamitasok. (elnezest)

>De Csaba, ne kontorfalazz mar, hanem batran jelentsd ki, hogy >atnezted a
>szamitasokat, es a Janos altal jelzett helyen nincs >elojelhiba!

Szoval, hogy felre ne ertsetek, senkiert sem tartom a hatom, es nem is
erdekem, viszont hasonlo hozzaallasal a kiserleteket fogom elenorizni
tobbfele meresi megoldasokkal.

>>A duplacsillagok tipusu csillagrendszerek is eltero tomeguek.
 >Kiveve, amelyik nem! Tekintsunk egy olyan szoros kettoscsillagot,
 >amely tagjai kozott anyagatadas lehetseges. Kettoscsillag-rendszer
 >tagjai azonos eletkoruak (ellenpelda nem ismeretes).
 >A nagyobb tomegu csillag gyorsabban fejlodik, hamarabb
 >eleri a voros orias allapotot.
      Elterve a temetol, tudsz e okot, vagy magyarazatot, hogyan, vagy miert
befolyasolja a tomeg az egyidos csillagok  egyidejutlen eletkorat.
(tovab)
 >Felfuvodva es kitoltve a Roche-terfogatot anyaga elkezd ataramlani a
 >kisebb tomegu csillagra.

  "A tomeg fuggetlen a terfogattol. Igy barmelyik tomeg novelve vagy
csokkentve terfogatat, gravitacios terereje, sem ennek a kozpontja nem
valtozik. A terfogat valtozasa csak a feloleti gr. gyorsulasi erot
valtoztatja."
Igy a ket csillag kozott fennallo 'vonzasero' allando, mindaddig, amig
egyik(alando tom.) a masik(novekvo tom.) halmazaba nem kerul.
Amenyiben a novekvo tomeg terfogata magaban foglalja az allando tomeget,
tehat a novekvo sugar esetleg nagyobb a ket csillag kozponti tavolsaganal, a
'vonzasero' csokkenese lep fel.

 >Ez az egi mechanika torvenyeibol kovetkezik
De a meghatarozoja a gravitacios torvenyek, melyek meg rejtegetnek
ismeretleneket.

 >A nagyobb tomegu csillag tomege fogy, a kisebbe no,
 >tehat a M1^2*M2^2 szorzat erteke no, ezert az A tavolsagnak
 >a fenti egyenlet ertelmeben csokkennie kell. A ket csillag
 >tehat kozelebb kerul egymashoz, a tomegatadas sebessege
 >is no, a ket csillag egy ido utan azonos tomeguve valik.

  Igen, de a folyamat folytatodik, tehat a ket tomeg idoben keveset elvezi
azt a lehetoseget, hogy egyenlo legyen es igazolna a Bodonyi fele elmeletet.
(tehat:)
 >Az eredetileg tomeget atado voros orias ad at tomeget tovabbra is,
 >de ezutan ez a csillag a kisebb tomegu.
Es tovabbra ervenyes az elozo kozottuk kialakult 'vonzasero'.
A ket csillag egyenlo tomegenel nem allhat meg a tomegatadas folyamat, leven
szo kulombozo halmazallapotokrol. Ha ezt mestersegesen valojaban tudnank
befolyasolni es megallitani, hat igen, akkor mi tortenne?

>A masodikos lanyomnak azert a matekdolgozatat erosen lehuzzak, ha az
> >elojel et lenyegtelennek veszi.
Szoval ezt mar letargyaltuk.

>>De elo pelda a mikrovilag is, es elgondolkodtato.

>Mi az az elo pelda? Marmint, hogy nem fordul elo egyelo tomegu par? >Vegy
>barmilyen olyan elemet, ami ketatomos molekulat alkot. Vagy vedd >a vizet,
>ahol azert minden H2O tomege kozel azonos, nem? Jo, ezek >valoban kisse
>bonyolultabb esetek
a, Nincsennek olyan atomszerkezetek, ahol mind a mag es a korulotte keringo
elem tomegmeretben egyenlo lenne.
b, azonos tomegu elemek (elektron, proton, neutron stb.) nem vonzak egymast.
(De mindezeket es a kiveteleket is Dezso reszletesen is kifejti.)

 >>Viszont fennallhat egy olyan dolog, hogy mivel minden anyag (tomeg)
 >>valamilyen reszecskesugarzo, igy az egyenlo tomegek kozotti   >>nevezett
'vonzaserot' semlegesithetik az egyenlo mennyisegu es  >>minosegu
kisugarzasok.

 > Na ne.....

Ez sem eldobhato csak ket szoval. Kivaltkep amikor egyenlove tehetjuk a
barmilyennemu kisugarzasok terben valo eloszlasat a gravitacios terero
csokkenesevel barmilyen meretu tomeg ovezeteben.
"A gravitacios terero erteke egyenesen aranyosan csokken a tomegtol
tavolodva az ileto tomeg egysegnyi feluletevel." (Ezt termeszetesen keplet
is igazolja.)

  Es ha mar a tomegek kozotti 'vonzas'rol esett szo, a mai napig el nem
tudom kepzelni a jelenseget.
Egyszer David Gyulat (dgy) kertem fel, hogy bovebben kifejtse, azt hiszem
azota is megharagudott ram.
Tehat hogy (en) vonzak valamit, azaz magamhoz huzzak, erore van szuksegem,
es feltetlen egy 'eszkozre'. Ha az osszekoto eszkoz hianyzik, nem johet
letre a vonzas. Futyolhetek, kiabalhatok mig elfogy az 'erom', az a ..
(mondjuk:)  bo:gre me'z egy elneme'rt tavolsagbol nem fog kozelebb jonni,
mindaddig, mig az osszekoto 'vonzo'eszkozom hianyzik, vagyis egy sparga
kotel, drot, stb.
  Mivel Newtonnak sem azert esett az 'alma' a fejere, mert azt egy
'eszkozzel' huzta, a valos okot kellene keressuk.
Mindannyian tudjuk, hogy a termeszet nem igy mukodik. Akkor pedig miert
,vonzoero,? Habar a szimptoma annak tutnik, de vonzoeszkoz hianyzik. Minden
reletiv? Vagy a vonzoeszkozt 'kulso reszecskek' helyetesitik egybeolvadva az
erovel, melyek tomegek jelenleteben a vonzoeszkozzel ellentetes iranyban
fejtik ki hatasukat?
Ameddig aprolekosan nem tudunk tisztazni, elemezni bizonyitani kulombozo
dolgokat, nincs jogunkban itelkezni. Arra sem epithetjuk tudasunk, hogy ezt
mar szaz eve valaki leirta, mert meg ha tegnap irta is le, holnap kiderul,
hogy az nem is ugy van.
A lenyeg, tehat, hogy amig szemelyesen, a gyakorlatban is felismerve a
tenyeket meg nem gyozodunk bizonyos dolgokrol, nem szabad itelkeznunk, es ne
legyunk 'nagyon szkeptikus'ak senkivel szemben.

  Udv mindenkinek, Csaba.



_________________________________________________________________
Get your FREE download of MSN Explorer at http://explorer.msn.com/intl.asp.
+ - Relativitas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Felado :  [Hungary]
> Gyakorlatilag nem jon letre az
> altala elkepzelt abra.

Ez egy olyan konkret allitas, amirol lehet beszelgetni. Sajnos nem vilagos,
melyik abrara gondoltal.

Nezzuk a kovetkezo esetet. A vonat egyik oldalara felszerelunk egy lezert,
amely a vonat oldalfalara merolegesen vilagit, ra a szemkozti falra. Egy
ilyen kiserleti elrendezesben kokemeny kiserleti bizonyitek van arra, hogy a
fenyfolt nem mozdul el onnan, ha a vonat barmilyen sebesseggel halad.
Gyorsulas idejen termeszetesen elmozdul, de a gyorsulas megszunese utan az
uj sebesseg mellett is pont ugyanoda kerul vissza, ahol volt...

> tranzverzalis fenysugarral ilusztralta a jelenseget,
> amelyben a fenysugar lemarad
> a vonathoz viszonyitva. A kettot nem tudom kozosnevezore
> hozni.

Ha a lezer a vonat oldalfalara merolegesen van szerelve, akkor sebessegtol
fuggetlenul pont a szemkozti fal szimmetrikus pontjara vilagit, megpedig a
vonat sebessegetol fuggetlenul. Ha a lezer a foldon all, vagy pl. rengeteg
lezer all a foldon egymas mellett, es mind merolegesen vilagit a vonatra, a
vonat falan pedig egy lyuk van, akkor a kivulrol jott feny fenykore nem pont
szemkozt, hanem kisse lemaradva, a szimmetrikus pontnal hatrabb fog
megjelenni.

Mondhatnad, feny az feny, mi kulonbseg van akozott, hogy a vonaton van a
fenyforras, vagy kivulrol jon, hiszen ha _hosszaban_ vilagitottak akkor pont
azt bizonygattam, hogy mindegy, allo vagy mozgo fenyforras bocsatja ki a
fenyt.

Apro kis fejtoro, hogy _keresztbe_ meg miert nem mindegy. Ennek oka (persze
a specrel talajan allva) a kovetkezo. A fenysugarnak azert van iranya, mert
sik azonos fazisu hullamfront a sikra meroleges iranyban osszegzodik oly
modon, hogy ismet egy azonos fazisban levo, ujabb sik hullamfrontot hozzon
letre. (mivel a sik nem vegtelen, ohatatlan szorodas lesz, minel vekonyabb
egy fenysugar, annal jobban szorodik, ha messze akarunk vilagitani, vastag
sugar kell, ez ugyanaz kb. mint a tavcso felbontasa)

Lenyeg: a fenysugar iranya mindig az azonos fazisu hullamfront sikjara lesz
meroleges.
Itt jon be a kulonbseg a vonaton elhelyezett meg a sinek mellett elhelyezett
fenyforras kozott.
A fenykornek a vonat eleje fele eso ive es a vonat vege fele eso ive nem
egyideju egy vonaton levo es egy a sineken allo megfigyelo szamara. Igy ami
egyiknek azonos fazisu hullamfront, az a masiknak nem az.

Nezzuk peldaul a sinek mellett allo fenyforrast.
Mit mond a sinek mellett allo megfigyelo? Szerinte az allo fenyforras fenye
a sinekre es igy a vonat oldalfalara is meroleges. A fenykor azonos fazisu
pontjainak sikja parhuzamos a vagon falaval. Mivel a vonat mozog, es a
fenynek idore van szuksege, hogy aterjen a lyuktol a sszemkozti vagonfalig,
a fenykor a vagon tulso falan kisse lemaradva, hatrabb jelenik meg.
Mit mond a vonaton tartozkodo megfigyelo? A lyukon belepo feny kozos fazisu
hullamfrontja nem parhuzamos a vagon falaval. Ezert ez egy ferde fenysugar,
amely a szimmetrikus pontnal kisse hatrabb eri el a vonat tulso falat.

Figyeld meg, hogy mindketten ugyanoda latkjak becsapodni a fenyt a tulso
falon, csak mas modon indokoljak, hogy miert pont oda tart...

Ami a sinen allo fenyforras es a sinen allo megfigyelo szerint egy a vagon
falaval parhuzamos kozos fazisu hullamfront, az egy ferde, a vonat falaval
nem parhuzamos kozos fazisu hullamfront a vonaton ulo szamara, mivel mast
tart egyidejunek, es igy mas pontokat lat kozos fazisban levonek. Igy a
vonaton ulo termeszetesnek veszi, hogy ez a fenysugar ferden megy at a
kocsin... Csinos, nem? Persze, ha az egesz specrelt ugy nem hiszed el, ahogy
van, akkor nem pont ezzel kellene kezdeni...   :-))

Mondhatnad, ez azon alapult, hogy a fenysugar vastag, de mit mondok egy
vegtelen keskeny fenysugarrol? Nos, egyszeru, nincs es elvileg sem letezhet
vegtelen keskeny fenysugar. Csak akkor beszelhetunk egyaltalan fenysugarrol,
vagyis irannyal rendelkezo fenynyalabrol, ha vastag, mivel az irany nem
egyeb mint a kiterjedessel biro sikszeru kozos fazisu hullamfrontra allitott
meroleges.

> A feny utjat csak a nagy gravitacios ter, vagy fenytores
> teriti el.
Ez szin igaz. Csak hat a fenti peldaban a vilagon semmi se teritette el a
fenyt...   :-) Ki van ez talalva.

Udv, Jozsef
+ - Relativitas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Felado :  [Hungary]
> Ha a c, a maximalis lehetseges sebesseg, akkor , hogy lehet
> hozza adni mas sebesseget, "gyakorlatilag",
> nem matematikailag! Ezt mondtak masok is, hogy nem logikus,
> de igaznak tartottak??
Ez egy zavaros fejtegetes, amire nem tudom elkepzelni, mit lehetne mondani.
Neha azt erzem, hogy megprobalod a fizikat valamifele holisztikus modon
felfogni, elvetve az analitikus, a logikan vagy ami ugyanaz, a matematikai
modellezesen alapulo megertest.

> Azert toled is megkerdezem, ha pld a Fold sebesseget
> megtudnam merni, onmagahoz viszonyitva
> az abszalut sebesseg lenne?
A sebesseg megtett ut/eltelt ido. Onmagahoz kepest a Fold nem mozdul el, igy
a megtett ut 0, igy a sebesseg is 0 lesz.
Tehat a Fold onmagahoz viszonyitott sebesseget konnyen meg tudod merni, es
0-t kapsz. Mit kell azon a furcsa kerdesen erteni, hogy ez most abszolut
sebesseg-e?

> A keruleti sebesseg merese, mihez viszonyitott?
Azt az a szemely donti el, aki meri, es pontosan attol fugg, mihez kepest
meri. Ha pl.a kerület egy pontjahoz meri, akkor 0-t kap.
Ha esetleg arra celzol, hogy a forgas olyan dolog, amit ki lehet merni
lokalisan, akkor ez nem feltetlenul igaz. Specialis tomegeloszlas
eredmenyezhet lokalisan azonos gyorsulasi viszonyokat. Szerintem ebbe ne
menjunk bele addig, amig sokkal egyszerubb problemakat sem tisztaztunk...

> Irok en is egy peldat.
> Leteszek egy hangszorot az O pontra, tolle 340 m-re, az A
> ponton leul egy megfigyelo.
Nem idezem be az egeszet, szamomra rendkivul meglepo, hogy precizen elmentel
egy bizonyos pontig, aztan zavaros altalanossagokba csapott at az addig
korrekt leiras. Maradva a mindkettonk altal leirt elrendezesnel, meg egyszer
megkiserelem erzekeltetni, mi mas a hang es a feny eseteben:

Vegyuk a hangos elrendezest. Merni kell az idot, amig a hang a hangszorotol
elmegy a mikrofonig. Ez lehetseges, csak egy stopper kell, szintiszta
fizika, semmi matematikai kodosites. Ha raadjak a gozt a mozdonyra, nagyobb
idot mernek. Meg egy aprosag. Ratettek egy komuves buborekos vizszintezot
hosszaban a vonatra, es a fonok azt mondta, ha a gozhoz nyulnak, addig ne
merjenek, amig a buborek vissza nem megy kozepre. Valami gyorsulasrol is
beszelt, ezt nem ertettek ugyan, de miert ne tegyenek a fonok kedvere,
hiszen megfigyeltek, ha allitanak a gozadagolon, elmegy ugyan a buborek egy
ki idore, de aztan visszater kozepre es ott is marad. Nem hallottak
dv/dt-rol vagy hasonlo kodositesekrol, csak annyit tudnak, akkor kell merni,
mikor mar kozepen van a buborek...
Tovabb megyek. Ket vonat van ugyanazon a sinen, es mindegyiken van ilyen
meresi elrendezes, tovabba meresi eredmenyeiket kozolni kepesek egymassal
(mobiltelefonon).  Van tovabba egy tekercs madzag az egyik vonaton, es
kossuk a madzag masik veget a masik vonathoz. Egy ember meri, mennyi madzag
tekeredik le, de nem mondja meg a hangmerosoknek. A hangmerosok pusztan a
meresi eredmenyeikbol es ezek egymasnak torteno elmondasabol ki tudjak
szamitani, mennyi madzag tekeredik le, es ez egyezni fog a madzagos
eredmenyevel. Mindenutt egyszeru es vilagos, ellenorizheto eredmenyek, semmi
v1+v2 kodosites... Meg egy fontos teny van. Ha elegge raadjak a gozt a
mozdonyra, egyre no a mert ido, sot, adott gozkar allas felett a hang nem
jut el elorefele a mikrofonig.  Nem "belefojtja a szel a hangot a
hangszoroba" hiszen a hangszoro mogott ulo nagyon is hallja, hanem nem
terjed elorefele.
---
Ugyanez fennyel. Meglepo, de egesz egyszeruen nem mukodik a jol bevalt
modszer. Mindent ugyanugy csinalnak, csak hangszoro helyett villanolampa,
mikrofon helyett fotodioda, a madzag bevalt es marad.
Sajnos hiaba merik akarmilyen pontosan a feny futasi idejet mindket vonaton,
nem kepesek ily modon meghatarozni mennyi madzag tekeredik le. Azt
tapasztaljak ugyanis, hogy hiaba valtoztatjak a gozadagolo allasat, ami
egyebkent jol latszik a madzag legombolyodasan, mindig ugyanazt a feny
futasi idot merik. Amig kiter a buborek, van ugyan egy kis valtozas, de
aztan a buborek visszamegy kozepre, es a feny futasi ido is megint ugyanaz
lesz. Meg egy lenyeges dolog van, mivel a mert ido nem fugg a gozadagolo
allasatol (ha mar beallt a vizszintezo), nyilvan nincs olyan allasa a
gozkarnak, ahol a feny ne erne el a detektort....

Ebben a ket kiserletben kizarolag es kinosan csak a legegyszerubb,
legelemibb, nyilvanvaloan merheto fizikai mennyisegekkel foglalkoztam,
futasi idovel, ami stopperrel, legombolyodo madzaggal, ami meterruddal, es
egyenletes mozgassal, ami vizszintezovel merheto. Vilagos a kulonbseg is,
hang eseten meg lehet hatarozni, mennyi madzag gombolyodik le, feny eseten
meg nem lehet meghatarozni. Ez egy objektiv kulonbseg.

Nem fugg a feny futasi ideje a vonat sebessegetol._Nem fugg_.

Kimertek eloszor es utana millioszor, sok ember sok kulonbozo modszerrel
ujra es ujra. _Kiserleti teny_.
Ha ezt elfogadod, es megprobalod igazan megerteni, menthetetlenul eljutsz a
specrelhez.

Kerlek, ha fentiek kozul barmely konkret dologgal nem ertesz egyet, precizen
fogalmazd meg, mi az, ami
szerinted mashogy van. Latod, hogy en kinosan, szorszalhasogatoan preciz
vagyok, es szerintem ilyen temakorben mashogy nem erdemes tarsalogni...

Mondok peldakat olyan konkret lehetseges ellenvetesekre, amelyekre kepes
vagyok ertelmes fizikai valaszokat adni, es amik szerintem a tudomanyos vita
korebe tartozhatnak: "Hanggal szerintem a leirt modon nem lehet
meghatarozni, mennyi madzag gombolyodik le." Vagy "Szerintem barmely
vonatsebessegnel eler a hang a mikrofonig" Vagy "Szerintem feny eseteben is
kulonbozo idoket mernek kulonbozo vonatsebessegek eseten"

Nehogy felreerts, nem en akarom meghatarozni, hogy milyen egy tudomanyos
vita, vagy hogy mirol vitatkozz es hogyan. Termeszetesen elemi jogod
barmirol barhogy vitatkozni. Csak azt probalom megvilagitani, milyen az a
vita, amiben _en_ reszt tudok/akarok venni...
Mondok ezert nehany olyat is, amiben en nem erzem illetekesnek magam, es
inkabb egy new age filozofussal beszeld meg: "Szerintem nem jon letre v1-v2
vagy v1+v2" vagy "Szerintem c+v vagy c-v nem ertelmezheto"             :-))

Udvozlettel,   Jozsef

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS