*És ma ismét közzéteszek: " Április 15. Csütörtök*
*Bizonyosodjunk meg, hogy valóban akarjuk-e azt, amiről azt hisszük, hogy
akarjuk.*
Ez a mondat többféleképpen értelmezhető. Egyfelől gyakran úgy érezzük,
hogy
akarunk bizonyos dolgokat, amelyekre valójában nem is vágyunk. Mindig nagyon
alaposan át kell gondolnunk, hogy csak játszunk-e valaminek a gondolatával,
vagy valóban olyan tökéletesen megfelel számunkra az adott dolog, mintha
ránk szabták volna. Másfelől, ami tényleg megfelel nekünk, azt szívből
kell
akarnunk - vállalva, hogy kiállunk ezekért a vágyainkért és küzdünk a
"haladásunk" érdekében.
*Ma megvizsgálom az egyik dédelgetett vágyamat, hogy reális-e és hogy
valóban megfelelő-e számomra.*
*Április 16. Péntek*
*Több mint száz évvel ezelőtt még kivételes jelenségnek számított a testi
higiénia. Ma ugyanez a helyzet a lelki higiéniával. A lelki higiénia
egyfajta kedélytisztító, amelynek segítségével megtisztulnak a negatív
gondolatok, az embert nyomasztó érzések, a kontroll nélküli ösztönök, az
átgondolatlan beszéd és cselekvés, hogy aztán Isten képmása, amely "én
vagyok", ismét zavartalanul tükröződhessen a lélek tiszta tükrében.*
Régen nem mosakodtak az emberek, vagy legalábbis ritkán. Akkoriban még
nem
tartottak sokat a tisztálkodásról. Hál' isten statisztikailag nézve ma
már
minden második európai polgár rendelkezik saját fogkefével, terjed a
higiénia. Ahogy a testi higiénia áldásos és a test egészségéről gondoskodik,
ugyanúgy a gondolatok higiéniája a lelki egészséget szolgálja.Végezzünk
tehát pszichohygiéniát mindennapi meditációval, imával és az elmúlt napra
való visszatekintéssel.
*Ma este megtisztítom a napomat a pszichohygiénia segítségével.*
*Április 17. Szombat*
*Minden bosszúságot, félelmet vagy stresszt, gondot, kétséget, haragot,
önsajnálatot, izgalmat, sikertelenséget, gátlást vagy negatív gondolatot
lélekben újra átélhetünk másképpen. Reggel, este vagy szükség szerint
napközben is folytathatunk pszichohigéniát, hogy ezzel pozitívvá
változtassuk életünket.*
Minden, amit átélünk - legyen az számunkra megfelelő vagy nem megfelelő
-,
hat ránk lelkileg, pszichés "nyomokat" hagy bennünk. Ami nem megfelelő,
az
úgy hat, mintha homokszem került volna a tudatunk gépezetébe és ilyenkor
csak akkor tehetünk valamit, ha a fantáziánk segítségével elképzeljük,
hogyan kellett volna cselekednünk. A jövőre nézve így egy másik, kedvezőbb
cselekvési alternatívát kínálunk fel a tudatalattinknak, s ezáltal növekszik
az önbizalmunk.
*Ma gondolatban újra át akarom élni életem egyik meghatározó helyzetét
-
amely nem túl jól alakult -, annak minden következményével együtt.*
*Április 18. Vasárnap*
*A múlt olyannyira múlt, hogy múltabb már nem is lehetne. Engedjük el hát
múltunkat, felismerve, hogy az elmúlt örökre, és sohasem tér vissza. Akkor
mi miért is cipelnénk még mindig magunkkal?*
Gyakran felkeresnek a rendelésemen olyan emberek, akik azt mondják:
"Rettenetes volt a gyerekkorom." A válaszom mindig ugyanaz: "Örüljön, hogy
elmúlt!" Ha elengedjük a múltunkat, az is elenged minket. Egyszer fel
kellene tennünk magunknak a kérdést: "Mire akarunk igazolást keresni a
múltunkkal és valójában miért?" Gyakran visszaélünk a múltunkkal, mert
arra
hivatkozva keresünk igazolást egy magunkkal cipelt hibára, ahelyett hogy
megszabadulnánk attól.
*Ma újra fel akarom idézni múltamat, de most úgy, hogy minden eseménynek
új,
pozitív, örömteli értelmezést adok.*
*Április 19. Hétfő*
*A régi képzetek, határok, programok, belém nevelt minták, beidegződések,
negatív gondolkodás, negatív önkép, a szerep, amit játszom, a nevelés,
a
környezet befolyása, a szabályok, klisék: mindez nem én vagyok - csak akkor
lehetek én magam, csak akkor lehetek szabad, ha ezeket elengedem.*
Többek vagyunk, mint ahogy azt gondoljuk. Korlátos tudatunkon keresztül
néha
megcsillan egy résnyi a nagyobb énünkből, akik vagyunk: valós nagyságunk
sejtelme. Majd ismét befedjük a rést kicsinyességgel és a megszokotthoz
való
ragaszkodással. Mindig újra fel kell ismernünk, hogy kik vagyunk valójában
és ebből a tudásból merítve kell alkotnunk.
*Ma arra az időre akarok emlékezni, amikor lehullott a korlátozottság leple
és érezhettem az átfogó énemet.*
*Április 20. Kedd*
*Az életnek az a lényege, hogy felismerjük a valóságos természetüket és
azzal összhangban éljünk. Ha nem így teszünk, betegséget, szegénységet
és
bánatot okozunk.*
"Ismerd meg önmagad..." - áll Delphoi templomának bejáratánál, beljebb
pedig: "...hogy megismerd Istent!" Isten nem azt kívánja, hogy a
természetünk, pláne nem. hogy a valós természetünk ellenében éljünk. Azt
akarja, hogy összhangba kerüljünk valódi természetünkkel és ezáltal
önmagunkkal. Mert csak így tudunk helytállni azon a helyen, ahova állított
bennünket. Amennyiben összhangban élünk önmagunkkal, akkor Istennek tetsző
életet élünk.
*Ma megnézem, hogy hol élek ellentétben a valós természetemmel és ezt az
eltérést ismét harmóniára változtatom.*
*Április 21. Szerda*
*Alakítsunk ki olyan jelrendszert, amely segít összpontosítani a
figyelmünket. Például kapcsoljuk be a tudatunkat, ha megszólal a telefon,
ha
vendég jön, ha belépünk valahova, vagy ha munkába kezdünk.*
A figyelemnek meg van az a jó tulajdonsága, hogy nem lehet elodázni. A
figyelemre mindig MOST van szükség. A világ egyetlen meditációja vagy imája
nem mentesít az alól, hogy MOST legyünk figyelmesek. De hogyan őrizzük
meg
a
figyelmünket? Az egyik stratégia az lehet, hogy egy mentális
"kapcsológombot" hozunk működésbe, de nem csak akkor, ha belépünk valahova,
ha megszólal a telefon, ha csörög az óra, vagy ha kiejtjük azt a szót,
hogy
"én", hanem például akkor is, ha találkozunk valakivel - ilyenkor kapcsoljuk
be a figyelmünket és szenteljük annak, akivel éppen beszélgetünk.
*Ma figyelem-összpontosító jelzések kialakítására törekszem és ezeket be
is
akarom tartani.*
*Április 22. Csütörtök*
*A jövőt befolyásolhatjuk, de a VAN-t és a MOST-ot nem! Ha nem fogadjuk
el
a
VAN-t és a MOST-ot, teljesen logikátlanul cselekszünk, mert konfliktust
teremtünk önmagunk között és aközött, ami VAN. Ez energiát, pénzt és
intelligenciát emészt fel. Hogyan is oldhatnánk meg gyorsan a problémáinkat
és érhetnénk el flottul a céljainkat, ha saját magunkat akadályozzuk azzal,
hogy nem fogadjuk el, ami VAN?*
Ezt a szöveget finoman kell értelmezni: éljünk aszerint, ami VAN, de ne
akarjuk másnak a MOST-ot, mint amilyen. Ezzel csak ellenállást és
feszültséget váltanánk ki magunkból. Be kell kapcsolódnunk a MOST-ba és
teljes mértékben jelen kellene lennünk benne. Csak így alakíthatjuk pozitív
irányban a dolgokat. Ha hadakozunk a MOST ellen, vagy ha képtelenek vagyunk
egyetérteni azzal, ami MOST VAN, magunkat zárjuk ki a saját életjátékunkból.
*Ma pontosan tisztázom, hogy MOST kivel vagy mivel nem vagyok kibékülve
és
feladom magamban az ellenállást.*
*Április 23. Péntek*
*Mi lenne, ha hagynánk, hogy úgy éljen a világ, ahogy akar és önmagunknak
is
megengednénk, hogy úgy éljünk, AHOGY AKARUNK?*
A legtöbb ember úgy tesz, mintha fizetést kapna az államtól azért, hogy
azzal törődik: X vagy Y helyesen él-e. A másokról való pletykálkodást és
ítélkezést "bűzlő gondolkodásnak" ("stinking thinking") mondják az angolok.
Ezek az emberek mérgezik maguk körül a légkört és elterelik a figyelmet
a
saját életvitelükről. Gyakran pont azt ítéljük el másokban, amit saját
magunk elől is rejtegetünk. Ezért, ha ítélkezünk, az elsősorban nem
másokról, mint inkább saját magunkról mond el sok mindent.
*Ma tudatosan felmentek valakit az ítéletem alól. "
*
Üdvözlettel: Anikó
Dancs Jánosné Oriflame Menedzser
my.oriflame.hu/anikooriflame
|
