Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 3774
Copyright (C) HIX
2009-05-21
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelõssége)
Megrendelés Lemondás
1 +terido (mind)  5 sor     (cikkei)
2 Re: *** HIX TUDOMANY *** #3773 (mind)  76 sor     (cikkei)

+ - +terido (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Az a mindenen túli abszolút izé engem is érdekelne :-), jöhet link is.

Köszönettel:

Árpi
+ - Re: *** HIX TUDOMANY *** #3773 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> P.S. : az_rt a specrelativit_son t_lmen_ m_giscsak van abszolut
> valamir_l olvasn_k szivesen, csak nehogy _sszezavarjunk itt sokakat...

Majd előhalászom, hogy melyik tudománynépszerűsítő műben találkoztam 
a
dologgal. Addig is, két kérdésem lenne.

Az első Józsihoz: Nem lehetne valamiféle módon a HIX mailer-ét rávenni
arra, hogy a Content-type headerbe charset="us-ascii" helyett "UTF-8"
-ot írjon? Ugyanis akkor az olyan levelezőprogramok is jól írnák ki 
az
ékezetes karaktereket, amelyek el is olvassák, sőt, értelmezik is a
headert és amikor azt találják, hogy us-ascii, akkor szépen minden
karakter(sorozat)-ot, aminek a felső bitje áll egy kackiás aláhúzással
helyettesitenek, tekintve, hogy az us-ascii kódkészletben olyan
karakter nem lehet. Ettől aztán mondjuk a "bíróságé" az "b_r_s_g_" 
lesz
és baromira nehéz olvasni.

A másik kérdés az a spec. rel. ill. ált. rel. határesetén mozog.
Az ikerparadoxont, amikor is az űrhajós elmegy majd visszajön és az
órák másképp járnak az űrhajós gyorsulásával magyarázzuk, mert 
amikor
visszafordul, akkor le kellett lassitani a hajót majd felgyorsítani az
ellentétes irányba és ez behozza az asszimetriát a két iker közé.

Mi van akkor ellenben, ha a következő ravasz kísérleti elrendezést
használjuk:
Természetesen mindentől nagyon távol vagyunk. Építünk egy műbolygót,
aminek a tömege jó nagy, tehát a felszíní gyorsulása kellőképpen
akkora, amekkorának csak akarjuk és amit a megfigyelő kibír. Mivel 
nem
akarok ASCII ábrákat rajzolni, legyen a műbolygónak egy északi és 
egy
déli sarka, amik fent ill. lent vannak. A bolygót ellátjuk továbbá 
nagy
rakétákkal, amik az egyenlítőn tangenciálisan vannak, azaz képesek 
a
bolygót a sarkokon átmenő tengely körül megforgatni és megállítani.
Amúgy a bolygó nem forog. Namost, építünk egy rakétát, aminek teljesen
fúziós reaktora van és fotonmeghajtása, hogy ne kelljen sokat
foglalkoznunk az üzemanyagveszteség miatti tömegváltozással. Ez valahol
a bolygótól kellően távol egy parkolópályán kering, az egyenlítő 
fölött.
Most az egyik iker beül a hajóba, a másik iker leül a bolgón, az
egyenlítön. Namost, ahogy a hajó kering, egyszer csak bekapcsolja a
hajtóművet és egyenletes gyorsulással távozik, mégpedig úgy, hogy 
a
gyorsulásvektora megegyezik az egyenlitőn ülő iker által érzett
nehézségi gyorsulással. A hajó megyen, megyen, nem kapcsolja ki a
hajtóművet, csak szépen asszimptotikusan közelíti c-t. Egy valamilyen
jó hosszú idő után a hajó megfordul, mikőzben a főhajtómü amúgy 
totál
gázzal megy, és jön vissza, de most persze lassul. Amikor a hajó
fordult, akkor a bolygót is megfordítottuk egy fél fordulatnyit a
tengelye körül, aztán megállítottuk és úgy hagytuk. Egy idő után 
a 
hajó
visszaér, és amikor pont lelassul, kikapcsoljuk a hajtóművet és
megnézzük az órákat, amikről feltételezem, hogy különbözőnek 
találjuk
majd Å‘ket.

Mindkét megfigyelő pontosan ugyanazt a gyorsulást szenvedte el, úgy
abszolút értékben, mint a vektor irányában. A nehézségi gyorsulás 
és 
a
mozgási gyorsulás az ált. rel. értelmében azonos. 

Mi volt most a különbség az ikrek között?

Amúgy ez komoly kérdés, nem tudom a választ és tényleg izgat, hogy 
mi
lehet.

Kocsonya

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS