Sziasztok !
Ujfent koszonom a reagalasokat.

Feri:
>Ha behuzzak a farkukat, akkor jobb elkerulni oket, mert ilyenkor 
>morcosak. Ekkor sem szabad felelmunket kimutatni, mivel
>egybol eszreveszik, es az csak olaj a tuzre. Az ugatasrol eleg 
>nehez oket leszoktatni, de nem kell sokat torodni ezzel.

Egyetertek, mert annyi haszna mindenkeppen mindig van a larmanak, 
hogy eltantoritja a kornyeken rosszban santikalokat. 
A farokbehuzasrol olyan velemenyt hallottam, hogy a kutya sajat 
szaganyagainak terjedeset gatolja, azaz sajatos on-alcazasra szolgal.
Az emberi felelem leplezese viszont nem mindig megy -
ha igaz, hogy megerzik kiparolgasunkbol az adrenalin-szint 
novekedeset, es a szelirany nekik kedvez. 

Allitolag a kutyak vizualis kepessegei nem tul jok.
Ennek kisse ellentmond az a tapasztalatom, hogy amikor nyakamba
ultettem egyszer a kisfiamat, majdnem rankrontott egy kutya.
Letettem a gyereket, hogy rugni tudjak ha kell, de a kutya 
megnyugodott. Gazdaja szerint valoszinuleg a ketfeju ember 
latvanya zavarta meg.

Janos:
>Mi a legtokeletesebb model vagyunk egy emberi elet vegigelesere.

Es a tokeletessegtudat is kifejlodott. Mindenki vedi magat, hogy 
legalabb a latszat megmaradjon. Sokan, sokfele on-alcazassal, 
vagy hibazas eseten reflex-szeru atharitassal. 
Pelda erre, hogy a hazunkban 2-3 fenevadat tarto asszony miutan 
alig tudta visszafogni panel-rabsagba kenyszeritett duhongo ebeit 
a lepcson, velem talakozva nap mint nap, ahelyett, hogy elnezest 
kert volna, osszeszukult szemekkel kozolte - bennem van a hiba, 
mert felek a kutyaitol, es azok oly tokeletesek, hogy ezt megerzik.

Megegyszer, mert jolesik olvasni:
>Mi a legtokeletesebb model vagyunk egy emberi elet vegigelesere.

Felteve, ha tenyleg a tokeletesse csiszolodottak utodai vagyunk, 
nem pedig azon tuleloke, akik rendre kimaradtak halalos kimenetelu 
utkozetekbol.
Ha tokeletesek is vagyunk (kiki a maga esendo modjan :), egyelore 
sajnos meg altalanosan nem ismerjuk elegge azokat a korulmenyeket, 
melyek kozepette e tokeletesseg legjobban kibontakozhatna, 
de ha a genekbol kiolvashato lesz ez, talan tisztabb kepet kapunk
arrol is, hogy mimindenen kellett oseinknek keresztulmenniuk.
Valamennyien kivalasztodottak vagyunk, es barki hordozhat 
potolhatatlan fejlodestorteneti emleket magaban anelkul, hogy 
tudna rola, es minel kevesebben vagyunk, annal kisebb az esely 
igazolni bizonyos ritka elofordulasu kodok jelenteset vagy 
jelentoseget.

Udv: zoli

Sziasztok!
Hogy megint belekontárkodjak egy két témába...

>Felado :  [Hungary]
>... Koszovoban tortent, az
>ebolahoz nagyon hasonlito megbetegedesekrol, 
>Nem tudom felfogni, hogy
>hogyan kaphatta el ennyike ido alatt ennyi ember, hogyha kullancs
terjeszti.
>Egyaltalan, hogy kerulhetett ez, ez a lazzal es verzessel,
verzekenyseggel
>jaro betegseg a kis verszivokba? 

A konkret esetrol nem tudok nyilatkozni, de emlekeim szerint nehany eve
erte hasonlo meglepetes a New Yorki kozegeszsegugyiseket. Valami nem
sokkal korabban kitort tropusi laz korokozoit mutattak ki a helyi
patkany populacioban. No most ez azert volt nagy kinos, mert New Yorkban
tobb a patkany, mint az ember, masfelol ezek kontaktusa szinte allando a
hajlektalanokkal. Az egyetlen szerencse, hogy az a betegség is verrel
terjedt, de azt ecseteltek, hogy barmikor elofordulhat, hogy egy
agyonutott fertozo patkany vere erintkezik az emberevel. Sajnos mar nem
emlekszem a korokozo nevere, de jarvanyról se lehetett hallani azóta,
nem tudom vannak-e fejlemenyek az ugyben. Mindenesetre akkor keszult
valami tanulmany, ami szerint a vilagkereskedelem, aru- es
szemelyforgalom jelenlegi utemeben, ha valahol jarvany ut ki,
gyakorlatilag nincs a vilagnak olyan pontja, ahova ket heten belul
potencialisan ne juthatna el a fetozes.
A konkret ugyrol: az idei idojaras nagyon kedvez a kullancsok
elszaporodasanak, es gondolom ez noveli az ilyen jellegu kockazatot.

>Felado : To:ro:k Pe'ter (Helsinki)
>a nyelocsovunk es a legcsovunk
>rossz tervezese lehetove teszi, hogy az etel vagy ital ciganyutra
menjen; a
>gerincunk es az errendszerunk nem igazan a felegyenesedett jarasra lett
>kitalalva.

En ugy tudom, hogy a foemlosok kozott csak minket embereket sujt a
problema, es a szoban forgo "mukodesi hiba" a hangkepzo szerveink
evolucioja miatt alakult ki. Magam reszerol, ha valaszthatok, hogy
elkeruljem a negyedevente egyszeri felrenyelest, vagy inkabb beszeljek,
az utobbi mellett maradok.

>Felado :  [Hungary]
>Az emberi test 30 eves elettartamra van hitelesitve. Ugyanis kb. addig
>tart a reprodukcios (szaporodasi) idoszak, evoluciosan addig
>eri meg jo karban fenntartani a testet. 

Nem akarok az evolucios elmeleteddel vitaba szallni, de ehhez a
reprodukcios idoszakkal azert nem fer ossze, hogy teszem azt a nem reg
elhunyt szepemleku Anthony Queen utan maradt hatra negy eves gyermek,
ismeretes, hogy Leonardo da Vinci utolso gyermeket igencsak elemedett
korban nemzette (hogy csak az ismertebb egyeneket emlitsuk), es szamos
no tudna meselni arrol, milyen a negyvenes eveiben szulni. Azert ez nem
ugy nez ki, hogy no 30 eves elmultal ad be a kulcsot. Ha evolucios
szempontbol nem lenne kivanatos, hogy az ember 30 evet tul elje, akkor
azok a hormonalis valtozasok, amelyek aztan evtizedekkel(!) kesobb az
ember vegelgyengulesben torteno kiszenvedesehez vezetnek, nem a
negyvenes eveinek vegen indulnanak meg. A tortenelemhez tobbet konyitok,
ezert bizton allithatom: az hogy eleink elettartalma joval kisebb volt a
mainal, az nem az evolucio altal teremtett kenyszeruseg miatt volt,
hanem azert elsosorban az eletmod, a betegsegeknek valo
kiszolgaltatottsag, es az ellenfelek keze altal lesujto kobalta volt
felelos. Az anno 30 evesen kimult egyedek nem vegelgyengulesben haltak
meg, hanem szamos betegsegtol kinozva. Jo pelda erre Ötzi, az osztrak
jegember esete. Maradvanyai kesz patologiai esettanulmany elkeszitesere
adnak lehetoseget, annyi nyavalya gyotorte. Vegul megis azert halt meg
feltehetoen, mert belecsuszott egy gleccser hasadekba.
A masik. A 25-30 évet nem a 100-130-cal kell összevetni, meg csak nem is
80-100 évvel. A 25-30 ev atlagosan megelt eletkor volt (akkor is voltak
"oregek"). Azert a legmenobb skandinav orszagokban is ennek 75-80 ev,
nalunk 65-70, a 3. vilag orszagaiban ennel mai is joval kevesebb felel
meg.

Bimre

A Blacklight Power Inc.azt állítja, hogy a hidrogenben levô elektron egy
közelibb pályára állítható, mint eddig hittük és így energia nyerhetô.
Itt van a folyamat vázlatos leírása:
http://www.blacklightpower.com/process.html
Ez itt egy táblázat a tôlük független laborokban végzett tesztekrôl
(a jobb oldali oszlopban az energia nyereség mértéke, néhány helyen több, mint 
100-szoros)
http://www.blacklightpower.com/independent.html
Itt meg egy csomó műszaki, tudományos leírás:
http://www.blacklightpower.com/techpapers.html

Szerintetek kacsa az egész ?

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: esprx04x.nokia.com)

In article >,  says...
> A pasztorkutyakkal (pl puli) kevesbe kidolgozott a strategiam, ugyanis azok
> a legnagyobb joindulat mellett is hajlamosak birkanak nezni az embert. Meg
> szerencse, hogy a pasztorkutyak nem eszik meg a birkat.

A puli tapasztalataim szerint nem nezi birkanak az embert. Nagyon ugat, 
terel, riaszt a gazdanak, de ha a gazda raszol abbahagyja. Simogatni 
ekkor sem valoszinu hogy megtudod ha a kutya nem akarja, de el fog menni 
eloled. "Harcmodora" pedig a korbe rohangalas es alkalmas pillanatban az 
aldozatba "csipes".

Jenci

Sziasztok!

Antal Bele irta:

> Nos, a fent emlitett honlap valoban dontoen egeszsegugyi kutatasokat
> ismertet - mivel ebbol van kozel 400 -, de a maradek kb. 200 kutatas
> kozul 42 kiserlet foglalkozik a TM kollektiv tarsadalmi hatasaival,
> melyet szamtalan szociologiai szakkonyvben Maharishi-hataskent hivnak.
> Van egy jol elkulonitett resz a honlapon, mely aTM hatasa a tarsadalom 
> fejlodesere cimet viseli.

Mint azt korabban mar megirtam az idezett lap pontosan 430 munkat
tartalmaz, zomeben (70-80%) valamifele eloadast es nem szaklapban kozolt
publikaciot 1990 elottrol. Donto tobbseguk (kb. 90% es kulonosen a
szaklapban publikaltak) egeszsegugyi es fiziologiai hatasokkal foglalkozik.
Ezek koze csempesztek be a lista osszeallitoi sajat _szenzacios_
eredmenyeiket a TM tarsadalmi hatasairol.

> A fenti anyagok pontos ismerete hianyaban valoban utopisztikus elmeletnek
> tunik, hogy egy mentalis technika kepes semlegesiteni a kollektiv tarsadalmi 
> problemakat, azonban ma mar tudomanyosan elismert jelenseg a Maharishi-hatas.

Igen, valoban utopisztikus, kulonosen ha figyelembe vesszuk, hogy ezek a
tarsadalmi hatasokra vonatkozo eredmenyek nem fuggetlen kutatasbol
szarmaznak, hanem egytol egyig a Maharishi Europai illetve Amerikai
Egyetem nevehez fuzodnek es tobbseguket olyan _szaklapban_ publikaltak
mint a "Modern Science and Vedic Science".
Azok a kutatasi eredmenyek pedig, amik a TM szervezetre gyakorolt negativ
hatasait tamasztjak ala termeszetesen kimaradtak az osszeallitasbol.
Arrol fogalmam sincs, hogy a Veer Andras es Selye idezetet honnan
vettetek. Hasznos lett volna megadni legalabb a forrast ha mar az egesz
szakvelemenyt nem is tettetek fel.

Istvan

Szia taxi,

> Van egyetlen olyan palota, amelyet nem epithetunk meg
> tetszesunk szerint, es amely minden mas palota epitesi technikajanak az
> alapja,  ose, az epiteszetunk tanara, es ez pedig a valosagos matematikai
> osszefuggesek palotaja. Nem Pithagorasz alkotta meg a derekszoku
> haromszoget, o csupan bizonyitast talalt a tetelere.

A matematika nem felfedezo, hanem alkoto (teremto) tevekenyseg. A
matematikai fogalmakat nem felfedezik, hanem megalkotjak (megteremtik).

A matematika felfedezeskent torteno ertelmezese azt a celt szolgalja, hogy
elkerulheto legyen a meddo vita azokkal, akik a teremtest mindenaron egy
"teremto" szamara probaljak fenntartani. Szerencsere mostanaban mar nem kell
a matematikusoknak vedekezni, nyugodtan teremtonek vallhatjak magukat, mint
peldaul Bolyai: "Semmibol egy uj vilagot teremtettem".

------

Appropo, hogy haladsz a {0,1,0,1,...} <=> {1,0,1,0,...} es a -1 < 0 < 1
bizonyitasaval ?
Nem baj, ha elsore nem sikerul ; ha elakadsz, majd segitunk tovabb jutni.

En azota fejlodtem egy kicsit, mostmar azt is be tudom bizonyitani, hogy
letezik az egesz szamok halmaza felett nem-trivialis ultrafilter :-)


z2

Takacs Ferenc:

> >Csakhogy akarmennyi matematikai ismeret is tarolodott el, abbol
> >egzakt modon lehetne kovetkeztetni, es ez nem intuicionizmus.
>
> Eleg nagy kulonbseg van a kovetkeztetes lehetosege, es a tenyleges
> kovetkeztetes kozott.
Bizony. Kell egy elhatarozas, amit neked meg meg kell tenned. A problema az,
hogy a lehetoseget hangoztatod, viszont a kovetkeztetest magat nem tetted
meg.

> A Fermat sejtes eseteben ez a kulonbseg peldaul 300
> evben fejezheto ki,
Nezzuk meg ezt a Fermat-sejtest.
Adva van egy eleg altalanos, egyszeruen megfogalmazhato tetel.
1) Ezt a tetelt szamos esetre igaznak talaltak
2) Szamos reszeredmenyt bizonyitottak.
Ez alapjan sejtheto hogy a tetel igaz. Mit jelent ez pontosan?
Azt, hogy az egyedi esetekbol induktivan a tetel approximalhato. De ez
matematikai ertelemben nem eleg a tetel bizonyitasahoz.
Mire elegendo viszont ez? Arra, hogy erdemesnek latszodjek foglalkozni a
tetellel.
Lathatjk tehat, hogy
1) tulajdonkeppen olyan hihetetlen misztikus intuiciorol itt szo sincsen.
inkabb indukciorol.
2) ez az indukcio a felfedezes kontextusaban erdekes, tehat azokban a
szemelyes dontesekben, hogy egy matematikus mivel foglalkozik. Tehat nem a
matematika altal igaznak allitott teteleiben, hanem csupan a kutatasi
strategiaban. Nem az eredmenyekben fontos, hanem a kutatasban.

> de vannak makacsabb intuitiv sejtesek is, amelyek
> nagyon is hozzatartoznak a matematikahoz, mivel sokkal inkabb
> foglalkoztatjak a matematikusokat, mint egy-egy egyszeruen atlathato
> problema.
a matematikai fontossag nem abban merendo, hogy mi foglalkoztatja a
matematikusokat. A matematikusokat szubjektiven sokmindenfoglalkoztathatja,
attol az meg nemlesz fontos. Fontos akkor lesz, amikor a tetel bizonyitassal
egyutt megjelenik a lapokban. A lapokban megjelenhetnek sejtesek, anelkul,
hogy igaznak allitanak oket, es megjelenhetnek tetelek bizonyitasokkal,
valmint axiomarendszerek es definiciok, amelyekrol nem allitjak, hogy
igazak, hanem hasznalhatoak.
Az elmult 300 evben a Fermat sejtes kapcsan ami matematikailag ertelmes volt
az:
1) Bizonyitasok a tetelrol, amelyek eddig rossznak bizonyultak. (Ebben semmi
problema nincs,mert a szerzo jonak gondolta oket, kimutattak a hianyossagot,
es rendezodik a dolgo).
2) Bizonyitasok reszesetekrol. Ezek maguk tetelek es bizonyitasok, amik
magukban is megalljak helyuket a matematikaban.
3) Maga a tetel megfogalmazasa sejteskent, ami viszont nem lehet az
igazsaganak allitasa, tulajdonkeppen kerdesfelteves.

Mindharom egzakt formalis dolog, egyik sem intuicio alapu.

> Sok matematikai problema akkor kerul ki az erdeklodes
> kozeppontjabol, mihelyst egzakt bizonyitast nyer.
az erdeklodes kozeppontjabol kikerul, visoznt a matematikaba akkor kerul be.
a matematikusok azzal foglalkoznak, hogy amatematikaba teteleket
"rakosgassanak be". Nyilvanvaloan akkor hagynak abba egy munkat, amikor kesz
van.

Analoga: a komuvesmester falat epit, a komuvesmestert nyilvan addig erdekli
a fal, amig epiti. a fal megis akkor fal, amikor megepult, tehat amikor a
komuvesmeste mar abbahagyta vele a foglalkozast. Azt, hogy mi tekintheto
falnak, tehat nem az hatarozza meg, hogy mi erdekli a komuvesmestert.

> Az elemenkent megtanult
> matematika nem csak elemenkent tarolodik el az agyban, hanem valami
komplex
> formaban is. Eppen ezert elemzo gondolkodassal bonyolult problemak
> semmikeppen nem is vethetok fel.
Naiv butasagot irsz. Az egzakt es elemzo gondolkodas a komplex dolgokat
iskepes kezelni. Ne keverd ossze az egzakt-unegzakt ellentetpart az
egyszeru-bonyolult ellentetparral. Ez az osszekeveres egyebkent is
hataskeltes. (Csiszolatlanabb elmek konnyeden beveszik:)

> Az axiomatikus elemzes alapelemeit
> szamitogeppel talan varialhatod szinte vegtelenfele keppen, de intuicio
> nelkul nem tudod kivalasztani, hogy melyik veletlenszeru levezetesvariacio
> hasznalhato ertelmesen valamire,
intuicioval sem tudod eldonteni. intuicioval kepes vagy donteni, de hogy aza
dontes jo lesz, arra ez esetben semlesz semmivel se tobb biztositekod.
ha te a veletlennel valamennyivel jobb hatasfokkal tudsz donteni, akkor
abban egzakt meggondolas is van.

> bar e kivalasztasi techika elemzese
> elvezethet a mesterseges intelligenciahoz. Eppenseggel nagyjabol ezek azok
> ami az axiomatizmusbol hianyzanak, es amiert az axiomatizmus meg nem
> jelenti a matematikat.
ha van kivalasztasi technika,akkor az formalizalhato is, kulonbennem
nevezheto technikanak, hanem veletlen. vagy van benne szabaly, vagy
veletlen. ez formalisan elemezheto.
akarmannyire is csurod csavarod a dolgokat, csak veletlenes formalis dolog
van. van a kettonekkevereke, es vanolyan egzakt dolgo, ami nem tudatosul.
amit intuicionak neveznek, az altalaban keverek is es tudattalan is. a
dolgok tisztazasa erdekeben mindig szet kell valasztani akevereket es
tudatositani a tudattalant.

> Ez nem egy szubjektiv elvaras. Itt lepnek be a tortenelmi tapasztalatok,
es
a matematika nem torteneti tudomany, a matematikai igazsagnak mentesnek kell
lennie a hagyomanyoktol.

> a valosag, amely szerint a palota igy, es igy nez ki. Talan nem kellene
igy
> kineznie, de ilyen. Amig be nem bizonyitod, hogy a valosag nem olyan, mint
> amilyen, addig nem vonhatod ketsegbe.
szoval te kijelented, hogy a valosag ilyen es ilyen, es ennek te vagy az
autoritiv szemelye, az isten, mimeg probaljunkmeg bizonygatni?:)
a matematikaban nincs valosag. a valosag olyanfogalom, amely empiriahoz
kotodik, a matematika nem tapasztalati tudomany.

> Ezt meg lehetetlen bebizonyitani,
> hiszen a valosag a letezesenel fogva adott, fuggetlenul attol, hogyan
> magyarazod.
aham, akkor ugyebar en is kinyilatkoztathatok egy alternativ valosagot?:)
nemlesz ebbol hitvita, ha te a te valosagodat mindenkeppen abszolut igaznak
gondolod, es en is?
szerintem egyik matematikai axiomarendszer sem valosag. a valosag a fizika
kerdese, nem a matematikae.

> Nem egeszen. Van egyetlen olyan palota, amelyet nem epithetunk meg
> tetszesunk szerint, es amely minden mas palota epitesi technikajanak az
> alapja,  ose, az epiteszetunk tanara, es ez pedig a valosagos matematikai
> osszefuggesek palotaja.
nem nem. az epitesi technika az valoban abszolut, a matematika epitesi
technka. ez az epitesi technika logikai, es a technika legkicsiszoltabb
fajtaja a formalis axiomatizmus. a palotak viszont szamosan lehetnek,
sokfajta palotat lehet ezzel a technikaval epiteni.

> Nem Pithagorasz alkotta meg a derekszoku
> haromszoget, o csupan bizonyitast talalt a tetelere.
1) en azt mondom sok lehetseges palota van. az epitesi technika meghataroz
bizonyos palotak lehetsegesseget, masoknak a nem lehetsegesseget.
inkonzisztens palotak peldaul nem lehetnek a matematikaban. lehet azt
mondani, hogy a matematikus a sok lehetseges palota kozul felfedezett egyet,
ez mas kerdes, mint az, hogy hany palota van.
2) Bolyai es Riemann talalt masik "haromszogeket". ahol nem igaz ez a tetel.
ez tortenelmi teny, ugyhogy muszaly leszele lfogadni. ok egy masik palotat
epitettek. ez tortenelmi teny. ha a logikai szuksegszeruseget nemismered el,
hanem folyton a tortenelmet nezed, akkorlegalabb emiatt el kell fogadnod,
amit mondunk.

math

Peter:
> Math, elismerem hogy a matekhoz meg a tudomanyfilozofiahoz ertesz, de a
> lelektant talan inkabb hagyd meg a pszichologusoknak :-/
en korulbelulolyan ertelembenbeszeltem skizofreniarol, mint a kerdesfeltevo
megszallottsagrol. nyilvan egyik sem pszichologiai ertelembene rtendo. ha
egy tudos nem tudomanyos dolgokat kezd el igazsagkent hirdetni, akkor az
komoly intelelktualis zavar. ha raadasulelkezdi keverni aket teruletet,
akkor az mar sokkal veszelyesebb is.
intellektualis zavarai szinte mindenkinek vannak idonkent, szoval ezek olyan
psziches esemenyek, amelyek ugyannem helyesek, de elofordulnak.
pszichologiai esetrol akkor szokas beszelni, amikor gyakori, es sulyos zavar
van. bizonyos ilyen teritok eseteben szerintem nem tulzas pszichologaiai
problemarol beszelni.

math

Peter:
>Az evolucio ugyanis nem a tokeletessegre, hanem a hosszabb tavu tulelesre
optimalizal.
A tokeletesseg kerdesenek nyitja ott van, hogy az evolucio:
1) egy statisztikus optimalizalasi algoritmus
2) egy tobb agensu optimalizalasi algoritmus, azaz a kulobozo entitasok
fittnses-fuggvenyei a tobbi entitasokallapotatol fugg. nem egyetlen
fittnes-fuggveny optimalizalodik, hanem egy optimalizalodo fitnes-fuggveny
populacio alkot egy dinamikus rendszert
3) lokalis optimalizalasi algoritmus, azaz nem feltelnelul van globlis
optimumban
4) van egy bizonyos tehetetlensege, azaz nem azonnal reagal

egy tervezett rendszer pontosan abban kulonbozik egy evolucio srendszertol,
hogy nem statisztikai, nem lokalis es nem tehetetlenseggel rendelkezo
eljaras, es ez a kulonbseg lehetne az, amit a kreacionistaknak ki kellene
tudni mutatniuk. csakhogy a kulonbseg az evoluciot igazolja, ugyanis az
elovilag olyan, mintha egy lokalis, statisztikus, tehetetlenseggel
rendelkezo algoritmus hozta volna letre, es nem olyan, mintha terveztek
volna.

math