> Felado : 
> Temakor: tobb mozdony ( 32 sor )
> Idopont: Tue Dec 23 07:43:11 CET 2008 TIPP #6644
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
>
> Adott terfogatbol nem lehet egy bizonyosnal nagyobb teljesitmenyt
kihozni
> (adott peremfeltetelek mellett, mint pl. energiafelhasznalas,
szervizelhetoseg,
> MTBF...).

A teljesitmeny csak egy nagyon apro szelete az egesznek. Egy Formula-1-es
motor kb. 120 kiló és a teljesítmenye a harmada egy masodik generacios
dizelmozdonynak, aminek a motorja mondjuk 16 tonna. Mozdonyoknal is
megfigyelheto ez az irany, a mai mozdonymotorok sulyteljesitmenye es
litertejesitmenye sokkal-sokkal a regi klasszikus amerikai EMD-dizeleke
felett van, de elettartamban es szerelhetosegben sehol nincsenek azokhoz
kepest - mindennek ara van. Leginkabb a fordulatszam donti el ezt a
kerdest, az oreg EMD-k 900 fordulat/perc korul forogtak max., a maiak
ennek a duplajat, de ha ezt a fordulatszamot tovabb emeljuk - bizonyos
hatarig technikailag siman megoldhato - , akkor a teljesitmeny is tovabb
novelheto, persze ennek ara van a masik oldalon. Igazabol oda akartam
kilyukadni, hogy a peremfeltetelek nem annyira fixek itt sem, illetve itt
is haladunk valamelyest a fogyasztoi tarsadalom iranyaba - bar joval
kisebb leptekkel, hal'istennek az EMD ma is gyartja az 1930-as evekben
kifejlesztett ketutemu dizelmotorok kozvetlen leszarmazottait, amik sem
sulyteljesitmenyben, sem terfogatteljesitmenyben nem veszik fel a versenyt
a legmodernebb motorokkal (nekik is van negyutemu), de elettertamban es
szerelhetosegben ma is ez az etalon, tomegevel futnak ma is a vilagban
az otvenes evekben gyartott hires 567-esek. Ez osszecseng azzal, amit a
tobbmozdonyos amerikai vonatokkal kapcsolatban irtam, hogy ott a mozdonyok
jo ertelemben vett igenytelensege letfontossagu. Nem veletlen, hogy pl.
a norveg Nordlandsbanen vonalon, ami egy 700-800 km-es zsakvonal
Trondheimbol joval a sarkkor fole, nehany ev kudarccal teli probalkozas
kivetelevel a vonal hatvanas evekbeli megnyitasa ota a mai napig csak
ilyen EMD-motoros mozdonyokat alkalmaznak - a kriteriumok itt is
hasonloak, ami elindul Trondheimbol, annak ide vissza kell ernie az 1500
km-es tura utan. A gazdasagi kenyszer a szemelyvonatok egy reszet itt is
elvitte a motorvonatok iranyaba (~2001-ig mozdonnyal vittek mindent
Steinkjertol eszakra), de ami mozdony, az ma is ilyen.

> terfogatot a mozdonyban. Amit nem tudok,
> hogy az amerikai mozdonyok "igazi" dizelmozdonyok, vagy dizelelektromosak
> (azaz dizelmotor + generator + nagyfesz elektronika + villanymotor)

Igazi dizelmozdonyok, azaz dizel-elektromos meghajtasuak :-)
Bar csak elvi sikon erdekes, a klasszikus (regi) amerikai DE-mozdonyok
egyenaramu rendszeruek (az ujak mar nem) es ezeknel kb. 800 V a plafon,
ami egyenaramnal meg messze van a nagyfesz-tol (ha jol emlekszem, 1500V
felett beszelunk errol, de ez mar regen volt, hoyg ezt tanitottak nekem
:-)

Dizel-mechanikus mozdonyt kb. 200 kW teljesitmenyig lehet/szabad/szokas
epiteni, felette nem tudod megoldani az eroatvitelt, legalabbis ugy nem,
hogy tartos/olcso/normalis meretu legyen.

Europaban a dizel-hidraulikus megoldas is elterjedt, ennek az elonye
leginkabb az, hogy olcsobb a technologia (nem kell bele rez) es konnyebb
a mozdony ugyanakkora nevleges (kerekkeruleten merheto) teljesitmeny
mellett. Persze a teljesitmeny itt is realativ, kis tulzassal ugy
hasonlithato ossze egy ugyanolyan kerekkeruleti teljesitmenyu
dizel-villamos es dizel-hidraulikus mozdony, mint mondjuk az autoknal egy
1.6 literes szivomomotor es egy 1 literes turbos, amelyekeknek ugyanakkora
max. teljesitmenye. A kovetkezmenyek teljesen hasonloak, minel nehezebb
a terep es minel nagyobb az ossztomeg (vonatsuly), annal inkabb a
dizel-villamos hajtas fele billen a merleg nyelve (nem veletlen, hogy a
dizelmeghajtasu motorvonatok szinte kivetel nelkul dizel-hidraulikusak,
a nehez tehervonati dizelmozdonyok pedig szinte kivetel nelkul
dizel-villamos meghajtasuak).

udv., Akos