Udv!
Meg mielott barki is plagiummal vadolna, bevallom, neten talaltam :-)
Teszem hozza, hogy ha jol emlekszem ez eredetileg Popper Peter tollabol
szarmazik.
Remelem nem gond a lebego ekezet
"Azok szo'rakoztata'sa'ra ku:ldo:m ezt az i'ra'st,
akik u'gy gondolja'k, hogy mindenbo"l lehet humort csina'lni....me'g
ebbo"l is.
1.§
Jo'l ke'pzett o:ngyilkos soha me'g csak ce'lza'st sem tesz
o:ngyilkossa'gi terveire. Aki meghala'si sza'nde'ka'ro'l besze'l, az
ke't hata'st e'r el ismero"sei ko:re'ben :
Ami'g e'l : "Csak ja'rtatja a sza'ja't, u'gyse meri megtenni!"
Amikor meghalt : "De soka'ig lamenta'lt, ami'g ra'sza'nta maga't!"
Hala'lunk mindenkinek legyen meglepete's, e'letu:nk frappa'ns
za'ro'poe'nja.
2.§
Soha nem szabad bu'csu'levelet i'rni. A bu'csu'leve'l hiteltelenne'
teszi e'letu:nket e's hala'lunkat. Ha me'g van mondanivalo'nk az e'lo"k
sza'ma'ra - mondjuk el nekik. Ha me'g maradt u:te'su:nk e's
simogata'sunk - u:ssu:nk e's simogassunk. De "visszaszo'lni a
megsemmisu:le'sbo"l" - ez sza'nalmas e's megvete'sre me'lto'. Azt
bizonyi'tja, hogy gya'va'k voltunk cselekedni e'letu:nkben e's
elne'mulni hala'lunkban. Ha hala'lunk nem ele'g bu:ntete's azoknak,
akiket meg akartunk bu:ntetni szeretetu:ke'rt, akkor egy szemreha'nyo'
leve'l aligha kelt nagyobb bűntudatot bennu:k. De gyanu'ba keru:lu:nk,
hogy ezen a primiti'v mo'don me'g egy kicsit tova'bb akarunk e'lni.
3.§
A tisztesse'ges o:ngyilkos nem ve'grendelkezik. Nincs komikusabb anna'l,
mint amikor egy ember az o:ro:kke'valo'sa'g kapuja'bo'l visszafordulva,
me'g gyorsan polga'ri jogi u:gyeket bonyoli't. Ne ro:ho:gtessu:k ma'r ki
magunkat.
4.§
O:ngyilkossa'got soha nem ko:vetu:nk el csala'di, vagy ismeretse'gi
ko:rben. O:nke'ntes hala'lunk csak a legza'rtabb maga'nu:gyu:nk lehet.
Eze'rt az o:ngyilkos utazzon el meghalni, a legjobb, ha ku:lfo:ldre
ta'vozik. Erre a ce'lra me'g ko:lcso:nt is szabad felvenni.
Ha'trahagyott javainkbo'l majd megte'ri'tik az illete'kesek. Az ember ne
spo'roljon a hala'la'n.
5.§
Eszte'tikusan kell mego:lnu:nk magunkat. Jo' i'zle'sű ember nem csina'l
horrorfilmet a hala'la'bo'l. Eze'rt szigoru'an tilos :
- mindenfe'le ta'rgyat magunkba szu'rni, ereinket felva'gni, mert a seb,
az alvadt ve'r gusztustalan.
- felakasztani magunkat - mert a kilo'go' nyelvű, pu:ffedt, fekete arcu'
hulla ijeszto"en csu'nya e's groteszk.
- kinyitni a ga'zcsapot, vi'zbe ugrani - ugyaneze'rt.
- levetni magunkat valamilyen magas e'pu:letro"l - mert az
eldeforma'lo'dott test me'lto'sa'ga't vesztett e's e'rtelmetlen hu'shalmaz.
- gyo'gyszereket, vegyszereket enni nagyobb mennyise'gben, mert
o:ntudatlan a'llapotunkban ko:nnyen magunk ala' csina'lhatunk. So"t, ha
u:gyetlenek vagyunk, hala'l helyett csak meghu:lyu:lu:nk e's
e'letfogytiglan a'polnak minket.
6.§
Eze'rt az elega'ns ember, aki ad az eszte'tikumra, a kezdetleges
mo'dszerek helyett :
- E'hen hal. ( Egya'ltala'n nem kell enni, ke't-ha'rom nap mu'lva ma'r
nem e'rzu:nk e'hse'get. Kellemesen ba'gyadtak leszu:nk.
Ko:zben igyunk, de csak tiszta vizet, hogy ki ne sza'radjunk, mert
nagyon kellemetlen e's rossz szagu' (acetonos) lesz a
leheletu:nk. A ve'ge'n egyre to:bbet fogunk aludni, majd
"szi'vgyengese'gben" [ a'ltala'nos keringe'si o:sszeomla's ] cso:ndesen
e's
valo'szi'nűleg a'lmunkban elhala'lozunk.)
- Megfagy. (Egy u:veg jo' konyak ta'rsasa'ga'ban elheveru:nk egy havas
erdei tiszta'son, e's addig ne'zzu:k a csillagokat, ami'g ringato'
ka'bulatban a'tsuhanunk a nemle'tbe.)
7.§
O:ngyilkossa'gbo'l csak jelesre szabad vizsga'zni. Vagyis meg kell
halni. Akit po'tvizsga'ra utasi'tanak megmente's u'tja'n - az
su:llyedjen el ro:stelkede'se'ben. Nem komoly ember. Az e'lo"k ko:zo:tt
van a helye.
8.§
Az elkeseredettse'g, a ke'tse'gbeese's a legkeve'sbe' alkalmas
lelkia'llapot arra, hogy befejezzu:k e'letu:nket. Ilyenkor csak
diletta'nsok ko:vetnek el o:ngyilkossa'got. E szaba'ly ha'ttere'ben a
ko:vetkezo" megolda's lappang :
Materialista'k sza'ma'ra : E'letu:nk ritmusosan le'legzik, mint minden,
ami e'l. Van daga'lya e's apa'lya, felemelkede'se e's
ala'zuhana'sa. Le'tu:nket a paradoxon nagy to:rve'nye szaba'lyozza,
amely azt tani'tja, hogy menne'l nagyobb ero"vel taszi'tanak a
ko:ru:lme'nyek lefele', anna'l inka'bb megno:vekszik a felhajto'ero",
e's elo"bb-uto'bb e'rve'nyesu:l. E'ppen u'gy, mint amikor egy
parafadugo't nyomunk a vi'z ala'. Eze'rt aki a ke'tse'gbeese's
me'lypontja'n o:li meg maga't, bizonytalan szi'vvel le'p ki az
e'letbo"l, mert sejti, hogy a dolgok ko:zeledo" jo'ra fordula'sa'ro'l
mond le.
Idealista'k sza'ma'ra : Ve'gu:l me'gsem lehet tudni, hogy nincs-e a
dolgoknak odaa't folytata'sa. S minden valla's e's misztika egyete'rt
abban, hogy va'ltoztatni - o:nmagunkon, kapcsolatainkon, e'rzelmi
a'llapotainkon - csak itt, e fo:ldi e'letben lehet. A tu'lso' si'kon
csak szemle'let van e's megi'te'le's.
Eze'rt a diletta'ns o:ngyilkos a leggonoszabb csapda'ba esik bele: e'pp
azt az elviselhetetlen lelkia'llapotot konzerva'lja ido"tlen ido"re, ami
elo"l az o:ngyilkossa'gba meneku:lt.
9.§
Eze'rt akkor kell mego:lnu:nk magunkat, amikor ele'gedettek e's boldogok
vagyunk. Egyedu:l ez az o:ngyilkossa'g hiteles, mert bizonyi'tja, hogy
nem gya'vasa'gbo'l, meneku:le'ske'ppen vagy o:nu'ta'latto'l
sarkantyu'zva ta'vozunk az e'lo"k sora'bo'l, hanem aze'rt, mert
megvetju:k az e'letet amu'gy ege'sze'ben, o:ro:meivel e's
sikeraja'nde'kaival egyetemben. Az ilyen o:ngyilkossa'got soha nem
ba'njuk meg, e's pe'ldake'ppe' va'lhatunk minden ido"k uta'nunk
ko:vetkezo" o:ngyilkosai sza'ma'ra."
|