Sziasztok!
Miki, irod:
: ? Jól értem-e:
: OFDM gyakorlati megvalósításánál DSP-vel eloállított, QPSK-ban modulált
: vivoju jelek egymás mellett szép sorban képeznek egy pár MHz széles
: I alapsávi jelet, míg egy másik hasonló csoportjuk egy Q-t,
: és a kettovel aztán szintén két, eltolt nagyfrekis vivot modulálnak?
Majdnem. Altalaban 2 koztes frekvenciaju vivot modulalnak, amiket aztan
osszegeznek es az egeszet meg egyszer folkeverik az adofrekvenciara.
: Nem feltétlenül: vagy a vivot nem 446MHz-en állítjuk elo, hanem
: lentrol trafózgatjuk fel (szuroket igényel), vagy ha a QPSK adást
: készítjük el lent és azt trafózgatjuk fel.
Sajnos a keveroknek is van zajuk (feher es 1/f egyarant).
: Én még mindig arra keresem a választ, hogy hogyan lehet
: a leheto legjobb átvitelt megvalósítani adott B és P betartásával.
Az un. superheterodyne architekturanal jobbat meg nem talaltak ki
(=koztes frekvenciak alkalmazasa + szures). Mivel azonban SAW-szuroket
nem
lehet integralni, ill. 1:10-es frekvenciakeveresnel nagyobbnak is
szamtalan muszaki akadalya van (igy "tankonyv" szerint 2,4GHz-et eloszor
240MHz-re, majd 24MHz-re kell lekeverni es ott demodulalni), igy jonnek
a
low-IF illetve zero-IF architekturak, amik nem igenyelnek kulso
alkatreszeket. A klasszikus 2,4GHz superheterodyne a kovetkezo
(vevooldalon): antenna, savszuro, RX/TX kapcsolo, LNA, kulso SAW-szuro,
kevero, kulso szuro, kevero, kulso szuro, demodulator. A kulso szurot nem
igenylo architekturak zajosabbak, viszont zero-IF-nel lehet olyan
modulaciot alkalmazni, ahol alapsavban csak 200kHz folott van informacio,
stb-stb.
: Egy erosíto minél szélesebb sávú, annál kisebb kivezérléssel képes
: ugyanakkora összteljesítményt leadni, jól mondom?
: Azaz a DAC-os "végfok" esetleg muködhetne nagyon szórt spektrummal, nem?
2x igen.
: Akkor a dirac energiajel?
Igen.
: Hogyhogy nincs korlátozás a zajra? A tranyók itt kapcsolók,
: k-be, nem erosítenek azok semmit, relével is muködne.
Igy van. A tranyonak van bekapcsolasi ellenallasa, ami elso korben feher
zaj. Raadasul a bekapcsolt allapotban a kimenet szures nelkul megkapja
a
teljes tapfesz/fold-zajt. (Egy rezgokor ezen a zajon eloszor is szurest
vegez.)
: Zajt sem tud erosíteni, nincs neki mikor, kivéve az átmeneteket.
Igy van. Es mivel a kimenet szinuszos, ill. nem vegtelenul meredek e'lu",
ezert ez a hatas igencsak jelentos. Kb. egy eve szivtam egy 5MHz-es
gyu"ru"-oszcillatorral (7 inverter sorba kotve es az utolso kimenete az
elso bemenetere kapcsolva). A tapfeszet egy sajat feszultsegszabalyozobol
kapta es 20dB-lel tobb zajt produkalt, mint az elmeleti szamitasok
indokoltak volna. Egy 100nF-os kondi a tapfeszen + RC-tagok a szabalyozo
referencia-bemenetein oldottak meg a problemat.
Vegyuk a reles peldat. Olyan oszcillatort kepzelunk el, hogy egy idealis
relevel folvaltva a tapfeszt es a foldet kapcsoljuk a kimenetre. Ez egy
zajos negyszog lesz. A spektrumaban a vivo korul hatalmas zaj lesz, mert
a
tapfesz 1/f zajat megszoroztuk egy nagyfrekvencias negyszogjellel.
: A lin szurokkel a felharmónikusokat akartam kiszurni.
Ezeket ki tudod, de a vivo kornyeki zajokat es a torzitas altal okozott
intermodulacios tagokat nem fogod tudni kiszurni. A masik erdekes dolog
az, hogy mikor taplalsz energiat a multivibratorba/rezgokorbe. Ha akkor
teszed, amikor a szinusz eppen a maximumanal van, akkor amplitudomodulalt
szinuszt kapsz, ami elso korben nem erdekes, mert az oszcillatornak
inherens amplitudo-szabalyozokore van. Ha a szinusz nullatmenetenel
teszed ezt, akkor a nullatmenet elcsuszik es faziszajt kapsz. Ezt a
jelenseget az ISF (Input Sensitivity Function) irja le matematikailag
(eleg bonyolultan, ezzel egy Ali Hajimiri nevu uriember disszertalt kb.
10-12 eve, azota kb. 5 masik szerzotol olvastam csak ISF-fel foglalkozo
cikkeket). Kis faziszaju oszcillator lesz tehat az, amelyik az energiat
a
szinusz szelsoertekeinel taplalja a "rezgokorbe". Az inverterre alapulo
oszcillatorok (gyuru, multivibrator) nem ilyenek, a Colpitts viszont igen.
: De ezektrol a vivo körüli zajokról nem szokott túl sok szó esni,
: bizonyára mert a mai adatsebességek és sávszélességek mellett
: már nem sokat számítanak.
Iszonyu sokat szamitanak, minden komolyabb kommunikacios szabvany
definialja az oszcillator max. faziszajat. A hallgatasnak masik oka van.
Egyszer olvastam egy cikket, valami ilyesmi volt benne, hogy a vilagon
van
felmillio digitalis fejlesztomernok, 50000 analog es 5000
radiofrekvencias.
Udv,
marky
|
