Kedves Listatársak, kedves Laci!

Öröm volt olvasni hozzászólásodat, néhány,  a listán megjelent
gondolataimmal kapcsolatban.

>> Annak a kifejezésnek, hogy "napról-napra", csakis itt az anyagi-
>>-lineáris világban van értelme, a szellem és a lélek idötlen
>>birodalmában pedig nincs.
>Jogos, amit írsz, csakhogy a szellem es a lelek idotlen
>birodalmaban foldi modra programozando celok sincsenek.

Reflexióim nem a "földi módra programozandó célokról" szólnak,
hanem a földi célokra programozandó módról, technikáról :)).

Értem mire célzol. Erre már javasoltam egy lehetséges megoldást:
>> aki a misztika segítségével (!) jó eredményt
>>szeretne elérni az anyagi síkon, annak célszerü olyan
>>fogalmakkal (kulcsokkal) dolgoznia, amelyek valamilyen
>>módon képviselve vannak minden (!) síkon. #2961
Levelem végén próbálok erre néhány példát is adni.

>Tehat ha valaki mondhatni teljesen szellemi sikon eli az eletet -
>mondjuk egy remetelakban a Himalaja lejtoin.
Senki sem élhet "teljesen" szellemi síkon, amig anyagi teste van.
Ilyen értelemben véve mindenki két világ lakója, "kettös életet él".
Ez alol nem kivétel sem a remete, sem pedig más. Az, hogy ki
milyen arányban éli meg ezeket a síkokat az teljesen egyéni.

Humorodra hangolódva, felélénkült fantáziámban elképzeltem,
amint a Himalája havas lejtöin kapaszkodom fel egy barlanghoz.
Felérek, és benézek. Bennt ül egy remete. Szemei csukva, mélyen
meditál. A szellemi sík idötlen állapotában lebegve boldogkodik.
A barlang bejáratánál egy tábla, amin ez áll:
"Testen kívül vagyok, kérlek gyere vissza holnap!"
Aláírás L.aci.   :))  Boccs, ezt nem lehetett kihagyni!

>>- akkor eleve ertelmetlen szamara foldi jellegu
>>programozassal foglalkoznia.
A fenntiek után talán már nem is olyan értelmetlen :))

>> ..a szellem-lélek nem dolgozik az anyagi sík fogalmaival.
>Viszont az atlagos agykontrollos szamara a kiindulo pont
>szellemi enjenek a foldi tudat formajaban megelheto vetulete.
>Ez a kor tagithato es megertheto, hogy tudatunk nem csupan a foldi
>tapasztalatokra reagalo automata. De ha az anyagi sik szemleletet
>teljesen kikapcsoljuk, onnantol a "programozas", mint modszertan
>is ertelmet veszti...
A szemlélet, (világnézetünk, ha erre gondolsz :)), mondhatnánk, a
személyiségünknek az a része, ami szüröként hat a tudatunkra.
Szemléletünk így mindég követi a tudatunkat, és ugyanaz marad
bármelyik síkra is helyezzük azt. Éppen ez az ami a bonyodalmakat
okozza. Visszük magunkkal és ösztönösen megpróbáljuk alkalmazni
az anyagi síkon jólismert, és bevált racionalitásunkat, ott is ahol
nem
biztos, hogy az ismert formában még érvényes.
Egyébként logikus amit írsz, de még mennyire, hogy az, de leveleimben
éppen az ilyen logikus rezonancia magasabb síkú alkalmazásának
esetleges apró szépséghibáira szerettem volna felhívni a figyelmet :)
(Egy kis megjegyzés: a szemlélet sajnos mindég követi a tudatot, de
vannak olyan körülmények, mikor, szerencsénkre, nem tud érvényesülni)

>Ha ez igy Neked elfogadhatobb, akkor ezt ne is programozasnak vedd,
>hanem affele "gyogyito Silva-mantranak". ;-))
Szerintem fontos odafigyelni, hogy már az elsö gomb jól legyen
begombolva. Akit nem zavar egy "félregombolás", annak ott a
PageDown gomb :))

> >Nem hinném, hogy valaki egy olyan folyamatra vágyik, amelyben
>>örökké csak "lesz valami", hanem olyan állapotra, ahol "MÁR elérte
>>azt"!
>Errol az ellentmondasos megfogalmazastol ("...olyan allapotra
>vagyik,... ahol MAR elerte azt..." - explicit fogalmazas helyett most
>implicit modon hasznalja... na mit? termeszetesen az idot! ;-)) - jol
>bele lehet bonyolodni ebbe a "jovonk jelene a befejezett multunk"
>megfogalmazasba!)..stb.
Megfelelö szemléletváltás nélkül valóban komplett nonszensznek tünik.
Pedig hidd el nem elírás.

Egyébként ha komolyan ellentmondásosnak tartod, ajánlom olvasd el
José Silva, Alaptanfolyam füzet, 35.oldalát.
Ott találhatók az alábbi mondatok:
"Úgy imádkozz, hogy hiszed, már meg is kaptad amit kérsz!"
"A mentális dimenzióban már megteremtetted, amire vágysz."
"A mentális dimenzióban el kell fogadnod, hogy amire vágytál, az
már megteremtödött."
Most, hogy úgy belegondolok, tulajdonképpen erröl írtam parafrázist,
de talán egy kicsit szokatlan szemszögböl nézve!

> > Konkrétan nem maga a "boldogság" és a "teljesség" van
>>végcélként kitüzve, hanem az egyre boldogabbá, és teljesebbé
>>válás folyamata. Tehát itt nem egy állapot a cél, hanem egy
>>folyamat! Tágabb értelemben nem a minöség, hanem a mennyiség.
>>Szerintem ennek éppen fordítva kellene lenni.
>Vegyuk figyelembe, hogy ezek az allitasok egyaltalan nem konkret
>celokra, hanem teljesen altalanos pozitiv erzesekre kondicionalnak.

Ez így is igaz, de nem igazán erröl szól az egész történet.
Egy Szokratésznek tulajdonított idézettel talán sikerül megvilágítanom
gondolataim lényegét:
"Nem azért élünk, hogy együnk, hanem azért eszünk, hogy éljünk".
A kettö nem ugyanaz, pedig mind a két esetben ugyanúgy táplálkoznunk
kell, ezen nem változik semmi. Viszont a szentencia megértése a
szemléletünk minöségirányú eltolódását eredményezheti. Nem éppen
ilyen, de hasonló kaliberü szublim szemléletváltást látok szükségesnek
céljaink vizualizálásában is.

Fö céljaink megfogalmazásában szerintem sokkal értelmesebb
pl. egy kellemesen meleg atmoszférát választani, és nem az
"egyre emelkedö höfokokat". Elég ilyenkor a "melegséget", pl egy
meleg lakást vizualizálni. Ez az Laci amit az elöbb "teljesen
általános pozitiv érzésnek" tituláltál, és ezzel elkaptad a lényeget!
Mert éppen ez benne a lényeg: elég általános ahhoz, hogy
képviselve lehessen minden síkon (ahogy azt levelem elején is
említettem). Az csak természetes, hogy ez a cél (a megfelelö,
feltételek megteremtése után) valamikor majd valóban
egy "egyre emelkedö höfokként" fog manifesztálódni az anyagi
síkon.

Ebböl a meggondolásból (is) gondolom, hogy célszerübb
vizualizálni a:
- megértést, és nem a napról napra gyarapodó tudást.
- jóllakást, és nem az egyre töb falatot.
- célba érést, és nem az egyre gyorsabb haladást a cél irányába.
- boldogságot, és nem az egyre több örömöt,
- gazdagságot, és nem az egyre több pénzt,
- befejezést  (pl e levélét),
                      és nem a végéhez való egyre közelebb jutást :))

Szeretettel, CGJ

MA Befogadom eletembe a legnagyobb bosegnek es csodalatos 
torteneseknek azt a lehetoseget amit a teremto nekem adomanyoz. 

Naprol napra minden szempontbol egyre jobban es jobban vagyok. 
Bekeben es megertesben elek mindenkivel.
Gondolataimmal, szavaimmal es tetteimmel az emberiseg fejlodeset 
szolgalom. 
Turelemmel figyelek masokra.
Elfogadom es becsulom embertarsaimat.
Szeretem az embereket, szivesen segitek rajtuk. 
Minden problemamra megtalalom a megoldast. 
Biztonsagban vagyok.
Eletemet en iranyitom.
Felelosseget vallalok minden dontesemert es tettemert. 
Vidam, boldog es szabad vagyok. 
Barhova megyek szeretettel fogadnak az emberek. 
Emberi kapcsolataimat  a szeretet, a tisztelet es a megertes iranyitja.
Bekesseg van a szivemben es a lelkemben.
A szeretet jegyeben elek es cselekszem. 
Batran es oszinten szembenezek eletem minden esemenyevel. 
A valtozas eletem termeszetes rendje.
Elvezem es elfogadom a valtozast.
Rendet tartok magamban es magam korul. 
Jo kapcsolatban vagyok embertarsaimmal.
Konnyen megertek masokat.
Orommel nezem embertarsaim fejlodeset.
Szabadon onmagam lehetek es masoknak is megengedem, hogy 
szabadon onmaguk legyenek. 
Az elet vart es varatlan modokon gazdagit. 
Tisztelettel fordulok a korulottem elokhoz. 
Biztonsagban erzem magam. 
Kepessegeimmel az emberiseg javat szolgalom. 
Naprol napra egyre boldogabba, egyre teljesebbe valik eletem. 

U.i.Tajekoztatasul: A napi pozitiv allitas sorozat egy korabbi felvetes 
resze, mely szerint minden nap masert programozunk. Az allitasokhoz 
lehet kuldeni javaslatokat, eszreveteleket.

[Korlevel] újabb szeretet-halo]


 
 
EMLÉKEZZ A FÖLDRE 
 
 Megtanultuk, hogy a világon rengeteg, többé-kevésbé védtelen dolog van,

melyek csak azért léteznek, hogy használjuk öket. 
 
Úgy tünik, egész történelmünk másból sem áll, mint a természet 
használására és kihasználására irányuló képességünk folyamatos 
fejlesztéséből. 
 
Egy ilyen világkép azt eredményezi, hogy a természettöl különálló
lénynek 
tekintsük magunkat. 
 
 Ha így viszonyulunk ahhoz a lényhez, aki testet és életet, ételt,
otthont 
és annyi szépséget adott nekünk, ebből egyenesen következik, hogy minden

máshoz is így viszonyulunk, beleértve embertársainkat. 
 
Ha elfogadnánk, hogy mi is a természet részei vagyunk, akkor korlátok
közé 
szorított világunk egyszeriben egy sokkal nagyobb világgá változna át, 
melyet gyönyörüvé varázsolnak a benne élö lények. 

A fák jelentöségteljesek lesznek, a madarak, a bálnák, a virágok, a
kutyák, az emberek, a folyók és a hegyek mind azzá lesznek, amik
valójában, melyek 
azért vannak, hogy örüljünk nekik, gyönyörködjünk bennük és szeressük 
öket, nem pedig azért, hogy birtokoljuk és kihasználjuk. 
 
Ha hagyjuk, hogy lenyügözzön minket a természet szépségének és
rejtélyének 
minden megnyilvánulása, hogy általuk elfogadjuk a Föld ajándékát, és 
felismerjük elfeledett lényegünket - hiszen ugyanaz a varázslat lüktet 
mindannyiunkban, ez tart életben minket - 
akkor fenntartások nélkül elfogadjuk a minket megillető helyet a 
Természet hatalmas szimfóniájában. 
 
Napjainkban, amikor tudattalanságunkban mindent elkövetünk annak
érdekében, 
hogy elpusztítsuk a Földet, fontos, hogy eljusson hozzánk az  Élet
üzenete, 
melyet feltétlenül meg kell hallanunk. 
 
És most kell meghallanunk, ez Élet vagy Halál kérdése. 
 
Eljutottunk arra a pontra, hogy ha nem vigyázunk, az ösi civilizációk 
utolsó maradványait is elpusztítjuk. Arra a pontra, hogy más élölények 
évszázadokon keresztül gyakorolt módszeres pusztitása eredményeképpen 
végképp egyedül maradunk. 
 
A tudatlanság eredményezi önpusztításunkat, ami a mai társadalmakban
egyre 
gyakoribb  öngyilkos depressziótól egészen a környezet teljes
elpusztitásáig fajul, ami kétségkívül tulajdonképpen nem más, mint az
emberi faj kollektiv öngyilkossága. 
 
 
Életbevágóan fontos, hogy az iskolákban, mielőtt megtanitanák
gyermekeinket 
összeadni és kivonni, venni és eladni, hazudni és félni?
Ehelyett meg kellene tanitani öket szeretni és tisztelni azt a lényt, 
aki menedéket nyújt számunkra. 
 
 
Számtalan gyakorlat van, melyeknek segítségével újra kapcsolatba
kerülhetünk a természettel. 
Bármi megfelel erre a célra: egy séta, egy hegy megmászása, ha egy
folyóban úszunk, ha megsimogatunk egy kutyát vagy ha átölelünk egy
emberi lényt, mind jó lehet, ha figyelmünket magára a tapasztalásra,
kapcsolatteremtésre és nem annak elönyeire összpontosítunk. 
Gyakran kellene természetes környezetben tartózkodnunk - gondosan 
odafigyelve arra, hogy ne okozzunk kárt benne - szivünket és
figyelmünket 
megnyitva a természet üzenetére, mert ez az út vezet vissza bennünket 
Önnön lényegünkhöz. 
 
 
                   SZERETETHÁLÓ 
 
Szándékunk, hogy az egész bolygót átfogó, gyógyító szeretethálóval
vonjuk 
be a sérült Földet. 
 
Ha megkaptad ezt az üzenetet, akkor Te is a gyógyító szeretetháló része
vagy, 
ha nem küldöd tovább akkor is, mert valaki gondolt rád és bevont a 
hálóba. 
 
De ha módodban áll, kérlek gyarapítsd a szeretethálót, hogy minél elöbb 
bevonja és meggyógyítsa a Földet. 
 
FÖLD CSOPORT     E-mail :  
 
Szeretettel: Csernák Györgyi 
Emberiség Csoport Magyarország 
országos koordinátor 
06 30 651 6011 
HYPERLINK 
"mailto:" 
oport 
..hu 
HYPERLINK "http://www.emberisegcsoport.hu"www.emberisegcsoport.hu 
HYPERLINK "http://www.humanitysteam.hu"www.humanitysteam.hu