Hello Petronius !

A feladat cseppet sem egyszeru, mivel nem tudod, hogy a reklamban valoban vizbo
l keszult jeg van-e vagy sem ? De tegyuk fel, hogy Te olyan jegkockat akarsz ke
sziteni, ami nem olyan opalos mint az eddig csinaltak. Nekem az alabbi meglatas
aim vannak az opalossaggal kapcsolatosan.

1. A vizben oldodott levego es szendioxid a fagyas alkalmaval apro buborekokban
 kivalik. Ezt a fagyasztas elott ki kell uznod a vizbol. Legjobb ha a vizet for
ralod kb. 10 percig majd utana attoltod egy szukszaju uvegpalackba ugy hogy a p
alack lehetoleg tele legyen. Ezutan a a palackot lezarod es lehutod. Igy a vizb
en oldott gazok eltavoztak a forralas soran, es hutes soran sem oldodnak vissza
..

2. A vizben oldott kemenyseget okozo Ca es Mg sok a fagyas soran kicsapodnak. E
zt is el kell tavolitanod. A forralas itt is segit, csak tartosabb kell hogy le
gyen kb. 30 perc. Az attoltes soran arra kell ugyelned, hogy a forraloedeny alj
an levo kicsapodott "vizko" ne keruljon be a palackba, pl. szurnod kell a meg f
orro vizet. Majd ezt is lehutod az 1. pontban leirtak szerint.

3. A viz hutes soran kitagul, emiatt terfogata megno. Ez okozhatja azt, hogy ki
csapodott jegkristalyok - ha nincs elegendo teruk a tagulasra - egymast roncsol
jak es a kristalyszerkezet megbomlik. Ez foleg akkor all elo, ha a hutesi sebes
seg nagyon magas. Ezt ugy tudod megakadalyozni, ha rugalmas talcat hasznalsz, e
s a talcat nem helyezed kozvetlenul a melyhuto lapjara, hanem alatamasztod kb. 
1 cm vastagsagu leccel. Sokat segit az is ha a talcat elozoleg becsusztatod egy
 vekony polietilen zacskoba.

Tehat osszefoglava:

A. Hasznalj kiforralt es szurt vizet, ami mentes levegotol es vizkotol.
B. A fagyaszto talca legyen rugalmas, a hutesi sebesseg alacsony.

Ha sikerult ez alapjan mar jobb jegkockat csinalni, kerlek igyal egy viszkit az
 egeszsegemre,

Udv

Janos

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: cascodeco.casco.se)

Kedves Math !

>... sajnalom, hogy nem egyeztettunk itt elore, mert hat erdemes 
>lett volna talalkozni embereknek, akik a TUDOMANYrol ismerik mar 
>egymast.
( Ahogy igertem, visszaterek erre, de ha nem a Tudomany profiljaba
illo modon, akkor bocs.)

Az idegen szavak szotaraban bukkantam ra az 'egotista' szora, 
mely a sajat jelentoseget tulbecsulo ember jelzoje. 
Eppen mert nem vagyok ilyen - megha a latszat csalna is olykor, 
hatterben maradni jobban szeretek.
Masokrol is feltetelezhetek hasonlot, aki jelen volt kozulunk.
A skept-men's meeting idejen csak a vege fele kezdtem otthonerezni magam.
Tortem a fejem, mi lehetett volna a trukkos modja megoldani egotizmus nelkul
a HIX irok osszehozasat. Lentebb majd irok otletet.
Amugy aznap igen rossz napom volt, tele Murphy-s ugyekkel, es nem 
volt elore tervezett, hogy megyek. 
Amikor odaertem IQ-m a melyponton, emiatt szereplesi kedvem 0, mikozben 
magam korul csupa 'IQ maximus' egyedeket lattam jonni-menni, 
beszelgetni,  gondoltam - ha mar reggel osszetapsolta valaki
a Tudomany iroit, kezdene unalmassa valni, ha megint ezzel jonne valaki.
A napom esemenyei es gondolatai:
1. Reggel eszreveszem - a salam este a munkahelyemen maradt.
2. Delelott nem sikerul keziratot cserelni egy holgyismerossel.
3. Nincs nalam a cetli a muvhaz nevevel es a potencialis buszjaratokkal. 
4. Kesve erkezem az amugy is ismeretlen helyre.
5. Az utcan negy tudosforma embert latok szembejonni, derusen beszelgetve. 
Biztos hosszu ebedszunet van, es epp ennek elejere erkeztem... pech) 
6. Az aulaban kb. huszan eloadast neznek TV-n. Masok konyvarus 
kirakott konyveit lapozgatjak, vagy lazan csevegnek. Ennyi lenne az 
egesz !? Videorol megy minden, es az eloadok csak a finishre 
jonnek vissza a varosbol, hogy kerdezni is lehessen ?
Hazamenjek most, es majd hetfon megirjam a velemenyem errol ?
7. Fel ora mulva orult pofaraeses: Nem igy mukodik - hanem normalisan !:)
8. Hu, de ego lett volna szova tenni a HIX-en, mikozben a Tudomanybol 
is lehetnek itt tobben... Juuuujjjj !
9. Kik vannak itt tobben - tudomanyos emberek, vagy nega'ltjaik ?
10. Remelem nullas IQ-m kulsoleg nem venni eszre, es mulhatna ! 
11. Ma inkabb lapitok, de elobb elmegyek enni valamit, s csak utana kezdem.
12. O, hat persze, fronthatas miatt van minden. Meg a salam sem hianyzott... 

Ez igy volt, egy az egyben, ezekkel a napirendi pontokkal !
Beulve Lukacs Bela eloadasara kezdtem magamhoz terni.
A rovidke technikai szunetek alatt mar azon jart az eszem, 
hogy egyik talonban levo otletemet bevethettem volna, ha rakeszulok 
a talalkozora. Itt irom:
Manapsag a PC korszak jovoltabol egyedi, sajat tervezesu nyakkendoket 
is elo lehetne konnyen allitani ugy, hogy a nyakkendo kepet megalkotva, 
vasalhato foliara nyomtatni.
Az abrat aztan valaki, aki vasalasban profi - copy parancsra atviszi
szuz nyakkendore. 

Jo lett volna ott Fehervaron egy-egy koteg HIX-mintas nyakkendot 
asztalra kitenni - azzal a mellekelt uzenettel, hogy azon kedves 
vendegeke a tudomany-mintas, akik a HIX ezen rovataba szoktak irni, 
mig a masik fe'le't azok viseljek, akik - tokmindegy mit es hova irnak, 
de melysegesen felhaborodtak a HIX PARA 976 szaman.
Igy a 'kollegakat' es az eroviszonyokat is rogton latta volna mindenki, 
ahogy en is - egyszeru eszemadta villam-statisztikaval. 
( itt uj most szakkifejezes szuletett!:)

E szokatlan beszamolo zarszavaul egeszen friss gondolatom 
(bar nyelveszek biztos avasnak mondanak) :

Fia gondolat se volna itt, ha gondom nem lett volna ott,  
hisz gond fia a gondolat... Snitt ! 

Udv: zoli

Hali,

Olvasta mar valaki ezt az (angol, nagyon hosszu) essze't?

http://www.kurzweilai.net/meme/frame.html?
main=/articles/art0134.html

A lenyege (szamomra):
A szamitasi kapacitas sebessege exponencialisan no =
emberi szintet meghalado intelligencia 20-50 even belul.
(Egy reszletesebb link errol
http://www.transhumanist.com/volume1/moravec.htm).

A miniaturizalas sebessege exponencialisan no = 
nanorobotok mint egeszsegorok es virtualis valosag
kozvetitok.

Ezekbol kovetkezik:
Kb. 2030-ra egy ugrasszeru valtozas (szingularitas)
kovetkezik be az emberiseg fejlodeseben. Mellekesen
ez azt is jelenti, hogy a legtobb ma elo ember nagyon
sokaig fog elni (esetleg orokke es nem [csak] biologiai
formaban).


Egy masik weboldal cim a technologiai szingularitast
figyelemmel kiserokrol:
http://members.home.net/marlon1/index.html

Mi a velemenyetek?

Kelemen Lajos

>>A legutobi elenorzesek is igazoljak, errol
 >>az Origo beszamolt, hogy oceanjaink lete ustokos
 >>becsapodasoknak koszonheto.
 >Itt az utolso mondat ugy latom, nem igazanigazolja az elozo   >allitasoka, 
sot, igencsak laza a kapcsolat. Kicsit elnagyolt lett ez  >a mondat, 
kifejtened bovebben, mirol van szo?
    >math
  Harom honapja rorul lefutott egy cikk az origo tudomany oldalon, ahol a 
tudosok megerositik azt az ipotezist, hogy az 'ustokosok vizeit isszuk'. Ez 
nem is annyira meglepo, nehezebb elkepzelni maga a viz szarmazasat ha a Fold 
ot milliard eve meg a Nap tomegenek tulajdona volt.  Az utobi mind 
tokeletesebb ustokos elemzesek viszont arra utalnak, hogy a tiszta vizen 
kivul egyeb szerves komponenseket is tartalmaznak, mintha valaha egy 
eletfeltetelekkel rendelkezo bolygo resze lettek volna. Meglepo, hogy 
kulombozo ustokosok elemzesi eredmenyei igen hasonloak. Igy feltetelezheto, 
hogy az elet valamilyen formaja mar keszen erkezett a Foldre.
  Nagyon kivancsi lennek egy holdkraterben talalt jegtomb elemzesi 
eredmenyeire, mely allitolag csak ustokos darabka becsapodasanak maradvanya.
  Amit nem tudunk, eleg sok, igy az elet forrasa, maga az elet ertelme, stb. 
Elegge etrhetetlen hogy vallhatnak az elettelen anyagi formak tudatossa. 
Hogy rendezodnek az atomszerkezetek (onalloan?) mintha valaki teglakent 
epitgetne, amig komplex es megfelelo szenhidrat szerkezeteket alkotnak. 
Vegtelenseget elvez e az elet, vagy egyszer el kellett kezdodjon?
  Ami biztos, ha itt a foldon alakult is ki az elet, vagy barhol, biztos, 
hogy a vilagegyetem tobb, mas reszen is elindulhatott hasonlo folyamat. A 
mijenkhez hasonlo eletfelteteleket biztos hogy nemcsak a Fold nevu bolygo 
rejteget, kerdeses viszont vilagegyetemunk vegtelen tereben az idobeli 
egybeeses.
  Amit meg egy kicsit feszegetnek, ertelmes e egyaltalan az elet ertelmet 
elemezni. Avagy kielegit e bennunket hogy eletre kelve eszunk, iszunk, stb. 
kulombozo szuksegletek, es egyetlen eletcelunk lenne az utodok letrehozasa, 
felnevelese? Hajszal rovid eletidonk alatt tudnank e egyebet is tenni, mely 
valamijen formaban hasznos is lenne az eloknek? Ami igaz, meg nem tudtuk 
megfejteni az elettelen es elo anyag kozotti relaciot, igy az elobi 
kerdesekre is nehezkes a valasz. Allitolag meg egy par ev, es 
szamitogepjeink elerhetnek egy szunyognyi mesterseges inteligenciat. Ha a 
fejlodes nem gyorsul, meg harminc ev is szukseges hogy elerjuk, majd 
meghaladjuk az emberi mesterseges inteligenciat. Ekozben kulombozo 
genetikai, biologiai kutatasok is fejlodnek. Maris emlegetik a hosszu elet 
titkainak megfejteset. Elegge ketseges a halal utanni 'orokelet' de 
boldogabba tenne e bennunket egy halal elotti orokelet valamijen formaju 
megvalositasa? Azt hiszem nem, amijen fura termeszet az ember, az orokletet 
is hamar megunna. Akkor pedig miert elunk?
  Meg egy kicsit visszaterve az egysejtusegre, valoban szamos faj valamiben 
rokonelemeket rejteget, de vannak kivetelek is. Ami kivancsiva tesz, a 
sejtektol a jelenlegi eletformaig vezeto ut.
1. Vajon hogy alakult ki az eletforma kettossege? Itt a nemekre gondolok.
2. Ami mar regebb ota is foglalkoztat, miert es hogyan alakukt igy, 
mondhatjuk 'durvan' az eletmod, energiaszempontbol, hiszen hogy en eljek, 
akarva- nemakarva elolenyeket kell megfosszak az eletetol.
Visszavezetheto e ez a lolyamat a sejtekzez? Nevezheto e lustasagnak, avagy 
konnyebb elvenni egy sejt altal termelt termeket (energiat) mint sajat es 
adott energiakbol eloallitani. Mindez pedig egy komoly agresszivitast 
eredmenyezhet.
Talan megegy ami biztos, hogy kivancsisagunk vegtelen hataran felmerulo 
kerdesekbol nagyon sok a vegtelensegig marad valaszolatlan.

  Udv mindenkinek, Csaba.


_________________________________________________________________
Get your FREE download of MSN Explorer at http://explorer.msn.com/intl.asp

Udv,

Nem olvastam minden valaszt ebben a temaban (tehat lehet, hogy mar 
mas is javasolta ezt), de Lovas Bela Mikroszkop-mikrokozmosz cimu 
egyebkent nagyon erdekes konyveben van nehany uvegtechnikai trukk is 
a Hengeres uveg vagasa es javitasa cimu fejezetben. A modszer az, 
hogy a leendo vagas mellett ket oldalt egy-egy 1cm szeles vizes 
vaszoncsikot tesz az ember, aztan vegig a ket csik kozott langgal 
melegiti. Az uvegben az egyenetlen hotagulas miatt keletkezo 
feszultsegek szepen elpattintjak az uveget, es kesz is a vagas.

Szabolcs

Kedves Voland!

Az eredeti allitasod szerint a kulonbozo fizikai szemleletekbol kovetkezo
allitasok nem bizonyitott tenyek, csupan egy elmelet tartozekai, amit
legfeljebb minel tobbszor igazolni lehet, mivel ez nem matematika. Ehhez
nyilvan az a feltetelezesed jarult, miszerint a matematika allitasai
bizonyitott tenyek, mivelhogy az meg nem fizika. Azt hiszem, ez az allitas
ellegge lenyeges resze volt a vitatemadnak, igy nem erzem, hogy eltertem
volna a targytol. Az altalam leirtak arra kivantak ravilagitani, hogy nem
allithato ellentetbe a fizikai, es matamatikai allitasok igazsaga, ugyanis
mindketto ugyanarrol a torol fakad, es csupan kolcsonosen igazolhatjak
egymast, es egyikuknek sincs semmilyen igazsagtartalma a masik nelkul.
Csupan a nem tul igenyes hetkoznapi szemlelet az, amely abszolut igazsaggal
igyekszik felruhazni a matematikat, es Te erre a szemleletre hagyatkoztal
allitasodban. A matematikai allitasok mindegyike egytol egyig besorolhato a
kovetkezo allitasformaba: "Ha ez, meg az igaz, akkor amaz is igaz". Vagyis
a matematikai allitasok egytol egyig visszahivatkozasok mas allitasokra, es
a hivatkozasi sor elejen nincsenek bizonyitott allitasok, csupan a
szemeletmodunkra tamaszkodo axiomak. Ezek az axiomak nem bizonyitott
matamatikai allitasok, csupan feltevesek. Maga az allitas fogalma, es a
benne foglalt logika is csupan a szemleletunket, nyelvi oroksegunket
tukrozi, es nincs modunk ezeknek az alapoknak jogossagat bizonyitani
matematikai modszerekkel. A sor elejere olyan allitast tehetnenk peldaul,
hogy "amennyiben logikusan gondolkodunk, akkor logikusan gondolkodunk". De
ez az allitas oly mertekben bizonyithatatlan, hogy szinte ertelmetlennek is
tunik. Mindenesetre a logikat nem lehet ennel jobban megalapozni csupan a
logikara alapozva. Egyszeruen tudomasul kell vennunk, hogy a nyelvunk, es
logikank termeszetadta kepessegeinknel fogva mukodik, es a vilag is eppen
olyan, hogy ez igy nagyszeruen mukodhessen. Es ehhez a tenyhez semmi koze a
matematikanak, de a fizikaban mindig nagyon aktualis ezeknek az alapoknak a
kutatasa is. Ha nehany tetszoleges targy mindig ugyanannak mutatkozik,
mikozben azokkal nem tortenik semmi, akkor ez egy olyan egyszerunek latszo,
de mely ertelmu termeszeti teny, amelyet mindenki megfigyelhet, es szamos
elmelet kiindulo pontja lehet, ha a megfigyelo rendelkezik olyan eszbeli
kepessegekkel, hogy elmeleteket tudjon letrehozni. Peldaul elkezdheti
osztalyozni a targyakat, megszamlalhatja, rendezheti oket, stb, stb.
Gondolom, azt kenytelen vagy elismerni, hogy a targyak eme allandosagat
sokkal inkabb a fizika torvenyeihez tartozonak kell vennunk, megis ez
teremtette meg a matematikai gondolkodas alapjat is. Vagyis matematikai
szemleletunk, barmennyire is meghokkento elso hallasra, kizarolagosan a
fizikai megfigyelesekbol szuletett (persze meg akkor, amikor a fizika
fogalmat meg nem is ismertek, es e megfigyelesek egyszeruen megegyeztek a
mindennapi elet tapasztalataival). Ha a targyak valtozekonyabbak lennenek,
teszem azt gyakran, de veletlenszeruen atalakulna minden targy valami
egeszen mas targya, akkor nyilvan keptelenek lettunk volna osztalyozni,
vagy megszamlalni a targyakat, es sem a fizika sem a matematika nem
szulethetett volna meg, es talan mi sem lennenk. Ugyanigy, ha a targyak
merete, vagy tavolsaga lett volna valtozekonyabb, akkor a mertek fogalmat
nelkuloznenk. Tehat minden tudasbeli kepessegunket (de letezesunket is)
reszben annak koszonhetjuk, hogy a fizikai vilag szamukra konnyen
hozzaferheto resze pontosan meghatarozhatonak mutatkozik, mikozben persze
szamos resze ismeretlen szamunkra. A vilag reszleges megismerhetosegebol
adodoan termeszetesen minden tudasunk eleve aluldeterminalt, vagyis
tokeletlenul meghatarozott, beleertve a matematikat is. Ennek ellenere
elmeleteink viszonylag jol mukodnek a vilag ismert reszeire, szinte olyan
jol, mintha a vilagnak csak a szamunkra ismert resze letezne, mint egy
egyszerusitett valosagos vilag. De azert nem art tisztaba lenni azzal, hogy
ez az egyszerusitett valosag csak az elmeleteink megalapozasahoz szukseges
konvenciokra epul, nem pedig a teljes melysegeben megismerhetetlen
tenyleges valosagra.

A vitatemad masik reszeben a terido gorbuletenek valosagossagat tetted
vizsgalat targyava, es itt szorosan kapcsolodva az elso allitasodban
megbuvo ismeretelmeleti ballepesedhez szinten egy olyan kerdesre keresel
valaszt, amelyben alapveto megkozelitesbeli problemak vannak, igy
helyenvalonak latszott a kerdeskort kitagitani kulonfele peldakkal. Mint
emlitettem a _tenyleges fizikai valosag_ fogalma csupan egy elmeleti
kategoria, szamunkra tenylegesen soha nem jelenik meg, mivel mi mindent
csak a sajat szubjektiv szemleletmodunk szemuvegen at lathatunk.
Ertelmetlen, es lehetetlen ket ekvivalens fizikai elmelet kozul
kivalasztani a valosagosabbat, mivel mindegyikuk pontosan ugyanazokra az
altalunk megfigyelheto jelensegekre alapozodik. Mas szubjektiv szempontok
szerint viszont nagyon is lehetseges az elmeletek kozotti valasztas, es a
legismertebb ezek kozul az egyszerubb kezelhetoseg, es alkalmazhatosag
szempontja. Felhivnam a figyelmedet az eppen Te altalad javasolt
http://www.uti.hu/~kristian oldalon talalhato Szabo Laszlo cikkekre. Tobb
peldat felsorol az ilyen konvenciokra (pl. a fenysebesseg
iranyfuggetlensegenek feltetelezese, a Lorentz-elmelet, es a spec.rel.
ekvivalenciaja, vagy a mar emlitett Poincare fele lekepezesre a korlap es a
sik kozott). A fizikusok azon torekvese, mely szerint a vilagot univerzalis
torvenyszerusegekkel kell leirni, szinten konvencio, amely raadasul eleg
jol bevalik, de mi oka a vilagnak arra, hogy a mi torekveseinknek
megfeleloen mukodjek?

>fel nem foghatom, hogy mit jelent az, hogy: a megfigyelt jelensegek
>tukrozik szemleletmodunkat.
>Leforditom. Pl. a feny sebessegenek megfigyelt allandosaga tukrozi a
>szemleletmodunkat.
Szabo Laszlo irja, hogy nem tudunk merni sebesseget, ha nem definialjuk
elotte az egyidejuseget. De az egyidejuseget csak azon elofeltetelezes
mellett definialhatjuk, hogy a feny minden iranyban azonos sebesseggel
terjed. De ezt nem tudhatjuk meg, mert nem tudjuk megmerni. Ez tehat egy
konvencio.

Az egyenest sem tudjuk fizikailag merni, legfeljebb a feny terjedeset
egyenesnek vesszuk, de milyen jogon, ha tudjuk, hogy a feny utja bizonyos
esetekben biztosan nem lehet egyenes.

A ter gorbuletet se tudjuk merni, hiszen ahhoz peldaul egyenes oldalu
haromszogekre lenne szukseg, de mit ertsunk egyenes alatt a valosagban. Ha
a feny utjat vesszuk, akkor mi gorbul? A feny, vagy a ter? Csak a
szemleletmodot valaszthatjuk, mig a valosag rejtve van elolunk.

A Michelson-Morley kiserletben feltetelezzuk, hogy a felig atereszto tukrok
nem valtoztatjak meg a visszaverodo, vagy ateresztett feny eredeti
sebesseget, illetve, hogy a sebessegelteressel az interferencia valoban
megvaltozna, de ehhez a kiserlethez mar kesz elmelet szukseges a fenyrol.

Az ido szerepenek valtozasarol konyvet lehetne irni. Az abszolut idotol
eljutottunk oda, hogy nincs precizen definialhato adszolut naptarunk.
Ugyanis az ido nem csak a sebessegtol fuggoen mulik kulonbozoen, de a
gravitacios gyorsulas merteketol is, amely tudvalevoleg foldrajzi
helyenkent valtozik, ezenkivul a fold forgasa sem teljesen egyenletes.

>Mi az, hogy "adott szemleletmod szerint elkeszitett muszer"???
Peldaul barmely olyan egyebkent lathatatlan reszecske, vagy lathatatlan
hullam detektor, amelyet meghatarozott elmeleti hattarrel hozunk letre, es
igy meghatarozott szemleltmod szerint letezonek tekintett reszecskeket,
hullamokat detektalunk, az altalunk meghatarozott mertekeknek megfelelo
mennyisegben. De amit valoban latunk, az csak a muszerfal kijelzoje. Es ha
mar a latas, es vele a feny szoba kerult, gondolom nem ujdonsag szamodra,
hogy itt a listan a feny letezeseben ketelkedo ember is akad.

>Ha tobb kulonbozo elmeletunk van, akkor, alapvetoen, nem az
>egyszerubbet, hanem a valamilyen ismerv alapjan
>logikusabbat, a tetszetosebbet fogadjuk el.
Ezen nem fogunk osszeveszni, mivel ugyanazt irtad mas szavakkal. A
valasztas mindenesetre szubjektiv, es nem kizaro jellegu a tobbi elmeletre
nezve.

>Az elmeletek ekvivalenciajanak mas a jellege, de nincs szo hibarol??:-)
>Erdekes megfogalmazas.
De pontos. Ha a matematikai ekvivalencia eltero szemleletmodot kovetelo
elmeleteknel is fennall, akkor eppen ebbol kiindulva fel lehet tarni a
szemleletmodunkat beklyozo eloiteleteinket. Peldaul ra lehet jonni, hogy a

geometria1 + mozgastorveny1 = megfigyelheto jelensegek
geometria2 + mozgastorveny2 = megfigyelheto jelensegek

fennallasa eseten nincs sok ertelme a hatarozott allasfoglalasnak barmely
geometria, vagy mozgastorveny mellett, hiszen ugyanarrol van szo mindket
esetben. Csupan korabbi szemleletmodunk volt foldhozragadt, geometriafuggo.
Vagyis a kovetkezo empirikusan igazolt matematikai tetelhez jutottunk:

geometria1 + mozgastorveny1 = geometria2 + mozgastorveny2

>>>>Ha tobb kulonbozo elmelet kulonbozo szemleletmodokat hasznalva ugyan
azokat a jelensegeket tarjak elenk (emellett minnel kevesebb az olyan
jelenseg, amelyet nem tudunk ezekkel az elmeletekkel megmagyarazni), akkor
sokkal nagyobb a valoszinusege annak, hogy a szemleletmodjaink
osszessegeben kevesebb az elfogultsag, sokkal inkabb objektivek, es
kozelebb kerultunk szemleleteinkkel a valosaghoz is. Ezert erositik egymast
a kulonbozo szemleletmodok, fuggetlenul attol, hogy azoknak elmeleten
beluli szemleletmodjai kulonbozoek, es a hetkoznapi szemleletmod szamara
esetleg ellentetesnek tunoek.<<<<
>Hat en ezt nem ertem, ...
Egy fontos momentumot nem emlitettem ezzel kapcsolatban, megpedig azt, hogy
ilyen ekvivalencia felfedezese eseten nem marad valtozatlan a
szemleletmodunk, hanem sokkal kiterjedtebb, es atfogobb uj szemleletmodunk
lesz, amelyben mar nem fog ellentetesnek tunni a korabbi ket kulonbozo, de
meghaladott szemleletmod. Ha csinalnak neked egy olyan butort, amelyre az
egyik csaladtagod csak ul, a masik csak fekszik, a harmadik meg csak
viragot nevel rajta, akkor joggal nevezheted viragtartoszekagynak, mert az
valoban az lesz, meg ha az egyes csaladtagok mast gondolnak is rola sajat
szokasaikat fegyelembe veve. Ugyanigy lehetseges, hogy a gorbitett terben
geodetikus egyeneseken halado feny, vagy az inhomogen Minkowski terben
elhajlo feny ugyanazokra a megfigyelheto jelensegekre vezet, de errol korai
lenne matematikai szempontbol voksolnom. Ezek az elmeletek amugy is
tulmutatnak a hetkoznapi szemleletmodokon, es szinte kizarolag a matematika
vilagaba tartoznak, igy nincs is sok ertelme a kulonbozo szemleletmodokat
emlegetni. Az inhomogen Minkowski teren azt ertem, hogy a fenysebesseg nem
allando,  a gravitacio fuggvenye, amitol gyakorlatilag itt is a
Riemann-geometriat kell hasznalni, de csak egyetlen tenzorelem valtozik, a
tobbi az euklideszi ternek megfelelo. Tehat a negydimenzios hosszusagelem
alakja:
ds^2 = dx^2 + dy^2 + dz^2 - c(x,y,z,t)^2*dt^2
Amugy ez eleg jo analogiaban van a Maxwell-hullamegyenlettel, ahol a
fenysebesseg szinten valtozik az anyagi jellemzok fuggvenyeben. De meg ha
mukodne is ez az elmelet, akkor sem jelentene, hogy ez vagy a masik elmelet
igazabb lenne, hiszen a matematikai leiras kulonbozosege, vagy a
parameterek kulonbozo szemleletu ertelmezese nem visz kozelebb a fizikai
valosaghoz.

A spec.rel. vs. Lorentz-elmelet eseteben eppen az kovetkezik az
ekvivalenciabol, hogy az abszolut ter, es ido akkor sem lenne
meghatarozhato, ha letezne, mint ahogyan ezt a Lorentz-elmelet elvben
feltetelezi. Igy minden okot nelkuloz ennek mind a keresese, mind a
feltetelezese. Ebbol pedig lathato, hogy a Lorentz-elmelet a spec.rel.
megalapozoja, mint ahogyan az tortenetileg meg is tortent, mivel a spec.rel
eppen abban kulonbozik a Lorentz-elmelettol, hogy meg elvben sem
feltetelezi az abszulut ter es ido letezeset. Igy ha nem is lehet
empirikusan kulonbseget tenni, de logikailag kevesebb feltevest hasznal a
spec.rel. ugyan azzal a fizikai tartalommal. Ez indokolja, hogy miert
hasznaljuk altalanosan a spec.rel-t, de persze ettol meg a Lorentz-elmelet
is igaz marad a maga zavaro, es tesztelhetetlen abszolut teridejevel.

Udv: Takacs Feri