Zoli:
>>... Darwin eleg jol megfogalmazott premisszakat adott >>az evolucios sema muk
odesere:
>>1) egy populacioban van valamely tulajdonsagoknak 
>>valtozatossaga (ma ennek megvalositasat latjuk a 
>>mutacioban)
>>2) van ezen tulajdonsagok szerint szelekcio. 
>>pontosabban a szelekcio  fugg ezektol a >>tulajdonsagoktol statisztikai ertel
emben
>>3) a tulajdonsagok oroklodnek
>E premisszak egyszeru vilagos megallapitasok.
>Becsulendo, hogy Darwin nem ment messzebb a kelletenel, 
>amikor  felkarolta annak a mereszen gondolkodo 
>termeszetbuvarnak a  sejteset, akitol az elovilag 
>fejlodesenek egy lehetseges es elve szarmazott.
Darwin ennel azert nem ment meszebb, mivel akkoriban ennel tobbet nem lehetett 
tudni. viszont igy egy nagyon altalanos sema kerekedett ki.
>Az ervenyesseget hajdan meg megjeloltek, azzal, hogy
>az elmeletet biologiainak neveztek.
Darwin az elovilag fejlodesenek semajakent adta ezt meg, de olyan altalanos, ho
gy nem kell biologiaira korlatozni. ez a sema ilyen altalanosan bizony egy stat
isztikus optiomalizacios algoritmus.
> Az _altalanos_ minositesnel azonban ki kellene terni 
>arra, hogy modellek hijan az a res,  mely az elethez 
>vezeto kemiai folyamatok es az osi elet leletei 
>alapjan ismerheto felviragzasa kozt tatong 
nem szabad megfeledkezni, hogy az evolucio szigoru ertelemben nem az elet kelet
kezesenek, hanem fejlodesenek elmelete. mint fejlodesi elmelet szerintem kifejl
ett, igazolt, eros tudomanyos elmelet. a keletkezes az egy kulon kerdes.
>Az anyag evoluciojanak cafolhatosaga tehat nincs adva 
>minden fejlodesi stadiumban, igy az elmelet _reszben_ 
>tudomanytalannak  is minositheto, meglatasom szerint.
nem egeszen. ami a (biologiai) evoluciot illeti, az nemhogy tudomanyos, de egy 
alternativa nelkuli eros elmelet.
ami az elet keletkezeset illeti, ott jelenleg tobb tudomanyos elmelet is van. a
z elet keletkezesenek kerdese a tudomanyos kutatas egy masik stadiumat, stilusa
t jelkpezi, azt, amikor tenyleg tobbfele elmelet van jelen, es versenyeznek. ez
 bizony sok embernek valoszinuleg sokkal szebb, es tudomanyosabb, mint amikor e
gy elmelet alternativa nelkul egyeduralkodo, mivel itt a tudomany nyiltsaga nem
 csak elvi, hanem tenyleg megjeleno tulajdonsag.
ezek az elmeletek a cafolas, es az erosebb igazolas versenyeben tudomanyosan ve
sznek reszt, tudomanyos elmeletek. 
>Fel is vetem, hogy a kemiai evolucio eddig feltaratlan 
a kemiai evolucio felrevezeto nev, ez nem az az evolucio, ez nem darwini evoluc
io, csupan tag ertelemben nevezheto evolucionak, a szo eredeti ertelmeben: fejl
odes. ha egyaltalan ez jogos. 
>szintjen talan  megjelenhettek akar intelligens 
>tudatosan tervezo sejtek is, melyek  egymassal 
>kommunikalva szellemi alkotoiva valtak az eletnek,
a kemiai evolucioban tudatos sejtek, akik alkotoiva valtak az eletnek? eleg kep
telensegnek tunik, mivel a tudat letrejottet az elet elott nem tudom, hogy kepz
eled el.
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 194.100.23.82)

Szocs:
>Kulon is vizsgalhatod, ha ismered az egeszet! Ha nem >ismered az auto mukodese
t, mit allapitanal meg a 
>kormanykerek vizsgalataval? Kiemelsz egy tranzisztort 
>egy elektronikai aramkorbol, megallapitod minden 
>tulajdonsagat, de nem tudod megmondani, milyen szerpe 
>van az aramkoron belul, az adott tranzisztornak.
>Jelenleg ebben a helyzetben van az idegrendszer. Nem 
>tudjak osszerakni, az ismert neuronokbol az egeszert.
ez egy eleg zavaros "holizmusfele" ideologia.
1) azt mondod, hogy amig nem ismered az auto, az egesz mukodeset, addig nem tud
hatod, hogy egy reszenek milyen szerepe van benne, hiaba ismered a reszenek a v
iselkedeset.
2) csakhogy ez ilyen sarkalatosan megfogalmazva teljesen paradox, hiszen az ege
sz mukodeset sem ismerheted meg, csak ugy, hogy a reszeit megismered, megismere
d, hogy hogyan vesznek reszt az egeszben. szoval ha igy lenne, ahogy mondanad, 
akkor ordogi kor lenne a megismeres,e s soha nem sikerulhetne meismerni semmit.
 ez nyilvan nem igaz, tehat 1) tul sarkalatos.
en azt mondom, hogy
a) amikor egy rendszert reszeire bontasz, es a reszt kiemeled az egeszbol, akko
r az a resz megismerheto azon a fokon, amelyen vizsgalod. megismerheto a resz v
iselkedese onmagaban.
b) az egesz az a reszek kapcsolatokkal osszekotott osszessege. amikor a reszt m
egismered, es ehhez meg hozzateszed azt, hogy milyen mas reszekkel milyen kapcs
olatban van a rendszerben, akkor ebbol megismerheted, hogy a resz a rendszerben
 hogyan viselkedik
c) a rendszer egeszenek megismerese a) es b) lepesekbol all ossze.
ami az agyat illeti, ott az a) sok reszre meg van, a b) is sok resz kapcsolatar
a megvan, de nem mindre, igy az egesz agy viselkedesere nincs meg egy kifejlett
 reszletes elmelet.
ezen kivul az agy megismerese tobbretu, hiszen neurobiologiai, kognitiv tudoman
yos, pszichologiai, szociologiai, evolucios oldalrol is kozelitik, igy nem egyf
ajta rendszer van, hanem az agy bizony egy neurobiologiai, egy kognitiv rendsze
r, egy fontos evolucios tenyezo, es fontos a szociologiai tenyezo is. ez igy na
gyon komplex, es hiaba van egyes teruleteken egy jo elmelet, csak az tudja jol 
osszerakni oket, aki mindegyik teruleten jartas. aki mindegyik teruletet jol is
meri, annak ma is osszeall egy eleg jo kep az agyrol.
>>Ami eseteket hoztunk, azokat gondosan megvizsgaltak.
>Figyeld meg pontosabban, mert mindegyknel kijelentik, 
>hogy mit igazol es mit nem. Hozzateszik, j3lenlegi 
>ismereteik szerint.Ezert probalnak mas kiserleteket is 
>megcsinalni. Nem lezart elmelet.
ez egy ures, semmitmondo megallapitas. ugyanis a tudomany lenyege, hogy nicns o
lyan, hogy "lezart elmelet". ha egy elmeletrol megalalpitod, hogy "jelenlegi is
mereteink szerint" illetve, hogy "nem lezart", akkor a legnagyobb pozitivumot a
lalpitod meg rola, azt hogy tudomanyos. ezek a jelzok tehat pozitivak, es norma
lisak egy tudomanyos elmeletnel, nem lehetnek elmarasztaloak.
masreszrol az, hogy eegy elmelet nyilt, nem lezart, nem jelenti, hogy ne tekitn
suk igaznak, hogy barmilyen mas elgondolas egyenrangu alternativaja es azt sem,
 hogy akkor mar szinte akarmi is igaz lehet. a tudomanyso elmeletek ugy modszer
esen nyiltak. azaz barki megkiserelheti cafolni oket, vagy jobbat alkotni a meg
felelo modon. azaz barki, de nem barhogyan. ez azert van igy, mert azt nem tudh
atjuk elore, kinek van igaza, de azt tdhatjuk, hogy ahhoz, hogy igaza lehessen,
 minek kell eleget tennie.
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 194.100.23.82)

Szocs:
>Ami az evolucio alapelvet illeti, nincs kifogasom. Mi a 
>velemenyed a mesterseges szelekcoval kapcsolatban, vagy 
>ujabban a genmanipulacioval nyert uj fajokrol? Az ilyen 
>lenyek kulonleges gondozast igenyelnek, ha nem kapjak
>meg, akkor vagy elpusztulnak, vagy fokozatosan 
>visszafejlodnek eredeti fajukra. Ez is azt bizonyitana, 
>hogy a kornyezet az amely egy megvaltozott
>fajt eletben tart vagy tarthat? Valojaban ez lenne a 
>termeszetes szelekcio alapja?
hat az eleg nyilvanvalo, hogy a termeszetes szelekcioban a kornyezet szelektal.
 mi mas szelektalna? a szelekciot az donti el, hog az allat az o kornyezeteben 
hogy tud megellni, szaporodni.
szerintem nincs alapveto kulonbseg a mesterseges nemesites es a termeszetes sze
lekcio kozott. annyi a kulonbseg, hogy egy olyan kornyezetet teremtunk, ami a t
ermeszetben maagtol nem volna.
de ahogy azt mondahtod, hogy egy specialis korulmenyek kozott tartott, es ezalt
al kinemesitett faj/fajta ugyanugy ahhoz a kornyezethez alkalmazkodik az evoluc
ioja soran, mint ahogy mondjuk a pingvinekrol elmondhatod, hogy a hideg eghajla
thoz alkalmazkodtak, es ez a specialis gondozas, a hideg eghajlat kell nekik ah
hoz, hogy emgeljenek, egyebkent elpusztulnanak.
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: oulu-h3.microcell.fi)

Zoli:
>A Foldet ert nagy kozmikus eredetu katasztrofak soran 
>olyan anyagok is erkeztek, melyek jelentosen es hirtelen
>valtoztattak meg a talaj osszetetelet, nem beszelve
>az ozonlyukrol, ami nagyon sokara gyogyul be ilyen 
>csapasok utan, tehat jelentosen ronthatja az 
>eleteselyeket.
ha egy evolucios rendszerben a kornyezet ilyen gyorsan valtozik, akkor ket eset
 van:
1) vagy olyan merteku a valtozas, hogy egyetlen egyed sem tudja tulelni, egyetl
en eppen mutans egyed sem tud hozza alkalmazkodni, azaz egy generacion belul ki
hal minden faj. vagy majdnem kihal minden, es ez olyan tovabbi valtozast idez e
lo, ami vegul az osszes faj kihalasahoz vezet, ez esetben az elet tenyleg kihal
 .
2) vagy az elovilag egy akkora resze, amely tud mukodni, tuleli. ez esetben a k
ornyezet gyors valtozasa nem megakadalyozza az evoluciot, hanem gyorsitja is.
a Nietzsche mondas szerint: "amit tulelek, az erosit engem" (kb)
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: oulu-h3.microcell.fi)

Szervusz!

> Felado : Bartha Agoston (gramofonos)
 ...
> Ha szemben allok egy sik keppel, 
> mikor lehet minden pontjarol eleset fotozni ?
> Ha kozelebbrol exponalok, vagy ha nemikepp
> hatrabb lepek es onnan zumolok valamellyest ?
> Valahogy ugy kepzelem, hogy elvileg egy
> lencsekozpontu homorusagu kepet lehet
> tokeletesen elesen lefotozni. Van ebben valami ?
Mivel a film amire fotózol szintén síkban helyezkedik el és nem görbült 
felületen, ezért ebbôl a szempontból nem jelenthet problémát, hogy más a 
kép szélének a távolsága, mint a közepének az objektívtôl. Az egyéb 
hibákat a jó optikák igyekeznek korrigálni, ezért is használnak több 
lencsetagot az objektívekben.
A repro fotózáshoz gondolom speciális kamerákat használnak a profik, de 
ha nincs ilyenre lehetôség a legcélszerűbb, ha csinálsz egy tucat 
próbafelvételt valamilyen tesztábráról különféle beállításokkal, mielött 
nekiállnál a "soksok" kép lefotózásának.
Ha hátrébbrôl fotózol azzal kiküszöbölheted a perspektívából adódó 
problémákat (portrékat emiatt fotóznak távolabbról, hogy ne legyen nagy 
orra a fotózottnak), de mindez valamelyest a feloldás kárára megy. Sík 
fotózásánál a perspektíva talán nem akkora probléma, de a legjobb ha 
tesztábrákon (párhuzamos vonalakkal, rácsokkal) kipróbálod mi az ami még 
elfogadható a számodra.

Üdv,

Gogy

Kedves Ferenc!

MonoCerosnak szerintem sincs igaza, viszont sajnos az sem tokeletes,
amit te irsz neki a munkarol es a teljesitmenyrol.

Irod:

> MonoCeros:
> > erohoz kepest). Mekkora munkat vegzett a fekezoraketa?
> 
> W=M(v0^2-(v0-Ft/M)^2)/2  A siklo tomege (M) nincs megadva.
> 
> > Egy masik ugyanolyan ursiklo csak 1m/s sebesseggel halad az urben.
> > Ugyanigy bekapcsolja a fekezoraketajat, ugyanigy 1 percig
> > uzemelteti.  Egy harmadik ursiklo parkolopalyan egyhelyben all
> > (tavol mindenfele gravitaciotol). Ez is ugyanugy bekapcsolja a
> > raketajat. Sebessege 0.001m/s-ra novekszik.
> > En azt allitom, hogy a fekezoraketa mindharom esetben pontosan
> > ugyanakkora teljesitmenyt adott le, ugyanakkora munkat vegzett.
> 
> Igy van.

Vagy igy van, vagy nincs igy. Nem eleg jol definialt az allitas ahhoz,
hogy el lehessen donteni. A fenti kepleted alapjan mindenesetre te
csak az ursiklon vegzett munkat erted bele, akkor viszont hatarozottan
_nincs_igy_. A kepletbol nyilvanvalo is, hogy W erosen fugg v0-tol. 

A munka kiszamitasakor fontos eldonteni, hogy mi vegzi min. Sot
anelkul, hogy megmondanank, hogy min vegezzuk a munkat, definialni sem
lehet, ugyanis a mechanikai teljesitmeny definicioja:
  P=F.v,
ahol v annak a testnek a sebessege, amin a munkat vegezzuk, F a ra
hato ero, "." pedig a skalarszorzas. A mechanikai munka pedig a
mechanikai teljesitmeny idointegralja (tehat ehhez meg egy idotartamot
is rogziteni kell, amit megtehetunk akar igy is: amig a test az egyik
pontbol eljutott a masikba).

A fonti definiciobol egyertelmuen latszik, hogy a munka nagyon is fugg
a koordinatarendszertol (mar a nemrelativisztikus mechanikaban is),
epp annyira, mint a sebesseg vagy a megtett ut.

> > A te logikad szerint  ezerszeres kulonbsegek kene legyenek a
> > munkak kozott, ha jol ertelek. Lehet, hogy felreertettelek?
> 
> Ezt honnan szeded? Sohasem allitottam ilyen hulyeseget. A raketak
> altal vegzett munkak kozott nincs kulonbseg, ellenben az altaluk
> eloidezett sebesseg-valtozasban van. Ez nem logika, hanem altalanos
> iskolai fizika...

A raketak altal vegzett munkak kozott igenis van kulonbseg (akar
1000-szeres is). A felszabadulo kemiai energia persze ugyanaz.
Ha a kifujt gazt nem tekintjuk a raketak reszenek, akkor azt is
mondhatjuk, hogy a raketak altal a gazon es az urhajon vegzett munka
_osszege_ nem fugg a vonatkoztatasi rendszertol es megegyezik a
felszabadult kemiai energiaval (minusz a futesi effektusok -- e ketto
fuggetlen a koordinatarendszertol a nemrelativisztikus fizikaban).

Megjegyzes: Nem vezet ellentmondasra az sem, ha a kifujt gazt a
raketak reszenek tekintjuk. Ebben az esetben viszont bele kell
torodnunk, hogy a raketak hatasfoka fugg a sebesseguktol.

> > Vagy valamit nagyon nem ertek. Tudtok segiteni? Fugghet a munka,
> > egy ero munkaja attol, hogy milyen vonatkozasi rendszerbol nezzuk
> > (nem relativisztikus, hanem newtoni sebessegek mellett)?
> 
> Nem fugg. Te felejted el, hogy a mozgasi energia a sebesseg
> negyzetevel aranyos. Es a folyamat soran megmarad, az impulzussal
> egyutt. Az impulzusba (es energiaba) nem szabad elfelejteni
> beleszamolni a raketa gazsugaranak impulzusat es energiajat, amely a
> harom esetben a kulonbozo kezdosebessegek miatt mas, igy a sebesseg-
> valtozas is mas lesz! (A munka termeszetesen nem)

A mozgasi energia nem marad meg, hanem no a felszabadulo kemiai
energia miatt. Az impulzus viszont tenyleg megmarad, ebbol lehet
kiszamitani a tavozo gaz sebesseget es altala elvitt mozgasi energiat.
(Megegyszer: a rajta vegzett munka viszont nagymertekben fugg a
kezdosebessegetol, azaz a raketa sebessegetol, azaz a vonatkoztatasi
rendszertol.)

Akkor lesz csak teljesen konzisztens a kep, ha az ember a fenti
logikat mindig teljesen vegigviszi. Peldaul csakis ugy helyes
tekinteni a (nagy)vonatos-kisautos kisfiu esetet, hogy az altala
vegzett munka is erosen fugg attol, hogy a vonatrol vagy az allomasrol
nezem. Mint ahogy attol sem kell megijedni, hogy a keletre elrugott
focilabdan is nagyobb munkat vegzunk, mint ha nyugatra rugnank, ha
mindezt a Folddel egyutt keringo, de nem forgo koordinatarendszerbol
irjuk le. Sot, a masodik esetben igazabol a labda rugja az elole nem
eleg gyorsan hatralo labunkat.

Titusz

Kedves Csaba!
>  Valoszinuleg a szerzo a szarazfoldi eletre gondolt, (esetleg itt is
> azokra az elolenyekre, melyek szendioxidot hasznalnak, es oxigent
> termelnek).
A szerzo (valoszinuleg) mindenfele novenyi eletformara gon-
dolt, amelyek vizekben is elnek es termelnek oxigent. Nem
csak a szarazfoldi novenyek fotoszintetizalnak. 
>  Tudjuk, hogy a nevezett 'osrobbanas' utan nem oxigen keletkezett,
>  hiszen
> maga a feny is csak joval kesob johetett letre. Majd az allapotok
> csilapodasaval letrejohettek a legegyszerubb elemi (atomi) teszecskek.
> A femek, nehez femek valami nagytomeg surusodesenek eredmenye, de hogy
> az oxigen, majd a viz milyen kodhalmazok stb. surusodesenek
> eredmenyei, egyenlore titok (azt hiszem), azt termeszetes nem
> allithatjuk, hogy mar akkor mint elet utotermeke lehetett.
Hummm. Viccelsz? Furcsa elnevezest hasznalsz a csillagokra,
amelyekben a fuzios reakciok termeltek meg minden 2-nel
nagyobb rendszamu elemet, koztuk az oxigent, femeket stb.
is. Persze a vasnal nagyobb rendszamuakat szupernovak
robbanasai szortak szet a vilagurbe. Az oxigen es a hidrogen
reakciojaval keletkezo viz jelenleteben - vilagegyetembeli el-
terjedtsegeben nincs semmi titok. Udv S. Zoli

A hetvegen elokotortam a kozepiskolas fizikai osszefoglalot, jo az ha van a
haznal :-)
A kapott valaszokbol (amiket ezuton is koszonok) kiindulva kezdtem gondolkozni.
Az ursiklot fekezo kozegellenallas munkajat ketfelekeppen is kiszamolhatjuk:
1./    W=F*s  azaz munka=ero*ut  [az ero iranyaba eso ut, itt a
tehetetlenul mozgo siklo sebesseget nullanak vettem, ez az en vonatkozai
rendszerem, az egyszeruseg kedveert]
2./    Masreszt a mozgasi energia valtozasat a kovetkezo keplet irja le
E=M*v^2/2  [megint csak a fenti vonatkozasi rendszerben v0=0]

Talan nem meglepo, hogy a ket ertek megegyezik:
W = F*s = F* v*t/2 = F* (a*t) *t/2 = F* (F/M)*t *t/2 = F^2 * t^2 / 2*M
E = M*v^2 = M* (a*t)^2 /2 = M* (t*F/M)^2 /2 = M*F^2*t^2 / 2* M^2 = F^2 *
t^2 / 2*M
(W az F ero munkaja, az M tomegu test s utat tesz meg, a=F/m gyorsulassal,
az erohatas vegen a sebessege v=a*t; E az M tomegu v sebessegel mozgo test
mozgasi energiaja)

Mindket fajta megkozelites oda vezet, hogy a vegzett munka illetve az
energiavaltozas az okozo ero (F) negyzetevel es az eltelt ido (t)
negyzetevel egyenesen aranyos es forditottan aranyos a test tomegevel es
semmi mastol nem fugg.

Ezek utan azt hiszem ujra feltehetem kiindulasi kerdesemet: ha igaz az az
allitas, hogy amikor az ursiklo a belep a ritka legkozbe, a ra hato
kozegellenallas (F) akkora, mint a fold felszinen a 100km/h sebesseggel
halado testre hato kozegellenallas, akkor  miert melegszik fel tobbezer
fokra az ursiklo (elott a legkor) es miert nem melegszik fel az autom
szelvedoje (elott a levego)?  
Az ero megegyezik, az ido megegyezik...

Kedves Laca !

>Ha lennenek idegen lenyek, es ok telepitettek be minket, akkor ok
>hogyan jottek letre?
Amig nincs kesz a modell, mely hianytalanul leirna eletkepes 
sejt kialakulasanak egy teljes - elvben lehetseges folyamatat,
addig talalgatni erdemes. Pl. igy: 
Spontan modon epulgeto, stabilitasukat tobbe-kevesbe orizni 
kepes, viszonylag egyszeru rendszerek osszetalalkozvan 
fuzionaltak egymassal, amint igen sok alakult ki mar beloluk 
szuk helyen es a kulso alapanyagok koncentracioja csokkent.
Az uj, sokkal komplexebb nagyobb szerves 'aktiv csomagok' 
a belso bomlasokkal jaro atrendezodesek utan meg stabilabb 
kepzodmenyekke valtak. 
Ilyenek aztan ugyancsak talalkozgattak mas hasonlokkal, uniokba 
tomorulven.  Egymassal vetelkedo belso epito/bonto folyamatok 
kvazi dinamikus egyensulya szimmetriak kialakulasaval valt
a legtakarekosabba, anyag- es energiafelhasznalas szempontjabol.
(lasd unioba tomorulo orszagok _celjait_: 
egymashoz felzarkozasas, kulso behatasok elleni kozos vedelem, 
kozos tartalekok felhalmozasa, nagyobb stabilitas, biztonsag, stb.)
(Lasd aztan meg: kikupalodott, kihizott magabiztos beltag onallo 
karriert akar, ha a kulso kornyezeti feltetelek kedvezobbe
valtak a korabbi szorongatonal.)  
Amikor ket tudas nem fer meg egy csordaban, jon a szetvalas. 
Meg nem egeszen kiforrott meg ez a dolog, de ez mas elmeleteknel
is elofordul. :-)

>>(Eszleltek idegenek Fold-kozeli jelenletere utalo jeleket a XX.
>>szazad elso feleben. A *Termeszet vilaga* cikket kozolt errol
>Szoval szamodra ez a cikk a Biblia? 
Nem, ez csak egy rejtely, mely naiv vilaglatasomat nem renditi
meg onmagaban.
>Ennek az otletnek melyik resze hihetobb attol, amit a tudosok 
>allitanak?
A tudosok nem vetik el, hogy a foldi elet szarmazhat reszben
vagy teljesen mashonnan is, de e kerdes nem is sulyponti, hiszen
az elsorendu cel a mai elet megismerese a legaprobb reszletekig,
hogy az orokosen jelenlevo bajok kozul minel tobbet, minel 
jobban orvosolni ill. megelozni lehessen. Masokra nem szamithat
az emberiseg. Hiba is lenne - tapasztalati, valoszinusegi alapon !
 
Megjegyzem szerintem az evolucioelmelettel kapcsolatos 
elegedetlenseg hasonlo ami az orvostudomanynal is lathato,
Mindket esetben abbol fakad, hogy sok reszletkerdesre meg 
nincs konkret elmeleti modell, hanem csak analogias sejtesek 
vannak, ami persze jo, mert azokat igazolando cellal - celzott 
kutatasokat lehet vegezni.

>> Es elvi hibak gyanakvo keresese is.
>Ahogy elnezem, es most ezt ne vedd sertesnek, szerintem Te 
>nem merultel bele ebbe az evolucio temaba,
Belemerulni csak reszletkerdesekbe lehet. Azokbol sok van,
komoly ertekek, specialistak altal fellelt mozaikdarabkak,
melyeket a kepzelet teljes keppe tud formalni.
Filozofalni viszont lehet, s en nem mentem ebben messzebbre
annal, mint amit egeszsegesnek tartok, es felveteseimet
listakon nem lattam 

>mindossze nehany kritikat olvashattal el, amelyet hozzad hasonloan
>ebben a temaban csak feluletesen jartas szerzok irtak.

Tegnap valaszoltam erre, de asszem elnyelte a halo.
Nehezen vagyok befolyasolhato, es jo kritikat 
Kulonfele vitakat olvasva rajottem mi lehet a a ketelyek 
kimondatlan alapja. Az evmilliok elkepzelhetetlensege,
valamint a jelentos valtozasokhoz szukseges ido konkretizalasanak
hianya. A statisztikus mechanikabol - ahogyan altalaban a fizikabol -
kihagyhatatlan az ido. Az evoluciolelmeletben csak annyi
jelenik meg, hogy 'ido kerdese es bekovetkezik a ...'.
Megertheto a tisztazatlansag, de fennall.
Ki igy, ki ugy tulajdonit ennek jelentoseget, de hogy egyesek 
_indulatosan_ erdektelennek nyilvanitjak, azt helytelenitem,
mert olaj a tuzre.
>Ugy latom, ha valamit nem ertesz, akkor mindig olyan dologgal
>magyarazod, amit se Te, es mas sem ert, hogy egyenrangunak tunjel
>veluk. Hm. Lehet, hogy ez nem is rossz modszer. Jol lehet vele
>ervenyesulni az eletben? 
Nem. Altalaban azok ervenyesulnek, akik egy kovet fujnak
masokkal. En egyebkent nem szoktam perspektivikus magyarazatkent 
ta'lalni, ami csak halvany otlet szintjen latszik megoldasnak, 
de ennek sincs koze ervenyesuleshez, mert az otleteket csak
akkor tapsoljak meg, amikor kilatastalan a helyzet.
Kulonben utaljak ! :-)

>erdekes modon az asatasok meg sosem mondtak ellent az evolucio 
>elmeletenek.
Szerintem meg en sem. Talan majd most: Hogy lehet az, hogy 
a capakrol - kulon kiemelten allitjak - 2 millio eve nem valtoztak.
Ha mas fajok igen (nyilvan a kornyezet hatasara) 
akkor ok miert nem ? Kivetel erositi a szabalyt ? :-)

Udv: zoli