Meszaros Laci irja:

> Sajnos nem sikerult megtalalnom az eredetit, talan valamelyik "Vilag-
> Egyetem" konyvben olvastam vagy masutt, kb a kovetkezot: hany dimen-
> zios vilagok letezhetnek? A paros szamu dimeziokat kapasbol kizarta a
> szerzo, mert ott nem lehet harmonikus terhullamokat letrehozni (?). Az
> 1 keves, 3-ban elunk mi, az 5 meg mar olyan soknak tunik... Szivesen
> ujraolvasnam ezt a reszt, ha valaki elarulna, hol talalkozhattam vele.
> Koszi, udv/Laci
 
Minden bizonnyal a Vilag-Egyetem sorozatban olvashattad, eleg 
valoszinunek tartom hogy a ket Paul Davies konyv egyikeben. Kozuluk is az 
Isten gondolatai-ra tippelnek. Most hogy elgondolkoztam a dolgon meg egy 
eselyes konyv jut az eszembe: P. W. Atkins: Teremtes 

    Udv:
       Pali

Sziasztok Tudo'sok!

	Ma'r re'go'ta szeretne'k va'laszt kapni egy "o:ro:kmozgo's"
ke'rde'sben. Nem e'rtem az ala'bbi modell, hol se'rti a fizika to:rve'nyeit.
	
	Ke'pzeljetek el egy olyan szita't, melynek finom szerkezete az egyik
ira'nyba inka'bb enged a't le'gre'szecske'ket mint a ma'sikba. Mondjuk úgy
hogy para'nyi nyi'la'sait lengo~ajto'k za'rja'k, olyanok mint a western
filmekben, csak persze atomi me'retekben, de ezek legyenek csak egy
ira'nyban szabadon mozgo'ak. Ekkor a szita a szi'ne'n a'tengedi a
re'szecske'ket, fona'kja'ro'l pedig vissza pattannak, i'gy ezen oldalon
nyomo'ero~ e'bred. He ilyen felu:letbo~l rotort ke'szi'tu:nk, s tengelye're
a'ram genera'tor szerelu:nk, vagy a kapott energia't ba'rmilyen mo'don
haszna'ljuk, ve'gu:l is az ho~ve' alakul amit a rotor újbo'l mozga'si
energia'va' alaki't...

	Az entro'pia to:rve'nye, mely szerint az anyagi vila'g egyre nagyobb
rendezetlense'gbe, a ho~hala'lba tart, nekem nem teljesen vila'gos. Hiszen
mikroszkopikus me'retekben a re'szecske ho~-mozga'sa nem rendezetlen, mert
ro:vid szakaszokban zavartalanul sza'guld. En a ho~ hala'lt úgy ke'pzelem,
hogy minden le'pte'kben izomorf, homoge'n a'llapot alakul ki a, me'g a Brown
re'szecske'k sem rezdu:lnek.

	Pa'r e've a Delta'ban bemutattak egy Japa'n hajo't ( inka'bb mu"anyag
cso'nakot) mely torlo'suga'rral 6 csomo's sebesse'ggel haladt. Egy igen ero~s
szupravezeto~-a'llando' ma'gnes volt a hajto'mu" lelke, e's ennek csak a
hu"te'se ige'nyelt energia't. A hajo't a vi'z ho~je mozgatta. Tervben van
egy nagy tengerja'ro' va'ltozat is, melyben a ma'gnes-hu"te's energia
felhaszna'la'sa fajlagosan ma'r igen cseke'ly. Nagyja'bo'l ennyit
ko:zo:ltek. To:prengtem a dolgon, mert ha a hi'rek igazak , a Japa'n
me'rno:ko:k o:ro:kmozgo't e'pi'tettek.  
	
	E'rdekelne a ve'leme'nyetek:                                          
Kelemen Csaba