Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 2601
Copyright (C) HIX
2004-08-06
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 re: Re: asimov (mind)  9 sor     (cikkei)
2 re: elmelet a gyakorlatban? (mind)  91 sor     (cikkei)
3 re: kotelet neki (mind)  15 sor     (cikkei)
4 re: rekord-hianyerzet (mind)  11 sor     (cikkei)
5 re: re: Hawking, fekete lyuk, entropia, informacios par (mind)  11 sor     (cikkei)
6 re: re: Hawking , feketelyuk (mind)  44 sor     (cikkei)
7 re: re: alternativ agymukodes (mind)  23 sor     (cikkei)
8 Re: Ez a Tudomany lista amugy? (mind)  18 sor     (cikkei)
9 re: feketelyuk (mind)  82 sor     (cikkei)
10 Az elmeleti fizika jelentosege (mind)  101 sor     (cikkei)
11 + - kotelet neki (mind)  6 sor     (cikkei)

+ - re: Re: asimov (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Vagy osszemossuk a magyar 5/90 lotto eredmenyeit a vilag osszes lottoival?
Korrekciok utan szerintem lehetne. A gond az, hogy nem tudni, melyikben
mikor csalnak.

> nem, de pl. kolcson lehetne kerni azt a masiknak ilyen vizsgalodasokra,
> es akkor egesz nap szamokat huzna. kulonbseg van?
Hogyne. Nincs tet, a kutyat nem erdekli az eredmeny - kiveve a
kiserletben resztvevoket. Ezzel visszavezetnenk az esemenyt egy normal
parapszichologiai kiserletre.
+ - re: elmelet a gyakorlatban? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Hanem akkor mi lenne? Az en olvasatomban a kutatas (a "hasznos" kutatas) egyi
k
> fo ismerve, hogy valamilyen elore definialt cel erdekeben nyomul, vagyis mar
a
> laborajto kinyitasakor tudja, hogy MIT VAR...
Tokeletesen tudja. Mindig tobbet akar megtudni a vilagrol. Lehet, hogy
gyakorlati celra az eredmeny 5 perc mulva hasznalhato lesz - lehet,
hogy 5000 ev mulva. Csak egyet tudunk biztosan: ha tenyleg *ujat*
fedezunk fel, azt nem lehet elore latni, hogy mi lesz. Ha latjuk, az
mar nem teljesen uj.

> Az ido persze alaposan kigyomlalta a kevesse eletkepes (vagy kevesebb tamogat
as
> t kapott?) megoldasokat.
Csak az a gond, hogy az eletkepesseg sokmindentol fugg. Kinek van ma
Beta studiomagnoja? Pedig prima tipus volt (es ma is az). Es kinek van
VHS magnoja? Pedig egy rakas szerencsetlenseg (volt, amikor a Beta
utan! kitalaltak. Ma is az, de sok trukkel feljavitva). Vagy egy
elterjedtebb pelda: kinek van ma normalis szemelyi szamitogepe? ...es
kinek van ehelyett x86 alapu, szamitogepnek nevezett keszitmenye? Meg
csak nem is eredeti, hanem klon? ...es szinten a normalis gepek utan
talaltak ki.
Mint a mellekelt abrak is mutatjak, a fenti fejlesztesek ROVIDTAVU
gyakorlati celokra TOKELETESEN bevaltak. Letaroltak az egesz piacot -
ma fizetjuk az akkori haszon kamatait, sok ezerszeresen. Ha meg 5
percet gondolkodnak az elmeleten is (pl.: biztos, hogy a 640 kB mindig
eleg lesz, vagy jobb lenne, ha nem lenne ilyen tipusu memoriakorlat,
ahogy az akkori legtobb gepen nem is volt), akkor ma egesz mas lenne a
vilag. ELEVE hogy lehet olyan processzort kesziteni, ahol beepitett
memoriakorlat IS van - amikor tele van a piac ennel jobbal???

> Operativ szemszogbol ez volt a prioritas, minden mas az "er
> dekes, de erre most nem erunk ra" kategoriaba tartozott. Mint ahogy a tuzolto
 s
> em a selyemcsipke fehernemut nezi, amikor a szende szuzet menti ki az ego haz
bo
> l. Szerintem ez nem szuklatokoruseg, hanem eredmeny-orientaltsag.
Mindent a maga helyen. A tuzolto is, amikor bemegy, nem tudja, hogy
szende szuzet kell mentenie, vagy kutyat, esetleg csak a csipkeruhat.
*Ott* fog donteni, a korulmenyek ismereteben. Es amikor kihoz egy kis
szurke hordocskat, nem tudhatja, hogy viz volt benne, vagy benzin -
vagy egy apro atombomba :-) ...de meg az is lehet, hogy csak homok.
Ha viszont NEM hozza ki, mondvan, hogy o most a szende szuzet keresi -
akkor ott nagyobb gond is lehet :-) akar repulhet az egesz varos.

> Mire jo Hawkins fekete lyukas toroid-idohorizontja?
Mar mondtam: dimenzioutazasra. Ha letezik, es ugy mukodik, ahogy
gondoljak es van egyaltalan tobb dimenzio es meg utazni is lehet.
Ha nem, akkor viszont energiatermelesre, es termeszetes gyorsitonak.
De ezt nem lehet egy kutatocsoport eleteben megoldani! Elobb rengeteg
olyan dolgot meg kell oldani, aminek ELOSZOR latszolag semmi koze sem
ehhez, sem semmi mashoz.
Persze ez visszafele nem mukodik: EGYALTALAN nem biztos, hogy barmifele
kutatas hasznos vagy eredmenyes lesz. Ma mar lehet latni, hogy pl. a
vizet nem lehet tuzeloanyagnak hasznalni, hiaba van benne egheto
hidrogen es az egest taplalo oxigen - de ez annak idejen nem volt
egyertelmu! Elmeleti es gyakorlati tudas is kellett, mire rajottunk,
hogy miert van igy.

> Sajnos, nem ez a helyzet. A SZOCIALIZMUS tobbek kozott EZERT BUKOTT
> MEG!
Pontosan. Volt jo par mas oka is, de ez is fontos volt.

> Persze, hiszen az atfutashoz sok ido kell. A tisztelt fejlesztok miert
> nem konstrualtak meg mindezideig a fuzios reaktort?
Tenyleg, miert nem? Az elmeleti alapok teljesen tisztak - legalabbis
van EGY (jo nehez) modszer. Ha leallunk az elmeleti kutatassal, akkor
par szaz ev mulva garantaltan lesz ilyen reaktor - ha viszont tovabb
kutatjuk, akkor kiderulhet, hogy tizedekkora homersekleten is
megoldhato - mint ahogy az is nemreg, es ELMELETI KUTATASBAN derult ki,
hogy a legmagasabb homersekletu szupravezetok SZIGETELOBOL keszulhetnek.

> Mondhattak volna, hogy nem tudjuk, mi ez a tobblet zaj, de szamolni kell
> vele (ahogy a Rontgen-sugarzast is mar alkalmaztak az orvosok, amikor meg
> nem tudtak, hogy fizikailag mi a pontos magyarazata). A hatterzaj
> felismerese azert fontos, mert ha valami empirikus zajjal szamolni kell,
> akkor a "kockazatokrol es mellekhatasokrol" senki sem tud semmit (pl. hogy
> idoben allando-e a zaj, vagy 2 het mulva hirtelen a duplaja is lehet),
> tehat a jelenseg megertese tervezesi biztonsagot ad a muholdak kozti
> telekommunikacional.
Eloallhat ugyanaz a helyzet, mint kedvenc fonokommel, aki kiadott egy 2
hetes feladatot, mondvan: "Most ne gondolkozz, hanem dolgozz, mert surgos!"
A feladat egyertelmu volt, a megoldas vilagos - en megis gondolkoztam 2
napot rajta (ezalatt SEMMI nem keszult el belole) - kozben kitalaltam
egy modszert, amivel tovabbi 2 nap alatt elkeszult az egesz.
Legkozelebb, amikor hasonlo kellett, mar ott volt a megoldas.

Megerte?
Erdemes volt 2 napig marhasagokkal huzni az idot munka helyett?
Mondjuk annyiban kulonbozott egy tiszta elmeleti kutatastol, hogy en
mar az elejen sejtettem, hogy VAN megoldas.
+ - re: kotelet neki (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Köszönöm a választ. Akkor arra kérlek, hogy mutasd meg vektorokkal, hogy
> a két gömb milyen módon áll kölcsönhatásban!
> Például értelmetlen-e, ha a vektorok helyére köteleket képzelünk, amelyekkel
> egymással szemben húzzák a gömbök egymást? A húzási irányt a vektorok iránya
> jelentse, a kötelek hossza pedig a húzóero~vel legyen arányos! Ez is
> értelmetlen? Gondolom, nem. Vagyis összeadni lehet két különbözo~ testre ható
> vektort, de kivonni nem?
Sem összeadni, sem kivonni nem lehet.
Próbáld meg egy kicsit másképp elképzelni. Először is: a gömbök nem
egymást húzzák. Egyszerre mindig csak egy testre ható erőket lehet
nézni: a legegyszerűbb esetben egyetlen erő van, amelyik a másik gömb
vonzásából származik. A másik gömbre ugyanekkora, de ellentétes irányú
erő hat és a gömbök egymás felé fognak *gyorsulni*.
Már csak azért sem szerencsés ezt kötelekkel szemléltetni, mert minél
közelebb kerülnek, annál nagyobb ez az erő.
+ - re: rekord-hianyerzet (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> A mobiltelefon 1 perces beszélgetés alatt 1 fényperc hosszú
Kicsit fura egy gömb hosszúságáról beszélni...

> rádóhullámot termel. A rádióhullám anyag. Ebbo~l következik, hogy ma
> már bárki elo~állíthat gyakorlatilag tetszoleges hosszúságú terméket,
> szinte semmibo~l. Hatalmas eredmény és elo~relépés.  Meglep, hogy
> távolsági versenyro~l még nem hallani.  Mi a magyarázat?
Lekéstél: már az ókori olimpián volt ilyen versenyszám. Az utolsó
helyezett kovakővel indult, az első Fárosz csapata lett :-)

u.i.: azért próbáljunk meg egy IQ szintet tartani a TUDOMÁNY listán...
+ - re: re: Hawking, fekete lyuk, entropia, informacios par (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> <<Felmerült a kérdés: láthatunk-e Hawking-sugárzást? Nos, a makroszkopikus
> méretu^ fekete lyukak ho~mérséklete borzasztóan kicsike. Ámde lehetnek
> kisméretu^ek is, so~t, esetleg gyorsítókban is elo~állíthatóak lesznek
> egyszer.>>

> Hogyan?
A megfelelo terfogatba besurited a megfelelo mennyisegu anyagot. A
problema azzal lehet, hogy ma egyiket sem ismerjuk pontosan, csak
nehany tampontunk van. Pl. a kozmikus sugarzasban neha a jelenlegi
gyorsitokban eloallithatonal tobb nagysagrenddel tobb energia is van,
megsem lesz belole fekete lyuk.
+ - re: re: Hawking , feketelyuk (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Ugyanakkor az is igaz, hogy nem eszlelhetjuk az ilyen vilagegyetemnyi
> anyagot tartalmazo csillagot teljes nagysagaban. A csillag belsejeben a
> terido oly mertekben torzul, akkora voroseltolodas lep fel, hogy a csillag
> belseje erzekelhetetlenne valik a kulso vilagbol. Vagyis fellep az
Ebben az esetben a csillag kulseje mindenkeppen belezuhanna a belsejebe
- akkor is, ha csak ugy ott lenne es nem lenne hatalmas nyomas es
gravitacio is.

> esemenyhorizont, de nem a csillag korul, hogy elrejtse a csillagot, hanem
> annak belsejeben, es igy a csillag belsejet, es tenyleges anyagtartalmat
> rejti el. Ennek kovetkezteben a lathato csillagok merete korlatozott, de ez
> nem a valodi merete, hanem csak a kivulrol eszlelheto merete.
A fenet. Az anyagot a fekete lyuk sem tudja elrejteni es a csillag sem.

> csillag feluleterol elvben messzebre latni a vilagurbe, mint a foldrol,
> mivel a foldon mar eszlelhetetlenseget okozo hatalmas voroseltolodas a
> csillagon kisebb merteku, es meg nem feltetlenul eszlelhetlen.
Ha az energia ott van, akkor elvileg eszlelheto - mas kerdes, milyen
konnyen. "Elvben" nem lehet messzebbre latni - talan gyakorlatban igen.

> Ahogy tovabbi anyagok hullanak a csillagba, egy bizonyos meret folott a ter
> gorbulete is gyorsabbb novekvesnek indul, emiatt a belso nyomas novekedese
> egyre kisebb mertekben tart parhuzamot a csillag meretnovekedessel. Vegul a
> belso nyomas eler egy maximalis erteket. Ezen a szinten a csillag belso
Adodhatnak mas hatasok, amelyek csak extrem korulmenyek kozott
jelentkeznek es tovabbi nyomasnovekedest okoznak. Pl. a neutroncsillag
sem omlik ossze, es a fekete lyuknal is elofordul olyan, hogy a
belehullo anyag korpalyara all korulotte, ahol akar 20 mp-et (nehany
szazezer fordulat) *stabilan* megmarad - kozben a lyuktol kap energiat,
amit ki is sugaroz.

> tereben egy olyan merteku voroseltolodas, vagyis terido tagulas lep fel,
> hogy a csillagburok gyakorlatilag eltunik a csillag belsejenek
> horizontjarol. Teljesen midegy, hogy ezutan a csillag felszinere mennyi
VUGYAZAT!!! Idaig pont forditva mondtad! Az esemenyhorizont nem azt
jelenti, hogy belulrol kivulre nem lehet kilatni! Igaz, hogy oriasi
kekeltolodas lesz, de nem vegtelen.

> anyag hullik, a csillag kozeppontja szamara ezek az anyagok minden
> szempontbol erzekelhetetlenne vallnak.
^^^Valnak. Nem igaz, de a forditottja sem. Csillagban nincs
esemenyhorizont. Galaxisrendszer korul valoszinuleg lehet, de az egy
masik tema. Ami meg ertelmes gondolat: a fekete lyuk LEHET, hogy nem
pontszeru (most a forgastol fuggetlenul).
+ - re: re: alternativ agymukodes (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Voland:
>kiderult, hogy a feny sebessege csokken "mikozben test fele
>kozeledik"???

Igen. Ha a test mellé célzunk fénnyel, akkor a test felé kanyarodva,
irányt változtatva halad el mellette. A jelenség igazolt, s arra utal,
hogy a hullámterjedés sebességét befolyásolja a test.
Megjegyzem, a fény irányváltása feltételezi, hogy impulzust adott
a testnek, mely mozgásállapotváltozáshoz vezetett.
A testtől távolodó fény sebessége szabad térben aztán közelíteni fog
c-hez, de energiája már kisebb, mint a forrásánál volt, azaz
a színe a távolban vörös felé eltolódott lesz.

Ha a testre célzunk, a fény sebessége egyre csökken, miközben
"torlódik". Ez hullámhosszának csökkenését jelenti. Egyben ezzel
arányban megnő az energiája (E és B együttesen megno, azaz az
amplitudó is megno).
A foton nyomása akkor érvényesül, ha töltött részecskét gerjeszt.
A foton nyomása frekvenciájával arányos, akár egy elektromágnesé
mely fémlemezben örvényáramot kelt, amikoris azonos nemű pólusok
taszítják egymást.

Burgonya
+ - Re: Ez a Tudomany lista amugy? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

math:
>velemenyem szerint ez mar egy eleg elfajult lista, amin alig valami
>erdeklodes van tudomanyos temak irant, es nincs is szo tudomanyos
>temakrol.
Ezt hívják durva becslésnek.

>a bunos ebben velemenyem szerint burgonya es a hasonlo
>szemeleltu tarsai, akik a tudomanyossagra futyulve a buta otleteket
>irjak be es buta modon "vitatkoznak " rola. ebben semmi tudomanyos
>nincsen.
Ez pedig a goromba becslés.

>sok ertelmes embert, szaktudost eluldoztek ezzel innen.
Konkrétan kit ?  Pl. Horváth Pista kozmológust ki üldözte el ?
Az egyik legszínesebb és legtermékenyebb levelező volt itt, bárki
utánanézhet az archívumban.

Burgonya
+ - re: feketelyuk (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Jozsi!

>A csillag kozepeben ott a lyuk az esemenyhorizonttal. A horizonton kivul
eso
>csillaganyagra kerdezetem ra - miert nem eseik be a lyukba?!

Az a lenyeg, hogy nincs ott a lyuk, es nem is jon (nem johet) letre. Ha a
lyuk ott lenne, talan el lehetne gondolkodni rajta, hogy bele esik-e, vagy
nem, de nincs ott. A csillag belsejeben ugyan kialakulhat esemenyhorizont,
de mogotte nincsen fekete lyuk, csak a csillag belseje van. Az
esemenyhorizonton kivuli csillaganyag nem esik bele az esemenyhorizontba,
mivel ez esemenyhorizont eppen az a hatar, amely mogul mar semmilyen hatas
(se elektromagneses, se gravitacios) nem erkezik, tehat a csillaganyag
semmilyen kesztetest nem kap onnan arra, hogy beleessek. A csillaganyag
barmely reszecskejenek viselkedeset a csillaganyag azon tobbi resze
befolyasolja, amelyik az adott reszecske esemenyhorizontjan belul van, es ez
allitas a csillaganyag barmely reszecskejere vonatkozik, fuggetlenul attol,
hogy ez a reszecske egy masik tetszoleges kulso, vagy belso megfigyelo
esemenyhorozontjan kivul van-e, vagy belul van.

Az elozo cikkben a terido torzulasat negy pontba soroltam a torzulas merteke
szempontjabol. A Schwartzschild metrika athidalja a teljes tartomanyt.

1./ A vegtelenben vett hatarertekenel euklideszi simasagu. Ekkor a
tenzoregyutthatok egysegmatrixsza valnak, es a metrika parameter-egyutthatoi
megegyeznek a valodi terido koordinatakkal.

2/ A szokasos (a mi naprendszerbelieknel kisebb, es nem sokkal nagyobb)
egitestek tartomanyaban a metrika altal adodo geodetikus vonalak jol
modellezik a Newton-fele gravitacios vonzast, sot a perihelium forgasat, es
a feny nap melletti elhajlasat is tartalmazza, amit Newton rendszere nem
tartalmaz. A tenzoregyutthatok nagyon kicsit ternek el az egysegmatrixtol,
es a metrika parameter-egyutthatoi csak egeszen jelentektelen mertekben
ternek el a valodi terido kordinataktol.

3,4/ A kozepponttol valo tavolsag tovabbi csokkenesenel a tenzoregyutthatok
mar jelentosen modositjak a teridobeli tavolsagelem, illetve a
parameter-egyuthatok parameter-tereben szamithato tavolsagelemek viszonyat,
ami azt jelenti, hogy a parameter-ter, es a valodi terido kozotti fizikai
tartalom megszunik. A parameter-terben levo tavolsagoknak semmi kozuk a
valodi terido-beli tavolsagokhoz, es specialisan a parameter-ter
kozeppontjahoz, ahol egyes tenzorelemek vegtelenne valnak, semikeppen sem
allithato, hogy egyetlen pont rendelodik a valosagos teridobol, sot azt kell
mondani, hogy itt a metrika egyetlen parameter-terbeli ponthoz vegtelen
kiterjedesu teridotartomanyt rendel. Igy hat az az allitas, hogy a
feketelyuk egyetlen terido-beli pont, igencsak gyenge labakon all. Itt
csupan a parameter-terunkre igaz a pontszeruseg, amelynek azonban semmilyen
fizika jelentese nincs. A Schwartzschild metrika kozeppontja tehat a 4/
osztalyba sorolando, vagyis egy olyan matematikai transzformacio, amelyhez
nem tartozik fizikai jelentes.

A fentiek jobb erthetosege erdekeben emlekeztetnelek, hogy az alt.rel.-beli
negydimenzios tavolsagelem
ds^2 = g[i.j]*dx[i]*dx[j]
definiciojaban egyedul a ds tavolsagelem jelenthet igazi fizikai tavolsagot,
ha azt azonos ideju pontok kozott integraljuk. (Sajnalatos, meg ez a
tavolsag sem egyertelmu, mert fugg az utvonaltol.) Az x[i] koordinatak
csupan parameterek. Valos fizikai koordinata tengelyeket is csak a fenti
tavolsagelem egyetlen x[i] parameter szerinti integralasaval kapjuk,
mikozben a tobbi parameter allando.

Bocs, hogy megint a Schwartzschild metrika tulajdonsagaival terheltelek, de
az egesz feketelyuk mizeria ezen all, vagy bukik. Neheny tudos (ha jol
emlekszem Oppenheimerrel az elen) ezen metrika nemely tulajdonsagaira
alapozva ugy gondolta, hogy ha lenne egy ilyen metrikaju egitest, akkor az
egy fekete lyuk lenne. Csak kozben figyelmen kivul hagytak a terido azon
alapveto tulajdonsagait (elsosorban a gravitacios hullam veges sebesseget),
amelyekrol eddig irtam. Pedig ezen tulajdonsag figyelembezetelevel azonnal
latszik, hogy a Schwartzschild metrika nem alkalmazhato a terido torzulas
nagyobb merteku tartomanyaira.

A feketelyukrol, es annak parolgasarol szolo elmeletekkel ekvivalens
elmeleteket lehetne gyartani a 30-as atomsulyu hidrogen bomlasat illetoen.
De ezen elmeleteknek meg lenne az a fogyatekossaga, hogy ilyen atomsulyu
hidrogen nem letezik, es nem is johet letre. A fekete lyukkal is pontosan
ugyanez a problema; nem letezik, es nem is johet letre, igy a parolgasarol,
vagy sugarzasarol elmelkedni (vagy csak feltenni a kerdest, hogy miert nem
hullik bele a csillaganyag) meglehetosen nagy elrugaszkodas a fizikai
valosagtol. (Bar az nem allithato, hogy teljesen hasztalan, hiszen az
elmelkedes mellektermekei ertekesek is lehetnek.)

Udv: Takacs Feri
+ - Az elmeleti fizika jelentosege (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Udvozletem!
Ma reggel a fiam kakaojat egy specialis felhasznalasra keszult reszecskegyorsit
oval melegitettem fol   :).
Az alapkerdes erdekes, egy muvelt atlagember is zavarba jon tole.
Napi rutin eletet elve az elmeleti fizika modern, de meg regi eredmenyei sem ke
rulnek eloterbe. Beszukultebb, erdektelen emberek szamara meg a lapos fold elme
lettel is harmonikus eletet lehet elni.

Az uj eredmenyeket altalaban nagy bonyolultsagu magas energiaszinten mukodo ber
endezesekben, keszulekekben, alkatreszekben hasznaljak, melyek avatatlan kezekb
en veszelyesek, onveszelyesek, megkozelithetetlenne vagy bolondbiztossa kell te
nni azokat. Ennek ellenere gyakran hallani megsult kabeltolvajrol vagy hazrobba
nto gazcsapolorol.

Az alapveto emberi szuksegletek nem valtoznak. Az viz, fedel, elelem, tarsas ka
pcsolatok egyenlore jol elvannak hazi reszecskegyorsitok nelkul is, bar szamito
gepet mar igenyelnek, mert arra megvan a tarsadalmi meretu kivancsisag.
Jol megfigyelheto, hogy a gyartok mikent probaljak valahogyan beleeroszakolni a
 mindennapi eletbe a legfrisseb eredmenyeket, aminek legnagyobb gatja maga az e
mber. Egesz egyszeruen nem vagyunk kivancsiak mindenre.

Mennel tavolabb kerulunk szokasos eletterunktol, mennel energiaigenyesebb tevek
enysegekbe fogunk, annal inkabb szukseg van a legfrissebb elmeleti eredmenyekre
 . Egy foldkoruli palyan keringo kommunikacios muhold talan meg elvan napelem-ak
kumulator parossal, de a Pluto kornyeken mar csak atomenergia alapu hazatelefon
alas johet szoba.

Ipari teruleten mar mas a helyzet. Egy vallalat altalaban egyetlen reszterulet
 legujabb eredmenyeinek felhasznalasaval allit elo tomegmeretekben, teljesen ha
gyomanyos eszkozoket, pl azt a legendas holapatot  :).
Itt a legujabb eredmenyek a hatekonysagot javithatjak elkepeszto mertekben, bar
 maga a kesztermek teljesen hagyomanyos, vagyis az atlagember szamara az elmele
t lathatalan.

Most jojjon nehany terulet, ahol az elmeleti fizika legujabb eredmenyeit haszno
sitjak.
Keszulekek, berendezesek:
Atomeromu, mikrohullamu suto, elektronmikroszkop, MRI, izotopos vizsgalatok a g
yogyaszatban es biologiaban, sugarterapia, katodsugarcsoves megjelenitok (itt a
z elektronok gyorsitasakor mar kokemenyen szamolni kell relativisztikus hatasok
kal), elektroncsovek, kulonosen az adocsovek (mar ha meg hasznaljak oket), olcs
obb fusterzekelok (radioaktiv izotop van bennuk), fotonsokszorozok ejjellatokba
n, szinkepelemzesen alapulo anyagvizsgalatok, az egesz elektronika mindenestul,
 atomorak, vilagito oraszamlap, rontgengep, stb.
Szinkronizacio:
A muszaki es tarsadalmi szinkronizacio alapelemei a mertek etalonok, melyeket t
eljesen uj, pontosabb alapokra lehetett helyezni.
Teljesen mas egy platinarud pontossaga ket karcolassal, mint meter alapegyseg,
vagy az hogy (fejbol): A 86-os tomegszamu kriptongaz emisszios szinkepeben jele
ntkezo narancsvoros vonalak hullamhosszanak X-szerese. A masodik meghatarozas u
niverzalisabb, pontosabb, akar egy masik civilizacioval is szinkronba lehetne k
erulni vele, bar erre meg nem kellett hasznalni :).
Ez is lathatatlan terulet, kevesen dolgoznak a meresugyi hivatalban, a pontos m
uszereket meg mindenki termeszetesnek veszi.
Elmelet es biztonsag:
A gyakorlatban szukseg lehet pusztan elmeleti tudasra is biztonsagunk erdekeben
 . A TV szerelo nem huzhatja fol a kepcso gyorsitofeszultseget bizonyos hatar fo
le, mert egybol rontgengep lesz belole, a mikrohullamu sutobe pedig nem teszunk
 macskat szaradni :) . Ez a szukseges elmeleti tudas altalaban magasabb szintu,
 mint amilyen szintet maga a keszulek igenyel.
Pontossag:
Szukseg lehet elmeleti tudasra a gyakorlat pontositasara. Egy kepcso tervezonek
 szamolnia kell az elektronok tomegnovekedesevel a meretezeskor. Ha nem ismerne
 a relativitas elmeletnek ezt a reszet, akkor is tudna kepcsovet tervezni, de c
sak kiserletezgetessel, egyre idegesebben.
Nem tudom, hogy atomorat szallitanak-e bekapcsolva repulogepen, de ha a megtesz
ik, tulajdonosa elmeleti ismeretek hijan ideges lesz, mert az oraja pontalanna
valik.
Ilyen terulet lehet meg a muszerek kalibralasa is.
Tarsadalmi hatasok:
A legfrissebb eredmenyek itt eszrevetlenul korulolelnek minket. Ahogy a felvila
gosodas koraban mondtak, ahol megjelenik az ertelem fenye, a demonok eltunnek.
Az elmeleti es kiserleti fizika mara egy olyan konzisztens vilagkeppel szolgal
nekunk, melybol eltunt az atveres lehetosege. Nyugodtan ignoralni lehet barmely
 onjelolt profetat, demagogot, csalot, sarkanyt, szornyet stb. , mivel _biztosa
n_ tudjuk, hogy nem letezhetnek. A csillagaszat a makrovilagban tudja megmutatn
i a tenyeket, a mikrovilagban pedig az extrem energiaszinteken dolgozo reszecsk
egyorsitok. Vilagkepunk a mult szazadban peldatlan modon kitagult, a vallasokna
k, szornyhivoknek UFO kutatoknak nem igazan maradt szabad hely, ahova istenuket
, szornyeiket, UFO-ikat elhelyezhetik. (Nemreg olvastam egy konyvet, mely allit
olag a tudomany es a vallas kapcsolatarol szolt. Az elso kb. 150 oldalon heveny
eszve attekinti a fizika fejlodeset, eljut a kvantuumechanikaig, majd az utolso
 10 oldalon "kimutatja", hogy a kvantummechanikai valoszinusegek moge nem lat a
 tudomany, tehat ott van isten :))))), aki kavantummechanikai valoszinusegekkel
 operal. Kivancsi lennek egy olyan istentiszteletr

e ahol mindezt egzakt matematikai levezetessel eloadjak, biztos todulnanak a hi
vek. :). )
A szellemi elet sulypontjai athelyezodtek. Erdekes latni, hogy ha Hawking tussz
ent, az egyhaz ugy erzi, hogy rohanvast reagalnia kell.
Megfigyelheto, hogy a koklerek milyen erolkodessel probalnak bekerulni a tudoma
ny fosodraba, ami persze nem megy, ekkor meg megsertodnek.
Filozofusok irnak tele konyveket az osrobbanas elso pillanatairol, az ido kelet
kezeserol peldaul. Nos ezek nem keszulekek, de konyvesboltban megvehetoek. A gy
akorlati hasznositasra meg varni kell. A filozofusokra amugy is nagy hatassal v
an, hogy ujra kell ertelmezniuk a semmit, a valamit, a kezdetet meg a veget :)
 .

A legfrissebb elmeleti eredmenyek itt vannak korulottunk. Sutkerezzunk fenyukbe
n, hagyjuk hogy elringassanak.
Udv.: Istvan
+ - + - kotelet neki (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>Feladó: ditbaro_uh.tenatad.liamBenceMiki!
>Köszönöm a választ. Akkor arra kérlek, hogy mutasd meg vektorokkal, hogy...
  Azt hiszem, ezek a vektorok, (meg ahogy az ember abrazolni ohajtja..)
csak osszekeverik a dolgokat, kulonben minden tokeletesen mukodik. Az
hogy hogy? meg kerdojel fedi.
     Udv. Csaba.

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS