Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 1685
Copyright (C) HIX
2001-12-20
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 bolygokrol (mind)  27 sor     (cikkei)
2 E=1/2mv^2 (mind)  17 sor     (cikkei)
3 reszecskek (mind)  176 sor     (cikkei)
4 zeneanalizis (mind)  66 sor     (cikkei)
5 egy rejtely titka (mind)  60 sor     (cikkei)
6 Lemmingek vandorlasa (mind)  96 sor     (cikkei)
7 Re: Tomeg (mind)  20 sor     (cikkei)

+ - bolygokrol (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

Olvasgatva az elobbi levelemben emlitett naprendszerrol szolo oldalt nehany
felismeresemet irnam meg.

A Jupiter nagy voros foltja alatt valoszinuleg egy hatalmas tuzhanyo van a
25000 km mely hidrogen ocean feneken. A hatalmas bolygo (atmero 143000 km)
szilard magja az ocean becsult melysegebol adodoan 93000 km atmeroju. Bar
valamikor mar irtam arrol, hogy az ugynevezett gazbolygoknak is meretes
magjanak kell lennie a vilago kitolto elemek aranyanak megfeleloen, de
ekkorara talan nem is szamitottam, mint a fenti adatokbol adodik. Az is
termeszetes, hogy ekkora bolygomagban iszonyatos mennyisegu ho termelodik a
radioaktiv elemek bomlasa altal. Ez a ho azonban eleg nehezen tud
kiszabadulni gyenge hovezetes altal a szilard kergen keresztul, igy a mag
forro anyaga szuksegkeppen tuzhanyo formajaban is tor kifele. A felmelegedo
ocean felfele toro aramlatait a Coriolis-ero kenyszeriti korforgasra es
ennek eredmenyet lathatjuk a nagy voros foltban.

Mint koraban is irtam, a vilag atlagos elemaranyaibol kovetkezoen a Nap
magjaban hasonloan hatalmas aranyban talalhatoak nehezebb elemek, igy a Nap
mukodeset leiro modellek, amelyek a magban lejatszodo hidrogenfuziorol
irnak, hibasak. Persze valoszinu, hogy a hidrogenfuzio adja a Nap legtobb
energiajat, de az nem a magban jatszodik le, hanem a magon kivul. A magban a
bolygokhoz hasonlatosan valoszinuleg a nehez radioaktiv elemek bomlasa
termel energiat.

Udv: Takacs Feri
+ - E=1/2mv^2 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Felado :  [Hungary]
> Egy dolgot nem ertek. E=1/2mv^2 es F=ma-> a=F/m. Azt utobbi
> szerint ha alando erot fejt ki valami egy testre akkor az
> az ido fuggvenyeben egyenletesen gyorsult vagyis v=at. Hol
> van ebben az, hogy a mozgasi energia a sebesseg negyzete???

A befektetett munka =  ero * ut.
W=E=F*s ahol W a vegzett munka, vagyis a befektetett munkaval letrejott
energiatobblet, s az uthossz.
F = m*a = m*(v/t)
s = 1/2*a*t^2 = 1/2*(v/t)*t^2
E = F*s =   (m*(v/t))  *  (1/2*(v/t)*t^2))
E = 1/2mv^2

  :-)

Udv, Jozsef
+ - reszecskek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Felado :  [Hungary]
> Mi alapjan tortenik a 3 generacioba torteno besorolas? (mitol lesz vmi az
> egyik vagy masik generacioba tartozo?)
Roviden: Az egyes generaciok tablazatba rendezese hasonlo a periodusus
rendszer otletehez, az indokolja, hogy nagyon hasonlo tulajdonsagu
reszecskek kerulnek egymas ala. Azonos a toltesuk, a kolcsonhatasuk tipusa
hasonlo stb.
A nagyobb szamu generacioknak nagyobb a tomege. Tobbe-kevesbe a
felfedezesuksorrendje is ez.

Bovebben:Az elso generacio alkotja a minket korulvevo normal anyagot. A
normal anyag atomokbol all, mely atommagbol es az azt korulvevo
elektronburokbol all.. Az atommag protonokbol es neutronokbol epul fel, a
proton: uud, a neutron: udd
kvarkokbol, vagyis az elso generacio kvarkjaibol all. Az elektronhej az elso
generaciohoz tartozo leptonokbol, elektronokbol all. Minden a hetkoznapi
eletben elofordulo jelenseg, mechanikai ero, kemia, elektromos jelensegek,
tulajdonkeppen az elektromagneses kolcsonhatas, a fotonok kozvetitesevel
jatszodik le.
A proton, neutron, elektron mindenutt jelen van, nem meglepo, hogy ezeket
sikerult elsokent felfedezni, es ezek tulajdonsagait sikerult eloszor
felterkepezni.
Viszonylag hamar megtalaltak a muont, a kovetkezo generacio leptonjat, a
negyvenes evek vegen. Termeszetesen akkor meg mit se tudtak kvarkokrol meg
foleg nem generaciokrol . Nem is gyorsitoval talaltak, hanem leggombbel. :-)
Tenyleg, fotoemulzios lemezeket kuldtek fel a magas legkorbe, a kozmikus
sugarzast tanulmanyoztak. A kozmikus sugarzas altal keltett pionok
bomlasakor keletkezett nyomok alapjan sikerult megfigyelni. A pion nem
stabil, 10exp-10 sec alatt bomlik, egy muonra, amit az emulzio mutat, es egy
neutrinora, amit persze nem.
Az elso generacio neutrinoja mar messze nem egy feltuno jelenseg. A gyenge
kolcsonhatas miatt letrejovo neutron es egyeb bomlasnal nem stimmelt az
energia es impulzusmerleg, es Pauli javasolta egy semleges, 0 vagy kozel 0
tomegu, c vagy kozel c sebesseggel kirepulo, semleges reszecske bevezeteset,
amely hivatott volt a hianyzo mennyiseget elvinni es a problemat megoldani.
Elegge felve tette ezt, mivel a fenti merleghianyon kivul semmi sem mutatott
ilyen reszecske letezesere, raadasul ugy nezett ki, hogy ki se lehet majd
soha mutatni, mivel annyira csekely a kolcsonhatasra valo hajlama...
Marpedig egy tudomanyos feltetelezes attol tudomanyos, hogy ki lehet
mutatni, ha nem igaz. Az elmeleti modellben mindenesetre bevalt, es csekely
35 evvel kesobb megis sikerult is kimutatni. Ezt az tette lehetove, hogy a
gyorsitoban eszmeletlen mennyisegu neutrino keletkezett, es ilyen nagy szam
mellett mar minden reakciokerulese mellett is lehetett egy-egy utkozest
elkapni. Jellemzo, hogy a mai kozmikus neutrinodetektorok, amelyek pl.
szupernovarobbanaskor keletkezo neutrinokra vadasznak, banyak melyen
mukodnek. (hogy kizarjanak masfele reszecskek altal keltett utkozeseket)
Jellemzo a neutrinora, hogy gyakorlatilag tok mindegy a detektornak, hogy
honnan jonnek a neutrinok, fentrol, vagy lentrol, az egesz Foldgolyon
keresztul, ilyen aprosag nem ritkitja meg oket... :-)
Ahogy megjelentek es nottek a gyorsitok, nott az utkozesek energiaja, foldi
korulmenyek kozott, ismert reszecskek ismert energiaju utkozeseivel lehetett
hasogatni a reszecskeket. Kulonosen javultak az eselyek, mikor allo celtargy
helyett szembefuto elektron-pozitron vagy proton-antiproton utkoztetoket
epitettek. (allo cel eseten a mozgo reszecske energiajanak egy resze arra
megy el, hogy az impulzusmegmaradas miatt a bomlastermekeknek sebesseget
adjon, mig szembefuto cel eseten minden energia a rombolasra forditodik)
Elektron-pozitron utkoztetesnel nagyon nagy esellyel keletkezik olyan
reszecske, amelynek tomege az utkozesi energia kozeleben van.
Az up, down es strange kvarkot (es persze antireszecskejuket) joval
kiserleti kimutatasuk elott Gell-Mann mint elmeleti modellt javasolta. A
gyorsitok utkoztetesi kiserleteiben szaznal tobb reszecsket fedeztek fel.
Gell-Mann a hadronok egy csoportba szervezodesi modjat talalta ki, amit a
Nyolcas Ut modszerenek nevezett. Ez is valami a periodusos rendszerre
emlekezteto elrendezes, a tulajdonsagok szabalyos ismetlodesevel. Logikusnak
latszott, hogy  ez a szabalyossag valamilyen meg ismeretlen belso szerkezet
kovetkezmenye (mint a periodusos rendszerben az elektronhej kiepulese altal
valtozo kemiai tulajdonsagok). Ezeknek a kvarkoknak volt egy olyan
tulajdonsaga, ami miatt nem szivesen tulajdonitottak nekik fizikai
realitast: 1/3, 2/3 volt a toltesuk. Marpedig soha senki nem figyelt meg nem
egesz toltest. A modellben minden hadron (hadron az eros kolcsonhatasban
reszt vevo reszecske) 2, vagy 3 kvarkbol all ossze, igy jon ki az egesz
toltes. Mezonok 2-bol, barionok 3-bol. Egy mezon mindig olyan kettobol, hogy
az egyik antikvark, igy kijon a 0 toltes. A proton, neutron 3 kvarkbol all,
proton: (uud) 2/3 + 2/3 - 1/3 = 1 stimmel, neutron: (udd) 2/3 - 1/3 -1/3 = 0
ez is stimmel. A tobbi kvantumszam, spin, izospin stb. is ugy lett beallitva
a kvarkoknal, hogy a kvarkok egyutteseben kiadja a kello szamot. A modell
elso probaja az volt, hogy megneztek, minden ismert reszecskere jol
mukodik-e. Jol mukodott. Ez jo, de hat vegulis eddig is tudtak ezeknek a
tulajdonsagait, egy elmeletben az a szep, ha olyat josol, amit nem tudtak
addig. Nos, a 3 strange egyuttese, (sss) a kvarkmodell alapjan lehetsegesnek
latszott, de nem szerepelt az ismert reszecskek listajan. Elneveztek
Omega-minusznak, es a modell alapjan meghataroztak, milyen nyomok varhatok
tole egy utkozes froccseben. Es megtalaltak.
A nagyenergiaju utkozesek soran talaltak olyan reszecskeket, amelyek
meglepoen stabilak voltak. (adott esetben a picosec is lehet meglepo
stabilitas...). A stabilitast az szokta okozni, ha egy megmaradasi torveny
miatt a reszecske nem tudja konnyen leadni valamelyik tulajdonsagat. Mondok
egy hulye meg egy erdekesebb peldat. Egy elektron nem bomlik ket neutrinora,
mert elveszne a toltese. A proton ha egyedul van, azert olyan stabil, mert o
a legkonnyebb barion, barionszama 1. Spontan bomlasnal az energia
megmaradasa miatt csak konnyebb reszecskekre bomolhatna, de akkor meg mi
lesz az 1 barionszammal, hiszen nincs nala konnyebb barion. Szoval, talaltak
elektron/pozitron utkoztetessel 3.100-3.105 GeV kozott egy uj reszecsket, a
J/pszi-t. Meglepo reszecske o, nagy a tomege, es nagyon eles, ami mutatja,
hogy hosszu elettartamu. Eles tomeg azt jelenti, hogy pontosan merheto,
nincs szetkenodve, a meresek szorasa kicsi. (Heisenberg hatarozatlansagi
torvenyenek egyik megnyivanulasa, a tomeg annal hatarozatlanabb, minel
rovidebb az elettartam) Sokara talaltak meg, eppen amiatt, hogy ilyen
keskeny energiasavra esik a tomege. Amikor fokozatosan valtoztattak az
utkozesi energiat, korabban egyszeruen atsoportek rajta, es nem vettek
eszre. Ezt kesobb nyilvan nagyon megbantak, mert vagy 3 Nobel-dij kijott a
J/pszibol. Nos, ez a J/pszi vagy ezerszer hosszabb eletu volt a vartnal,
ennek oka pedig valami eddig ismeretlen megmarado mennyiseg, amit nehezen
tud leadni, olyasmi, mint a barionszam a protonnal. Valamilyen uj
kvantumszamot felteteleztek, ebbol lett a charme kvark. A J/pszi pedig egy c
es anti-c kvarkbol allo mezon. Sajnos a charme sajat tulajdonsagai ebben
nemigen latszanak, mert ezeket elfedi az, hogy a sajat antireszecskejevel
alkot part, es ez kioltja kivulrol nezve a charme-ra jellemzo
sajatossagokat. Kesobb sikerult mas mezont talalni, amelyik tartalmazza a
c-t es nem ilyen, a D-zero mezon osszetetele (c anti-d).
Most mar megvolt negy kvark, ketfele lepton, az elektron es a muon, es ezek
neutrinoi. Ezeket mar ertelmesnek latszott ket nemzedekbe rendezni.
Aztan jott a bottom, es vegul a top, ezzel teljesse valt a 3 nemzedek, es
nem valoszinu, hogy ennel tobb nemzedek lenne.
A rendszer osszeallt egy egyseges elmelette, amit Standard Modellnek
neveznek. Elkepeszto pontossaggal leirhatoak a kiserletek eredmenyei az
SM-lel. A SM-t jo nehany parameter jellemzi, Planck-allando, finomszerkezeti
allando stb. Ezek erteke nem kovetkezik a modellbol, ezeket a kiserletek
alapjan hangoltak be. Minimalis valtoztatasuk is gyokeresen megvaltoztatna a
vilagot. Ez persze nem tul szimpatikus, marmint hogy ilyen ismeretlen,
semmivel ala nem tamaszthato erteku allandoktol fugg minden.
A tovabbfejlesztes utja eleg nagyravagyo, jo lenne egy olyan elmelet, ami
magyarazna ezen allandok erteket, lehetoleg valahogy ugy, ahogy a pi
(korkerulet/atmero) szamot meg lehet hatarozni korultekert madzaggal valo
meres nelkul. Vagy ha ez nem megy, akkor legalabb kevesebb ilyen allandora
visszavezetni a tobbit...

> Az univerzum tagulasa magyarazhato valamilyen ezektol kulonbozo
> kolcsonhatassal, vagy ezek kozul valamelyikkel?
> Vagy ezert is a Higgs-reszecske felel?
Jelenleg mindossze 4 ismert kolcsonhatas van a
termeszetben, -elektromagneses -gyenge -eros -gravitacio
Ezekkel a kolcsonhatasokkal es az altrellel jutott el a kozmologia jelenlegi
eredmenyeihez. Ujabb, eddig nem ismert kolcsonhatasokat nemigen
felteteleznek. Nincs sem kiserlet, sem megfigyeles, ami ilyenekre utalna.
Inkabb ezek egyseges elmeleti modellbe foglalasa a fo irany, viszont nagyon
sok kulonbozo ilyen iranyzat letezik. Szuperszimmetria, szuperhurok,
szupergravitacio. A gravitacio magyarazatara a Higgs-ter. Ettol feltunese
idejen gyors attorest remeltek, sajnos ez nem kovetkezett be. Az elmeletek
persze az ismert energiatartomanyban azonos eredmenyt kell adjanak az
SM-lel, kulonben helybol hibasak lennenek, elteres nagyobb energiakon lehet.
Ahhoz, hogy valasztani lehessen, ujabb kiserleti eredmenyek, azokhoz meg
jobb gyorsitok kellenek. Vagy valami igazan nagy otlet.
Altalanos az az elkepzeles, hogy tulajdonkeppen csak egyetlen kolcsonhatas
letezik, mely nagy energiakon homogen es szimmetrikus, de amely kis
energiakon spontan szimmetriasertesek miatt nagyon kulonbozonek latszik.
Hasonlattal, egy forro gozzel toltott tartalyban mindenutt nagyjabol
egyforman forro goz van. Szep szimmetrikus, homogen az egesz. Hutve eloszor
kicsapodik a viz az aljan, aztan be is fagy, a tobbi reszben ritkas goz
marad, megszunik a szimmetria es homogenitas. Az elektromagneses es gyenge
kolcsonhatast sikerult egyseges elmelette alakitani. Remeny van arra, hogy
belathato idon belul az eros kolcsonhatast is sikerul beepiteni. A
gravitacio kemenyebb problemanak latszik, nincs sok otlet, es nincs eleg
kiserleti adat. Van az altrel, ami tokeletesen mukodik mindenre, amit
latunk, de nincs eleg megfigyeles igazan nagy gravitacios tererore.
Kiserletek nagyon nehezek, Eotvos csodalatos eredmenyei finomodtak ugyan, de
igazan eros terekkel ertheto okbol nem lehet dolgozni... Terveztek egy
muholdas kiserletet az altrel finomabb ellenorzesere, piszok gyorsan porgo
szupravezeto gomboket figyeltek volna meg, de azota nem hallottam rola.
Epitenek egyre jobb gravitacios hullam detektorokat, de eddig nem sikerult
kimutatni veluk semmit. Mivel meg nincs eleg jo detektor, ez a negativ
eredmeny egyelore nem assa ala az altrelt.
A kvantumelmelet es az altrel kozott pedig semmifele kapcsolat nincs.
Sajnos.
Az univerzum modelljei a kvantummechanika es az altalanos relativitaselmelet
alapjan allnak. Maga a kozmologia azota komolyan veheto tudomanyag, miota
nehany kiserleti eredmeny, pl. a kozmikus hattersugarzas igen erosen
alatamasztja elmeleti megfontolasait. Sot, egyes kozmologiai elmeletek
kozvetlenul hozzajarultak a reszecskefizika fejlodesehez.
Udv, Jozsef

(A tema irant erdeklodoknek egy nepszerusito konyvet nagyon ajanlok:
Lederman: Az isteni a-tom. Konnyed, erdekes, olvasmanyos, es _neki_ el lehet
hinni, amit ir... (Nobel-dij stb) Sok mindent innen vettem. Nagyon jo
osszefoglalo a front jelenlegi allasarol a Termeszet Vilaga Mikrovilag
kulonszama.)
+ - zeneanalizis (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok !

Ugy 30 eve lattam egy ismeretterjeszto filmet, mely egzakt 
zenekutatasi probalkozasrol szolt, de a vizsgalati modszerrol 
nem sok derult ki.
A zenekutatok spektrumanalizatorokkal es talan meg szamitogeppel 
is felszerelkezve laboratoriumukban kepernyokon es hosszu 
papirszalagokon spektrumokat tanulmanyoztak, bongeszgettek.
Beethoven egyik szimfoniaja volt a vizsgalat targya, es annak 
kirajzolt reszleteit mutogattak, es filozofalgattak a zenerol
majd vegul szettarva karjaikat derusen kozoltek - hiaba minden, 
a zene mibenlete tovabbra is titok maradt.  
Talan nem is akartak rajonni semmire, es a film jol eladhato
kacsa volt, semmi tobb.
(johiszemusegem ifjukori maximuman fel sem merult,
hogy esetleg ugyanaz a stab keszitette ebedszunetben, 
amelyik delfinek kommunikaciojanak megfejtetlensegerol 
forgatott rovid mozifilmet - mondjuk katonai megrendelesre, 
az ellenseg megtevesztesere kb. akkoriban.)

A film viszont arra jo volt, hogy a rejtely nyugtalanitson,
es a kerdes neha foglalkoztasson. 
Regebben zeneelmeleti konyvekben keresegeltem is, hatha talalok
utalast a zene definialhatosagara, matematikai megkozelitesben, 
de ilyesmit nem sikerult, csak homalyos esztetizalasok tomeget,
viszont elszortan a kulonfele zenei skalak felepulesenek elveirol 
megtudhattam erdekes reszleteket.
Mar korabban is akartam itt kerdezni ami hianyerzetet okozott - 
egyaltalan mibol ered, hogy skalakat hasznalunk.
Mostanaban azonban mintha erre is rajottem volna, megpedig
onalloan, sajat kutfobol, spekulative: 
Utos kiseret nelkuli zene, pl. enek eseten a ritmika kidomborithatobb, 
ha szaggatott es kvantalt frekvenciaju hangokbol all a zene, 
(a szaggatottsag levegovetelhez is jol jon) valamint a 
fr. kvantaltsagbol eredoen tobbszolamnal konnyebb az enekloknek 
egymashoz igazodni, zajban is. (pl. munkadalok, katonadalok) 
A dallam konnyebb megjegyezhetosegehez is hozzajarul a
fr. kvantaltsaga, hiszen ugy kisebb informaciomennyiseget
jelent a dal. A gyengebb zenei hallasuak szamara eleve
problematikusabb lenne meg finomabb skalaju enekeket megtanulni.
A legalapvetobb nagyobb hangkozoket pedig valoszinuleg egyszerubb 
ku:rto:kbol kicsalhato nehany alaphang adta hajdanan, s
ez fixalta a zenei skala nehany nagyobb hangkozet.
A tobbi frekvencia pedig konszonanciakbol, felharmonikus-rokonsagokbol 
szarmaztathato, ahogyan Bolyaiek is levezettek, ill. megmagyaraztak 
nehany elterjedt skala-varianst.
( A Fuggvenytablazatok kozli a mai Europaban hasznalatosakat.)
Az okori gorogok hasonlo elvu, de annal egyszerubb szarmaztatasu
skalakat hasznaltak, mig kb. Bach idejeben a billentyus hangszerek
egyszerusitesere torekedve - technikai okokbol, bizonyos reformmal 
- az addigi skalahangok frekvenciajuk logaritmusa tekinteteben 
egyenetlen lepcsozottsegui melle bevezettek az ugynevezett 
temperaltat, mely akkoriban nem volt egyontetuen nepszeru, 
de miutan megszokhato volt az uj - ami 'hamis'volt kisse 
akkor, megis fennmaradt.

A zeneben a hagyomany ugy latszik eros, es talan nincs is benne 
melyen rejtozo titokzatos matematikai rendszer, de adott kor, 
izlesvilagara mindenkepp ra kellene tudni huzni valami homalyos
szabalyt, csak kerdeses, hogy jo e az valamire. 
Esetleg arra igen, hogy szamitogepeink szamara is felismerhetove 
tegyuk nagyjabol kulonfele korok zeneit, ill. iranyzatait.
De, hogy ez utobbi mire lenne jo, annak megvalaszolasara 
mar nincs otletem. :)

Udv: zoli
+ - egy rejtely titka (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Rajottem valami jelentosre. Az elo szervezetben lehetnek
tajekozodashoz hasznalhato rejtett parameterek.
Bizom benne, hogy a tudomanytortenet megemlekezik rolam, 
hiszen mindig is igyekeztem reszletesen beszamolni - 
mikent jutok el egy-egy felfedezesig, jelentos felismeresig. 
Annyit ehhez, hogy problemakat ill. rejtelyeket es megoldasokat 
gyujtottem mindig is szenvedelyesen, fejben, lazan, nem erolkodve, 
hiszen azok erdekeltek.
A fogvatartott problemakat szemelyes es kozellensegnek tekintve 
cipeltem magamban, es szinte biztos, hogy akaratlanul is 
foglalkoztatnak, eszrevetlenul. Kombinalgatok, varialgatok, 
mikozben mas elfoglaltsagom van. Valami dolgozik bennem,
hogy megszabaduljunk egyik-masikuktol.
Manapsag ugyanis ven csont letemre meglepodom, hogy elorangatva 
egy-egy egesz regi megoldatlan problemat megnezem, elkezdem 
vizsgalni - hatha ma mar legyurheto, es ez nem is ritkan, 
konnyeden sikerul. Olykor csak elkezdem megirni, hatha segitseget 
is kapok, s kozben eszreveszem, hogy a problema osszerogyva 
megadta magat. :)
Az emlitett 'makacs ellenfelek' es a raktarozott es bevalt,
kiprobalt megoldasmintak melyekbol kombinalgatni lehet, 
(es az irogatas serkenti ezt a hattermuveletet) - sajat rejtett 
parametereim, de most nem roluk lesz szo.

Hajdan szerettem volna hangszerkeszitonek tanulni 
kozepiskola utan (mert erdekelt a hangszerek vilaga es 
fizikaja), de biztatas helyett lebeszeltek errol, azzal is, 
hogy nincs abszolut hallasom, tehat eselytelen vagyok. 
Ma sem ertem, hogy ez miert volt szempont, de ha akkor kisse 
dorzsoltebb lettem volna, felvesznek. 
A felveteli elott a bejaratnal egy fulemen eldurrantott stanecli 
okozta csengest hangvillahoz vagy siphoz viszonyitva behataroltam 
volna a csenges frekvenciajat, es ezutan rejtett etalon-frekvenciam 
birtokaban magabiztosan lephettem volna a bizottsag ele
frekvenciat merni, relativ hallassal.
Ezen otletem a zeneanalizis cikk irasa kozben szuletett, mikozben
elmerengtem egykori hangszerkeszitoi ambicioimon. 
Kerdezem - sejtheto ugye, hogy ezzel a fulcsengetos otlettel
mar meg is adtam a megoldas kulcsat az abszolut hallas megfejtesehez ?
Hipotezisemet szerintem hamarosan igazolni tudjak - ha akarjak, 
de egyelore meg rejtett parameternek kell tekinteni a hatterzajban
megbuvo belso zonget. 
Feltevesem szerint az abszolut hallasuak ugy szuletnek, hogy
cseng a fuluk egy meglehetosen stabil, vagy legalabbis az
eletkorral nagyon lassan valtozo frekvencian, es e csenges 
vagy akkor vagy kesobb valik ingerkuszob alattiva. 
Nem is kell, hogy tudjanak rola ! 
Amint zenevel kezdenek foglalkozni, a zenei hangok es sajat
belso jeluk konszonanciait vagy disszonanciait erzekelik.
(disszonancia eseten lebegest hallanak)
Idegrendszeruk szandekuktol fuggetlenul, onalloan megtanulja 
kihasznalni a kuszobszint alatt megbuvo, viszonyitasi alapkent
mukodo jelet.
Allj ! Valamit gyorsan visszavonok, mielott bekuldom:
Nem biztos, hogy ugy szuletnek, o nem !
Talan csak kaptak egy rosszul sikerult pofont, mert vihancoltak 
a zongoraoran, s hallaskarosodaskent orokre megmaradt egy 
kicsi, de massziv fulcsengesuk ... 

Udv: zoli
+ - Lemmingek vandorlasa (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A TUDOMANY 1683. szamaban irja :

>>Mikor a lemingek tulszaporodnak a folyamatos eros
>>stresszhatas eri oket. Ez az egyik oka ami miatt "orult"
>>vandorlasba kezdenek. Az ilyenkor tapasztaltakat hiszik
>>sokan ongyilkossagnak.
>
>Mostanaban hallottam, hogy az ongyilkossagukrol kialakult hamis 
>hiedelem egy Walt Disney film nyoman alakult
>ki.

Ezt a hiedelemrol szolo hiedelmet szet szeretnem foszlatni. A lemmingek
es mas
kis allatok velelmezett ongyilkossaga regi, joval regebbi folteves.

Mellekelek egy altalam ismert forrast, John Masefield Lemmingek
c. kedves verset. A magyar forditasert elnezest kerek, mert nem tudom,
ki a mufordito, raadasul csak a fejemben levo csonka peldanyt tudom
ideirni. Kerem, akinek megvan az eredeti (magyar), javitsa illetve
egeszitse ki. A fordito neveert is halas lennek. Ha jol tudom, a
legenda - vagy
pontatlan megfigyeles - korabbi irodalmi muvekben is szerepelt, de erre
vonatkozo adatom nincs keznel.

Nyajban, hordaban elo allatok neha "ongyilkosok" lesznek, pontosabban
vakon kovetik a vezert, es ha az bajba kerul, keson veszik eszre. 
Ez tortent egy gyonyoru, szabadon tartott me'nessel tizenvalahany eve,
ha jol emlekszem, az Ard`eche hegyek sziklai kozt (Franciaorszagban)
is. Tobb tucat paripa esett aldozatul. Vihar volt, a vezermen
elvetette az iranyt, es a szakadekba vezette a csapatat - mind
beleestek
es elpusztultak. Az eset dokumentalt, de ne tolem ke'rje'tek.

Masefield koltemenye eszembe juttatta az "E'den sárkányai" c. konyvet,
ahol Carl
Sagan, a csillagaszbol atvedlett sci-fi iro lebilincseloen erdekesen ir
arrol a
hipotezisrol, hogy az emberiseg egyes os-felelmei talan belenk vannak
eleve
programozva, ilyen a sotettol, a magassagtol illetve a kigyoktol valo
felelem.  
En ugyan e tekintetben hibas vagyok, mert a kigyok sose
viszolyogtattak,
szeretek fara maszni, es szivesen bolyongok a sotetben (egyre nehezebb,
a
fenyszennyezes beboritja a foldet), de, ahogy Sagan irja, tobbszor
almodtam
zuhanasrol. 

Aki TENYLEG szeretne tudni, mi a baj a lemmingekkel, ime (Google
nyoman):

bio.univet.hu/SALVE/00library/Alc_89/Alc989_ch01_02_darwin_02_groupsel_hun.html
impulzus.sch.bme.hu/tom/egyeb/lemming.html
www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/2000/0019/diakold/popul/popul.html
www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/2000/0015/diak/biosz/biologia.html
www.zpok.hu/termeszet/99/nov/emlos.htm
stud1.tuwien.ac.at/~e8826423/LemmZoollist.txt

Udvozlettel     Gaal Tamas (nem biologus, sem etologus)

The Lemmings

Once in a hundred years the Lemmings come
Westward, in search of food, over the snow,
Westward, until the salt sea drowns them dumb,
Westward, till all are drowned, those Lemmings go.
Once, it is thought, there was a westward land
(Now drowned) where there was food for those starved things,
And memory of the place was burnt its brand
In the little brains of all the Lemming Kings.
Perhaps, long since, there was a land beyond
Westward from death, some city, some calm place,
Where one could taste God?s quiet and be fond
With the little beauty of a human face;
But now the land is drowned, yet still we press
Westward, in search, to death, to nothingness.

John Masefield
(1920)


[ A lemmingek

Sza'ze'venke'nt a lemming u'tra ke'l,
Nyu:zso:g a ho'ban, e'he kergeti 
Nyugat fele', mi'g tengerhez nem e'r,
Nyugat fele', hol so's hab elnyeli.
Mondja'k, nem vi'z, fo:ld volt ott hajdana'n
Az e'hes falka't e'le's va'rta ott,
S a lemming-kira'lyok ha'la's, cso:pp agya'n
Az emle'k e'lo" be'lyeget hagyott.
 ....(?) 
 ... hala'lon tu'li, tiszta enyhu" fo:ld ...
 .... (?)
]
+ - Re: Tomeg (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Felado :  [Hungary]
     Temakor: tomeg, reszecskek
       TUDOMANY #1683

     Koszonjuk az ertekes informaciokat. Azert meg egy par kerdest 
feltennek. Ertelmezheto-e?:
Az anyag addig tomeg, amig gravitacios mezoben kolcsonhatasra erzekeny.
Iletve tomeggel nem rendelkezo reszecskeknek is van fizikai meretuk.

>Minden reszecskenek letezik az antireszecskeje.

>pl. a mezonok kvark-antikvark parbol,

Azt hiszem minimum harom karakterisztika szukseges barmilyen reszecskenek, 
amibol ha egy kulombozik, kapjuk az ellentetjet.

Elkepzelheto, vagy hasonlithato egy atommag surusege, tomorsege, belso 
felepitese galaxisunk magjahoz? Vagyis hasonloan reszecskek es uregek toltik 
ki a teret?  Lehet e egy tomeg maximalis surusegerol beszelni?
  Udv Csaba.

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS