Kedves Vmagdi!

Nem ertem, kerdesed mire alapozod. 

> Ezt csak azert kerdem, mert meg a hix tortenelmeben sose vagy csak
>ritkan fordult elo, hogy moderalas miatt keslekedjen egy ujsag.

A Filozofia torteneteben is "csak ritkan fordult elo", hogy keslekedett az
ujsag. Pontosan egyszer. De azt hiszem, szamodra is elfogadhato, hogy a
technika ordogevel szamolni kell, egy Interneten terjesztett lap eseteben.

Udv,
   Petho Eszter

A 68-as filozofia eleg gyer volt, de resen vagyok.

---------- Forwarded message ----------
Date: Fri, 6 Mar 1998 18:25:38 +0100 (MET)
From: Rassay Krisztian >
To: HIX FILOZOFIA >
Subject: Re:=?ISO-8859-1?Q?V=E1

> Felado : =?ISO-8859-1?Q?G=E1li_Csaba?=
> Az onzosegrol annyit, hogy minden ember egyforman onzo - ugyanis
> a sajat boldogsagaert kuzd, barmi aron. Csak valaki ezt a betegapolasban,
> valaki pedig a remuralomban leli meg. Ezert hivjuk oket kulonbozo onzosegu
> embereknek. Az onzok boldogsaga a boldogsag.

Es mi van szerinted a mazochistakkal? Nekik az a jo, ha rossz, es az 
rossz, ha jo.  De akkor ha azert jo, mert rossz, akkor szinten rossz?

> vagy boldogabb, meg csak egeszebb sem, mert ami idot a sielessel toltesz
> azt elveszed mas ugyanolyan boldogito tettek elvegzesetol.

Micsoda tevedes. Hol elsz te? :-)
Aki megtanul sielni az igenis boldogabb lesz ettol. Nem orokre, nemmulo
erzeskent vesodik bele, de egy ideig biztos, sot utana mikor ujra es
ujra kamatoztatja tudasat, szinten boldog lesz. 

> Allando a valtozas. Persze, de van ennek iranya?

Mi nevezel iranynak?

> A vilag nem az ember, az emberiseg. Ha van kulonbseg szamodra, mert
> szamomra igen. Nem sok:-), sot nem is tudom mi, de biztos, hogy masra
> asszocialok.

A vilag egy ember, es mindenkinek az a mas ember. 

> Azon gondolkodom, hogy a munkaido csokkenese igazan az, ami novelheti az
> egyen boldogsagat, tehat akkor van kulonbseg igazabol, ha az egyik ember
> nagyobb valodi szabadsaggal rendelkezik az ideje felett (mondjuk tobb
> szabadideje van, kevesebbet kell dolgozni (akar a haz korul is)).

De nem, attol nem vagy boldogabb, meg csak egeszebb sem, mert ami idot a
szabadidodben a haz korul toltesz, azt elveszed mas ugyanolyan boldogito
tettek elvegzesetol.

Chris

Az ezzel a cimmel megjelent irashoz csak egy keves kiigazitast teszek. Az 
allt az irasban, hogy az oktatas a biznisz farkastorvenyeihez igazidik, es, 
hogy a profitszerzes lesz a celja lassankent. Ezzel en nem ertek egyet. Az 
oktatas bizonyos mertekben valoban befektetes, de maskepp, nagyobb hozammal 
es hosszutavon. Az oktatas az infrastruktura resze, egy olyan, hosszu tavon 
megterulo befektetes, ami hosszu tavon terul meg es lesz nyereseges, es, 
mint az infrastruktura kulonbozo fajtait altalaban, az allam tartja fenn. 
Ha kozvetlen piaci erdekekre epulne, elvesztene infrastruktura-voltat, ami 
hosszutavon pont a nyereseget csokkentene, hisz az oktatas hosszutavon 
kifizetodo, de akkor sokkal nyeresegesebb, mint barmelyik vallalkozas/ lasd 
Japan/. Ez amugy jellemzo az osszes infrastrukturalis "vallalkozasra" is. 
En egyebkent korabban vallottam anarchoid nezeteket, de mara belattam, hogy 
a rendszerre szukseg van, mert az anarchistak altal elkepzelt idealis vilag 
csak utopia lehet az emberi jellembol adodoan, akarcsak a kommunizmus, es 
az utopiak erdekesek bar/pl Morus Utopiaja/, de sose viszik elora a 
tarsadalmat. Sokkal hasznosabb egy kevesbe boldokito, szebb celt kituzni, 
ami azonban legalabb megvalosithato, hisz az az elkepzeles jo barmire is, 
ami megvalosithato. Lehet a dolgokat eroltetni, de abbol nem lesz koszonet, 
lasd a megvalosult "szocialuzmust", a "cocializmust". Na, zarom soraimat, 
reagalasok nem tiltottak akar HIXbe, akar mailboxba.