Czigany Zsolt kerdezi a VITA118-ban:

>Sehogyse ertem, hogy egy 1884 tipusu hatalom miert jo azoknak akik a tarsada-
>lom-babu madzagjait rangatjak. Mi errol a velemenyetek?

Talan semmiert. Kulonosen nem az 1884 tipusue. 1984, mondjuk. Erdekes modon,
ugy igazandibol egyik maniakusnak sem sikerult a madzagokkal egyutt a tarsadal-
mat is tartosan rangatni, sem a Nagy Testvernek, sem az Igaz Tanitonak, sem a
Nagy Profetanak. A tarsadalom manipulalasa egyebkent ketelu dolog, vagy sikerul
,
vagy nem, de egyikrol sincs kozvetlen visszajelzes es a jelzesek ertelmezese
neha halalos vegu tevedesnek bizonyul.

Mas. Hubble teleszkoppal allitolag a vilag eletkorat vizsgaljak, irja az Ujsag.
Igaz, hogy csak a perseidak fenyesseget merik a segitsegevel es ebbol a galak-
szis tavolsagara KOVETKEZTETnek, tovabba a voros eltolodasbol a galakszis tavo-
lodasanak sebesseget BECSULIK es a ket ertekbol szamitjak a Hubble allandot,
amit legutobb esmeg 80-as erteknek talalttak. Nos az egyik nap 37-et "mernek",
a masik heten 80-at, ami mindenkeppen arra utal, hogy baj van az elmeletekkel.
Lehetseges, hogy a Hubble allando nem is allando, hanem az objektum helyetol
fuggo valtozo? Lehet, hogy nem is tagul a vilagegyetem? Lehet, hogy nincs is
eletkora, BigBang se volt? Lehet. De azert a vilag az eletre van hangolva,
ugye?

Udvozlettel:   Cser Ferenc

Mivel vitam Balogh Evaval szemmel lathatoan tragikus hirtelenseggel veget ert,
ezert hadd kezdjek most ki Vegh Laszloval helyette:

>  Eloszor is az anyagi vilag nem szigoruan determinisztikus, ezt ma mar
>tudjuk. Nem lejatszott.
>A mult nem  hatarozhatta meg a jelent es a jovendo nincs benne egyertelmuen
>a jelenben. Errol nehany honapja mar irtam, ha van ra igeny, ujra
>reszletesen megfogalmazom majd maskor, ez miert van igy. Nem csak arrol van
>tehat szo, hogy gyakorlati okokbol nem tudjuk kiszamolni a jovot, hanem
>a fizika torvenyei altal tenyleg nincs lerogzitve. A kulcsszavak a kaosz es
>a kvantummechanikai indeterminizmus, mindketto kell annak belatasara, hogy
>a vilag esetleges, masszoval kontingens. Ez a vallasos szemlelet szamara
>termeszetesen evidens, mindig is ezt vallottak, a tudomany emloin felnottek
>szamara a kontingencia zavaroan furcsa valami.

A kvantummechanika nem determinisztikus volta nem jelenti azt, hogy makro-
szinten is indeterminisztikus a vilag. A Fold szepen kering a vilagurben.
Minden egyes elemi reszecskejere egyenkent ervenyesek a kvantummechanikai
torvenyek, azaz, a reszecskenek 'szabad akarataban all' elbomlani, iranyt
valtoztatni, barmit, amit csak akar. Ennek ellenere, a Fold, mint kvantum-
mechanikai objektum meglepoen szabalyosan kerreng palyajan mar egy jo par
eve, es esze agaban sincs eltunni, felrobbanni, palyat valtoztatni stb.
Tobbek kozott az emlitett kaosz elmelet segit ezt megmagyarazni, amely azt
probalja bizonyitani, hogy onmagukban kaotikus elemek rendszerbe szervezve
egy jol meghatarozott kvazi-determinisztikus rendszert alkot(hat)nak, es
kepesek lehetunk ennek az kvazi-determinizmusnak, a rendszer attraktoranak
meghatarozasara. A klasszikus fizika mindennapi eletunkben meglehetosen
jol alkalmazhato esemenyek meghatarozasara. Kvantumfizikai alapon nem zarhato
ki, hogy a forralando viz minden molekulaja egyszerre jut annyi energiahoz,
hogy a folyadekallapotot fenntarto eroket legyozze, magyaran, hogy a viz
egyszer csak felrobban a nyitott fazekban. Megsem felunk ettol igazan.

Kerdesesnek tartom, hogy a vilag nem determinalt volta vallasos szemlelettel
jobban belathato, mint - nem hiszem, hogy a vallasos ellentete a tudomanyos
lenne - ateistaval. A vallas nem azt hirdeti, hogy a vilag tokeletesen
veletlenszeru, csak azt, hogy a jovo Isten akaratanak fuggvenye, es mi
nem vagyunk kepesek az O akaratat kifurkeszni. Szamunkra a vilag velet-
lenszerunek tunik, de Isten szamara tokeletesen determinisztikus, hisz O
az aki determinalja. Ezzel szemben a 'tudomany emloi' olyasmit allitanak,
hogy a vilag indeterminizmusa tokeletes, hogy egy reszecske az adott
szabadsagan belul mit tesz, senki, meg egy Felsobb Leny szamara sem megjo-
solhato. Ezzel szemben azt is allitja, hogy statisztikailag megjosolhatjuk egy
rendszer egeszenek globalis viselkedeset, joslatunk pontossaga pedig a
rendszer komplexitasatol es az elemi reszecskek szamatol fugg.

>Tehat a tortenelem folyasa sincs elore megszabva. Az is esetleges. Nem
>szuksegszeru az, hogy Oroszorszagban forradalomnak kellett lezajlania. Nagyon
>sok minden mas is tortenhetett volna. Jelen vilagunk sem lehet olyan, hogy
>tudhatnank elore, mi tortenik majd. Vannak szuksegszeru dolgok, ha szulettem,
>meg is fogok halni, de a tortenelem egesze nem ilyen.

Miert ? A tortenelem hozzad hasonlo elnek-es-meghalnak reszecskek sokasaganak
mint rendszernek a leirasa. A rendszer merete kicsi, hisz mi az a hatmilliard
reszecske egy fizikai rendszer elemi reszecskeihez kepest. Mindazonaltal,
szignifikans hasonlosagokat talalhatsz a ketto kozott. A cselekvesi tered,
hasonloan egy reszecskeehez, korlatozott, bar a ter, amiben mozogsz joval
tobb dimenzios, mint a reszecskek tere. Ez a kerdest neheziti.
Ugyanakkor, ellentetben a reszecskevel, a te szemelyes viselkedesed a multad
ismereteben bizonyos mertekig megjosolhato, ami tovabb bonyolitja a statisz-
tikai modellt.
Mindazonaltal, a tarsadalmak, mint ezen ember-reszecskek altal alkotott
rendszerek nem tokeletesen indeterminisztikusak, szerintem. A joslas pon-
tossaga csokken, ahogy az ido no, de rovid tavon (nem nagyon roviden)
elegge megbizhato. A nagyon rovid tav azert nem josolhato, mert az egyeni
fluktuacioknak nincs ideje kiatlagolodni, a nagyon hosszu pedig - az alta-
lad emlitett nemlin. e.rsz. peldajanal maradva - az elhanyagolt tagok akkumu-
lalodott hatasa miatt valik pontatlanna.
En azt hiszem, hogy ennek a human makrorendszernek a fejlodeset legjobban az
a parameter irja le, amelyet gazdasagnak nevezunk. Azert favorizalom ezt a
jellemzot, mert ez a reszecskek mindegyikere hat, ellentetben a tobbi
meroszammal, ugy mint vallas, ideologiak, muveszet, kultura stb. Mi tobb,
ez a parameter a rendszer fo meghatarozoja, szerintem, minthogy ez nem
fugg szignifikansan egyetlen reszecsketol sem, hanem valamennyi reszecske
egyuttesen generalja es ezert relative alacsony rajta a zaj. Igy aztan, a
gazdasag, mint trend jol hasznalhato kozeptavu modellezeshez.
A fo kulonbseg a reszecskek es az emberek alkotta rendszerek kozott azt
hiszem az, hogy az egyedi emberek viselkedese joval inkabb megjosolhato,
mint egy reszecske valasztasa lehetseges kvantumesemenyek kozott. Ez a
teny a tisztan statisztikai modelleket nagyon el tudja rontani, es mate-
matikailag rendkivul nehezen kezelhetove teszi a problemat.

Ko'csi Zolta'n