Szabolcs:

> tegyuk fel, mondjuk egy geostacionarius palyan allo urallomasrol vagy
> barmirol a Fold fele egy rendesen vedett (elektromos, ho) egyebkent
> rugalmas anyagbol allo CSOVET leengednek, a Foldon rogzitik, majd azon
> pl. uzemanyagot, utanpotlast stb. kuldenenek fel.
> Miert nem ezt csinaljak, mi a bibi? Esetleg a nyomas? Az cso anyaga?

Elgondolkoztal a csofektetesi, vagy inkabb emelesi technikan ?
Ha fentrol ereszted le, akkor a 36000 km-es csovet osszetekerve fel kell loni,
majd fentrol a csovet visszaloni, mert magatol onnan le nem esik. Lehetne
lentrol felnyomni, ez ugyanaz, mintha egy 36000 km-es tornyot epitenenk.
Ebbe egyszer mar beletort az emberiseg bicskaja (es nyelve:-).

Nye-remeny:

> Az igazsag vegul ugyis ki fog derulni, nem szeretnem, ha ez a $100
> kifizetese utan tortenne.

Azt hiszem, a nyertes van olyan korrekt, hogy visszakuldene a penzt, ha
bebizonyosodna, hogy hibas az okfejtese. Erre eleg kicsi az esely, en nem
talaltam hibat a dicseretesen vilagos okfejtesben. 

> Kozben Jozsi esetleg gondolkozhatna a szembeszelen is, hogy ott mi a
> korlat. Akkor egyuttal Janos eredeti kerdesere is megkapnank a valaszt, es
> lezarhatnank a temat. Plusz ugye a 40 dollar, amit szinten felkinaltam (ha
> a  szembeszel nyer).

Hat igen, ez itt a kerdes, meg mindig. 

Vaskalaplengetve: Janos

> De a baj megse ez lesz, hanem hogy az ember lepesenkent lejjebb logatja a
> buta teglat, 

Hat ez az. Mitol log a tegla, ha mar fenn van. 

Masreszt meg a cso semmit sem old meg. Ugyanakkora energia befektetesevel
fel kell loni a cuccot, mindegy hogy van-e cso, vagy nincs. 
Janos

1./ A legkori es kozmikus mozgatoerok nagyok es kiszamithatatlanok
2./ A vezetek anyaga sajat sulyat sem birna el. (gondold el, egy 2 cm-es
    cerna szakitoszilardsaga tobbszorose egy 2 m-esnek.)
3./ Ha lenne megfelelo anyag, az 1. pont szerinti mozgasok szakitanak el,
    vagy ha nem, "lerangatna" az urallomast az egbol.

Kiraly Gabor

Tegnapi sci-fi novellas levelemre ket magan level is erkezett.
Egyikuk velelmezte, hogy amit irtam az Clarke 3010 Urodisszeaaban fog
megjelenni. Masikuk irta: Szerintem Clarke irta, nem novella, hanem regeny,
es az a cime, hogy az Eden szokokutjai. (Fountains of Paradise).
	Mindketto igaz lehet.
Viszont elottem van egy 1985-ben kiadott novellas kotet:
Great sci-fi stories by the world's great sciencist, ed by I. Asimov.
	Sajna a szerzore rosszul emlekeztem. Szoval a 4. novella:
Charles Sheffield: SKYSTALK
	Eredetileg 1979-ben jelent meg.
Ha valaki tud magyar forditasrol kerem irja meg. Koszi.

Szerintem 6-7 eve volt egy hasonlo Ortvay feladat.
	Megprobalom rekostrualni.
Mik a feltetelei, annak, hogy egy hosszu acelhuzal sugariranyban kifeszulve
a fold korul keringjen?
	Egyatalan megvalosithato-e? Ha nem valosithato meg, akkor milyen
lesz a huzal alakja.
	
Szoval vegyuk az acel es a Fold jellemzo adatait. A problemaban szerintem 3
szabad parameter marad. r (a tomegkozeppont tavolsaga a Fold koepetol),
l (a huzal hossza) es d a huzal atmeroje (vagy lehet A a keresztmetszete).
Tehat kerdes egyatalan van e megoldas. Ha van, mi a maximalis hatar l-re r
es d fuggvenyeben. Gondolom a szakitoszilardsag ad egy korlatot.
A Fold legyen pontszerunek tekintve. Szerintem e problema megoldasa kozben
jopar dolog tisztaba tevodik az eredeti problemaban is.

Horvath Pista

T. Tudomany !

Velemenyem szerint az urslaggal az a legnagyobb problema, hogy a 
sulypontja nem a geostacionarius palyan mozog, igy elasztikus anyag 
szoba sem johet. Eltekintve a technikai nehezsegektol egy igen 
nagyszilardsagu anyagbol lehetne egy olyan hosszu csovet kesziteni. 
melynek a sulypontja geostac. palyan mozog az also vege a Foldig er a 
tulso vegen meg egy jokora ellensuly biztositana a megfelelo 
sulyeloszlast. Persze az uzemanyag szivattyuzas nemi nehezseget 
okozna, mert a csoben levo uzemanyag sulyat is figyelembe kellene 
venni. Ha a csovon kivul fogak is lennenek, meg liftet is lehetne 
inditani az urbe, persze egy ellenlifttel a tulso vegen mindig 
biztositani kellene a sulypont helyzetet a geostac. palyan.

                Kegl Tibor

1. A geostacioner palya kivul esik az elso Van Allen ovezeten.
2. A fellepo erok sokszorosan tullepik az ismert legszilardabb
   anyagok szakitoszilardsagat.
3. A felpumpalando anyag (let's say viz) hidrosztatikai nyomasa
   2 millio bar. A nyomas a cso falat is szetszakitja.
4. Az aramlasi veszteseg kis sebessegnel nehany ezer bar, nagy
   sebessegnel tobb (nem linearisan...)
5. Kis sebesseggel viszont evekig tart, mire megerkezik az anyag.

Konkluzio: osszetett problemakra ritkan van egyszeru megoldas.