Szilagyi Andras irta:

>Az antievolucionizmus sajnos Magyarorszagon is egyre jobban terjed. El
>kellene gondolkodnunk azon, hogy mi a legjobb strategia vele szemben. 
>Sokat gondolkodtam ezen. Az elso dolog, ami termeszetes modon az ember
>eszebe jut, az az, hogy vitaba kell szallni az antievolucionistakkal,
>magyarazni kell az evoluciot, az erveikre ellenervekkel kell valaszolni. 
>De vajon celravezeto-e ez, van-e ennek ertelme? Az eddigi vitak
>tapasztalatai alapjan arra a kovetkeztetesre jutottam, hogy nincs. 

Szerencsere nem olyan elterjedt a kreacionizmus (mert valojaban ez az
egyetlen 'alternativa'), mint peldaul az USA nehany allamaban. De 
szerintem is terjed. A legnagyobb gond tenyleg az, hogy a laikusok az
iskolaban csak *elfogadtak* az evolucioelmeletet, nem *megertettek*. Ez
adja majd a tapot a kreacionizmusnak, amikor tenyleg jon itt is.

>Mindebbol kovetkezoen tehat azt szeretnem javasolni, hogy a listara 
>erkezo antievolucionista velemenyekre senki ne reagaljon. Tudom, nagyon
>nehez ezt megallni, mert az ember mindig kihivasnak erzi az ilyesmit, es
>azt hiszi, o majd olyan jol el tudja magyarazni a dolgot, hogy a masik 
>meg fogja erteni. De nem, ez sajnos lehetetlen, mindenfele 
>magyarazkodastol csak meg rosszabb lesz a dolog. Inkabb hallgassunk. Ha 
>az antievolucionistak latjak, hogy szavaik termeketlen talajra hullanak, 
>egy ido utan megunjak a monologizalast es tavoznak errol a nem nekik valo
>listarol.

Alapjaban egyetertek veled, de azert kulonvelemenyem is van. _En_ nem
azert vitatkoztam Isvaraval, hogy meggyozzem, hanem hogy minel jobban
megertsem. Mondhatni elesitem az elmemet. En nagyon sokat tanulok ezekbol
a vitakbol, es ezt akkor kamatoztatom, amikor barataimmal, munkatarsaimmal
beszelgetve rajovok, hogy mennyi teveszme forog az emberek kozt mar most 
is.

Egy masik - sokkal optimistabb - cel az is lehet, hogy neha fel lehet
oldani a problemat anelkul, hogy bizonyos ertelemben meggyoznenk
egymast. Az evolucio/teremtes vitaban ezt a lehetoseget abban latom,
hogy mindenki visszavonul egy kicsit, es elunk egymas mellett.
Ekkor persze nem a kreacionistakrol beszelek, hanem a hivokrol, akik
valami *ertelmet* (teremtot) szeretnenek becsempeszni a vilagba.
Szerintem vannak peldak ra (mar tobbszor hivatkoztam ra), hogy ezt
hogyan lehet megtenni. Most ezt nem reszletezem tovabb...

Ezek a teveszmek nem azert fognak elterjedni, mert itt most nehanyan
vitatkozunk errol. Ennek _ellenere_ fog elterjedni. Nem tudom, hogy a
levelezok kozt hany biologia tanar van (szerintem egy sem), de majdnem
biztos vagyok benne, hogy az itteni vitapartnerek a vita eredmenyekeppen
akar tanacsokat is tudnanak adni a biologia tanaroknak, arrol, hogy mivel
kell szembenezniuk, es hogy esetleg hogyan reagaljanak. _Ezt_ a mai
tanarok szerintem nem tudjak, mivel soha nem talalkoztak profi 
kreacionistakkal, csak tevelygokkel, azokat pedig lesoportek (?!) egy-
ket tudomanyos szlogennel (es vajon hany biologia tanar nem *erti* az
evolucio elmeletet?).

En mindenesetre addig nem vitatkozom tovabb Isvaraval (nekem ugy sem 
reagalt meg egyaltalan), amig nem latom, hogy masok megis fenn akarjak
tartani a vitat. 

Hrasko Gabor

Kedves Szilagyi Andras!

Ugy latom mindenki karacsonyozik, csak mi vagyunk annyira lukek,
hogy logunk a neten :-)

Kosz az infot a konyvrol, megprobalok utananezni. Abbol, amit leirtal
(leforditottal), azert arra kovetkeztetek, hogy ez nem _az_ a magyarazat
lesz, amire va'gyok. Ugy ertem, hogy esetleg adhat egy nagyon jo,
hasznalhato kepet, de valahogy ugy, hogy kozben nincs igazan kapcsolata
az alacsonyabb szintu ismereteinkkel. Tehat lesz...

1/ egy bizonyos ismeret az altalam emlitett tanulni kepes inger-reakcio
rendszerekrol tele fizikaval, kemiaval es matematikaval, es

2/ egy elmelet (Damasio?) a magasabb szintu tudat mukodeserol, amely nem
beszel idegsejtekrol, axonokrol, neurotranszmitterekrol stb.

Mindez anelkul, hogy ossze lennenek kapcsolva. Ettol persze meg nagyon
klassz lehet, es szerintem ez is az ut. Aztan majd johet a szintezis.

En szkeptikus vagyok ;-) a Damasio altal elert dolgok fontossagaval
kapcsolatban (tul szep lenne), de drukkolok neki.

Hrasko Gabor

Sziasztok!

> A golyok egy-egy kenyszerpalyara kerulnek az asztalon
> levo terelo-sineken, melyeken egy ideig elore haladva
> jelentos elonyre tesznek szert a kocsihoz kepest,
...
> Az a teny, hogy a kocsi most eppen visszafele halad,
> mert sajat, ideiglenesen elcsalinkalt golyoival utkozott,
> nincs ellentmondasban a klasszikus mechanika impulzusmegmaradas
> elvevel ?

Nincs. Az ugyanis zart rendszerre ervenyes (ertsd: ha kulso testekkel
valo kolcsonhatas kizart). Az asztalodon levo "terelo-sinek" pedig erot
fejtenek ki a golyokra, es maris oda a rendszer zartsaga.

Jano

Hidas Pali irta, hogy ha az LHC-n nem lesz meg a Higgs, torhetik
majd az elmeleszek a fejuket... Ez igy is van, bar az addig
elottunk allo evek alatt nyilvan elo fognak meg allni
sokmindennel.

De a Higgs kereses mar ma sem olyan sima ugy am! Adott a Standrad
Modell (SM) es a hozza tartozo SM Higgs. Ma ennek kb. 100 GeV-ig
van kizarva a tomege, ami annyit tesz, hogy 95%-os biztonsaggal
allithatjuk, hogy 100 GeV-nel nehezebb. De a kereses nem csak
ebben az iranyban megy, mivel a SM-nek vannak kulonfele
kiterjesztesei, ahol mar tobbfele Higgs is elofordul (pl.
toltott), igy vannak mas keresesek es tomeglimitek is.

Ha az SM Higgs kerul elo, akkor egyesek szerint "vege lesz a
fizkanak", ami ugy ertendo, hogy nem marad majd lenyeges nyitott
kerdes a reszecskefizikaban. Ez viszont kinos dolog, mert nem
lehet majd ujabb gyorsitokra penzt leakasztani :))) (Egyebkent
lehet, mert azt mindig lehet mondani, hogy ugyan latszolag most
stimmel minden, de nagyobb energiakon x elmelet szerint ez es ez
van, meg kene nezni kiserletileg is.)

Ha nem a SM Higgs lesz meg, akkor az adott SM kiterjesztesbol
adodo osszes kovetkezmenyt szepen vegig lehet majd meg zongorazni.

Ha pedig egyik sem lesz meg, akkor ld. a cikk elejet :)

Egyebkent Higgs ugyben (de ugy altalaban is, fizikarol komolyan,
de humorosan es kepletek nelkul targykorben) ajanlott irodalom:

L. Lederman: Az isteni a-tom, Typotex kiado, ISBN: 963 7546 54 5