Balazshoz kapcsolodva:

en mar nagyon regota gondolkozom azon, hogy hogyan lehetne azt kivitelezni,
hogy az ember kb. hat-nyolcevi tartozkodassal egyenerteku tapasztalatot
szerezzen egy masik orszagrol (amirol azt hiszi, hogy ott kolbaszbol van
a kerites), anelkul, hogy vegervenyesen ott ragadjon, ha mas miatt nem,
mar csak azert is, mert otthon annyi minden megvaltozott, es nem mer az
ember to:k uj dologba csak ugy belevagni (+ gyereket koltoztetni, hazat
adni-venni, etc.)

Sajnos egy-ket evi tartozkodas tenyleg nem eleg ahhoz, hogy annak lassunk
egy uj orszagot, ami az igazabol lenne.  Foleg mikor csoro magyarkent eloszor
lazasan probaljuk bizonyitani hogy mi is emberek vagyunk, mintha ez azon
mulna, hogy van-e otthon VCR, meg walkman, meg stereo, meg uj kocsi, meg
computer ,eg ki tudja meg mi, ami minden amerikainak az alapveto eletfeltete-0
leket jelenti.

Mire rajovunk, hogy az ezekkel a dolgokkal minddel rendelkezo amerikaiak 
tobbsege tenyleg bunko, es nem csak annak latszik, addigra tobbnyire mar
keso. (A kenyersutogeprol irtam egy kis kesergest par hettel ezelott, de valaho
gy 
kicenzurazodott, talan tul keseru volt.)
En mar egyszeruen felek a nagy bizonytalansagtol, ami SZERINTEM otthon 
varna ram ha hazamennek, es ezert szinte megbenulok a gondolatra is, hogy
valaha meg felcihelodjek es megint uj eletet kezdjek.

Pedig ha csak arra gondolok hogy otthon magyar szineszek altal jatszott 
magyar darabokat lathatnek a teveben mar a siras kornyekez.  Nem is 
beszelve a kabarekrol, Hippolit a lakajrol (mar ezt sem tudom, hogy irando),
a tobbszazeves iskolamrol (ahova mar be sem engednek, persze, miota az 
apacak visszavettek), a kedvenc kocsmakrol, a parkrol, meg az atkos 
lakoteleprol, ahol eletem talan legszebb nyolc evet eltem. Jaj, jaj.

Es az nem vigasztal, hogy a nagy csillogo-villogo Amerikaban nem vagyunk
mi kizarva a kulturabol (mint civilizalt orszagokban a csoro bevandorlok
altalaban), mert ha jobban megnezitek, nincs mibol kizarva lenni.
Hacsak a penzhajhaszast, vagy az orokos, feszitett munkalkodast nem 

ertjuk kultura alatt.  Persze kivetelek mindig vannak, de szerintem az itteniek
 nagy tobbsege mar
akkor sem tudna magat jol erezni, ha kenyszeritenek.  Az hogy konyvet 
(hacsak nem "How to...") senki sem olvas az mar kozhely.  Es mivel annyi
csatorna van a teven, hogy mar valasztani sem lehet, ezert ket ember soha
sincs ugyanannak a kulturalis elmenynek reszese, hat nincs is mitol
osszetartozni.
Megis felek hazamenni, ha mas miatt nem is, de a lustasag miatt igen
nagyon. Pedig minden sejtem hazahuz.

Hat ennyi.

Csuhai Eva

Dear Colleagues,

The attached letter speaks for itself. It is written in protest against t=
he
Hungarian Academy of Science, which tolerated a meeting on the 4th of
December, 1996, of the "Realistic" Greens (financed by the Slovak
construction firm if Julius Binder) in its building and did not object to=
 the
insults uttered by these "realistic" employees of Mr. Binder. If you agre=
e
with my attached letter, please send one of your own (NOT THIS ONE!!!) to=
 Dr.
Glatz.

Best regards: Bela Liptak

XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX=20
Dr. Glatz Ferenc, akad=E9mikus
A Magyar Tudom=E1nyos Akad=E9mia Eln=F6ke
(Fax: 011-361-332-8943)

Tisztelt Eln=F6k =DAr, Kedves Ferenc!

A Binder/Meciar =E1ltal p=E9nzelt  "Re=E1lis"  Z=F6ldek, a Magyar Tudom=E1=
nyos Akad=E9mia
=E9p=FClet=E9ben, 1996 december 4-=E9n tartott gy l=E9s=FCk=F6n Soros Gy=F6=
rgy=F6t =E9s engem CIA
=FCgyn=F6k=F6knek neveztek. P=E1r nappal kor=E1bban, november 26-=E1n, eg=
y londoni  elo"-
ad=E1s=E1ban  Binder k=E9pviselo"je szint=E9n ezeket a  re=E1lis  z=F6lde=
ket id=E9zte, kik
o"t arrol tajekoztattak, hogy =E9n egy  nemzetk=F6zi imposztor  vagyok.
(Mell=E9klet.)
       Elszomor=EDtott, hogy az MTA helyet ad ilyen  "re=E1lis"  szem=E9l=
yeknek, s
az is, hogy a mai napig nem hat=E1rolta el mag=E1t az =E9p=FClet=E9ben el=
hangzott
r=E1galmakt=F3l. Mivel V=E9led csak a k=F6rnyezetv=E9delem iskolai oktat=E1=
s=E1r=F3l
besz=E9lt=FCnk, de jobban nem ismersz, hadd eml=EDsem meg, hogy =E9n szer=
kesztem az
USA  Environmental Engineers' Handbook  c=EDmu"  k=E9zik=F6nyv=E9t, tan=E1=
r vagyok =E9s a
magam p=E9nz=E9t k=F6lt=F6m, most m=E1r 10 =E9ve, a Duna v=E9delm=E9ben.
       Elmondan=E1m azt is, hogy =FAgy keveredtem a Duna v=E9delm=E9be, h=
ogy az MTA
Interdiszciplin=E1ris Bizotts=E1g=E1nak eln=F6ke, Szalay S=E1ndor k=E9rte=
, hogy seg=EDtsek
n=E9kik, mert nemzetk=F6zi t=E1mogat=E1s n=E9lk=FCl nincs es=E9ly=FCk a h=
arcban. Tal=E1n
hallottad, hogy S=E1ndor, (le=E1nyai =E1ll=EDt=E1sa) szerint, m=E9g a hal=
=E1los =E1gy=E1n is a
Szigetk=F6z trag=E9di=E1j=E1r=F3l besz=E9lt, s azt kiab=E1lta, hogy  "ne =
engedj=E9tek"!=20
       Em=E9keztetn=E9lek arra is, hogy elo"d=F6d, Szent=E1gothai J=E1nos=
 b=E1csi, egyike
volt annak a 19 b=E1tor k=E9pviselo"nek, kik m=E9g a fordulat el=F6tt, el=
lene mertek
szavazni a szt=E1lini gigantom=E1nia eme monstrum=E1nak. Egysz=F3val, nem=
 m=E9lt=F3 az
MTA-hoz a jelenlegi f=FClsiket=EDt  hallgat=E1stok.
       Ha =E9rdekel a Duna v=E9delm=E9ben foly=F3 igyekezet=FCnk, k=E9rle=
k olvassad
elektromos h=EDrlapunkat ( home-page ): h ttp://www.goodpoint.com/duna.ht=
m

Sziv=E9lyes =FCdv=F6zlettel,   =20
Liptak Bela

Melleklet:

Motto: " a cel megszunte a dicso csatanak,
         A cel a halal, az elet kuzdelem,
         S az ember celja a kuzdes maga." (Madach:Az ember tragediaja)
Ez az en kedvenc eletbolcsessegem , es jelmondatom ,ha ugy tetszik.

Tippjeim:
    HON    LUX
A
1.   2      3
2.   3      3
3.   3      1
4.   3      2
5.   2      1
B
1.   3      3
2.   3      3
3.   3      3
4.   2      3
5.   2      3
C
1.   3      3
2.   3      3
3.   2      2
4.   3      3
5.   2      2
D
1.   2      3
2.   3      1
3.   3      3
4.   3      3
5.   2      2
E
1.   3      3
2.   1      1
3.   3      3
4.   1      1
5.   2      2
--------------
    62     60

Az en eredmenyem tulajdonkeppen nem tukroz mast,mint hogy Magyarorszagon
is boldog voltam , Luxembourgban  is az vagyok. Es meggyozodesem ,hogy a
ket orszag kozott a legcsekelyebb kulonbseg sincs, kiveve az, hogy az
egyiket az amerikaiak szabaditatottak fel 45-ben, igy marha nagy
szerencsejuk volt. LUxembourg 45 utan a vilag egyik leggazdagabb
orszagava fejlodott, a kelet-europaiak pedig 45 ev kesessel ugrottak fel
ugyanarra a vonatra, de senki sem akadalyozza oket abban, hogy ugyanezt
elerjek. A kapitalizmusnak en nem azt tartom a fo erejenek , hogy magas
szintu fogyasztast,fizeteseket tesz nyugaton lehetove, hanem azt ,hogy
az egyennek szinte korlatlan szabadsagot biztosit arra, hogy a sajat
sorsat a kezebe vegye, es a legjobb belatasa szerint cselekedjen.
Egy tortenet,amit  DUNA TV-ben lattam,egy amerikai magyar meselte el,az
50-es evek Amerikajabol:
A meselo hazasodni akart, es ezert osszeszedte a batorsagat,hogy 10
dollar fizetesemelest kerjen a fonoketol.
Eloadta a dolgot a fonokenek ,aki dobbenten hallgatta es ugy nezett
ra,mintha marslako lett volna.
Majd odahivta magahoz es elmagyarazta neki,szegeny europainak: hogy
Amerikaban nem az a lenyeg, hogy mennyit keresel, hanem hogy
lehetoseged  van egeszen a vezerigazgatoi szekig felkerulni, ezt kell
szorgalmas munkaval elerni.
Magyar testverunk: es az meddig tart mig valakibol nagyfonok lehet ?
15-20 ev.
Akkor en inkabb 10 dollar fizetesemelest kernek !
Erre kirugtak ....
Nagyon igaz tortenet ez, es vonatkozik ugyanugy Nyugat- mint
Kelet-Europara mai viszonyaira is.
Nekem egyebkent kedvenc temaim az Europai Kozosseg es a gazdasagi
penzugyi elet mindennapjai.
     
Udv.
Nagy Zoltan
Luxembourg