Tisztelt Takacs Feri !
Hogy a termeszeti jelensegek tetszenek-e vagy sem, nem
befolyasol. A spec.rel. elmeletrol sincs erzelmi veleme-
nyem, ha van ilyen felhangja leveleimnek, akkor az csak
valamelyik muvelojenek szol.
Nem kerted, de talan nem lesz a terhedre, ha itt
osszefoglalom amit en kepviselek, igy nem kell vissza-
keresned a korabbi leveleket.
A testek tehetetlen es sulyos tomege fugg a halado
mozgastol. (Termeszetesen fugg minden mas energia-
valtozastol pl. a homerseklettol. De a spec.rel.
valasztott temakore az egyenesvonalu egyenletes mozgas,
ezert az osszes altalam kozolt kiserletben csak a halado
mozgas okozta energiavaltozas lephet fel, minden mas
allando erteken marad, pl. a szobanforgo test homerseklete
a kiserletek soran 20 C fok. Ilyen feltetelek gyakorlatilag
kielegithetoek.)
Tehat a testek tomege fugg a sebessegtol. Ezt Einstein es
kora NEM TUDTA !!! Igy ezt a spec.- es alt.rel elmelet sem
tartalmazza.
De mi viszont mar sok kozvetlen es kozvetett kiserleti
tapasztalat alapjan tudjuk, hogy a testek tomege megis
valtozhat nohet, csokkenhet. Ez a tomegvaltozas a kiserlet
celjara kivalasztott test ANYAGI tulajdonsaganak valtozasa,
es fuggetlen a vonatkoztatasi rendszerektol. Ez utobbi
megallapitas miatt tehetjuk meg, hogy nem sokat foglal-
kozunk a vonatkoztatasi rendszerekkel.
A kiserleti test anyagi jellemzojenek, itt tomegenek
valtozasa csak egyetlen esetben lesz kituntetett, amikor a
test tomege minimum erteket vesz fel, ugyanis ebben az
egyetlen helyzetben barmilyen mozgasallapotvaltozas
csakis a test tomegenek novekedesehez vezet, mig egyeb
esetekben a novekedes es csokkenes egyarant letrejohet.
Ebben a kituntetett allapotban a test abszolut nyugalomban
van. Csak ekkor kezelem vonatkoztatasi rendszerkent.
Ezt a fizikusok rogton megertik. Aki nem fizikus, vagy
meglehetosen jaratlan a mechanikai mozgasok teren, annak
tobb idot kell vele foglalkozni ahhoz, hogy megertse.
Ez annyibol all, hogy kezedbe veszel egy radirt, vagy egy
ceruzat es lassan mozgatod az asztal folott, mikozben
hozzakepzeled a fizikai folyamatot: elkezdem mozgatni a
radirt egyenletes sebessegel, tehat nyugalmi helyzetebol
felgyorsitom, ekkor mozgasi energiat kozlok a radirral a
kezem segitsegevel, ezert a radir tomege no. Most egy kicsit
lassabban mozgatom, ekkor a radirt a kezemmel fekezem,
mert az mozogna tovabb az elobbi sebesseggel. Ekkor a
radir ad at a fekezes soran a kezemnek energiat. Ekkor tehat
a radir tomege csokken. (A kezem tomege termeszetesen
ugyanannyival no.)
Amikor mar jol eltudod a folyamatot magadban is kepzelni,
jon a logikai jatek: mire tudod ezt a tomegvaltozasi jelen-
seget felhasznalni, milyen kovetkeztetesek levonasara jo.
Elkepzeled, hogy a radir kozel fenysebessegre gyorsul fel.
Ekkor tomege mar igen jelentosen megno. De mi tortenik, ha
most ellenkezo iranyba juttatod kozel fenysebessegu moz-
gasba a radirt? Ra fogsz jonni, hogy ehhez le kell lassitanod,
mielott a masik iranyba felgyorsithatnad. Tehat a tomeg
fokozatosan csokken, majd no ujra egeszen a kozeli feny-
sebessegig. Amikor mindezt tobbszor vegig gondoltad es mar
magabiztosan eltudod kepzelni, akkor johet a kovetkezo
kerdes: balra is es jobbra is nagy a sebesseg, nagy a tomeg.
Mindket iranybol csokkentve a sebesseget csokken a tomeg
is kb. U alakban, ahol az u betu szarainak magassaga a radir
tomeget jelenti. Meddig csokkenhet a radir tomege. Nyilvan
nem fog a radir eltunni, hiszen csakis a mozgasi energiaval
valtozo jarulekos tomeget valtoztattuk meg. Ugye logikus,
hogy addig, amig meg nem szunik a radir mozgasa. De ha nem
mozog, milyen allapotban van? Nyugalomban. Milyen nyugalom
lesz az, amelyhez a test minimalis tomege tartozik? (A ker-
desben nem szerepel vonatkozatasi rendszer, Te se fogalmazd
at! Itt csakis a radir tomegebol iteljuk meg mozgasallapotat,
vagyis esetunkben azt, hogy nem mozog.) Abszolut nyugalom!
Eleinte gyakran hozzakepzeled megszokasbol, hogy
akkor minimalis a tomege, amikor a kezedben tartod es nem
mozgatod. De mivel tudjuk, hogy a Fold osszetett mozgast
vegez, eloszor is kering a Nap korul, hamar rajon az ember,
hogy a radir csak latszolag van nyugalomban. Mivel a
tomegvaltozas nem latszolagos jelenseg, kovetkezik a radir
mar tartalmaz ekkor is mozgasbol szarmazo tomegnovekmenyt,
(nem csak a radir, hanem a Fold es Te is,) fuggetlenul
attol, honnan nezed, vagy akar hatat is fordithatsz.
Mint lathatod, nem hasznalunk inerciarendszereket,
paradoxonokat, spec.relt.,, csak kezunket, egy radirt es
annak egyik anyagi jellemzojet a tomeget, megis eljutottunk
az abszolut nyugalomban levo radirig.
Ezek utan mar csak azon kell torni a fejunket, mikent
tudunk olyan meresi eljarast kitalalni, amellyel kimutathato,
hogy a radir tomege eppen minimalis?
Kezenfekvo, hogy egy merleggel, amit jelkepezhet az
asztallap is. (Temeszetesen sok modszer szobajohet igy pl.
az atomora is, amikor egy masik anyagi jellemzo mozgastol
fuggo valtozasat hasznaljuk fel. De nem minden tomegmeresi
modszer alkalmas !!!, - pl. Kaufmann-fele meres sem -, mivel
itt a megertes a lenyeg, ezert maradunk a merlegelesnel.
Egyetlen elvi megoldas is eldonti igazunkat a vilag szemeben.)
Amikor a merleg feluleten addig mozgatjuk a radirt, amig
megtalaljuk, hogy a merleg mutatoja minimumot mutat, csak
akkor lep be a radir, mint - egy abszolut nyugalomban levo -
inerciarendszer.
(Mivel a Fold, a Naprendszer mozgasa igen tetemes, ezt
egyeb okobol tudjuk, igy a radir ellenkezo iranyban fog
tolunk tavolodni, persze ez csak latszat, hiszen pont a radir
az, amelyik nem mozog, abszolut nyugalomban van. Ha ezt a
sebesseget lemerjuk, mar a Fold abszolut sebesseget
hataroztuk meg. Mivel a ter barmely pontjaban abszolut
nyugalomba hozhatunk radirokat, igy teszoleges abszolut
nyugalomban levo koordinatarendszereket allithatsz elo. Sot
azt is gondolhatjuk, hogy akkor a ter Newton szerinti
abszolut nyugalomban van. De ez mar mas terulet.
Hat ilyen egyszeru.
Szoval, ha van egy radirod vagy valami hasonlod, akkor kb.
1 het alatt ugyanannyit fogsz tudni az abszolut mozgasrol
mint en. Mivel a kiserlet egy tudomanyosan sokszorosan
igazolt folyamatot tartalmaz, igy nyugodt lehetsz afelol,
hogy barki, barmilyen ellenvetest is tesz, csak neked lehet
igazad. Pontossabban itt is van, mint mindenutt kivetel, ezt
eppen a Kaufmann-fele meresi modszer mutatja. De ez nem
a jelenseget kerdojelezi meg, hanem a meresi modszer
kovetkezmenye. Hogy neha az ellenvetes bonyolult
kontosben kerul feltevesre, vagy eppen mert periferikus?
Hat van amikor sok mindennek utana kell nezni ahhoz, hogy
megleld a kerdezo erveleseben akaratlanul is hol alkalmaz
logikai hibat, vagy mit tud hibasan. Ez bizony mar sokszor
tobb hetet vesz igenybe. Talan jo pelda erre az a (hibas)
erveles, hogy meresunk relativ, hiszen a tomeg relativ, arra
hivatkozva, hogy az attol fugg, milyen von.rendszerbol,
egyszerubben: honnan nezzuk. Stb.
Egyebkent gravitacioval nem foglalkozom, csak egy
erdeklodonek adtam at, amit valamikor olvastam.
Sok sikert, es persze 1 het turelmes gyakorlast!
Tisztelettel B. Janos
|
