_Junius 20. (18 ora)_
Cimarosa: Titkos hazassag (Zenemuveszeti foiskolasok eloadasa)

_Junius 20., 21., 22. (20 ora)_
Spiro Gyorgy: Honderu" (Szinmuveszeti foiskolasok eloadasa)

_Junius 23., 24. (20 ora)_
Sztravinszkij: A katona tortenete
Berlini zenemuveszeti foiskolasok es budapesti szimuveszetisek

_Junius 25. (20 ora)_
Szininovendekek kabareja (Rendezo: Benedek Miklos)

-Junius 27. (15 es 20 ora)_
Katajev: A kor negyszogesitese  
A Kecskemeti Katona Jozsef Szinhaz eloadasa

_Junius 26., 28 (20.30 ora)_
Schwartz-Tebelak: Godspell
Rendezo: Pinczes Istvan. Koreografus: Nagy Gyorgy.

_Junius 29., 30., julius 7., 8. (20.30 ora)_
Moliere: Dandin Gyorgy (Rendezo: Hargitai Ivan)

_Julius 1., 2., 4., 5. (20 ora)_
Rossini: A sevillai borbely (A Szolnoki Szigligeti Szinhaz eloadasa)

_Julius 11., 12., 15., 16. (20.30 ora)_
Shakespeare: Sok huho semmiert (Rendezo: Tasnadi Csaba)

_Julius 18., 19. (20 ora)_
Bizet: Carmen (A Kolozsvari Allami Magyar Opera eloadasa)

_Julius 21., 22., 23., 24., 25., 26. (20.30 ora)_
Beaumarchais: Redo"nyok, avagy Figaro hazassaga
A Regenyesek Tarsulat eloadasa

_Julius 31., augusztus 1., 2. (20.30 ora)_
Kopeczky Laszlo: Don Juan utolso kaladja
Verses komedia Szentendren elo muveszek eloadasaban

_Augusztus 4., 5., 6., 7., 8._
Nemzetisegi Szinjatszo Fesztival

_Augusztus 13., 14., 15., 16. (20 ora)_
Jan de Hartog: Csaladi a'gy (vigjatek)
Szereplok: Galffi Laszlo, Egri Marta. Rendezo: Acs Janos

_Augusztus 17., 18., 19., 20., 21., 22 (20.30 ora)_
Breffort-Monnot-Legrand: Irma, te edes!
Cimszereplo: Udvaros Dorottya. Rendezo: Holl Istvan

Vasarnap delelottonkent ingyenes gyermekeloadasok

Reszletes program es felvilagositas: (26) 301-701

Udv Kedves Mindnyajotoknak!

> Felado : Inhoff Anita
> E-mail :  [United States]
> 
> Szoval en komolyzenesz vagyok, Zeneakademiat vegeztem, es a
> komoly mufajban tevekenykedem. Nemigen erzem magam
> "magaslaton", de azert par dologra bizosan kicsit maskent nezek.

Peldaul az uj dolgok kontra konvenciok kerdeset velhetoleg
mashogy latod, mint en. :)

> Hogy mi a muveszet, az reszben talan szubjektiv, de a zene az
> _muveszet_, meghozza a javabol. Letezik alkotomuveszet (mint
> peldaul a festeszet, vagy a szobraszat), es eloadomuveszet, (mint
> a szineszet, a tancmuveszet). A zenenek mindket teruleten van
> szerepe: egy jo szamot jol kell megirni, jol kell hangszerelni,
> es jol is kell eloadni. 

Es mi a helyzet azokkal a muvekkel, ahol a zeneszerzoi alkoto-
muveszet es a hangszerjatekos eloadomuveszete egybemosodik
azaltal, hogy egyes reszleteket a szerzo reszben vagy teljesen
az eloadoi improvizaciora biz? Ez meg inkabb muveszet - hiszen
a ket, altalad emlitett muveszeti kategoria egyarant benne van,
raadasul szorosan osszefonodva -, vagy pedig ettol gyengulni 
latszik a mu, csokkent muveszeti erteket kepviselve?
(Csak azt ne valaszoljatok, hogy ez muvenkent valtozik, vala-
melyiknel igen, valamelyiknel nem, mert az eredeti kerdes is
csak az altalanossag szintjen szolt.)


> :
> > Velemenyem szerint a techno akkora forradalom, amekorra meg nem volt a
> > zene torteneteben. Ha van olyan, hogy kulonbseg a komoly es a konnyu
> > zene kozott, az elhanyagolhato a techno es a nem-techno zene kozti
> > kulonbseg mellett.
> 
> Ez egy bizonyos szempontbol igy van, hiszen ez az elso zenei mufaj
> amely teljes mertekben kiszoritja a zenebol az eloado szemelyet.

Micsoda?! Na ne csinaljuk mar! Kikerem magamnak! :))
Itt a Kulturaban sorozatosan osszemossak a techno mufajat az
elektronikus zene iranyzataval. 

Most kenytelen vagyok ujra megfogalmazni mindazt, amit mar 
korabban irtam, hatha most hat az ige. 

Tehat az uj dolgokhoz uj szemlelet dukal!  Nagyon nem koser ugy
viszonyulni a szamitogepes zeneleshez, mintha az egyszeruen csak
a korabbi, akusztikus zenelest levaltani jott volna letre!
Peldaul mit szolnatok, ha azt mondanam, hogy a fuvola, fagott,
oboa, tuba, trombita, harsona es az osszes ilyen "egy szal sip"
tipusu hangszer teljesen felesleges, leven fejletlen es primitiv
szerkezetuknel fogva nem kepesek tobbszolamu jatekra. Nyugodtan
be lehetne mindet olvasztani es el is felejthetnenk, hogy valaha
is leteztek! Na?  Milyen otlet?  Van ellenvetes?  Esetleg azt
mondjatok, hogy nagy butasag lenne ezt csinalni, mert mindegyiknek
mas es mas a hangszine, nelkuluk fakobb lenne a zene? Hmm, es 
mi a helyzet az elektronikus hangszinekkel?  Oh, az egeszen mas,
az gep, amogott nincs ember, az csak ugy magaban-magatol generalja
nekunk a zenet, nem muveszet...

Persze tudom en, mi zavar sokakat.  Az akusztikus hangszerekkel
evtizedeken at kell gorcsolni, hogy az ember kepesse valjon
arra, hogy hangszere valoban azt a hangot adja, amit o szeretne
hallani. Es ez bizony sok hangszernel nem konnyu. Valamelyiknel
mar maganak a hangszinnek a kello stabilitassal valo megszolal-
tatasa is komoly kihivas (pl. fuvosok), azutan ehhez jon meg
a dinamikai es ritmusbeli egyenletesseg. Senki sem kepes csak
ugy csipobol egyenletes 32-edeket megszolaltatni semmilyen
akusztikus hangszeren. Es akkor most itt a szamitogep. Megnyomok
egy gombot, hatradolok a fotelban es olyan precizitassal szolal-
nak meg nekem nemhogy a 32-edek, de akar 64-edek es 1024-edek 
is :))), olyan finom dinamikai eltereseket allithatok, amilyenek-
rol egy akusztikus hangszernel meg almodni sem lehet. Es ez
nem csoda, hogy sok zenesznek - plane a komoly vonalon - bizony
rosszul esik.

Masfelol igaz az - es most a techno anyazasa kovetkezik -, hogy
a hus-ver zenesz jateka kozben olyan apro, nuansznyi, mikro-
meretu tempo- es dinamikabeli valtozasokat tud eloadni, olyan
eloadasmodbeli finomsagokkal tudja gazdagitani a zenet, amelyek
ugyan nincsenek a kottaban, de a kozos kulturhatterrel mind-
annyiunk fejeben ott van, mindannyiunk szamara evidens, vilagos, 
a zenei mondandot arnyaltabba, szebbe, elettel telive varazsolja. 
Valoban a "varazsolja" a helyes kifejezes, hiszen voltakeppen
arrol van szo, hogy az eloado egy visszacsatolast jelent a
zene megszolalasara, formajara, annak *tartalmi* mondanivaloja
alapjan, s ezt eleddig - es valoszinuleg meg joideig - nem
sikerult algoritmizalni, tudomanyos kategoriak oles vasbetonfalai
koze szoritani. Es egyben ez az a pont, ahol a szamitogepes zene-
les es a szamitogepes zenesz feladata korvonalazodik: a kvarc-
pontossagu hangok moge ezt a fajta kulturalis lebegest varazsol-
ni, a hangokat eletre kelteni, s az olomszarnyaktol megszabadi-
tani.

Es a techno ebben sulyos hianyossagokat mutat. Valoban elettelen,
gepies, de hisz' mar a neve is erre utal. Ugyan tortenetileg
a techno messze nem annak indult, mint amive mara lett, egy
biztos: a fiatalok zome ma ezt hallgatja. Mivel politikai
agitacio lenne belole, ezert ennek okait most nem firtatnam -
habar azt megjegyeznem, hogy a fiatalok olyanna lesznek, ami-
lyenne a kedves felnottek (vagy magukat annak kepzelo emberek)
nevelni meltoztatnak -, de par evtized mulva, az akkori gyerekek
a mostani technos papjancsikat fogjak nagy klasszikusokkent
emlegetni, es a Prodigy-t es a Scootert fogja olyan dicsfeny
ovezni, mint ma a hatvanas-hetvenes evek nagy oregjeit.
(Ide mindenki behelyezheti a maga kulonbejaratu kedvencet.)
Merthogy a kultura mindig is onnon szemetebol termelte ujra
onmagat, de ezt a gondolatot majd egy masik alkalommal fogom
reszletesebben kifejteni.

En abban bizom, hogy ez a fajta igenytelen szamitogepes zeneles,
ahol sem a hallgatoban, sem a zeneszben nincs igeny sem arra, 
hogy a zene szep legyen, sem arra, hogy a zenenek hangulata 
legyen, sem arra, hogy valamifajta temaja, mondanivaloja legyen,
sem arra, hogy a zene egyedi legyen; tehat mindez rovidtavon meg-
szunik es mihamarabb kialakul a szamitogepes zeneles vadhajtasai-
bol annak kulturaja es az elektronikus zene senkifoldjerol eltun-
nek a kannibalok.

-- 
Szegedi Csaba              http://ural2.hszk.bme.hu/~s6251sze
* Now it's your turn to cry. Spend your life wondering why. *