Silicon wrote:

> ismeri a progressziv zenet, az szerintem sejti, hogy mirol beszelek. Ez
> egy friss stilus, ami nemreg indult el az utjara (talan mondanom sem kell,
> hogy gyarkorlatilag a DT alapitotta), nyugodt lehetsz, ezt nem tanitjak
> egy zenemuveszetin se (nem erv, hogy noperszehogy...  A DT tagjai
> elvegeztek, +gyakorloev). Afelol is biztos lehetsz, hogy akarmennyire nagy
> gurunak erzed magad a temaban, nincs ember, akinek ez ne alakitana at
> (vagy forgatna fol) gyokeresen az eddigi elkepzeleseit a zenerol.

Csak mondod, mondod a magadet, de utananezni nem vagy hajlando 
semminek, igaz?

Nehany pelda Stravinsky muveibol (sajnalom, a 20. szazadbol csak tole 
vannak kottaim):

       Agon (1957)

Kasztanyett szolama 3/8-ban, folotte a tobbiek: 3/8, 7/16, 5/16, 
5/16, 7/16, 3/8.

       The Flood (1962)

Tutti: 7/8, 5/16, 6/16.

Ugyanitt, egy 4/8-os utemben, a 2. klarinet a kovetkezo hangokat 
jatssza: 
  
1 nyolcad, kotve az elozo utem utolso hangjahoz; 7 harmincketted 
szeptolasan, ebbol az elso az elozo nyolcadhoz kotve; 2 tizenhatod, a 
masodik kotve a kovetketo utem elso hangjahoz; AZ EGESZ UTEM, igy 
ahogy van, TRIOLABAN. Tessek, probald meg eldobolni!

A klarinetosnak meg ugyebar nem eleg csak a ritmusra figyelni, hiszen 
az sem egeszen mindegy azert, hogy *milyen hangokat* jatszik...

       Abraham and Isaac (1963)

182. utemtol fuvosok + enek (bariton):

5/16, 3/8, 7/16, 5/16, 4/16, 6/16, 5/16 (haromszor), 4/8.

Es igy tovabb, es igy tovabb.

De ugorjunk csak vissza 600 evet! 1400 tajan viragzott az un. Ars 
subtilior (meg kifinomultabb muveszet) nevu stilus. Ebbol valo a 
multkori, a 7/3-os peldam is. Hadd fuzzek ehhez nemi magyarazatot.

Mint irtam, akkoriban a metrum fogalma ismeretlen volt. A korabeli 
hangjegyiras un. proportionalis (vagy menzuralis), ami azt jelenti, 
hogy a hangjegyek hosszanak egymashoz viszonyitott erteket adja meg. 
Tehat ha valahol a kottaban felbukkan mondjuk egy 3/2 (megjegyzem, 
hogy akkoriban meg altalaban nem szamokkal irtak az ilyesmit, de az 
erthetoseg kedveert en ennel maradok), az azt jelenti, hogy venni 
kell azt az idotartamot, amely alatt eddig a pontig a megadott 
hangertekbol (mondjuk a "minima"-bol) 2 futott le, es ezt az 
idotartamot elosztani harommal: mostantol az lesz az illeto hang 
erteke. Magyarul: 3/2 jelzes eseten a tempo masfelszeresere gyorsul.

A 7/3 ugyanigy ertelmezendo. Amikor az enekes latja ezt a jelzest, 
akkor a kovetkezot csinalja: azonnal rogziti magaban azt az 
idotartamot, amit eddig 3 minima lefutasa igenybe vett, majd gyorsan 
elosztja ezt 7 fele, s innentol ilyen hosszusagu minimakat enekel.

Na most, ha mindezeken tul esetleg ugyanitt valtozik a prolatio (a 
minima es az eggyel hosszabb hangertek, a semibrevis viszonya), akkor 
a semibrevis uj erteket ugy kapja meg, hogy a 7/3-ot me'g beszorozza 
3/2-del vagy 2/3-dal (attol fuggoen, hogy prolatio maiorbol prolatio 
minor lett, avagy forditva). Azaz lesz egy olyan hangerteke is 
(semibrevis), melynek hossza ettol a ponttol a korabbi hosszanak 
7/3 x 2/3-szorosa. Az annyi mint 14/9.

Vedd meg hozza, hogy mindez egy tobbszolamu, *tisztan vokalis* mu 
*egyetlen* szolamaban tortenik, mikozben a tobbi szolamok esetleg 
hasonlo proportionalis bakugrasokat hajtanak vegre. Azt hiszem, igy 
mar ertheto, hogy miert eloadhatatlanok manapsag ezek a muvek!

Azert a korabeli komponistak is sejthettek, hogy nem gyerekjatek 
muveiket eletre kelteni, hisz peldaul az egyik motetta szovege igy 
szol: "Jaj annak, aki ezt enekli!"... Mindazonaltal 1380--1420 kozott 
ez a stilus elterjedt volt a kontinens fouri udvaraiban, Ciprustol 
Angliaig. A fene erti ezt...

Azon a lemezen, amit legutobb ajanlottam, ilyen muveket -- 
hallhatnal, ha hajlando volnal raaldozni egy orat az eletedbol.

Most pedig a fentiek fenyeben hadd kerdezzem meg: mi az a fenenagy 
forradalmi ujdonsag a Dream Theater muzsikajaban, ami "gyokeresen 
felforgatja mindenki elkepzeleseit a zenerol"???!!!!!

Nem volna ideje felhagynod a kinyilatkoztatasokkal? (Csak ugy 
kerdezem, baratilag.)

Egyebkent tegnap megint elmentem a lemezboltba, es 40 percig (!)
hallgattam Dream Theater lemezeket. Az egyiknek a cimeben volt az, 
hogy "Seasoning", a masikat elfelejtettem, 97-es kiadas, 11 szam van 
rajta, abbol az utolso 3 reszes.

A tovabbi vitanak semmi ertelmet nem latom. Majd ha utanajarsz ennek-
annak, akkor esetleg.

Best,

Varga Gyorgy

Hello!

(kisse megkesett reakciok)

> =======================================================
> Felado :  [United States]
> Temakor: Re: *** HIX KULTURA *** #554 ( 33 sor )
> Idopont: Mon Apr 27 11:04:50 EDT 1998 KULTURA #557
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> 
> keretek kozott objektivnek nevezheto. Es a vegkifejlet is igaz,
> valamiben csak kell bizni - habar ez magaban hordja az onamitas es ezzel
> a csalodas veszelyet.
De ez vegulis nem lehet hogy inkabb arrol szolt, hogy bizni lehet benne,
de a korlatok ismereteben? Azaz nem vagyok benne biztos mi az objektiv
igazsag, de a korvonalait latom, es kabe tudom merre keressem a
szubjektivtol. (Ertheto ez a mondat?)

> Nem tudom, a konyvet nem ismerem. Nekem az is uj es reszben csalodas,
> hogy annyi folytatasa lett, ez mindig nivocsokkeneshez vezet. Es a film
> talan ezert annyira jo, mert annyi mindent megenged - lasd fentebbi
> "vegkifejlet"-et.
Hat ebben egyet kell ertenem, a folytatasoktol nem voltam elajulva, de
raadasul jobbara eroltetett. Ezzel egyutt nem mondanam hogy rosszak a
folytatasok, inkabb masok. Meg a folytatasokat talan azert erezzuk
rosszabbnak, mert valami hasonlot varunk, mint az elso resz, vagy annyi uj
otletet, es ez eleg nehez.

Zenei temakra nem reagalok, tokeletes muveletlen vagyok .
BTW nem tud vki vhol Space albumot kazettan? Megveheto valahol?

Kedves Jozsi!

Nagyon orultem levelednek, de sajnalatos modon elvesztettem a cimedet.
Legyszives irjal ujra!

Udvozlettel:	Szaki 
		

Halihow!

Tegnap lattam a DOBERMANN c. filmet! Eszmeletlen es kibaszott jo film.
Mar amikor hallottam rola, hogy a kritikusok felhaborodnak rajta, hogy
micsoda eroszakot elteto, meg ilyet-azer'-megse tipusu film, mar
akkor gondoltam, hogy ez vmi kiugro lesz.

A film egyebkent francia...
Rendezo: Jan Kounen; Cimszereplo: Vincent Cassel.

Az eleje is kurvajo, egy gyonyoru 3D animmal kezdodik, melyben
(tobbek kozott) a stablistat lehugyozza egy render-elt kutya,
ami azt szetmarja :) A film egyebkent egy csapat rosszfiucskarol
szol, akik illegalis uton kivannak penzhez jutni...
gyk.: bankot rabolni. Idokozben rajukszalltak a zsaruk...
hat majdcsak lesz valahogy.

A lenyeg: A filmben tombol az eroszak legbrutalisabb formaja,
mindemellett meglobogtatjak a legkozismertebb ferfiszimbolumokat:
AUTO: Lambo, Corvette, es nehany atlagok BMW, Merci, stb.
FEGYVEREK: Eszmeletlen designesek, es term. nagykaliberesek.
A cimszereplonek egy olyan .357-ese van, amire a cso ala egy
kis eszkoz van szerelve, amibol raketakat lohet ki - egyebkent
a lovedek ki is van dekoralva: CAN OPENER felirattal :).

Kemeny jelenetek... mint mar emlitettem, tombol az eroszak... egyik
jelenetben uldozi egy motoros rendor a rablo bacsikat, mellejuk er,
ok pedig berangatjak az autoba, a bukosisakba dobnak egy
kibiztositott granatot, es kibasszak az autobol... OOOPS!

Egy masik jelenetben kiderul, hogy a hekusok kemenyfejuek: egyik
faszinak tonkremegy a fegyvere, amivel a rendor fejet utogette...
ugy 10-15-szor egymas utan :) ezek utan aki azt mondja, hogy a
rendorok nem kemenyfejuek, az hazudik!

Egy masik kellemes jelenetben pedig egy masik hekus fejet
aramvonalasitjak, megpedig a kovetkezo modon: szaguldo autobol
fejet az aszfalthoz nyomjak... kicsit brutal, de JO!!!!!!

A film rendezoi stilusa: Sokkal brutalisabb rendezes, mint barkie
eddig..., sokkal perverzebb es idiotabb karakterek, mint barkie
eddig..., jobb rendezoi kepek es STILUS megvalositasa, sokake...
legjobban Robert Rodriguez stilusara hasonlit, de azon BOVEN
TULTESZ! Egybol a masodik kedvenc rendezom lett term. Quentin
Tarantino utan - az o tortenetmeselese es otletei utolerhetetlenek....

    Bye:
         Isty, aki kemeny, mint a betonrepa
          [ Editor of DISSONANCE diskmag ]
            [ DISSONANCE#2 REreleased! ]

ftp://d-eyes.jpte.hu/pub/scene/diskmags/dissonance/inq-ds02.zip