Jedlovszki Palinak (az idosebbnek):

Sajnalom a felteke's hibat!  Irasomat atolvasvan nekem is szemet szurt, hogy
valami hiba lehet itt, de az asszony mar itt allt mogottem, tenyereben ket
meleg pofonnal, ezert a gombot surgosen megnomtam, az iras meg elment vele.
Nem tul nagy hiba a lenyeget illetoen, de a vitat illik tisztan tartani, szoval
elnezest!

A bolygo hollandi irasanak lenyeget - nyilvan nagyon pontatlanul - emlekezetbol
ideztem.  O az adorendszer megkovesedetten osdi formajan kesergett, elsosorban
a foglalkoztatassal kapcsolatos negativ hatasa miatt, nem pedig szennyezodesi
vagy nyersanyag-kimerulesi okokbol.  A foglalkoztatottsagra valo kedvezo hatast
a munkaltato altal fizetett sulyos szocialis biztositasi kotsegek megszuntete-
sevel velte elerni.  A hianyzo penzt pedig a sulyos (nyersanyag)fogyasztasi
ado kivetesevel ohajtotta fedezni.  Mellekhataskent jobb es tartosabb
termekeket kaphatnank.  Mindannyian tudjuk, hogy az ipar szandekosan silany
minoseget produkal, nem csak azert, mert azt olcsobb eloallitani, hanem fokent
a sajat jovoje erdekeben.  A mosogep, a fridzsider, a TV, a video, a fenykepe-
zogep, stb kb 7 (hetes) evnyi elettartamra vannak "kalibralva".  Ezutan illik
szetesniuk, hogy a tulaj ujjat vegyen.  Egy kirivo pelda: haladni akarvan a
korral vettem egy drotnelkuli telefont.  Pontosan 13 honap utan bekrepalt.  A
szerviz kb fel evig ult rajta, majd kozolte, vegyek egy ujat, mert ezt nem
lehet megjavitani, a garancia kulonben is lejart.  Az autok eseteben sem
kulonb a helyzet.  Mar 25 evvel ezelott sikeresen keszitettek rozsdamentes
acelbol autokat, megnezhetok a muzeumban.  A gyar szamara ongyilkossag lenne
ezek tomeggyartasa.  A maganprofit es a  hosszutavu tarsadalmi erdekek
ellenetet latjuk itt.  Az elobbinek nem vagyok ellensege, viszont az utobbit a
politikusok kezelik, es altalaban eleg rosszul. Szerencsere vannak ellenpeldak
is: a kemeny kovetelmenyek (tarsadalmi celok politikusok altal valo
megvalositasa) egyre kevesbe szennyezo autok gyartasat hoztak, egyre tisztabb
benzint, egyre jobban szigetelt hazakat, stb.

Es mi van akkor, ha perfekt termekeket gyartunk?  A cipouzletben, ahol evek ota
a dan ECCO cipoket vasarolom, a tulaj azzal fogadott, hogy beszuntette a
tovabbi rendelest, reszint, mert a cipok tul dragak es igy a kozonseg inkabb az
olcso (es divatosabb) szemetet veszi.  Masreszt az ECCO cipok tul jo anyagbol
tul jol vannak megcsinalva, raadasul kenyelmesek meg egeszsegesek.  A vevo
evekig hordja oket, az uzlet meg lassan tonkremegy.

Megegy kitetel az ado szerepere: Megintcsak Daniaban az autokat kb 200% ado
terheli, azaz a szupermarket "egyet fizet, harmat kap" szloganjanak
forditottjat alkalmazzak.  Veszel egy kocsit es haromert fizetsz.  Hogy ez
miert van igy, azt hosszu lenne taglalni, ezt en csak abbol az aspektusbol
emlitem, hogy a kolosszalis arak a kocsik elettartamat a gyarilag tervezett ido
sokszorosara novelik. A tulaj kezelteti a dobozt rozsda ellen, karbantartja a
do~go~t, minden kis lakkserulest azonnal lefest, stb.  Elso kocsim (Daniaban)
egy 18 eves Fiat volt es harom evig hasznaltam, beleertve egy motorcseret is,
mielott visszaadtam baratomnak, mert vettem egy fiatal (12 eves) Fordot...

De vissza a robbanasra:  A tulzott szaporodas SZERINTEM nem vezethet semmi
jora, es ezt a szaporodoknak be kellene latniuk!  Okay, az o szaporodasuk
bennunket IS sirba dont, tehat mi is erdekelve vagyunk abban, hogy az utem
lelassuljon.  Azaz, hajlandoak vagyunk aldozatokat hozni, tehat fizetni ezert.
A problema masik gyokere a csalad szentsegenek archaikusa felfogasa.  Mig a
Nyugat esetleg megallapodasokat kotne a fenti korlatozasrol es ennek ellener-
tekerol, az erdekelt tarsadalmak azonban a megallapodast keptelenek betartani.
Meg a diktatorikus Kinaban sem sikerult a szuletesszabalyozast elerni a
tervezett szinten.  A demokraciak meg teljesen tehetetlenek.  Egyedul a
vallasoknak lenne valami eselyuk a sikerre, ezek meg ugye nem hajlandok
modernizalni a megkovesedett felfogasukat.

Vagyaink beteljesitesenek altalaban korlatai vannak.  Ha egy (uj) komputert,
TVt, kocsit szeretnel, fekezed magad mert tudod hogy nincs ra penzed, vagy
megvarod, mire osszesporolod ra a fedezet.  Gyerekeket csinalni azonban
barmikor lehet a kivant es nemkivant mennyisegben, (azonnali) kovetkezmenyek
nelkul.  Sem szakmai kepesites, sem minimalis anyagi szint, sem egyeb nem kell
hozza.  Maskeppen lenne, ha ez is (azonnali negativ) anyagi kovetkezmenyekkel
jarna. Sajnos, ezt az elvet vegigjarva konnyen kockaztatjuk a fasizmus vadjat.
Pedig mirol van szo?  A gondolkodasunk modernizalasarol!  Mi a velemenyed a
Jehova Tanuirol, akiktol birosagi dontessel kell elvenni a balesetet szenvedett
gyerekuket, hogy eroszakosan eletmento veratomlesztest hajtsanak rajta vegre?
Milyen jogai vannak az allamnak a "szent" csalad ugyeibe valo beavatkozasra?
Hol a hatar?  Elviszik a fiut katonanak (a tarsadalom velt vagy valos
erdekeben), beoltjak a csecsemot meg az iskolas gyerekeket a szulok esetleges
nemtetszese ellenere (a tarsadalom vedelme erdekeben).  Me'g egy dan parhuzam:
A 70-es evekben sokan hagytak el a varost, hogy videkre telepuljenek, "zold
ovezetbe".  Ezek aztan a meglevo utak kiszelesiteset koveteltek, buszjaratot
amely a viskojukat erinti, kozeli ovodat, stb.  Szoval terheket rottak a
tarsadalomra, amely a szabad(os)sag korlatozasaval elkerulheto lett volna.
Ugyerzem, szukseges lenne atertekelni  a csaladra vonatkozo kulonbozo
szabadsag- es emberi jogokat.  Az embereket nem csak csaladtagi hanem
tarsadalmi funkcioikban is kellene tekinteni es a csalad valamint az allam
kozotti hatart revidealni kellene.  Ez a hatar evezredek ota ott huzodik, ahol
mara mar tarsadalmi teruletnek kellene lenni...

Kedves Vonyi,
Elek az ajanlatoddal, es a magam meg a tobbiek okulasara kerlek, hogy irj egy
osszefoglalot az Al Gore konyvrol, itt a VITAn!  Elore is koszonom.  Orulok,
hogy irasaim megelegedessel toltottek el.  Mihelyt nem provokaciokra kell
valaszolni, javul a minoseg.  Ezert jottem at a FORUMrol...

Az allatvedelemmel kapcsolatban mar keszulok resztvenni a parhuzamosan folyo
vitaban.

Udvozlettel,  Ellmann Gabor

A modern fogyasztoi tarsadalommal az az egyik legnagyobb gond, hogy
bar boven ellat anyagi javakkal, eszmekkel aligha. Mert az elvet, miszerint
mindennnek kozpontja az egyen kenyelmes, anyagi javakban bovelkedo,
szabad  elete, nehezen nevezheto eszmenek. Inkabb csak a biologiai
letunkbol kovetkezo feltetel, szukseglet.
   Az embernek, amire szuksege van, azt mind mastol kapja meg. Masoktol
fugg, szinte mindenben. Eppen ezert szabadsagomat, joletemet
csupan az egyen, azaz jomagam szemszogebol ertelmezni, alapeszmekent kituzni
igencsak feloldalas.

  A civilizacio tulelese a fogyasztoi tarsadalmak atalakulasat koveteli meg.
Egyreszt mert remesen pazarlok. A termeszet ciklikus folyamatokra epul, lasd
a viz, szen stb korforgasat. A nyersanyagbol szemetet eloallito emberi
tevekenyseget csak addig turi, amig az elegge kis anyagmennyisegeket mozgat
meg. Mara ez az anyagmennyiseg, nevezzuk antropogen anyagforgalomnak, tul
nagyra nott, ezt mar a termeszet nem viseli el csak ugy. Visszajelez, ezt mi
globalis kornyezeti valsagkent eszleljuk.
   Masreszt a fogyasztoi tarsadalom a vilagban
tapasztalhato egyenetlenseget, feszultsegeket csak noveli, ami szinten
vegveszelybe sodorhatja civilizacionkat.

  Nyilvanvalo az is, egy mukodo, igen komoly erdekek altal fenntartott, sajat
tehetetlensege altal is letezo rendszert nem lehet csak ugy mas palyara
allitani. Abbol kell kiindulni, ami van, nem lehet iroasztal mellett kitalalni
egy rendszert es holnaptol kotelezove tenni mindenhol.

  Tehat egyreszt biztositani kell, hogy a mai fejlett orszagok elete ne
valtozzon meg drasztikusan. Tovabba masutt is ehhez merheto, emberinek
nevezheto eletet kell biztositani. Ez utobbi nyilvan az anyagi javak
termelesenek, a szolgaltatasok szinvonalanak jelentos noveleset koveteli
meg. Ez pedig ellenkezik azzal, hogy az antropogen anyagforgalmat inkabb
maris csokkenteni kellen, nem pedig novelni.

  A szamok, amikhez hasonlot Ellmann Gabor is idezett a kovetkezok. A vilag
nyersanyag es energiaforrasainak 80%-at az emberiseg 20%-a hasznalja fel.
Tehat ha a szegeny 80% szuksegleteit a mai fejlett szinten elegitenenk ki,
akkor az anyagforgalmat durvan a jelenlegi negyszeresere kell novelni. Azaz,
ha a termeszet a mai anyagforgalomnak csak a felet, vagy annyit sem kepes
csak elturni, akkor
a jelen igenyunk es a lehetoseg kozott a kulonbseg egy csaknem tizes faktor.

  A paradoxon egyetlen modon oldhato fel. A szukseges javakat a jelenlegi
anyagforgalom 1/10-ed reszenek felhasznalasaval kell eloallitani.
Mondjuk ugy kell kozlekedni, hogy az autogyartashoz, utepiteshez,
uzemanyagra stb az eddigi anyagmennyisegnek csak a tizedet hasznalhatjuk
fel. Hogyan?

  Ha csak takarekoskodunk, felere, harmadara ugyan csokkenthetjuk az
anyagforgalmat, a tizedere aligha. A megoldas csak egy lehet.
Ciklikus, nyersanyagot ujrahasznosito technologiak bevezetese. Ehhez
pedig  egy uj  muszaki-tudomanyos forradalom, acsak az tehet kepesse minket
ilyen merteku atalakulasra. Ehhez pedig elsosorban iskola kell, sok-sok
tanulas.
   Ennek a palyanak raadasul az a
nagy elonye, hogy termeszetes modon illeszkedik a jelenlegi rendszerhez, nem
igenyel tarsadalmi stb felfordulast.

  Az atallas mar evtizedekkel ezelott elkezdodott, az 1973-as arab - izraeli
haborut koveto olajbojkott utan. A nyersanyagok lassan leertekelodnek, a
termekekben elismert szellemi ertek hanyada egyre no. Persze ezt nem art
tudatositani, mivel ez ez is egy ongerjeszto, dinamooelv alapjan felfele
porgo folyamat.

  Ez a folyamat, nevezzuk anyagtalanitasnak, igen komoly atalakulassal jar.
Az eszme, az emberiseg melto modon valo tulelese, eleg eros mozgosito ero,
hogy a nagy tobbseg elfogadja, magaenak vallja es elviselje a vele jaro
valtozasokat. Mert bizony eredmenyekeppen mindennapi eletunk megszokott,
berogzult tevekenysegein is valtoztatni kell, meghozza folyamatosan.

   Mindenkinek minden jot kivan Vegh Laszlo