Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 253
Copyright (C) HIX
1997-11-11
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Idoproblema (mind)  11 sor     (cikkei)
2 FW: Re: Impact Factor WEB site? Where? (mind)  19 sor     (cikkei)
3 Re: fuggvenyek kozelitesei (mind)  45 sor     (cikkei)
4 spec. rel. 9. (mind)  99 sor     (cikkei)
5 fenysebesseg (mind)  12 sor     (cikkei)
6 Re: Fenysebesseg (mind)  18 sor     (cikkei)

+ - Idoproblema (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok
     
     A kovetkezo jutott eszembe a Csernenkov sugarzasrol. Ha az aktualis 
     kozegben merheto fenysebessegnel gyorsabban utazunk (tegyuk fel van 
     egy ilyen urhajonk) es fenyjelekkel adunk jelzeseket a masik urhajon 
     utazo tarsunknak, akkor igen erdekes eredmenyeket kapunk, mikor 
     elvegezzuk a spec-rel tanfolyam anyagaban leirt kiserleteket. Hogy 
     lehet feloldani az ellentmondast a ketfele eredmeny kozott?
     
     ui.: ha valami elkerulte a figyelmemet, es igy tul bugyuta a kerdes, 
     akkor lehet maganemilben is valaszolni.
+ - FW: Re: Impact Factor WEB site? Where? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>Mondom:
>Robert (mailto: ) kerdezi (#243):
>>Van Walakinek egy jo tippje, hogy honnan lehet megtudni a tudomanyos
>>folyoiratok aktualis impact factorat? Hagyomanyosan a Science Citation
>>Index (SCI) kiadvany tartalmazza. Kereseseim a web-en tobbszori nekifutasra
>>kudarcba fulladtak. Nem tudnatok segiteni? Mindenki segitseget koszonom.
>
>Ez az ISI (Institute for Scientific Information) penzert arusitott termeke,
>amely
>Journal Citation Reports (JCR) neven fut. Az ISI honlapjan megtalalod, hogy
>mit tartalmaz, hogyan rendelheto meg:
>http://www.isinet.com/prodserv/citation/jcr.html
>
>Amugy jobb konyvtarakban legalabb CD-n elerheto, esetleg halozaton at is,
>persze, tobbnyire penzert.
>
>Udv
>Attila
>
+ - Re: fuggvenyek kozelitesei (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

On Thu, 6 Nov 1997  wrote:

>   Udv!
> 
>   Lehet, hogy hulyen hangzik, de pi, e es mas konstansok leggyorsabb
> kiszamitasara az elkepzelheto leggyorsabb modszernek azt tartom, ha beirod
> a konstanst a programba.

  Az biztos, de o pont a kiszamitasukra kivancsi.

Nos:

     e = lim  (1+ 1/n) ^n
        n->oo

  A pi kiszamitasara mar nem tom fejbol felnyomni a kepletet, de
 tudom, hogy mibol kell kiindulni:
 Egy szabalyos sokszog keruletebol, ahol a csucsok szama tart a
 vegtelenhez, azaz a szokszog a korhoz.
 Legyen  n  a szogek szama,  r  a kozeppont es a csucs tavolsaga.
 Ekkor egy oldal latoszoge a kozeppontbol 360/n. [fok]
 Egy oldal hossza: a= 2* (r*SIN(360/n /2) )
 Ebbol van n darab.
 Kerulet:  k= n*a.
 k= 2nr * SIN(180/n).

  lim  2nr * SIN(180/n) = 2r* pi
 n->oo
 ^^^^^ezt tobbszor nem irom ki...

  lim n* SIN(180/n) = pi

  Ami elvileg korlatos lesz, mert

                              SIN(180/n)
  lim  n* SIN(180/n) =  lim  ------------
                                 1/n

 ami kisertetiesen emlekeztet a  lim  SIN(x) /x  -re.
                                 x->0

 Uff, most latom, ebbe a pi-be eleg bele lehet kotni... na mindegy...

 Bye!
           Oli
+ - spec. rel. 9. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

SPECIALIS RELATIVITASELMELET  9.

        Mivel keres erkezett az ugyben, hogy az abrakba ne irjak bele, ezert 
nem irok a mai abraba. Bar ez pocsekolas, de nekem is kenyelmesebb igy. Mint
igertem, most jon az az eset amikor "egy idoben" gyorsitanak (A es B). Ez
termeszetesen csak latszolag egy ido, mert ekkor A 10 eves B meg 6. Azert
irom, hogy egy ido, mert az A rendszerbol nezve egyideju esemenyekrol van
szo. Az elozo (8. eloadas) esete volt az igazan szimmetrikus, mert akkor
mind ketten a 6. ev (sajat idoben) -nel kezdtek el gyorsulni. Nos itt az
abra. Leolvashato mindketten 16 evesek lesznek mikor ujra talalkoznak.
                           16 *           
                             /|           
                            /X|          
                           X//|15           
                          //X/|           
                        15X//X|         
                         //X//|14           
                        /X//X |           
                       X//X/ \|          
                      //X//\ /|13 
                    14X//X  X |
                     //X/ \/ \|
                    /X//\ /\ /|12
                   X//X  X  X |
                  //X/ \/ \/ \|
                 /X//\ /\ /\ /|11
               13//X  X  X  X |
                /X/ \/ \/ \/ \|
               ///\ /\ /\ /\ /|10
              ///  X  X  X  X |
             ///  / \/ \/ \/ \|
           12//  /  /\ /\ /\ /|9
            /X  /  /  X  X  X |
           // \/  /  / \/ \/ \|
          //  /\ /  /  /\ /\ /|8
         //  /  X  /  /  X  X |
       11/  /  / \/  /  / \/ \|
        /\ /  /  /\ /  /  /\ /|7
       /  X  /  /  X  /  /  X |
      /  / \/  /  / \/  /  / \|
 10  |  /  /\ /  /  /\ /  /  /6
     | /  /  X  /  /  X  / ./    
     |/  /  / \/  /  / \/. /     
  9  |\ /  /  /\ /  /  /\ /     
     | X  /  /  X  / ./  X      
     |/ \/  /  / \/. /  / 5     
  8  |  /\ /  /  /\ /  /         
     | /  X  / ./  X  /        
     |/  / \/. /  / \/         
  7  |  /  /\ /  /  /\         
     | / ./  X  /  /  4        
     |/. /  / \/  /           
  6  |\ /  /  /\ /            
     | X  /  /  X             
     |/ \/  /  / \            
  5  |  /\ /  /  /3           
     | /  X  /  /             
     |/  / \/  /        
  4  |  /  /\ /         
     | /  /  X          
     |/  /  / 2        
  3  |\ /  /           
     | X  /            
     |/ \/            
  2  |  /\            
     | /  1           
     |/              
  1  |      B            Maradjunk annyiban, hogy meg 100 masik abra es
     |               utazas elkepzelheto. A lenyeg, hogy mindig csak a
     *  0            megfigyelheto mennyisegekre szabad koncentralni.
  0  |               Csak azok a valos mennyisegek. 
Nem beszeltem meg a fenykupokrol. Az adott teridopontba beerkezo osszes
fenysugar (vagy lehetseges fenysugar) definial egy feluletet. Ez a fenykup.
1 dimenzioban, ahol mi vagyunk, ez ket fenysugar. Egy jobbrol meg egy balrol
jovo fenyjel. Ami e ket egyenes kozott van (az abran lefele), arrol lehet 
tudomasunk, ami nincs kozottuk, azt meg nem lathattuk.
        Tehat ez a multbeli fenykup. A jovobeli fenykup az az adott terido
pontbol kiindulo fenysugarak altal van definialva. Ennek a belsejeben levo
esemenyekre lehet befolyasunk, ezert ennek neve jovobeli fenykup. Ami a ket
fenykup kozott van az tolunk terszeruen szeparalt tartomanynak nevezzuk. A
poen az, hogy a fenykupok felulete barmely koordinatarendszerbol nezve
ugyanaz. Az abrainkon is egy feny az barmely rendszerben ugyanugy ment. 
        Visszakanyarodva a 0.8C-hez. Ha kiszamoljatok:
0.8"+"0.8=0.97
        Azert is kellemes sebesseg a 0.8, mert az 1-0.8^2 az 0.36 ami eppen
0.6-nak a negyzete.Ha eloveszitek a 7. eloadas abratjat, akkor 
megfigyelhetitek, hogy az A rendszerben B a (10,8) pontbol fordult vissza. 
A B rendszerbol nezve, ekkor A a (6,-4.8) pontban volt. Vagyis az A 
rendszerben 8 fenyevet tavolodott B, ezt azonban B csak 4.8 -nak latta. 
Ennek persze igy kell lenni mert az egymashoz viszonyitott sebesseg az 
invarians 0.8, az egyik viszont csak 12 evet oregedett mig a masik 20-at, 
vagyis az ez alatt odavissza megtett ut egyszer 16, masszor 9.6 fenyev.
        Ezzel a Spec. Rel. eloadasok veget ertek. Most johetnek a vitak,
illetve, ha valakinek van kedve megirhatja a dinamikat. Ha egy kicsit
lecsendesulnek a viszonyok, akor elkezdem az altalanos relativitast, de 
most is ugy latom, hogy tenzorok nelkul nem fog sikerulni. Kellenek meg a
gorbevonalu koordinatarendszerek is.
        Tovabbra is varok onkenteseket akik megertik a TEX-et es hajlandok
a kepleteket asciisitani. Ha nincs jelentkezo, nics alt.rel.    :(
+ - fenysebesseg (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

: Azt nem tudom, mibol akarnad levezetni, de ma mar a meter definicioja az,
: hogy a feny ennyi utat tesz meg akarmennyi ido alatt, igy a fenysebesseget
: nem igazan erdemes merni. Emiatt ma mar hiba sincs megadva, ha akarod,
: elobanyaszom a pontos erteket.

Akkor a kerdes elvesztette az aktualitasat. :-) Egyebkent az egy per
gyok alatt az epszilon-null szorozva mu"-null-ra gondoltam.

Valaszodat koszonom,
marky
+ - Re: Fenysebesseg (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

In hun.lists.hix.tudomany Hajdu Csaba > wrote:
> > Igaz az, hogy ha valamilyen kiserlettel megmerem a fenysebesseget, akkor
> > mas erteket kapok, mintha valamilyen egyenletekbol levezetnem, es ezert
> > van az, hogy a fenysebesseg ugy van megadva, hogy 299 xxx +- yyy km/s?
> > (en erre mindig azt hittem, hogy meresi pontatlansag)
> 
> Azt nem tudom, mibol akarnad levezetni, de ma mar a meter definicioja az,
> hogy a feny ennyi utat tesz meg akarmennyi ido alatt, igy a fenysebesseget
> nem igazan erdemes merni. Emiatt ma mar hiba sincs megadva, ha akarod,
> elobanyaszom a pontos erteket.

En ugy tudom, hogy a meter az akarmi hasadasanak az akarmije. Nem a
fenysebessegbol van. A fenysebesseg jelenlegi ismert pontos erteke
299792.456 m/s.

      --------------------------------------------------------------------
      |  Flying rabbits are amazing. They carry an eagle on their backs. |
      --------------------------------------------------------------------

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS