írta a következő üzenetben: ...
>Sziasztok !

>Pokfonal-ugy
>
>>hjozsi
>>Ha mikron meretu acelhuzalt lehetne csinalni, es ezekbol vastag fonatot
>>osszefonni, gyanitom, sokkal erosebb lenne, mint a tomor, es akar sokkal
>>jobb minosegu anyag. Az elvet (talan egyeb okok mellett is), hasznaljak pl
>>a hidepitesben, amikor tartokoteleket csinalnak tobbszoros sodratokbol (ld
>>Erzsebet hid).

A dolog nem ennyire egyszeru.
Ket egymastol majdnem fuggetlen jelensegrol van szo.
Az egyik a hidegen huzott acelszalak szlardsaga valoban lenyegesen nagyobb.
Ennek az okat a szal kristalyszerkezetenek alakulasaban kell keresni. Az
eroteljes mechanikasi alakitas, es az azt kovet elegge specialis hokezeles
valoban nagyobb szilardsagot hoz letre, igaz az ara - most nem a költsegrol
beszelej is nagy. Az igy nyert anyagnak ugyanis van egy sor kedvezotlen
tulajdonsaga is. Egyreszt eltunik- illetve lenyegesen sokken az acel nagy
biztonsagi tenyezoje,. a plasztikus tartalek. Ez az anyag sokkal kozelebb
van az uveg idealis rugalmas- rideg modelljehez, mint az acelhoz, masreszt
sokkal nagyobb az ilyen anyag lassu alakvaltozasa. A szilardsagnovekedes
elsodleges okat a diszlokaciok vegigfutasaban - kiegyenlitodeseben kell
keresni, azaz az anyag egyenletesebb szerkezetuve valik a huzas iranyaban -
igaz igyanakkor, hogy a ra meroleges iranyokra vonatkozoan megszunik az
izotropia. A masik szilardsagnovelo tenyezo a tekeletesebb hokezelesbol
adodik, ami lehetove teszi a a belso feszultsegel lenyeges csokkenteset, ami
szinten a hasznos szilardsagot novelo tenyezo.

A meretcsokkenessel kapcsolatos masik szilardsagnovekedesi tenyezo inkabb a
kristalyszalakra vonatkozik. Ezeknel - ninel hibatlanabb a kristalyracs,
annal inkabb meg lehet kozeliteni az atomok kozotti vonzoero alapjan
szamitott szilrdsagi adatokat. Ez viszont akar tobb nagysagrenddel is
nagyobb lehet a realis anyagok merheto szilardsaganal. Itt is felmerul
azonban a ket problema, egyreszt a ridegseg, masreszt a korlatozott hossz.
Ezert szoktak ezeket a szalakat (whisker-eket) kompozit anyagokban
felhasznalni. Igy csokkenthetok a fenti problemak.

>
>Valahol azt olvastam regen, hogy a pokfonal a termeszetben talalhato
>legnagyobb szakitoszilardsagu anyag, es a legjobb acelnal is erosebb.

Sajnos ilyen adatok nincsenek a birtokomban, de valoszinuleg kisse
szenzaciohajhasz megfogalmazas az elobbiek tukreben. Az elkepzelheto -
nyugaodta, hogy a mindennapi haszmalatban levo legjobb aceloknal nagyobb
szilardsaga van, de mar az is ketseges, hogy a hidegen huzott nagy
szilasrdsagu acelokat eleri-e.
>Az atmero-fuggesre nem tertek ki, holott lehet, hogy tenyleg
>az is lenyeges lenne.
>Azota megjelentek a specialis szenszalak, melyekre szinten azt
>allitjak  -  erosebbek az acelnal.
>Hiheto, hiszen a gyemant is szen, es szilardsaga igen nagy.
De azert nem a szenszal jelenti ma mar a szalak vilagaban a csucsot.
Ismereteim szerint wolfram egykristalyoknal lenyegesen nagyobb szilardsagot
mertek, es a keramiaszalak szilardsaga is ienyegesen nagyobb a
szenszalakenal.




>Ugy tudom, van olyan hid ( az USA-ban?), amely uvegszallal keszult,
>megpedig optikailag igen tiszta uvegszalkotegbol, s ez lehetove teszi,
>hogy folytonos atvilagitassal automatikusan felugyeljek a hid
>hasznalhatosagat.
>Vajon az uveget elsosorban az optikai elonye miatt valasztottak,
>vagy a szakitoszilardsaga is jobb ?
Szilardsagi szempontbol az igen vekony uvegszalak valoban nagyon jo
fajtlagos szilrdsagi ejllemzokkel birnak, es optikai uton jol ellenorizheto
az allapotuk, Van viszont egy komoly hatranyuk, ridegek, ez ezert a mernoki
szakma kulonosen huzott szerkezetkent nem szereti alkalmazni. Bar eppen erre
a fenti optikai kontroll valamennyire biztonsagot adhat, meg a sok fuggetlen
elemi szal.

>No meg anyagfaradas is van.
A faradasi oldal ezekre a szerkezetekre meg alig kutatott. Egyszeruen a
kialakulasuk ota meg nem telt el eleg ido valodi faradasos vizsgalatokhoz.
Korabban sok anyagrol azt hittuk, hogy van valamilyen veges nagysagu
faradasi szilardsaga, tehat valamilyen terhelest vegtelen sokszor kepes
elviselni. Az ujabb kutatasok szerint ez a tetel medolni latszik, es
valoszinu, hogy ismetlodo terhelesek hatasara a teherbiras fokozatosan
csokken, es ma meg nem ismert a vegerteke a legalapvetobb anyagokra sem.
Persze ennek inkabb elmeleti jelentosege van, hiszen azt az ismetlesszamot
sem igazan erik el a valodi szerkezetek, amire ma meretezunk (talan nehany
kivetel volt eddig osszesen)
>( Lassan itt az ideje bevonni a rovatba egy - me'g szabadlabon
> levo hidmernokot )
>
>Van valakinek szakitoszilardsagi vilagcsucsokrol, viszonylag friss
>adata ?
Azt hiszem ezeket nem nagyon hozzak nyilvanossagra, ezek kemenyen a
haditechnika teruletere tartoznak.
Szittner Karoly

Sziasztok !

>Kota Jozsef:
>A pilota valoban ugy lat(hat)ja, hogy a csillagok huznak el mellette,
>mint a lampaoszlopok. Ehhez csak fenysebesseg-minusz-epszilon sebesseg
>kell. Az urhajos ugy latja, hogy a sokfenyeves tavolsagok rovidulnek,
>mi a foldrol meg ugy latjuk, hogy a pilota oraja (erzekelese) lassul
>le. Neki par masodperc az, ami nekunk sok-sok ev.

Ez mintha egyuttal azt is jelentene, hogy kello energia
es technika eseten bejarhato akar egy galaxis is,
masodpercek alatt - az urhajos szempontjabol.

Van ennel cifrabb dolog is, mely valamikor mar unalomig
elcsepelt temaja volt a sci-fi irodalomnak - az ido-utazas. 
Konkretabban - az idoben vissza-utazasra gondolok.
Berzenkedtek is regebben ellene a tudomany hivei.
A fekete-lyukak elmeletenek kutatasa soran azonban
matematikai alapon sikerult olyan eredmenyre jutni,
mely igazolni latszik a sci-fi irok abrandjat.
( Nem mintha vedeni akarnam oket, sot, en is berzenkedo
  alkat vagyok.)
Ez  az  _igazolni latszik_  mindossze annyit jelent,
hogy elmeleti fizikusok mar nem tekintik agyament
blodsegnek a kerdest, sot mar azon is vitatkoznak, hogy
hogyan lehetne megmagyarazni, feloldani azokat a paradox 
helyzeteket, melyek az idoutazassal kapcsolatban
felvetodnek. Peldaul, ha valaki visszamegy az idoben,
es megoli egyik oset, akkor hogyan szulethet meg 
o maga nehany generacio mulva ?
Vagy ezen mar tul vagytok  ?

Egy naiv kerdes: Tudja valaki, hogy kb. mikor eszleltek az
elso fekete-lyukat ?
-------------------------------------

Pi-kviz

>Kota Jozsef:
>Eloszor is a bizonyithato resz. A pi-ben onmaga biztosan (bizonyithato-
>an) elofordul. Egyszer es nem tobbszor, megpedig ha a legelejetol a
>vegeig vesszuk :)) (akarcsak a 7-ben is a 7 egyszer fordul elo).
>Tobbszor nem, mert akkor pi racionalis lenne. Ugyanis, ha maskeppen is
>elofordulna, az azt jelentene, hogy valahany szamjeggyel eltolva, vala-
>honnan kezdve azonosak lennenek, abbol pedig menthetetlenul kovetkezne,
>hogy  racionalis szam.

Ezt mire alapozod ?
Szerintem amire utalta'l az egy racionalis es egy irracionalis szam 
osszege lenne, ami tovabbra is irracionalis szam.

>A hiba ott van, hogy a pi vegtelen, az 0123456789 pedig veges.

Ez milyen szempontbol hiba ?  

>Az, hogy a 0123456789 ne forduljon elo, az *ugyanannyira*  meglepo lenne,
>mintha a 7 egyaltalan nem fordulna elo (ha csak 9 jegyre tudom, akkor nem
>*tudom*, hogy lesz-e benne kesobb 7-es). Mindkettonek a valoszinusege
>nulla (az egyike *nullabb* mint masike) .. ami nem azt jelenti, hogy elvi-
>leg kizart, csak azt, hogy merget lehet ra venni. De meg nem bizonyitas.

Gondold at, hogy a specialis fuzert tartalmazo szamokbol relative 
kevesebb van mint azokbol, melyek nem tartalmazzak a speci fuzert.
Mi okozza hat a meglepetest ?
Minel hosszabb egy specialis fuzer, annal ritkabban fordul elo
a szamokban.
A legeslegritkabban elofordulo fuzerek a vegtelen hosszuak. 
Az egyik ilyen maga a pi is. Igaz, meg o'' is vegtelenszer
tud elofordulni -  fuzerkent mas szamokban, de megis ritka
mint a feher hollo, vagy a gyok2.

>Peldaul vegtelen sok nem-szakaszos szam van, amiben mondjuk a 9-es egyal-
>talan nem fordul elo. Ha ilyet akarsz, nem nehez talalni, de azert kicsit
>figyelni kell, es akarmilyen random szam valoszinuleg (biztosan) nem lesz
jo.
>(Peldaul felirhatod pi-t 8-as szamrendszerben, es ugy veszed, mintha 10-
>esben lenne -- ami akkor persze mar mas szam. De abban nem lesz 8 es 9, es
>biztos, hogy ugyanugy nem szakaszos.

Ez mar ujra Te vagy, ez egy igen jo erveles volt.

>Mintha egy hasbol leirt szam vegtelen jegyig egyezne pi-vel. Elvileg nem
>kizart.

Egy biztos -  amint a nagy munka epp a felehez erne, az Akademia 
elnoki szeket haladektalanul at kellene adni egy parapszichologusnak. 

Hogy el ne felejtsem, ha mar ugyis matematikanal tartunk,
van egy regi problemam, egy viszonylag egyszeruen leirhato 
1ismeretlenes egyenlet, melyet nem tudtam megoldani: 
x az x-ediken egyenlo 32-vel.


                        Udv: -geonauta-

Th(A)n:
>>elvileg kipusztulhatna, de ennek ellenere a medve pl ilyen: a himek
>>eloszeretettel pusztitjak el a masik himtol szarmazo utodokat, es persze
>>gondoskodnak ujakrol, de megiscsak pazarlasnak latszik a dolog. Es persze
>>nem pusztulnak ki, legalabbis ezert nem.
>
>Pont ezert nem. Mivel igy hamarabb tudja a sajat genjeit atorokiteni,
>azaz valamivel nagyobb esellyel. Igy az ezen viselkedest okozo genek
>terjednek el idovel.

Az biztos, hogy igy a sajat genek jobban gyozedelmeskednek, de vmi
korlatnak kell lennie, mert ha minden szobajoheto him medve sikeresen
kipusztitana a masiktol szarmazo kolykoket, akkor az ovei sem nagyon
nohetnenek fel, amig mas him medve is van a kornyeken. Aztan amikor
utoljara kihal, az o kolykei fennmaradhatnanak, de mar csak egymas kozott
parosodhatnanak. 
(Hozza kell tenni, hogy a medvek nem "rendes" csaladban elnek, vagyis a
kicsik felnevelesevel kizarolag a nosteny foglalkozi - tudtommal.)

Tehat a dolog nem ilyen tisztan valosul meg: a nosteny medve sem egy gyenge
viragszal, es bizony siman meg tudja vedeni a kolykoket a himektol. Igy
aztan a kivalasztodas az en szememben inkabb ugy fest, hogy a gyengebb
nostenyek nem maradnak fenn, vagyis amelyik nem tudja a kolykeit megvedeni
soha, annak nem is lesznek fennmaradt utodai --> nem is orokit at semmit. 
Holott lehet, hogy sokkal tobbet parosodik, es tobb utodot hoz vilagra,
mint egy eroteljes nosteny.

hjozsi