Kedves Olvasook!
                           
           Tudja valaki az oszcillaxanthin extinkcioos ko-
          efficienseet? Meg tudnaa valaki mondani, hol ta-
          laalhatnaam meg?
                                   Koeszi.
                                   
                                            M.Zs.
                                     )

Kedves EleK,

        Bar ugyanabban a szamban amiben Te irod, hogy "a hattersugarzas 
magyarazasara dolgoztak ki az elmeletet", en is megirom a sztorit, de mivel
elegge szukszavu voltam, hat most lassuk kicsit reszletesebben.
        Szoval a Forro Vilagegyetem a Big Bang-el egyetemben mar megvolt
a 40-es evek vegen. Amint irtam az egyik hires cikk a alfa-beta-gamma cikk.
Az alfa (Alpher) nagyon gyozkodte a radiosokat, hogy nezzenek mar fel az
egre valami jo tavcsovel, de az Istennek sem voltak erre hajlandoak. Ki az
a hulye aki ilyen marhasagokkal fog foglalkozni?
        Kezdetben 1K-re becsultek a mai homersekletet. Gamow es Alpher teljesen
tisztaba voltak elmeletuk joslataval. Nevezetesen, hogy egy nagyon hideg
sugarzasnak mindenhonnan jonnie kell. Csak azt nem tudtak pontosan, hogy ezt
tulajdonkeppen eleg egyszeru lenne kimutatni. Alpher maga allitja, hogy uton
utfelen gyozkodte a radiosokat, hogy nezzek mar meg. A radiosok viszont nem
fogtak fel a dolog jelentoseget. Szamukra csak egy elmelesz gagyaraszott 
valamit. A felfedezes is ugy tortent, hogy Penzisek bajlodtak a radio 
tavcsovukkel, mert tul zajos volt (a hattersugazzast nem tudtak kikuszobolni). 
Mindent csinaltak a nyomorultak. Felfedeztek egy galamb feszket a tavcsoben. 
Azt hittek ez okozza a zajt. Kipucoltak a galambokat, de a zaj maradt. 
        A problema vegul ugy oldodott meg, hogy az egyik munkatarsuk valahol 
hallotta az Alphert eloadni. Hoppa montda, es Penzias es Wilson maris megnyu-
godhatott, a muszer jo, a zaj nem a keszulekben van.
        Szoval ennyi a tortenet. Ezek utan kerdezem:
Melyik volt az OK, es melyik az OKOZAT?
        Egy biztos azonban: Az elmelet mar a felfedezes elott megvolt,
vagyis egyatalan nem ennek megmagyarazasara dolgoztak ki.
                                                                
Horvath Pista

> hallottak a radioban valami tudomanyos musorban, hogy amerikai tudosoknak
> sikerult energiat anyagga alakitani. Mondjuk ennek a forditottja lenne igazan
> erdekes, de ez is meglepett. Mit hallottatok errol? Milyen reszecsket
> allitanak elo? Gondolom valami aprot amihez viszonylag keves energia kell, es
> semlegeset. Esetleg pozitiv-negativ parost? (pl. pozitron+elektron)

A forditottja lepten-nyomon elofordul, pl. az atomreaktorokban...

Hetkoznapi mercevel valoban keves energia kell, de ez nagyon kis helyen,
keves reszecskere koncentralva, ugyhogy az eddigi megvalositasnak eppen ez
volt az akadalya. Egyebkent tenyleg e+ e- all elo, es elmeletileg nincs
semmi meglepo, Einstein mar regen megmondta.

> En azt nem tudom elkepzelni,hogy ne legyen semmi baja
> annak az embernek akinek testenek 70% felforr minthogy
> az viz.
> Lattam konkret kiserletet ,egy  hengerben lecsonkentettek a nyomast, es a kb 
eg
> y deci
> viz elkezdett forrni szobahomersekleten,miert ne tortenhetne  ugyanez az embe
rr
> el?
> Kerdezem nem allitom.

Nem is ez az erdekes valojaban. Vegyel egyszer egy orvosi 
fecskendot, mondjuk egy 20 ml.-est. Tegyel bele egy jol megtermett 
legyet. Nyomd be  a dugattyut, addig, amig a legy mar nem mozog, de 
azert meg nincs is agyonnyomva. Fogd be a veget, es rantsd ki a 
dugattyut az utkozopontig. Tanulsagos. Ugyanezt nezd meg vizzel is.  
(Sajnos hussal, vagy tudodarabbal , vagy akar egy elo egerfiokkal meg 
nem probaltam, de ami kesik, nem mulik.....)
 Szerintem, az embernel 
ugyanez tortenne, ha hirtelen vakuumba 
kerulne. Biztos vagyok abban, hogy nem tudna annyira gyorsan 
csokkenteni a nyomast a tudejeben, hogy az ne okozzon valahol a 
mellkasfalon, de legalabb a gegefoben sulyos szervi karosodast a 
tagulo levego. 
Nem beszelve a szemerol, vagy a holyagjarol, meg a beleiben levo 
gazokrol.  
A gazbuborekokrol meg annyit, hogy a keszonbetegseg nem veletlenul 
letezik. 
Az egyetlen kerdes az csupan, szerintem, hogy az emberi szovetek 
mennyire kepesek a nyomasvaltozast atvinni a belso szervekre.
S ha pl. nem, akkor is meg kerdes az, hogy az urhajos, vagy 
kicsoda hogyan van lelegeztetve. Kizart dolognak tartom, hogy eleg jo 
vakuumban lehessen az oxigennek elegendo szaturacios nyomasa! (lasd 
a Himalaja-maszokat, ott meg semmi vakuum sincs szinte, viszont a 
szaturacios nyomas meg.....)

 [Hungary] irta:
>amerikai tudosoknak sikerult energiat anyagga alakitani. Mondjuk ennek
>a forditottja lenne igazan erdekes, de ez is meglepett.
Hat a forditottja mar regen megvan, es igencsak erdekes. Leginkabb
Hiroshimaban volt az. 8-( De itt Pakson is csinalnak ilyet. Ebbol az
energiabol eg nalad is a villany.

 [United Kingdom] irta:
>> Felado :  [Hungary]
>> Engem felhaborit, hogy ennyire butaknak nezitek a tudosokat.
>> Ok tudjak, hogy egyes fizikai torvenyek milyen korulmenyek kozott
>> ervenyesek. Nem is alkalmazzak ezeket ismeretlen korulmenyekre.
>Ha a fenti kijelentesed megallna a helyet, senki sem foglalkozna pl. a
>fekete lyukakkal, hiszen semmi kiserleti adatunk nincs roluk. (A
>kiserleti adatok szamossaga zero, hogy teljesen egyertelmu legyek.)
>Azert ket ember megis szamol veluk: boldog es boldogtalan. Meglatasom
>szerint ismeretlen korulmenyekre alkalmazzak a fizika torvenyeit. Ennek
>ellenere nem feltetlenul tartom butanak oket, amennyiben tisztaban
>vannak szamitasaik megbizhatosagaval, vagy inkabb
>megbizhatatlansagaval.
Nem kiserleti adatokrol volt szo! Ezert rossz a kovetkeztetesed. A
fekete lyukakrol pedig sok minden eleg megbizhatoan szamithato. Persze
sokkal tobbet probalnak "kiszamolni" roluk, de ezek a felteveseket nem
tekintik bizonyossagnak. Tudjak, hogy melyik feltetelezesuknek kabe
mekkora a valoszinusege. A fizikanak soxor kellett eddig is ismeretlen,
meg nem tapasztalt jelensegekre kovetkeztetnie. Maga az atombomba, az
atommaglya is ilyen volt peldaul. Eleg jol mukodik ez a ketto is.
Jelezve, hogy ez a modszer muxik. Pedig az elso "gombnyomasig" a
kiserleti adatok szamossaga itt is zero volt. Ma meg ugye a vill.
energia zome nekunk is Paksrol jon. Felhaborodasom annak szolt, hogy
Toth Otto a foldszint kettobol nagy mellennyel hulyezte le a
fizikusokat. Miert gondoljatok, hogy a fizikusok elmeleteiknel nem
veszik figyelembe az esetleges extra korulmenyeket? Ez csak nekunk,
laikusoknak juthat eszunkbe, ugy gondoljatok?

>> Az legfontosabb eddigi joslat, a mikrohullamu hattersugarzasra
>> priman egyezik a valosagos adatokkal. Tudsz ellenpeldat, vagy
>> csak a levegobe beszelsz? A modelleket hasznaljuk, elfogadjuk,
>> vagy elutasitjuk, helyesseguket bebizonyitjuk, vagy megcafoljuk,
>> de nem "hiszunk" bennuk. Az egy mas teszta.
>A hattersugarzas nem joslat, hanem megfigyeles. Nem az eredmeny, hanem
>a kiindulopont (az elmelet megalkotasaban, ennek magyarazatara
>dolgoztak ki az elmeletet), nem az OKOZAT, hanem OK (az elmelet
>kidolgozasara). O.K.?
NEM O.K.!
1948-ban Gamow es ket asszisztense Alpher es Herman pusztan elmeletileg
a "fizikai torvenyek ismert korulmenyek kozotti ervenyesseget
figyelembeveve" rajottek, hogy amikor a vilagegyetem kora meg csak par
perc volt eleg melegnek kellett lennie ahhoz , hogy a magreakciok
vegbemehessenek. Kiszamitottak "fizikai torvenyek ismert korulmenyek
kozotti ervenyesseget figyelembeveve", hogy a maradvanysugarzasnak a
tagulas miatt manapsag kb. ot Kelvinre kellett hulnie.
1965-ben  Robert Dicke Princetonban ellenorizte Alpher es Hermann
eredmenyeit, es vevoberendezes tervezesebe kezdtek ennek detektalasara.
Idokozben Penzias es Wilson a Bell laborban ismeretlen zajt fogott
minden iranybol egy nagyon erzekeny antennaval. Ok eleinte a
vevoberendezes hibajara gyanakodtak. De kiderult, hogy epp a
hattersugarzast detektaltak. A 2,7 Kelvin nagyon jol egyezik a megjosolt
kb. 5 Kelvinnel. Nos igy mar lathato, hogy a joslat, a tudomanyos joslat
1948-bol valo, a megfigyeles bizonyiteka meg 1965-beli. Tehat az elmelet
jo masfel evtizeddel korabbi. Es ez nekem ezerszer szimpatikusabb, mint
az _egyebkent_ altalam igen tisztelt Fred Hoyle modszere. Amikor vegleg
tarthatatlanna valt a stacionarius vilagmodellje, tobbek kozott epp a
hattersugarzas osrobbanast valoszinusito bizonyiteka miatt, hat
kitalalta, hogy a vilagurben esetleg keringo vastuk is okozhatnak ilyet.
Az elmeletbol kovetkezo tudomanyos joslatok utolagos megfigyelesei igen
eros bizonyitekok. A "vastuk", meg utolag magyarazzak a felfedezett
jelenseget. Ettol meg lehetnenek igazak. De mi mas jelenseget okoznak
meg ezek a vastuk? Hogyan keletkeztek? hogyan terjedtek el a
vilagegyetemben mindenhova? Hol van az utolagos megfigyeles bizonyiteka?
Majd, ha ezekre lesznek jo valaszok, akkor komolyan lehet venni az
elmeletet. Az osrobbanas elmeletet is csak azota veszik igazan komolyan,
amiota a hattersugarzas felfedezese megerositette.
Masoknak is: Miert ez a nagy hadakozas az osrobbanas elmelettel szemben?
Csak nem ideologiai, filozofiai az indittatas? Mert ez nekem egyaltalan
nem teremtesbizonyitek. De sokan masoknak sem.
Udv,
Kovary Peter

Hi ...

Az alabbi cikket olvastam :

'A NASA oktober 13-an Cassini neven olyan urhajot indit a Szaturnusz
fele, ami tiz evnyi repuleshez elegendo, osszesen 32 kilogrammnyi
nuklearis hajtoanyagot, plutonium-dixoidot fog magaval vinni. Ez tobb,
mint amit eddig barmelyik urutazashoz felhasznaltak.'

Valaki mondja el hogy, hogyan lesz a nuklearis hajtoanyagbol hajtoero a
vilagurben ?

MiCKEY