Haliho'!

>Ezek szerint a neutron tomegenek en ugyanazt merem 0.9999c ertekkel
>haladva a szobamban mint a nyugvo? Ezek szerint az hogy vegtelenne valik a
>tomeg c-nel csak a kivulallo szamara nez ki ugy? Vagy nem ervenyes az
>m=m0/(sqrt(1-v^2/c^2)) osszefugges?

'Stimmt'!  ( - gondolom en 8:-))

Viszont nem valik a tomeg vegtelenne c-nel, mert 'nincs ra ideje' (meg
modja). Sot az ido(tartam!)-ra hasonlo 'transzformaciok' vonatkoznak, 
mint a tomegre meg a tavolsagra(me'retre) - igy marad koherens a dolog,
meg az állandok' is igy maradhatnak ugyanazok.

Veges tomeg nem erheti el a fenysebesseget (,csak vegtelen energiabe-
fektetes, vagyis LEHETETLENSEG a'ra'n ).

Az idezett osszefugges ervenyes, csak az ertelmezesi tartomanyaban nem
szerepel a v=c .

(Hasonlo meggondolas teszi szamomra enyhenszolva gyanussa a feketelyuk-
 koruli kovetkezteteseket is  -  oromomre: nem vagyok egyedul.)

De az Isten szerelmere: Vakkantson ma'r bele egy szakmabeli tudos is,
mert en is csak a 'hitemet' irtam le (nem biztos, hogy jol), Jozsi sem
tolem va'rja a valaszt (meg a sarki fuszerestol).    Bocs:HFeri

A kiserletbol szamomra egyaltalan nem zarhato ki, hogy ho"hatasra keltett
levego-hullam zorgeti meg a foliat. Ha viszont a kiserletet vakumban
vegezzuk, akkor meg nem hallunk semmit.  Mi lenne, ha az egesz kiserletet
vakumba vagy legalabbis a normalisnal lenyegesen ritkabb gazterbe
helyeznenk, de a folia elmozdulasat optikai uton detektalnank?  (Merthogy
a folia azert csorog, mert a folia elmozdulasa hanghullamokat gerjeszt.) 
Peldaul kis energias lezert lehetne a foliara iranyitani. E celra a
diakepes eloadasokhoz hasznalt koznseges lezer-pointer megfelelne. A lezer
nyalabot a foliara iranyitanank, ami arrol visszaverodne, majd a
visszavart sugarat egy tavoli ernyore (praktikusan meszelt falra)
vetitenenk. A folianak mar egeszen kicsi mozgasa kovetkezteben is
elmozdulna lezer vetulete a falon. Es minel messzebb van a fal, annal
erzekenyebb lenne az erzekeles. 
 
A kiserletet eloszor normal legterben vegeznenk el: ugy allitjuk be
kiserletet, hogy egyidejuleg halljuk amint csorog a folia es elmozdul a
lezer vetulete a falon. Ezzel garantalnank, hogy az elmozdulast a kerdeses
jelszint korul biztosan erzekelni tudjuk optikailag is.
 
Kovetkezoleg megritkitjuk a levegot (egy kozonseges pumpa megteszi), es
ujra agyuzni kezdjuk a foliat a vakuval. Kerdes, hogy ekkor megmozdul-e a
lezer nyoma a falon? 

Mit szoltok? 
                               __o
              __o             -\<,
             -\<,  __________O / O
 __gabor____O / O

Kedves tudosok!

Nem tudom, hogy volt-e mar itt tema az oregedes.
Arra lennek kivancsi, hogy mit tud ma a tudomany rola.
A sajtoban nincsenek hasonlo sikersztorik, mint pl. a klonbirka, de
engem meglepne, ha itt nem szuletnenek eredmenyek, vagy nem lenne
fontos kutatasi terulet (csak esetleg politikailag kenyes).

Ket konkret kerdes (de aki ert hozza, biztos tud erdekesebbrol is
irni):
1. Tudjak-e mar, hogy szuksegszeru vagy csak mondjuk az evolucio
termeke? (Mert akkor gensebeszettel meg lehetne tole szabadulni.)
2. Milyen, az oregedest jelentosen befolyasolo hormonokat talaltak
eddig?

Titusz

ImRe: 
> > Egy tengelyre csapagyazzunk ket azonos kereket es porgessuk fel oket
> > azonos fordulatszamra, de ellentetes iranyban. Ez a rendszer
> > porgettyukent viselkedik, vagy eldol?
> 
> Jo.  Belatom, hogy hulye voltam.  Csak hat nagyon szemlelettes valamitt
> akarttam talalni. 

Es mi akadalyoz meg ebben?


hjozsi:
 
> Kicsit menjunk tovabb, ne csak ket tarcsa legyen, hanem daraboljuk a
> korongot egyre tobb fele (a szomszedosok ellentetesen forognak), es menjunk
> le a szeletvastagsagban a molekularis szitnig. Ha ezzel megvagyunk,
> adhatunk tengelyiranyu es radialis sebessegkomponenseket (persze csak kis
> utat engedve, hogy rezges jojjon letre) is a molekulaknak/atomoknak,
> mikozben vigyazzunk arra, hogy a sebessegek osszege vektorosan nulla
> legyen.
> 
> Ezzel eljutunk egy jo forro koronghoz, ami ugy eldol, mint egy liszteszsak.
> :)
> Na drusza, milyen gondolatmenet? 

Otletes. A kerdesemre ugyan nem valasz, de meg jobban ramutat, hogy hol
van a bibi. 

> Nincs benne egy arva egyenlosegjel sem. :)

Kulon dicseretes. Egyebkent epp ez volt a kiindulo pont; hogy a
porgettyu mozgast, vagy legalabb a porgetyu elvet szemleltessuk. Vagy az
teljesen remenytelen? 


Varga Joska

Sziasztok,

Ujszulottek kedveert az eredeti kerdes (eleg regen volt):

>>Felado :  [Hungary]
>
>>Ugy tudom az egymashoz kepest egyenletes sebesseggel mozgo rendszerek
>>egyenranguak.
>
>>Megmerem egy neutron tomeget, nyugalmi allapotban egy laborban.
>>Aztan a labort elinditom es eleri pl. a 0.999 c sebesseget. Ekkor mivel a
>>tomeg fugg a sebessegtol, a neutron tomege mas lesz.
>>tehat meg tudom kulonboztetni a labort hogy mozog e vagy sem ha megmerem a
>>neutron tomeget es megnezem mennyire nagyobb mint a nyugalmi tomege.
>
>>Hogy is van ez?

>'Felmondom a lecke't' (specrel - kivulalloknak) :

 ... Es itt  reszletes, szakszeru magyarazata
kovetkezett, amire a viszontvalasz:

>Ezek szerint a neutron tomegenek en ugyanazt merem 0.9999c ertekkel
>haladva a szobamban mint a nyugvo? Ezek szerint az hogy vegtelenne valik a
>tomeg c-nel csak a kivulallo szamara nez ki ugy? Vagy nem ervenyes az
>m=m0/(sqrt(1-v^2/c^2)) osszefugges?
(...)
>Hurra!

Itt meg az en rovid, (es szakszerutlen) valaszom kovetkezik:

Soha senki nem allitotta, hogy nem tudsz megkulonboztetni egy
_hozzad_kepest_ nyugalomban levo es egy _hozzad_kepest_ mozgo
labort! A rendszerek egyenrangusaga _nem_ezt_ jelenti!

A m=m0/(sqrt(1-v^2/c^2)) osszefuggesben a "v" szerinted micsoda?
A "sebesseg" szonak csak akkor van ertelme, ha megmondod, hogy
mihez kepest.

Semmi koze az elobbiekhez..., csak ugy eszembe jutott,
hogy olvastam valahol a kovetkezo anekdotat:

A. Einstein eloadast tart a spec.rel.-rol, az eloadas vegen
felszolitja a hallgatosagot, hogy tegyenek fel kerdeseket.
Felall egy uriember es mondja:
- En a tabla jobb oldalan a masodik levezetest nem ertem.
Mire Einstein:
- Ez nem kerdes, ez allitas. Kerem a kovetkezot.

Udvozlettel:
             Sailor

Szaiasztok,

Gyerekek, tisztazzuk mar, hogy Hawking tisztesseges neve:
Stephen Williams Hawking, azaz Stephen W. (nem G.) Hawking.

Ha nem hiszed, nezd meg a konyved boritojan! (Ja igaz, a Tied
elveszett a kiberterben :))
Mar a tudomany#510 kornyeken, amikor utoljara volt rola szo,
tobben Stephen G. Hawking-nek (sot: Hawkins-nek) titulaltak,
hogy honnan vettek, rejtely szamomra.(A Hawkins-t valoszinuleg
Richard Dawkins biologus es evolucionista nevebol, de o sem G.)

> A neve Stephen G. Hawking, elmeleti fizikus; szerintem mar nem 
> olyan fiatal, ugy 40 fele jarhat.

En is (so"t), de kikerem magamnak, hogy nem vagyok fiatal ! :)
(A porhuvelyrol most ne essek szo...)
Egyebkent Hawking 1942-ben szuletett, tehat legalabb 56 eves.

Udvozlettel:
             Sailor

> Felado : Takacs Ferenc
> Temakor: Re: egyiranyu ido, fekete lyuk ( 97 sor )

> Ezert olyan gorbuletek jonnek letre a terben a tomegpontok
> kozeleben, amelyek sertik, illetve lehetetlenne teszik a 
> kauzalitast.

> Es ez mindjart tovabbi osszehasonlitasokra ad lehetoseget. 
> Az egyik, eppen az a felismeres, hogy csak a fenysebesseg 
> feletti hatasok mukodhetnek a fekete lyukban.

Kedves Feri,

elnezest, ha ismetelni fogom magam, kedvenc vesszoparipamon 
lovagolva, de azt hiszem valahol itt van a kutya elasva. A
Schwartzshild koordinataknak nincs sok ertelme a fekete lyuk-
ban. Ertelme van, csak nem szabad a kinti ertelmet eroltet-
ni.

Vegyuk ujra elo kedvenc  beeso megfigyelomet. O a karorajan azt
latja, hogy igencsak veges idon belul benn van a horizon alatt. 
Ugyanakkor, utkozben mindig tudja a megfelelo Schwartzshild ko-
ordinatakat, a terido minden pontjahoz hozzaillesztheto a meg-
felelo Scwartzschild r es t. Megfigyelonk mindig ki tudja sza-
molni ezeket, azt, hogy hol van eppen Schwartzschild kepben.

Ahogy esik, azt latja, hogy a horizont kozeleben t vegtelen 
nagy lesz. Az igazan kellemetlen ezutan kovetkezik. Ahogy ater,
ami neki csak egy pillanat, a Schwartzschild t csokkenni kezd.
De ez nem a kauzalitas megserteset jelenti, hanem csak azt, 
hogy a Schwartzschild t-r koordinataparos szerencsetlen 
valasztas a fekete lyukban. 

A Schwartzschild koordinatak helyett bevezethetok olyan koor-
dinatak, amelyek baratsagosan viselkednek a horizontnal.
Ilyenek peldaul a - ha jol emlekszem - Hruskal (v Kruskal, 
nem tudom, melyik a korrekt) - Szekeres koordinatak. Eleg 
bonyolult, de lenyeg az, hogy minden folytonosan valtozik,
vegtelen nelkul.

udvozlettel
kota jozsef

Sziasztok!

Mivel hjozsival ellentetben nincs vakuumszivattyum a konyhaban (szarnyast
belezel ki vele? :-) ), ezert kenytelen voltam o:nkiserletet vegezni,
belevakuztam a fulembe. Az eredmeny: akkora ho"hullamot erzekeltem, amivel
lassan magfuziot lehet beinditani. ;)

Udv,
marky