Kedves Gabor! Bocs, hogy kozbeszolok:

>> Egy kozgazdasz, egy pedadgogus, egy villamosmernok (en
>> hirtelen szegyellni kezdem, hogy az vagyok)

Ez egy kicsit tulzas!  Ilyen alapon mindannyian egesz eletunket
szegyenpirral az arcunkon kellene leelni? Hiszen minden kategoriabol valaki
elkovetett valami bunt, vagy valamilyen parthoz tartozik. Tobbek kozott
azert is lenne demokracia a demokracia, hogy mindenki szabadon fejthesse ki
elkepzeleset, velemenyet meg akkor is hogy ha az masoknak nem tetszik. A
demokraciat vegre nem csak arra kellene felhasznalni, hogy benne mindenki
akinek alkalma =E9s <gyomra> van hozza szabadon rabolhasson, csaljon, oljon,
es eroszakkal legyen embertarsa felett. Mindez a SZABADSAG szo egisze
alatt.

Szemely szerint Groszman Andrassal egyetertesben sokkal tobbre becsulom en
is azokat  a volt MSZMP tagokat <ha nem is ertek veluk egyet>, akik most is
valljak nezeteiket, talan revizialva, mint azokat, akik a valtozasok utan a
partvezetoi paholyukat masnap mar a templom padjaval  valtottak fel, mert
ilyen szelek fujtak.

Mindenkinek bolcs es nagyon boldog 1997-et kivanok. Tovabbra is lehessunk
reszesei ennek a csodalatos eszkoznek, az INTERNET-nek, ha porszemnyi kicsi
kis mennyisegben is, de naprol napra elobbre vihessuk valamilyen modon
MINDENKI javara az eletet.

Hollosi Jozsinak is BUEK!

Vegh Izabella-Venezia

WWW: VILAG MAGYARJAI FORUMOZZATOK!

Toth Tamas irja a 2216-os Forumban, kituno cikkeben:

>A kapitalizmus jobb, mint barmi mas, amit az elmult evtize-
>dekben kiprobaltattak velunk.  Ezt szerintem senki nem vitatja, 
>es berzenkedunk is, ha valaki alapvetoen uj modellel all elo. 
    Itt a hangsuly az "alapvetoen" kifejezesen van. Sajnos a csoda-
szarvasok kozott meg mindig akad egy vagy ketto, akik kritika
nelkul fogadnak el mindent Amerika vagy egyszeruen Nyugat
imadatukban. 
    Ha ezeknek a "leborulok a kapitalizmus nagysaga elott" hajbo-
koloknak igaza lenne akkor az USA-ban nem kezdtek volna el
 a vasarlasi trend es termeles kozotti alapvetoen kapitalista gaz-
dasagtani jelenseg befolyasolasat a hitelek kamatlabainak  fel
illetve lefele srofolasaval, aszerint ahogyan azt a "kereslet es
kinalat" viszonya nemzeti szinten a legoptimalisabban kivanja
meg. Meghazuttolva a jo oreg Smith Adam teoriat az allam
"ejjelio"r" szereperol.
   Ha igazuk lenne, akkor az amerikai egeszsegugyi kormanyzat 
most nem nyulna bele - egyelore serkento bonuszokkal az orvosok
fele - egy koltsegileg elfogadhatobb es megis szinvonalasabb beteg
ellatas erdekeben ami nem juttatja belathato idon belul csodbe a
MEDICARE es mas allamilag budgetolt szocialis forrasokat a mar
ma asztronomikus magassagokba szokkeno orvosi es korhazi
dijjak fedezesenel.
   Ha igazuk lenne, akkor csak nalunk meg a tobbi "balos" orszag-
ban folyo korhaz leepitesek es egyesulesek lennenek napirenden,
es arrol senki sem beszelne, hogy az USA-ban is felutotte a fejet
ez a trend a korhazak gazdasagosabba tetele erdekeben es itt
is egyre-masra egyesulnek a korhazak. 
   Lehetne folytatni, de minek? Ezek a peldak is mutatjak, hogy 
a fegyver vasarlas ellenorzesetol kedve a a Welfare nevu szocialis
juttatasi rendszer fokozatos leepiteseig az eletnek ugyszolvan minden
teruleten mas a ma kapitalizmusa mint a szazadforduloe, nem az
egyes teruleteken jelentkezo konkret valtozasok miatt, hiszen ez
termeszetes, hanem mert a gazdasagi rend szemlelete valtozott
meg! Ha Jan Rodbertus az allamkapitalizmus teoriajanak kifejlesz-
toje elne most azt allitana, hogy a fejlettebb kapitalista orszagok a
legjobb uton haladnak viziojanak megvalositasa fele, ugyanis ha 
neked barmilyen tulajdonod van nem a birtoklas tenye a fontos, hanem
az, hogy MIT tehetsz vele, hogyan van megkotve a kezed az adozas, a
tarsadalmiu es szocialis kotelmek allam alkotta jogszabalyaival! 
A tulajdon egy eros allami "presence" eseten csak kepletes. 
    A volt szovjet allamok teruleten folyo strukturalis valtozasok
nehezsegeire a most lezajlott szofiai symposiumon bemutatottak
vilagitottak ra legeklatansabban. A szovjet varosok onkormanyzatai
peldaul a fuvo szelnel is konnyedebben es gyorsabban szabadultak
volna meg bizonyos tulajdoni objektumoktol, eladva azokat vagy 
maskent ertekesive es hasznositva, ha az eredendo telekkonyvi
jog amit meg a szovjetek alkottak nem szolna unos untalan kozbe!
    Igen halatlan dolog tehat "nagyfiuskodni" vagy "nagylanyoskodni"
es az Atlanti Oceannak nevezett Tisza folyo innenso partjarol se
tortenelmileg, se foldrajziolag, se kronologiailag, se a tarsadalmi
kialakulas alapveto differenciainak figyelembe vetele'vel, egyszoval
laikus megalapozatlansaggal osszehasonlitasokat tenni es doron-
golni. Egyesek tanuljak ezt meg mar vegre.

 -pagony-

Groszmann Andras:

>Egyebkent, visszaterve a Munkaspartra. Sokszor becsulom a tagjait. Most
>is vallaljak a nezeteiket. Abba ne menjunk bele, hogy jok-e, vagy
>rosszak.

        Ebben van valami es ezt meg is irtam Vajnai Attilanak maganlevelben.
Feltetlenul tobbre becsulom, mint kedvencemet, Gidai Erzsebet kozgazdasz
asszonyt, aki az MSZMP Kozponti Bizottsaga alatt mukodo Tarasadalomtudomany
Intezetbol lavirozott at Kiraly B. Izabella asszony "Nemzetgyulesebe."

        A Munkaspart vezetoje, Thurmer Gusztav, mint ahogy Sukosd Mihaly
mostanaban emlekeztetett minket a Nepszavaban (december 13), egy kicsit
"idonek elotte kinalta fel szolgalatait a Jelcint megbuktatni kivano orosz
kommunistaknak." Sukosd kulonben a partrol a kovetkezo mondja, ugyanabban a
cikkben ("Pillantas a Munkaspartra"): "A Munkaspart szamos gondja kozul a
legnagyobb, hogy elvileg a kadari eszmenyeket kivanja folytatni. Holott az
utolso evekben mar Kadarnak sem maradtak eszmei, legfeljebb annyi, hogy az
orszagban rend es nyugalom honoljon, s minden maradjon ugy, ahogy a megelozo
evben volt. A Munkaspart felhaborodottan hirdeti, hogy egeszsegugyre,
oktatasra, kulturara, sok egyebre ma nem jut penz. Megint csak Thurmernek
kellene tudnia, hogy a paternalista allampart a szocialis juttatasokat
fokent az egyre halmozodo kulfoldi kolcsonokbol fedezte, amelynek arat ma is
nyogjuk."

        A baj az, hogy ugyanannak a partnak az alelnoke, amelyiknek elnoke
felajanlotta szolgalatait az orosz kommunistaknak, most "kozvetlen
demokraciarol" beszel. De szerintem demokracia nem lehetseges szabad
gazdasagi tevekenyseg nelkul. Marpedig kijelentesei a magantulajdonrol
(marmint, "amig magantulajdon letezik," es ehhez hasonlo kijelentesek) arrol
tanuskodnak, hogy a szabad piacgazdasag nem szerepel a Munkaspart terveiben.
Marpedig ez fabol vaskarika: szabad gazdasagi tevekenyseg a demokratizmus
szerves resze.

        Balogh Eva

Kiss Laszlo engem idezve:

> >>#De hidd el neha jobb lenne a mai sikkasztoknak egy kis Recsk. (Szadai
>Jozsi)
>
>>Ilyent nem szabad mondani. Recsk a halalraiteltek tabora volt. (Balogh Eva)
>
>Csak a tortenelmi huseg kedveert: Recsk nem volt a halalraiteltek tabora.

        Attol felek, hogy felreertettel. Recsken a korulmenyek es az ellatas
volt olyan, hogy onnet elve nem nagyon lehetett volna szabadulni, ha a
politikai foglyok Recsken toltottek volna ki fogsaguk idejet. En tobb volt
recskivel beszeltem szemelyesen, es tobb konyvet is olvastam rola. Mindezek
alapjan vilagos, hogy olyan embertelen korulmenyek kozott tartottak a
foglyokat, hogy azok idovel valoszinuleg ott haltak volna meg, mint ahogy
sokan ott is haltak meg.

        Balogh Eva

Tisztelt Forum!

Ugy latszik nehanyan megneztek honlapunkat. Ezuton is koszonom
mindenekinek az erdeklodest.

En orulok, hogy csalodast okoztunk azoknak, akik valamifele 50-es
evekbol szarmazo "osdumat" vartak a Munkasparttol. Az persze tulzas,
hogy meg szocialistanak is rozsaszin lenne a programunk, de azert lehet,
hogy megvalosithato. Azt hiszem, hogy sokan az eloiteleteik alapjan
itelik meg a Munkaspartot. Pedig erdemes lenne alaposabban megismerni,
hiszen a baloldali politika fejlodese meg ellenfeleinknek is erdekes
tanulsagokkal szolgalhat.

Bruno ertetlenkedik, es azt feltetelezi, hogy csupan nehany ertelmisegi
van a Munkaspartban. A honlapunkon is szerepel, de azert erdemes leirni,
hogy a part 20 ezer tagja tavaly 180 ezer alairast gyujtott annak
erdekeben, hogy nepszavazast irjanak ki Magyarorszag NATO-tagsagaval
kapcsolatban. Az alairasokat hitelesitettek, igy a torveny szerint
kotelezo lett volna a nepszavazast kiirni. Az Orszaggyules azonban
ismerve a kozvelemnykutatasi eredmenyek nem merte ezt megtenni, es
minden (!) parlamenti part elutasitotta a kezdemenyezest. Az
Alkotmanybirosag ugy bujt ki az allasfoglalas alol, hogy kijelentette:
nem jogosultak a kerdest eldonteni. :))  Igaz, hogy nehany helyi
nepszavazas ugyeben dontottek mar, de hat ezt az EBESZ
vizsgalobizottsaga ugysem veszi majd eszre. (Bar ki tudja?)

Erdekes, hogy ezzel kapcsolatban senki sem nyilvanitott velemenyt.
Kivancsi vagyok, hogy mi a velemye a Tisztelt Forumnak errol a
kerdesrol? Vajon milyen demokracia az, ahol attol fugg a torvenyek
betartasa, hogy az eppen megfelel-e a parlamenti partoknak, vagy sem. Es
mi a velemenye a Forumnak hazank NATO-tagsagaval kapcsolatban? Van aki
szerint mar az alairasgyujtes is hazaarulasnak minosul.

A Magyar Specialis Olimpiai Szovetsegrol pedig annyit, hogy csak
tiszteletet erdemelnek azok, akik segiteni probalnak a beteg embereknek,
akar szellemileg, akar lelkileg, akar fizikalilag serultekrol van szo.
Nem humanista az a tarsadalom, amely megbelyegzi a massagot! Ezert
segitunk ennek a szovetsegnek.

Vajnai Attila

Kedves FORUMozok!

A Belgradban tunteto egyetemistak egesz jo homepage-et raktak ossze az esemenye
krol. Akinek van kedve, nezze meg:

http://galeb.etf.bg.ac.yu/~protest96/
mirror sites (for faster access):
  http://www.allston.com/
  http://www.yurope.com/mirrors/ 
  http://www.wwa.com/~srdjan/protest96/

A galeb biztosan mukodik, a tobbit nem tudom.

Sziasztok es BUEK

KT