SPECIALIS RELATIVITASELMELET  4.

        A harmadik eloadas jo zsufolt volt. Nem akartam sok sort irni. Ha hosszu
az iras, akkor sokan bele se kezdenek. De a zsufoltsag sem hasznos. Megprobalom
most tagasabbra venni a mait. Ez azert sem art, mert most egy kicsit hosszabb
levezetes kovetkezik. No nem kell megijjedni, csak nekem hosszu (megirni).
Nektek eleg egyszeru lesz a dolog. Megint van A es B megfigyelo, es az o koordi
natarendszeruk. Relativ sebesseg megint v (ne feledjetek a 2.abrat). Ez az X=vt
egyenletet jelenti. A DEF1 es DEF2 definiciokat fogom hasznalni a tetszoleges P
 
pontra. Igy megkapjuk majd az osszefuggest a ket koordinatarendszerben felirt
koordinatak kozott. P pont az A rendszerben P(tP,XP) a B rendszerben P(tP(B),
XP(B)). Ha valamit a B rendszerben ertek, akkor azt ezentul (B)-vel fogom
       | A           X=vt     jelezni. Az A rendszert nem jelzem kulon. Vagyis
 tP+XP *            B /       minden jeltelen mennyiseg az A rendszerben erten-
       | *           /        do. Most csak ket fenysugarunk van e es f. Egyen-
       |   *  f     /         leteik:    e    t=X+b1          a P pont mindket
       |     *     /                   f     t=-x+b2       egyenesen rajta van,
       |       *  /           ezert, tP=tX+b1 es tB=-tX+b2. hasznalva a DEF1 es
       |         * L(tL,XL)   DEF2 -t.   tX=(b2-b1)/2 ,   tP=(b2+b1)/2,   innen
       |        /  #          b1=tP-XP,  b2=tP+XP        
       |       / * P(tP,XP)   vagyis e es f egyenlete:   f    t=-X+tP+XP
       |      /*              a K pont az e                e      t=X+tP-XP
       |     *K(tK,XK)       egyenesen van, ezert    tK=XK+tP-XP
       | e */               L pont az f-n van igy             tL=-XL+tP+XP
       | * /               de persze  XL=vtL             tP+XP
 tP-XP *  /               es XK=vtK, azaz          tL = -------
       | /               tK pedig          tP-XP          1+v
       |/                            tK = --------
       /                                    1-v       Most libbenjunk at a B
      /|   rendszerbe. Hasznaljuk az elozo eloadas vegen levo (2)-es kepletet.
Vagyis  tK(B)=sq(1-v^2)tK=sq(1-v^2)(tP_XP)/(1-v), hasonloan tL-re
tL(B)=sq(1-v^2)tL=sq(1-v^2)(tP_XP)/(1+v) ,  most hasznaljuk DEF1-2-t a B rend-
szerben:
             tL(B)-tK(B)  1          / tP+XP     tP-XP \    XP - v tP
     XP(B) = ---------- = -sq(1-v^2)| ------- - ------- | = ---------
                  2       2          \  1+v       1-v  /    sq(1-v^2)
DEF1-et szinten a B rendszerben:

        tL(B)+tK(B)  1          / tP+XP     tP-XP \    tP - v XP
tP(B) = ---------- = -sq(1-v^2)| ------- + ------- | = ---------
             2       2          \  1+v       1-v  /    sq(1-v^2)

Itt van, meg van!
Ez a Lorentz transzformacio,      tP(B)+vXP(B)           XP(B)+vtP(B)
ha a B rendszer koordina-    tP = ------------      XP = -------------
taibol akarjuk az A rend-            /--------              /--------
szerbeli kr-kat megkapni,        _  /       2           _  /       2
akkor a forditott trafo:          \/  1 - v              \/  1 - v
        Megkaptuk az egymashoz kepest v sebesseggel egyenletesen mozgo ket
inercia-rendszerbeli koordinatak kozotti osszefuggest. Neve: Lorentz 
transzformacio. Emlekezzunk ra, hogy mindezt a ket posztulatunbol vezettuk
le. Ehhez csak az elfogadott logikat, es az ido linearis transzofmaciojat
tettuk fel. (ez utobbi, ha emlekeztek pusztan annyi, hogy ha egy idointer-
vallum a masik rendszerbol t hosszunak latszik, akkor egy ketszer olyan
hosszu ido intervallum a masikrendszerben 2t hosszunak latszik)
        Lenyegeben itt be van fejezve a specialis relativitas. Most mar
a tobbi csak alkalmazas. Akinek elvi problemai vannak, annak most kell
megszolalni. VAROM!      Tovabbi spec. rel.
        - sebessegek transzformacioja
        - Fizeau kiserlete
        - iker paradoxon
utanna jon, az altrel. Ahhoz nem art tudni derivalni, es ismerni a ferde
es gorbe vonalu koordinata rendszereket. A tenzoranalizis az csak csemege.

Kedves Relativistak,

        Orulok a lelkesedesnek. Annak mar kevesbe, hogy harman is
irtak, ne kuldjek TEX filet. Ez esetben kellene nehany pasas, aki
ASCIIsitana a TEX filemet. 
        Szoval a tobbseg nem erti a TEX nyelvet. Nekem egyelore van
egy proba TEX fajlom. Aki tud TEX-ul es vallalna az ASCIIba valo
forditast kerem irjon. Kulonben valoban veszelybe kerul az alt. rel.
Szerintem egyebkent is veszelyben van, mert az ASCII tenzor egyenletek
olvashatatlanok lesznek.
        Azert csak probalkozzunk.
                                                Horvath Pista

Sziasztok !!!
A Petho intezettel kapcsolatban szeretnek segitseget kerni! Van az interneten, 
illetve konyvben / folyoiratban informacio a Petho intezetrol ? Szakdolgozathoz
 kellene. Ha tudtok ilyet, legyszives segitsetek!

Koszonom !

Udv!

--------------------[AcCEsS]----
Andrássy László

http://www.szivarvanynet.hu

Sziasztok !

Az alvas kerdesehez adalekul leirnek egy "tortenetet" amely tegnap 
tortent meg velem.
Eloljaroban annyit, hogy bagoly tipus vagyok, azaz keso este es 
ejszaka jobban tudok dolgozni mint reggel es delelott (ezzel azt 
hiszem nem vagyok egyedul).
 Szoval tegnap (vasarnap) ebed utan ledoltem egy kis szunyara, kb 1 
orasra terveztem. El is aludtam rendesen (nem mindig megy). Az 1 
oranak mar a vege fele jartam, almodtam is valamit. Az alom kozben 
egyszerre "kitisztult a kep" tudtam, hogy hol vagyok (otthon az 
agyon), mennyi az ido (kb.), hogyan helyezkedem el, es mit fogok 
latni ha kinyitom a szemem. Na akkor ki is nyitom, -hataroztam el. 
Nem sikerult! Probaltam megmozdulni, hangot adni, egyik sem sikerult! 
Nem eroltettem a dolgot tovabb, vartam egy kicsit es felebredtem. 
Kinyitottam a szemem, azt lattam, amit vartam, ott voltam ahol... 
stb.
Lehetseges, hogy a tudatom egy resze eber volt, ugyanakkor az REM 
miatt le voltam korlatozva? Nekem nagyon ugy tunt. Valoszinuleg ha 
kivulrol inger ert volna (zaj stb.) akkor fel birtam volna ebredni 
azonnal (legalabbis remelem!)

Mar tobben leirtak, hogy REM-ben ujraeljuk az esemenyeket, es talan 
ilyenkor kerul at a hosszutavu memoriaba, az aminek at kell kerulnie.
Laikuskent nekem valoszinunek tunik ez az elmelet.
Regebben lattam fiatal macskat almodni.  
Mozogtak a labai, latszott ahogy szalad, es elkapja az egeret (vagy 
gombolyagot), es jatszik vele, nagyon meggyozo volt.

Udvozlettel: Gabor

 wrote:
>   Egyszer valaki azt mondta nekem, hogy a spec. rel.-ben igazabol nem
> kovetkezik, hogy valami nem mehet c-nel gyorsabban. Az benne van,
> hogy a feny pont c-vel megy, illetve agy tomeggel rendelkezo testet
> folytonosan nem lehet c fole gyorsitani (meg c-re sem), de az nem
> tiltott, hogy valami 2c-vel menjen (az mas kerdes hogy hogyan indul
> el). Nem tudom, igaz-e. Szoval: letezhetnek-e tachyon-ok?

A relativitaselmeletben benne van, hogy c-nel nagyobb sebesseg lehetetlen.
A kepletek nevezojeben a gyokjel alatt 1-v^2/c^2 all, ami v>c eseten mar
negativ. Igy nem csak a v=c okoz gondot, ahol a nevezo nulla, hanem kesobb
mar a gyokvonas sem vegezhteo el.

                  -------------------------------------------
                  |  Don't panic! Count to ten. Then panic. |
                  -------------------------------------------

Grandpierre Attila: Uj tipusu energiatermeles a Nap magjaban
                (Rovid reszlet az 5 oldalas tanulmanybol)


 Termeszet Vilaga 1997. februar, p. 54. Grandpierre Attila: Uj tipusu
energiatermeles a Nap magjaban (Rovid reszlet az 5 oldalas tanulmanybol).


 Reszletesen ismertet 11 tantaluszi, alapveto megoldatlan kerdest. Majd:
"A begyokerezett felteves, miszerint a Nap jol szabalyozott fuzios
reaktorkent mukodik, s egyenletesen termeli az energiat, mint alaptalan,
elvetendo. Ellenkezoleg a Nap es a csillagok energiatermelesenek
alaptermeszetehez tartozik, hogy robbanasokkal tuzdelve termelik az
energiat."

 "Az, hogy a Nap energiatermelesenek szabalyozasa reszben a Napon kivuli
tenyezokre vezetheto vissza, alapveto jelentosegu a kozmosz egesze
termeszetenek vizsgalataban es megerteseben. A mindmaig uralkodo felfogas
szerint ugyanis az egitestek eppugy zart rendszerkent, targykent foghatok
fol, ahogy az egesz vilag is lenyegeben kulonallo zart rendszerekre
bonthato. Ha a Nap ezzel szemben nem egy joszerint valtozatlan egi targy,
hanem egy olyan tevekenyseget folytato rendszer, mely tevekenyseg
alaptermeszetebol kovetkezik, es amely alaptermeszet lenyegi
osszekottetesben all a bolygorendszerrel, mert ezek hatasa, arapalyereje
kepes a Nap energiatermeleset vezerelni, egyfajta kozmikus tavvezerlessel,
akkor konnyen lehet, hogy a csillagvilag is hasonlo elven mukodik, s vele
az univerzum egesze. A tavvezerleshez persze paranyi jelek altal kivaltott
globalis mukodes tartozik - de epp ez az, amit a fentebb bemutatott
eredmenyek bizonyitani igyekeznek. Es itt mar nincs megallj, szamolnunk
kell azzal, hogy az elovilag es az ember termeszetenek egy lenyeges resze
is a kolcsonhatasok altal adott, egyfajta termeszeti kozmikus tavvezerles
altal, amely a belso vezerlessel osszhangban fejti ki tevekenyseget. A Nap
es az ember nem annyira zart rendszerek, csukott oriaskigyok, mint inkabb
nyitott, ultraerzekeny, valtozekony rendszerek, kozmikus erokozpontok,
kozmikus fokuszok."

                                                         (Ollozta: Pi.)

Grandpierre Attila november 4-en (kedden) este 8-kor eloadast tart az
Egyetemes Letezes Termeszetvedelmi Egyesulet Klubjaban, amely a Bp. V. ker.
Vadasz u. 29. alatt talalhato. (Tel.: 111-7855, 269-4460)

A fenti idezet a Gaia Sajtoszemle 318. szamabol valo. (A haromheti kiadvany
ingyenesen megrendelheto elektronikus formaban a mailto: cimen
kulonbozo formatumban: ekezet nelkuli, CWI ill. WIN ekezetekkel, valamint
WinWord DOC alakban is.)
                                                                Tepi