>Vagy a csillagaszok tudnak nekem olyan egitestet mutatni,
>ahol a vegtermek, mondjuk szen, vagy pl szilicium?
>A szinkepelemzes megmutatja ezt, de van ilyen ?

Igen, itt van mondjuk a Fold nevu bolygo.:-) Eloszor az osszes elem
fuzioval kellett hogy letrejojjon, aztan persze az instabilak hasadasa is
eredmenyezett mas elemeket. A legstabilabb magja ha jol emlekszem a vasnak
van. 

Zoli

Haho,

A fuzio a vasig energiatermelo folyamat, tehat egy megfelelo meretu csillag
akar a vasat is megtermelheti a fuzios folyamatokkal. Az ennel nehezebb
elemek a jelenleg elfogadott magyarazat szerint a szupernova robbanasok
soran keletkeznek (es szorodnak szet a vilagegyetemben). Ez a magyarazat
osszevag a kozelunkben levo szupernova-maradvanyok szinkepelemzesevel es
a kulonbozo elemek univerzumban tapasztalt gyakorisagaval.

***

Az agy regeneralodasaval kapcsolatban en ket gondot latok, az egyik: az
embernek egy agya van; ennek komoly serulesei eseten nincs ami az eleg
idoigenyes regeneralodaas soran az uzemvitelt biztositana. Kis serulesek
pedig tulelhetok. Asszem a sarospataki varban fekszik egy kozepkori vitez
csontvaza, a koponyatetejen akkora lyuk hogy az ujjam belefer, es a lyuk
szakemberek szerint ugy nez ki, hogy a serules utan meg nehany evig elt
a gazdaja (gyogyulas nyomai).  Tobb kollegam is szornyulkodve emlitette,
hogy egy TV-musorban lattak egy afrikai sracot, akinek kilottek a fel
agyat, ehhez kepest el es virul.  A masik: ha a szamitogepedben megserul
a hard disk, konnyeden vehetsz ujat (oriasi diszket adnak nagyon olcson),
de az uj hdd-n nem lesznek rajta azok az adatok, amelyeket a regivel
elvesztettel. Azt meg azert megsem varhatjuk az evoluciotol, hogy a RAID
rendszerekhez vagy a CDROM-okhoz hasonloan diffuz hibajavito kodolast
tervezzen... Illetve... ebben azert nem vagyok biztos, mert a jelek
szerint az agy az informaciot nem bitenkent tarolja, hanem egy bizonyos
funkciot ellato (nehany cm2-es) keregfelszin mindent amit tud, elosztva
tarolja.

***

A mobiltelefonok max teljesitmenye 2 W (az 1800-as rendszerben 1 W), de
ekkora teljesitmennyel szinte soha nem sugaroznak, mert a nagy forgalmi
igenyek miatt a bazisallomasokat nem a tererosseg hanem a beszelgetesi
csatornak szama miatt telepitik. Az adoteljesitmenynek azonban jelentos
resze (harmada-fele, neha tobb) elnyelodik a telefonalo ember testeben:
a fulkagyloban, a ful koruli lagy szovetekben, es egy kicsi meg jut az
agyra is. Az elnyelodes igen prozai modon zajlik: az erintett szovetek
felmelegszenek (van akinek allitolag meg is pirosodik a fule, de nekem
vezetekes telefontol is pirosodik, ha raszoritom a kagylot). A melegedes
merteke 0.1 - 0.2 fok, amit a test hoszabalyzo rendszere kenyelmesen
kompenzal. Mas elettani hatasokat eddig nem sikerult kimutatni, pedig
igen intenziv kiserletek folynak ez iranyban (nem csak a mobilosoknak de
a vezetekes telefonszolgaltatoknak is van penzuk :-)    A Joliot Curie
Orszagos es Intezetben (OSSKI) olyan galadsagokat is csinalnak, hogy egy
10-12 szegmensre osztott kor alaku ketrecbe patkanyokat helyeznek, a
fejukkel kozepre nezve, a kor kozepere egy 2W-tal sugarzo GSM telefon
antennajat dugjak, es vizsgaljak a patkanyok teljesitmenyet (kozben es
utana). Az OSSKI arra nezve is vegzett kiserleteket, hogy ha a 900/1800
MHz kozvetlen hatasait nem is eszleltek (mert nincsenek olyan elettani
folyamatok, amelyeket ez a frekvencia kozvetlenul befolyasolna) talan a
GSM rendszer idoosztasos mukodesebol adodo kb. 200Hz-es modulacionak van 
valamilyen az agymukodest befolyasolo hatasa. Az agyban azonban a jelek
szerint nincs 900 MHz-es demodulator, a kisugarzott teljesitmenyben levo
200 Hz koruli ingadozas okozta periodius homersekletvaltozast pedig eleg
jol elsimitja a viz nagy hokapacitasa.
Ezeket az erdekessegeket az OSSKI egyik szakemberenek eloadasan volt
alkalmam megtudni, kb 3 evvel ezelott, es azota nem hallottam ezeket
cafolo forradalmi ujdonsagrol. Nehany honapja egy pecsi ember, aki azt
allitotta magarol hogy orvosi es villamosmernoki diplomaja is van, azt
mondta, hogy atmeneti hallaskarosodast tudott kimutatni (kiserleti
alanyai masfel orat mobiltelefonaltak csak az egyik fuluket hasznalva).
A kiserlet modszertani hibaja volt a kontroll hianya (masfel oras nem
mobilos egyoldali telefonalas) ugyanis a telefonok az egy fullel is
megfelelo beszedertes, a masik fulbol erkezo kornyezeti zajok elnyomasa
erdekeben a normalis beszelgeteshez kepest joval hangosabban szolnak.
Ja, az emlitett eloadason az irasvetitovel bemutatott slide-ok kozul az
utolson egy aranyos egerke latszott ami egy ronda csappantyus egerfogo
csalisajtjat majszolgatta eppen. Felirat: LIFE IS A BALANCE BETWEEN
RISKS AND BENEFITS         :-)

***

Az evoluciot "bizonyitekok" alapjan elveto kreacionista nezoponton mindig
erosen csodalkodom. Igaz, Mozes konyvei szerint az Ur az embert a maga
kepere es hasonlatossagara teremtette, de akkora onbizalom azert meg nem
szorult belem, hogy ezt ekvivalenciarelacionak tekintsem, sot. Igy, ha a
vilag megismerese kozben olyan problemaval talalkozom, amit nem tudok
megoldani (ezeket jobb ha nem szamoljuk...) nem covekelek le azonnal:
"ime az emberi tudas hatara, ez mar Isteni bonyolultsag". A jelek arra
mutatnak, hogy ha egy barmilyen isten altal teremtett vilagban elunk, akkor
a teremtes kezdetei (bizonyitekai) eleg jol el vannak rejtve elottunk...

***

Meg valamirol akartam irni de kozben kiment a fejembol.
Talan jobb is... Udv///Laci

Sziasztok!

Gyozo kerdezte:

>Vagy a csillagaszok tudnak nekem olyan egitestet mutatni,
>ahol a vegtermek, mondjuk szen, vagy pl szilicium?
>A szinkepelemzes megmutatja ezt, de van ilyen ?

Nemcsak a csillagaszok, de en is tudok ilyeneket mutatni, barmelyik
evszakban. Nyaron az Arkturuszt, osszel az Aldebarant, telen a
Betelgeuset, tavasszal az Antarest, hogy csak a legfenyesebb voros
oriascsillagokat emlitsem az esti egbolton. Ezeknek az egitesteknek
a magjabol mar "elegett" a hidrogen, s felhalmozodott a helium,
tovabbi hidrogen hianyaban a mag lehult es osszehuzodott, ami viszont
az eredetinel is magasabbra emelte homersekletet. Az osszezsugorodott,
felforrosodott magban beindult a 3He -> C reakcio, de keletkezik
nitrogen es oxigen is. Ez kezdetben a csillag magjaban zajlik, majd
kesobb a szenmag koruli hejban. Az itt felszabadulo energiat a csillag
felfuvodott hejaban (ettol "orias" a csillag) konvekcio szallitja a
felszinre. A felszinen az energia nagyobb feluleten oszlik, tehat a
felszin hidegebb (3000-3500 fok), a csillag voros szinu. 
Es mi van, ha a helium is elfogy?
Ha a csillag tomege kisebb 1.5 naptomegnel, ujabb magreakciok mar
nem zajlanak le. Az ennel nagyobb tomegu csillagok szenmagjanak ossze-
huzodasa viszont akkora felmelegedessel jar, hogy megindul a C, N, O
nuklearis fuzioja nehezebb elemekke, majd ezeke meg nehezebbekke,
egeszen a vasig. Azt hiszem, a Betelgeuse mar ebben a fazisban van,
javitsatok ki, ha megsem.
Vegul marad egy fokent vasbol allo mag, mely elkezd osszehuzodni,
s a folyamatnak II tipusu szupernovarobbanas az eredmenye, melynek
soran a csillag levetodo burkaban legyartodnak az elemek egeszen
az uranig, sot azon is tul. Ezek kiszorodnak a csillagkozi terbe.
Remelem, valaki majd segit, es mond peldat II tipusu szupernovara.
A Napban C, N jelen van, de nem ott keletkezett, hanem szupernovatol
orokolt. Szukseg is van ott ezekre az elemekre, mert katalizaljak
a hidrogenfuziot, igy a proton-proton ciklus mellett a C-N ciklus
is termelhet energiat.
Amikor a Fold kialakult a Nap anyagabol, ugyanaz volt az osszetetele,
mint szulocsillagae: H es He, a tobbi elembol sokkal kevesebb.
Jupiternyi bolygo lehetett az Osfold, amde sorsa egesz maskepp
alakult: mivel kozelebb volt a Naphoz, H-He allo legkore jobban
felmelegedett, s ezek a konnyu gazok elszoktek. A legkorben H
csak nehezebb elemekkel vegyult formaban maradhatott meg: metankent,
ammoniakent, vizkent. Igy letrejott egy bolygonyi labor az elet
kialakulasahoz vagy kialakitasahoz.

Udvozlettel,
Kalman

[Text 2605727 from COM]

Tema: Cremo

> Par eve jelent meg egy Cremo nevu szerzo tollabol egy terjedelmes, nagy
> viszhangot keltett konyv (Forbidden Archeology, azota azt hiszem magyarul
> is hozzaferheto) olyan leletek "tomkelegerol", amiket a
> tudosok ugymond elrejtettek a kozvelemeny elol mert nem voltak bele
> illeszthetoek az evolucios fejlodesbe. Sajnos meg nem volt idom elovasni a
> konyvet ezert kerem a velemenyet azoknak akik esetleg
> olvastak azt.

Michael A. Cremo tobb izben jart Magyarorszagon, egyetemeken tartott
eloadasokat, Kepes Andras musort is keszitett vele.

Magyar tudosokkal levelezes es ujsagcikkek es talalkozok, konferenciak
formajaban is folytatott parbeszedet. A Tattva cimu folyoirat (a
Bhaktivedanta Kulturalis es Tudomanyos Intezet kiadasaban) tartalmazza
ezeket a dialogusokat. A kiadvany egyben az evolucionista es a
nem-evolucionista tudosok kulturalt eszmecserejenek foruma is, ammellett,
hogy 14 elismero kritikat tartalmaz Cremo konyverol, amelyek szakmai
lapokban jelentek meg (geologia, regeszet, tudomanytortenet), vagy
tudosoktol szarmaznak. A folyoirat szerzoi:

Balla Zoltan, geologus, a foldtani tud. kand.,
(Magyar Allami Foldtani Intezet)
Cremo, Michael A. (Bhaktivedanta Institute)
Csanyi Vilmos, etologus, az MTA lev. tagja, tszv. egy. tanar (ELTE)
Csaszar Geza, geologus, a foldtud. kand., a Magy. Retegtani Bizottsag elnoke
Gaty Jeno, dokt., ny. fizikus
Horvath Erzsebet, geografus, a foldrajztud. dokt., egy. adj. (ELTE)
Jeszenszky Ferenc, dokt., fizikus
Makkay Janos, regesz, a muv. tort. tud. kand., a tort. tud. dokt. (MTA
Regeszeti Int.)
Prabhupada, Bhaktivedanta A. C., a Krisna-tudat Nemzetk. Szerv. alapito
lelki tanitomestere
Tasi Istvan kult. antropologus, vaisnava teologus (Bhaktivedanta Int.)
Toth Tibor, a musz. tud. dokt., int. igazgato (Miskolci Egyetem)
Viczian Istvan, geologus, a foldtud. kand., dokt. (Magy. All. Foldtani Int.)
Vida Gabor, genetikus, az MTA r. tagja, tszv. egy. tanar (ELTE)

Akit erdekel, es egy szemelyes uzenetben jelzi, annak tudok kuldeni egy
tiszteletpeldanyt, meg nehany darab van belole.

Isvara

> Honnan van a fold nevu bolygon ennyi
> nagyobb rendszamu elem. Ha nem a napbol szakadt ki a fold (es a fold
> tipusu bolygok), akkor mas csillagok-bol szarmazik bolygonk, de azok is
> zomeben alacsonyabb rendszamu elemeket "gyart" a fuzio soran.

A most legelfogadottabb elmelet szerint a Naprendszer ugy keletkezett,
hogy a protocsillag-gazfelhot egy kozeli szupernova-robbanas tomoritette
be annyira hogy beindulhasson a csillagkepzodes. A nehez elemek pedig a 
szupernovabol szarmaznanak (egy oreg csillagban az elemek a vasig spontan 
keletkeznek -azaz energiafelszbadulassal jar a kepzodesuk- a vas utaniak
pedig a robbanaskor jott volna letre). Erdetileg a Foldon is olyan volt az
elemeloszlas mint a Napban, csak a foldi gravitacio nem birta megtartani
a hidrogent meg a heliumot.

Bela

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: nagykarpc.sote.hu)