On Mon, 31 May 1999, Nemes Marcus wrote:

> Meszaros Laci irta:
> :    magasan (60 tengeri merfold, nem tudom a valtoszamot).
> 
> 1 tengeri merfold == 1852 m
> 1 szarazfoldi merfold == 1609,3 m

A tengeri merfoldre ez egyebkent ugy jon ki, hogy definicio szerint egy
ivperc egy delkoron. Egy fok tehat 60 tengeri merfold, ami 40 ezer km
(a Fold kerulete, ugyancsak definicio szerint, pontosabban ez volt a
meter elso definicioja) osztva 360-nal, ami 111,11... km.

Hidas Pal

Sziokak

A Discovery channelen hallottam hogy a kolni egyetemen Nimtz professzor
az ugynevezett "quantum tunelling" elv alapjan elerte hogy informacio
terjedt 5-szoros fenysebesseggel (egy zenet kuldott egyik helyrol masikra
lezersugar segitsegevel amely a fenti quantum tunelling effektust
kihasznalta).

Tud errol valaki bovebben?

Jozsi
> ----------------------------------------------------
"All splash and hiss - beyond my measuring"
Shriekback: Faded Flowers (Album: Oil & Gold)
> ----------------------------------------------------

> Jol emlekszem hogy ebbol csinalnak egy lekvart, ami a varandos kismamaknak is
> adhato hashajto?

nem tudom, egy-e a kettő. a lekvár neve tamarindusz lekvár.
persze a joghurtba nem annyit raknak...

Nem egeszen ertem, hogy miert vitatema a radiofrekvencias
100W-10W-os problema.

A hatasat nezve szerintem igenis helyesen gondolkozik az, aki azt
mondja hogy kis frekvencian 100W egyenlo lehet (hatasaban) 10W
nagyobb frekvencias teljesitmennyel.

Pelda erre az energetikai halozat, ahol igen nagy teljesitmenyek
aramlanak a levegoben. Az elektromagneses energia ugyebar nem a
tavvezetek fem-anyagaban terjed, hanem tulnyomoreszt a drotok szigetelo
kornyezeteben (pl. levego). Egy nagyfeszultsegu tavvezetek kornyezeteben
ha kiszamitjuk a Poynting vektor erteket, igen nagy
szamot kaphatunk. A negyzetmeterenkenti teljesitmeny joval
meghaladhatja a 100W-ot, es a drotok kornyezeteben tartozkodva
megsincsen testunkre gyakorolt kimutathato melegito hatasa ennek
ternek. (A vezetekek magneses tere atjarja ugyan a testunket, az
elektromos terkomponens a testunk vezetokepessege miatt torzul, es
az esetek tobbsegeben elhanyagolhato)
A vezetekben aramlo szaz MW teljesitmeny nem okoz testunkben 
melegedest, pedig a mezon a vezetekek alatt alldogallva tolunk
karnyujtasnyira nagy teljesitmeny aramlik a levegoben.

Ha a frekvenciat novelni tudnank a radiofrekvencias tartomanyokig,
akkor testunk az elektromos mezot mar nem tudna olyan haekonyan
arnyekolni, es erzekelhetove valna a melegedes akkor is, ha a 
vezetekben aramlo teljesitmenyt allandonak tartanank.

Heurisztikusan gondolkozva tehat igenis mondhatnank, hogy 100W kis
frekvencian egyenlo lehet 10Wattal nagyfrekvencian...csak pontosan
kell definialni, hgoy milyen teljesitmenyrol beszelunk, es az hol
aramlik.

Attila

>elviselhetetlen, mert levehetetlen !  -:))

Nem olyan rossz viselet ez a vaskalap :-)


>Koszonom, hogy megnyugtattal.
>Igy nem kell  vilagkepet valtanom, es tovabbmehetek, bar
>ez az ut nekem szo szerint razos.

Zoli, en villamosmernok vagyok, de megnyugtatlak, nekem is razos a feladat !


>Van egy olyan sejtelmem, hogy ez a talpfas gondolatkiserlet
>kulonfele bonyolitasokkal messzire vihet kulonfele jelensegek
>megerteseben, melyeket Maxwell bizonyara ki tudott razni
>a kisujjabol, de neki konnyu dolga volt,
>hiszen kisujjaban voltak a Maxwell-egyenletek. :)
Hat nem nagyon, egyes relativisztikus tagokat sokkal kesobb sikerult
megmagyarazni.

>Egyelore maradhatnank annal az esetnel, hogy nem relativisztikus
>sebesseggel haladva kisfrekvencias teret lehetne erzekelni.
>Ennek erzekelese egy femkerettel
En elso kozelitesben egy femlappal erzekelnek, kapacitive.
A keret mukodese egy kicsit bonyolultabb, persze megy, csak a mozgo
toltessel kell szamolni.
De minek erzekelni, a valtakozo ter a mozgo megfigyelo szamara evidencia.

Janos

From:           	Self <Aradi.Szolgaltatas.Bekes>
To:             	
Subject:        	Egy keres.
Send reply to:  	
Date sent:      	Tue, 1 Jun 1999 14:29:03 +0200

Ahoj.

Ha valaki tudna nekem egy cimet mondani ahol 
napfogyatkozashoz spec. szemuveget (szemvedot) lehet 
beszerezni azt halasan megkoszonnem.

Elore is koszi.

(:  Arpi  :)

Az elet szintiszta pszichologia...

 wrote:

> > Tenyleg. Milyen termeszeti torveny tiltja a hetfeju sarkanyok letezeset?
>
> szerintem semmilyen. vannak pl. 2 feju allatok, bar azok mutansok.
> az, hogy valami nem letezik, az nem azt jelenti, hogy nem letezhet.
>
> udv, steve

A ket feju, soklabu joszagok nem mutacio eredemenyei, hanem minden eseteben
fejlodesi rendellenesseg kovetkezmenyei. egyszeruen egy nem teljes sziami
ikrek. nagyjabol olyankor jon letre, amikor egy sejt nem tudja, hogy a masik
is mar elkotelezodott egy iranyba, szoval kapcsolattartasi nehezsegek
eredmenye.

de azert en is szivesen megneznek egy hetfeju sarkanyt.
ef

> vaskalap:
>> Valtakozva pozitivra es negativra sztatikusan feltoltott
>> vasuti talpfak folott szaguldva vajon fenyjelensegkent
>> lehetne-e venni az _adast_ ?
>> Azt se bannam, ha deszkakeritesre vonatkoztatva vezetne
>> le valaki, csak tudjam mar meg vegre az igazsagot ! :)
>>
>> Udv: zoli
> Jo kerdes. A talpfak tavolsaga 1 m. Fenysebesseggel közlekedve meg
> csak 300 MHz-nel tartunk, ugyhogy vagy gyorsabban kell menni, vagy
> surubben pakolni a
> talpfakat.
> A keriteslec sem eleg.

Ho-ho-ho-hooo! Alljon meg a menet! Ugy latszik berozsdalt a vaskalap!
Janos megfeledkezett a tavolsag-kontakciorol. Meg Zolinak is csak
halvanyan dereng valami a ralativisztikus sebessegekkel kapcsolatban,
amikor ezt irja:

>de vigyazzunk, hiszen ha relativisztikus sebessegre kapcsolunk,
>akkor elofordulhat, hogy az 1.5-os me'retu  allo megfigyelok
>szerint ez 1-nek adodik !

Fenysebessegnel eppen nulla tavolsagra zsugorodnak a talpfak, vagy a
keriteslecek, vagy a mikronos talpfak tavolsagai. Meg szerencse, hogy
erre nem vagyunk kepesek, mert a vegen nem latnank semmit. Azonban a
sebesseg megfelelo novelesevel elerhetjuk a lathato feny frekvenciajat a
talpfak valtakozasaban.

Azonban az eredeti peldara visszaterve a kulonbozo elojelu toltesek
sorozata melletti elhaladas nem jelent egyben elektromagneses sugarzast
is. A sugarzashoz ugyanis a toltesek gyorsulasara van szukseg, es a
peldaban pedig nincs szo gyorsulasrol, legalabbis igy elso ranezesre en
nem latok ilyesmit.

100W
> A radioadok eseteben szerintem altalanossagban nem jellemzo
> a frekvencia es energia osszefugges.

Mint Zoltan is irta 100W az 100W, es nem frekvenciafuggo. Talan
ertetobb, ha felhivom a figyelmet az altalanos iskolaban tanult
Munka = Teljesitmeny * ido  (W=P*t)
kepletre, vagyis adott teljesitmeny mellett mar csak az idotartam
befolyasolja a munkat, illetve energiat. (Vagyis egy kilowattos futotest
egy ora alatt 1 kWh energiat hasznal el.) Persze a teljesitmeny is lehet
sokfele (atlagos, effektiv, csucs, meddo, hatasos, stb.), amelyek
definicioit, es osszefuggeseit szinten hasznos lehet ismerni.

Udv: Takacs Feri

Sziasztok !

Javitom nehany hibamat:
Nemregen azt irtam ohmos helyett, hogy _ohmikus_. 
Fogalmam sincs, hogy honnan ragadt ram.

Ide kapcsolodik meg egy nem ritka szakmai nyelvi hiba is:
A vezetes - helyett olykor azt mondjuk: vezetokepesseg.  

Amikor vezetokepesseget mondunk, akkor kovetkezetessegbol
ellenallokepesseget kellene mondani ellenallas helyett.

Az ellenallokepesseg viszont egeszen mast jelent, tehat
nem megfelelo. Igaz - a _villamos vezetes_ is 
felreertheto, s talan emiatt hajlik az ember arra,
hogy villamos vezetokepesseget mondjon.

----------
A talpfa-paradoxonban irtakat kiegeszitem, mert 
eszrevetelt kaptam, hogy nem egeszen ertheto:

Arrol van szo, hogy amikor az elektrosztatikusan toltott 
talpfak folott haladunk, akkor valtakozva - hol pozitiv,
hol negativ toltesu talpfak vonulnak el alattunk.

A relative mozgo toltesek magneses teret keltenek.

A pozitiv toltesek mozgasakor kialakulo magneses
indukcio ellentetes iranyu a negativ toltesek indukciojaval, 
igy - idoben periodikusan valtakozo feszultseg merheto 
egy megfeleloen kialakitott es pozicionalt - vezeto 
hurokban, melynek nyitott kapcsaiba feszultsegmerot iktatunk.

Ahhoz, hogy maximalis valtofeszultseget kapjunk,
a me'rokeret sikjanak az utirannyal egybeesonek kell lennie, 
s a merokeret sikja legyen meroleges a talpfakra.

A merokeret aktiv resze az a vezetekszakasz, amely
a talpfakhoz kozel esik.

Az aktiv vezetekszakasz barmely pontjat vizsgalva 
valtakozo indukciot tapasztalnank.
Ez a valtakozo indukcio a vezetek elektronjaira hatassal 
van - hasonloan ahhoz, ahogyan egy valtoarammal atjart 
vezeto is hatassal van egy vele parhuzamos vezetore.
( A parhuzamossag a maximalis kolcsonos indukcio
  egyik feltetele.)

A meroszakasz bizonyos hosszmereteinel elofordulhat, hogy
a vezetekben az elektronok surusodese es ritkulasa nem 
okoz a vezetek vegeire nezve polarizaciot, igy feszultseg 
alig merheto a vegpontok kozott.

A taplpfak folott haladva -  megfelelo hosszusagu,
rovidrezart mero-keretben orvenyaram keltheto.
Ez esetben a mozgast akadalyozo erot kell tapasztalni.
A mozgasi energia egy resze ilyen esetben hove alakul,
masreszt radiohullam kisugarzasa is fellepne helyileg
onnan, ahol a hurok eppen halad.

Ha meg tovabbmennenk sebessegben, akkor a talpfak surusodese
volna tapasztalhato a spec.rel.-i hosszusagkontrakcio
miatt. 
A hurokkal utazo szamara a hurok valtozatlan meretu lenne, 
de magasabb frekvenciaju gerjesztesnek lenne kiteve. 
A hullamhossz jelentosen rovidebbe valhatna a hurok 
geometriai mereteinel, s ilyen esetben mar sok
periodusu allohullamok is kialakulhatnanak benne. 

Azt gondolom, hogy mar nem kovetheto jozan
paraszti esszel, hogy milyen minosegu antennakent lenne
kepes mukodni a sebesseg fuggvenyeben.

Ugyanakkor, egy allo megfigyelo - ahogy Janos utalt ra
korabban, csak legfeljebb 300MHz-es sugarzonak velhetne
a mozgo objektumot, bar ez a Doppler-effektus miatt
a megfigyelesi helyzettol fuggoen mas ertekunek
is adodhat.

A talpfak surusegenek modositasaval frekvenciamodulacios
adast is lehetne produkalni, az allo megfigyelo
szorakoztatasara. :)

Udv: zoli