Sziasztok!

On Tue, 28 Apr 1998  wrote:

> A dologban azt nem ertem, hogy ha jol tudom a holdnak az egyenlito folott
> azaz a fold forgasi tengelyere meroleges sikban kell keringenie (kulonben
> az arapaly berancigalna a holdat ebbe a sikba, vagy erre meg nem volt eleg
> ido?).
> Ha ez igaz akkor viszont a fold palyasikjanak (a nap korul) szoget kell
> bezarnia a hold palyasikjaval, mivel a fold tengelye dol.
> Namost holdfogyatkozas csak akkor lehet, ha a Nap-Fold-Hold egy egyenesen
> helyezkedik el.
[nyissz]

 Ott a baj, hogy az alapfeltevesed rossz.
A Fold egyenlitoi sikjanak az ekliptika (a Foldnek a Nap koruli 
palyasikja) sikjaval bezart szoge kb 23,4 fok, viszont a Hold 
Fold koruli palyasikjanak az ekliptikaval bezart szoge csak 
atlag 5,145 fok. (Adatok: Csillagaszat, szerk. Marik Miklos)
Vagyis azzal, hogy a harom szobanforgo egitest kb. egy egyenesen
helyezkedjen el, nincsen olyan gond, amire gyanakodtal; a Hold
nem a Fold Egyenlitoje folott kering.
 Gondolom, ha a Fold-Hold egy elszigetelt rendszer lenne, akkor tel-
jesulne, amire tippeltel. De ha mar csak a Napot hozzavesszuk, akkor
a Nap-Fold egyuttes hatasa eppen olyan, hogy a Holdat 'behuzza' a 
Nap-Fold sikba. Igaz, akkor elvileg oszcillalnia kene az ekliptikara
meroleges iranyban. Vagy nem? Vagy igen, csak mar leallt az oszcillacio?
Ugy sejtem, az impulzusmomentum-megmaradasnak is nagy szerepe van
az ilyen palyak bestabilizalodasanal. Valaki oszlassa el a homalyt!

Udv,
Gereble.

T. Pista !

Tudom, nagyon konyhanyelven fogalmaztam, de vegul is olyan temarol
beszelunk, amelyben a fogalmak nagyon elvontak. Ezen az elvont
matematikai-fizikai nyelven en sem igazan vagyok jaratos, es gondolom
sok olvaso is hasonlokeppen viszonyul ehhez a kerdeshez. Ezert probalok
inkabb ilyen rogtonzott hasonlatokkal elni. Azert megprobalom mas
formaban is kifejteni korabbi gondolataimat, bar hasonlatokban most sem
lesz hiany.

Vegyuk az egyszeruseg kedveert egy ketdimenzios euklideszi ter
reszletet. A ter pontjait, vonalait nyilvan abrazolhatjuk egy terkepen,
vagyis egy inercialis koordinata rendszerben. Ha itt azt a feladatot
kapjuk, hogy kovessuk. vegig a sajat mozgasunkat a terkepen, mint egy
tajfuto, akkor nem egy egyenessel abrazoljuk a palyankat, jolehet
alapjaban veve mindig elore haladunk az orrunk utan. Amikor fordulunk,
akkor a terkepet is megfogatjuk ellenkezo iranyba, hogy az utiranyunk
mindig a lap tetejen legyen. Igy a terkepen jol lathatjuk a sajat
helyzetunket mas targyakhoz kepest. Mind ekozben vegig az euklideszi ter
metrikajaban gondolkodhattunk, es nem volt szukseg bonyolult tenzorok,
es mas ijeszto dolgok bevezetesere. Kizarolag a terkep forgatasa, es a
terkepen valo elmozdulas elegendo a palya kovetesere.

Megtehetnenk azt is, amit te teszel az ikerparadoxon peldajaban, vagyis
hogy az utazo ikertestver palyajat egyenessel abrazolod, mikozben az
iker megfordul, de ekkor fel kell adni az eklideszi ter adta egyszeru
abrazolasi lehetosegeket.

A terkepunkkel gyakorlatilag semmire nem mennenk. Az elso kanyarnal, ha
ki akarnank egyenesiteni az utvonalat a terkepen, akkor a terkepet
oldalrol bevagnank olloval a helyzetunket jelzo pontig, majd a  vagasnal
szethuznank, mikozben a terkep tuloldalan osszegyurnenk a papirt, mint
egy hajlitott kalyhacsovet, mivel az nem zsugorodik maskepp. Az utvonal
amelyet elhagytunk, valtozatlanul a terkep also felen maradna, es csak a
terkep felso reszet forgatnank az uj utiranyba. Igy az utvonal egyenes
lenne a terkepen, de mar a kovetkezo kanyaroknal bajban lennenk, mert
szetszabdaltuk a terkepet, es nem tudnank potolni azokat a hianyzo
darabokat, amelyek a terkep aljan maradtak.

Lehet, hogy egy bonyolultabb matematikai modszerrel olyan metrikat
adhatunk a ternek, amelyben eppen az altalunk bejart utvonal egyenes
lesz, de nem kivanom ezt a szenvedest senkinek sem. Hiszen ott van az
egyszeru ketdimenzios terkep, amely minden tekintetben tokeletesen
leirja a teret, es benne a mozgasunkat.

A specialis relativitas Minkowski-fele tere, illetve annak ketdimenzios
vetulete tokeletesen alkalmas az ikrek utvonalainak leirasara. Az ikrek
inarcia rendszerekben mozognak, es csak egyszer valt sebesseget az egyik
testver. Ez kicsit masmilyen forgatast jelent, mint a ketdimenzios
euklideszi terben, de azert csak forgatas marad, vagyis egy
Lorentz-transzformacio.

Az ikrek korkulonbsege a koztuk levo sebessegkulonbsegtol, valamint az
ebben az inerciarendszerekben eltoltott idotol fugg. Ketszeres
palyameretek eseten a korkulonbseg is ketszeres lesz.  Az ikrek
korkulonbsege ezert kozvetlen osszefuggesben van a ter metrikajaval.
Mint koraban is felhivtam ra a figyelmet, az idoszeru esemenyek
sajatidejenek i*c -szerese eppen a Minkowski-fele hosszusagmertek.

Mivel az iker gyorsulasi ideje nulla, ezert a gyorsulas a letrehozott
sebessegvaltozassal jellemezheto. Ez a sebessegvaltozas viszont nem
azonos azzal, amely a ket iker kozotti sebesseg, hanem annak a
Lorentz-fele sebesseg osszeadas szerinti ketszerese. A sebesseg nem
valtozik, ha a palyamereteket megnovelem, mivel a sebessegkulonbseg az
inerciarendeszerek idotengelyeinek szogeivel fugg ossze. A szogek pedig
nagyitaskor nem valtoznak. Ezert nem is lehet elegendo a korkulonbseget
csupan a sebessegvaltozasra visszavezetni.

A nem inercia rendszerek bevezetese az ikerparadoxon peldajanak
levezetesenel  a bonyolult, es celtalan tobbletszamitasi igenyein kivul
tovabbi a veszellyekkel jar. Azt a latszatot igyekszik kelteni, hogy
erre szukseg van, es a feladat nem oldhato meg maskepp. Valojaban csak
azert van ra szukseg, hogy a valosagos tortvonalhoz egy olyan metrikaju
teret fabrikaljuk, amelyben ez a tortvonal egyenesnek latszik.

Remelem kielegito a magyarazatom.

Udv: Feri

T. Tudosok !
Ujbol szoba kerultek az egitestek mozgasai, sok mindent megtudtam,
peldaul ezt az 5 fokos  hold-fold palyasik elterest sem talaltam eddig a
konyveimben, de nehany kerdes, amelyek engem erdekelnek, mindig
megvalaszolatlan.
Talan tud legalabb kozelitoleg valaszt adni valaki?
Mint tudjuk a fold magneses, es a hold anyaganak is jo resze vas.
Feltetelezem, hogy a holdnak is vannak magneses polusai. Kerdezem en,
mennyire befolyasolja ez a ket egitest palyajat, a ket bolygo vonzasat?
Tortentek erre vonatkozo meresek? Mas bolygokrol vannak erre vonatkozo
adatok? A napszel elterulese mas bolygoknal a magneses polusoknal
kimutathato radiotavcsovel, vagy mas modon?
Udv: Feri

T. Gyozo !
Egy fontos lancszemet kihagytal.
Mert addig meg rendben volna, hogy a viselkedes modositja az
idegrendszert.
De hogyan, es fokeppen mikor kerul a modosult idegrendszer morfologiaja
az ivarsejtekbe?
Es ha az valoban igy mukodik, akkor miert nem tud a kisbaba beszelni a
szuletese utan?
Udv: Feri

> Felado :  [Hungary]


> Van velemenyem az oroklott viselkedesformakrol.....

> A suliban bizonyara tobben rajzoltatok a regi fa iskolapadra
> golyostollal. rajzoljunk egy vonalat, ez a neuron. Ha keszitunk egy
> elagazast, es hagyjuk hogy a toll vezesse kezunket azt
> tapasztaljuk hogy mindig arra megy a toll amerre melyebben
> bevesodott az abra . Ez a tanulasi folyamat. Bevesodes a szo
> legszorosabb ertelmeben. Ha valamilyen inger tobbszor
> mondjuk balra tert el egy szinaptikus keresztezodesben, akkor
> ez az utvonal meg van tanulva (jo magyarosan).
> De mi koze ennek az oroklott viselkedeshez?
> Csak annyi hogy a halozatot orokoljuk (neuron halozatot, a
> morfologiajat, szerkezetet). Igy ha mondjuk olyat orokoltunk , hogy
> egy bizonyos helyre erkezo ingerre csak egy, vagy keves elagazas
> van , akkor elore determinalt lehet az ujjszopas is akar a szem szine.

Egesz jo szemleletes, de a "bevesodes" alatt csak egy bizonyos fajta
tanulst szoktak erteni. Ezen kivul vannak egyebb formak is.

> A test morfologiajaert pedig a DNS molekula, a kromoszomak
> a felelosek , ok mondjak meg hogy mikor, es hogyan, mive
> diferencialodjon egy sejt az embrionalis fejlodes soran .

> U.I. Nobelcsont nem kell, de kis cicak szulettek nalam,
>      ha jo mocsigos elfogadom.
> 

Nem akarlak elkeseriteni, de ezert mar kiadtak az erte jaro Nobel-dijat. 
Csak akkor van eselyed, ha azt is megmondod, hogy melyik allatban melyik
DNS szakasz pontosan milyen mechanizmuson keresztul szabja meg a
magatartast mar a szuleteskor. (Pl. a meheknel a mechanizmust nem tudtak
azonositani.) 

Necc Elek (az ezermester)

Sziasztok,

szeretnek venni egy tavcsovet (nem csillagaszatit :-), egyszeru
binokulart). A tudasom viszont ebben a targykorben a nullaval egyenlo.
A kerdes: mit jelentenek azok a szamok, amik a tavcsoveken szerepelnek
(pl. 8 x 20, 10 x 50) ? Valaki azt mondta, hogy egyik a nagyitast a
masik a lencse atmerojet (igy van ez ?). Mitol jo egy tavcso ? (pl.
lehessen relative gyengebb feny mellett is hasznalni - tudom, vegyek
infrat :-). Szoval a "tavcsoveszet" alapjai erdekelnenek. Ha tul
trivialisnak talaljatok a temat, nyugodtan irjatok a cimemre, ne
terheljuk vele a tanult tarsasagot...:-)

Udvozlettel


Kalman from Revkomarom
mailto:

Hat csak kaffogjatok! Holnap elszabadul a gazda!
-- Gabor

Vati irta:
> bar ujabban -en ugy tudom- sikerult bebizonyitani hogy a
> Naprendszer mechanikailag stabil -azaz a perturbaciok akarmekkora ido
> elteltevel is korlatosak maradnak.

	Ezt kotve hiszem. De valami hasonlot en is hallottam.
A kisse pontosabb allitas valami olyasmi, hogy a Nap elettartama
alatt korlatos marad.
	Lattam is egy abrat a-ra es e-re, pontosabban a Naprendszer
sikjaban voltak abrazolva a bolygok. Mindegyik bolygonak egy
sraffozott korgyuru szeruseg felelt meg. Mit mondjak? Nem volt tul sok
feher terulet kozottuk.
	Mindenesetre a szamitasok alatamasztjak a tapasztalatot.
Jelen esetben a tapasztalat az, hogy van 9 bolygo.
Vagyis ezek stabilak. Viszont pl a Mars es a Jupiter kozze mar
nem fer el egy bolygo. Azzaz hogy par millio evig elfer, de milliardokra
mar nem.
			Horvath Pista

Kedves Tudosok,

A vitakat tisztazando feltettem egy ujabb fejezetet.
	http://sgi30.rmki.kfki.hu/~hoi/spec14.html
Ez a 14. fejezet lenyegeben 3 jpg abra.
Tanulmanyozasuk utan kerem tessek kerdezni.

Horvath Pista

Kovetve    kedves felhivasat
kaffogtam es bamultam.
Hm, ami azt illeti leginkabb csak azt eszleltem, hogy
milyen jo, hogy senki sem latja, milyen hulyet csinalok 
eppen magambol+a ragastol rezgett a fejem es a monitor
kepe. Kivancsian varom, mit kellett volna latnom!

Tisztelettel
Csussz