> Felado : Sarkadi Dezso V7.TXT
E-MAIL: 
Tel: 75/317-898, lakas 75/311-383
Lakcim: 7030 PAKS, Kishegyi ut. 16.
Paks, 1997 junius 1.
> Temakor: Gravitacios kerdesek es valaszok II.
A felmerult kerdesekre altalanosan azt tudom mondani, hogy az elozo
valaszaim, az elozo HIX cikkeim alapjan gondoljak jol vegig a feltett
kerdeseket, es biztos vagyok abban, hogy a tisztelt kerdezok talan
maguktol is rajonnek a helyes valaszokra.
Cserny Istvannak valaszolva:
>Elnezest, hogy belekotyogok, de a "kozos sulyponti tomeg" nem fizikai
>realitas, hanem csupan az erok ekvivalens helyettesitese alapjan,
>egyszerusites celjabol bevezetett fogalom. Az ekvivalens helyettesiteshez
>viszont tudni kellene, hogy hogyan osszegezhetok az egyes kolcsonhatasok.
A sulypont azonos a tomegkozeponttal, amelynek definicioja a mechanikaban
teljesen fuggetlen az erotorvenytol.
>Tegyuk fel, hogy a hidrogen molekulak parok kozotti kolcsonhatas soran
>fellepo erok nem linearisan osszegzodnek.
Itt azt hiszem, felreertettel, en nem azt mondtam, hogy paronkent nem-
linearis az osszegzes. A nemlinearitas a m es M tomegek egeszere vonetkozik.
Tehat a csillag egy kivalasztott hidrogen atomja a csillag osszes tobbi
hidrogen atomjaval hat kolcson, nem egyenkent. A csillag felszinen
levo egyetlen hidrogen atom ugy gravital a csillaggal, mintha a csillag
teljes tomege a csillag tomegkozepontjaban lenne egyesitve.
Termeszetesen a hidrogen atom (m) es a csillagtomeg (M) eseten semmi
gyakorlati kulonbseg nincsen a regi es uj gravitacio kozott.
Mivel az ATOMKI-ban dolgozol, Te is tudod, hogy egy tricium mag
kotesi energiaja nem a paronkenti nukleon kolcsonhatas osszege.
Valahogy ennek megfeleloen kepzeld el a nem-linearis gravitaciot!
"BM (dilettans)" baratomnak azt tudom uzenni, hogy a gravitacio
merese valoban nagyon nehez feladat, eppen a gyengesege miatt.
Szerencsere a fizikai inga es a Cavendish inga nem a gravitacios
erot, hanem az atadott gravitacios energiat meri, amely SQRT(G)-vel
aranyos. Ma sokkal jobb a helyzet, mint 2-300 evvel ezelott.
Ma van elektronika, optoelektronika, laser-interferometer,
vakuumtechnika, "pusztan" csak penz es megszallotsag szukseges.
Az altalam hasznalt fizikai inga karhosszusaga 75 cm, lengesi
ideje tipikusan 60 masodperc, amplitudoja 1-2 mm. A talajbol felvett
vibracios zaj mar eleve 0.4-0.6 mm-es amplitudoju, folyamatos mozgast
eredmenyez.
Az inga abszolut lengesi kozeppontja erdektelen, mivel minden
gravitacios meres relativ elmozdulast me'r.
A meres soran atadott gravitacios energia 10-100 mikrojoule
nagysagrendu. A meres hibajaba a legkevesbe szol bele az, hogy
mennyire merolegesen tolom be a forrastomeget.
A hibak fo okai a kulso vibracios es gravitacios zajok.
A meres hibajarol annyit, hogy az en, nem igazan profi muszeremmel
kb. 4-5 szazalek pontosan tudom kimerni a gravitacios allandot.
A tervezett rezonancia-modszer alkalmazasaval talan elerem az 2-3
szazalekot. Az eddigi meresek szerint az egyenlo tomegekre vonatkozo
gravitacio minimuma kb. 15-20-ad resze a Newton torveny szerinti erteknek.
Az ennel pontosabb meresek nagyon felszerelt, kulonleges laboratoriumokat
igenyelnek /legaramlas kizart, vagy legritkitott levego, talaj- es
epuletrezges csilapitasa, ba'nya me'lye'n vegzett meresek, konstans
homerseklet, stb./
HIX 102# szam: Titusz az ELTE-rol kerdezett fontos dolgokat az altalanos
relativitaselmelet es a fekete lyukak kapcsan.
Eloszor: a fekete lyukak problemajat reszleteiben nem ismerem, de igazan
nem tudtam sohasem elfogadni. Ehhez alaposabb ismeretekre lenne szuksegem.
Hawkins egyik fontos felismerese, hogy a fekete lyukak kepzodeset
akadalyozza a relativisztikus kvantummechanika. De o sem egeszen biztos
a dolgaban, mivel azt mondja, hogy nagy tomegsuruseg eseten a gravitacio
erosebb, mint a kvantumeffektusok.
A gyanakvasom pusztan abbol indul ki, hogy minden fizikai torveny
meghatarozott ertektartomanyban ervenyes. Nem tudom, hogy peldaul
10^(-10)-10^(-20) meter tartomanyban is igaz a gravitacios torveny,
mivel nincs kiserleti tapasztalat ilyen kis geometria eseten.
Masodszor: Einstein gravitacio-elmelete, az altalanos relativitaselmelet.
Koncepciojat teljesen elfogadom. A Nap gravitacios terenek negydimenzios
metrikaja ugy lett meghatarozva, hogy hataresetben /gyenge grav ter
eseten/ visszakapjuk a kozel Minkowski metrikat, valamint Newton
torvenyet. Einsteinnek nem az volt kozponti problemaja, hogy az eredeti
Newton torveny es a gravitacios allando mennyire pontos.
Einsteint es munkatarsait elsosorban az erdekelte, hogy kimutathato-e
a Merkurnal a megjosolt perihelium-elfordulas, kvantitativan is.
Az altalunk pontositott grav. torveny a Naprendszeren belul egyenlore
nem kimutathato hatassal van. Talan az elozo cikkeimben emlitett
Hold es mesterseges holdak adatainak osszehasonlitasa adhat meg
igazan fontos es megbizhato informaciot. Nagyon varom a pontos adatokat!
Az mindenesetre belathato, hogy a pontositott gravitacios torvenyunk
ugyanugy beillesztheto az altalanos relativitaselmelet koncepciojaba,
mint a newtoni kozelites.
A tovabbiakban tenyleg csak az erdemi felvetesekre fogok valaszolni,
az igazan meggyozo ellenerveket mind elmeleti, mind kiserleti alapokon
tovabbra is varom. Tevedes azt gondolni, hogy makacsul ragaszkodunk
az uj gravitacios hipotezisunkhoz. De jo okunk van feltetelezni azt,
hogy igen valoszinu. Peldaul figyelemremelto ellenervnek tekintem a
szimmetrikus kettoscsillagok megfigyelt letezeset, de ennek mas okai
is lehetnek. Elvileg nem kizarhato, hogy letezhetnek olyan szimmetrikus
kettos csillagok, amelyeket a gyenge gravitacio mellett az
elektromagneses erok tartjak ossze. Gondoljunk peldaul a Fold eros
magneses terere!
Kedves Huffnagel Pisti es Kedves Lajos!
A valasz a fentiekbol, illetve elozo, V1...V6 cikkeimbol kovetkezik.
Nagyon roviden valaszolok a kisse pontatlan kerdesfelvetesetekre.
Eloszor is a kerdesbol azonnal latom, hogy nem vagytok fizikusok,
legalabbis nem elmeleti fizikusok. /Ha tevedtem, elnezeseteket kerem./
A szetvagasi, darabolasi gondolatkiserletek arra iranyulnak, hogy hatha
Sarkadi es Bodonyi urak oriasit tevednek, hiszen gondolatkiserlettel
bizonyithatoan nem teljesul az energiamegmaradas. Egyebkent is mar 300
eve minden fizikusnak jo a newtoni gravitacio, es ekkor ezek az urgek
eloallnak a hulyesegukkel, es meg a nevuket is hozza merik adni.
Mi azt mondjuk, hogy a valosagban nem letezhet olyan darabolas, amelybol
gravitacios energiat nyerunk, vagy veszitunk. Tehat mind a regi, mind az
uj gravitacios keplet eseten ez kiindulasi alapkovetelmeny. Vagy
mondhatjuk, hogy kiegeszito /nem-mellekes/ feltetel. /Az S-matrix uniter!/
A darabolas es eltavolitas teljes folyamataban resztvesz a mi sajat
beavatkozasi energiank, a darabok sajat es kolcsonhatasi gravitacios
energiai /a kinetikus energiaval nem bonyolitjuka kepet/. Az egyeb energiak
megjeleneset /ho-, nuklearis, kemiai/ szinten kizarjuk.
A darabolast filmszalagra vesszuk es visszafele vetitjuk le. Mivel a
dinamika alaptorvenye es mindket gravitacios keplet invarians az ido
megforditasaval szemben, a vegallapotbol visszakapjuk az eredeti allapotot,
mindenfele energianyeres, vagy vesztes nelkul.
Gondoljunk bele, ha Einstein minden gondolatkiserletet vegig analizalt
volna, amelyeket a szalontudosok unalmukban kitalaltak megcafolasi cellal.
(Egyebkent akinek nem inge, ne vegye magara.)
Udvozlettel: Sarkadi Dezso
--------------------------
|
A sok dolgom miatt egyaltalan nem volt idom kovetni a foldrengessel
kapcsolatos irasaitokat, de a szele elert azert hozzam.
Egy erdekes dolgot azert hozzatennek. Mint oreg Caltech-es elmondanek
valamit a foldrengesi skalarol:
3-asig anyit erezni mint amikor valaki a kozelben zsortolodik.
4-es : rugjatok az asztalba akkorat hogy a kave meg ne omoljon ki.
5-os : rugjatok akkorat hogy eppen kiomoljon a kave.
A 4,5-os hoz annyira jon a foldrenges hogy nem csak az asztal rezeg,
hanem a falak, az egesz haz is.
Csodalatos erzes, ha valakinek vannak mar tapasztalatai. Ha nincs az
a felelemerzet keledzik az emberben hogy nem tud hova menekulni, mert
mindenhonnan tamadas eri. (Pl. egy utes elol az ellenkezo iranyban szalad a
delikvens, de foldrengesnel ilyedten kapkodja mindenfele a fejet.)
Kulonbseg van a "rolling wave" (horizontalis) es "shocking wave"
(vertikalis) elmenye kozt is, az elozo olyan mint a gorongyos uton a fekezes,
az utobbi mint egy nagy hatbavagas. Egyszer a fold alatti masodik szinten
ert a foldrenges, vertikalos volt (3.5-os ha jol emlekszem, Noyes Bldg.
Caltech, Pasadena, CA) es olyan hangja volt mintha egy kavicsot dobtak
volna egy nagy konderba.
Dr.Dr.K.S. 1997.VI.4, USA
|
Sziasztok!
Az abszolut mozgasrol szolo vitatokba nem nagyon akarok beleszolni,
mivel mar eleg kiforrott velemenyem van a dologrol, a turelmem viszont,
hogy errol masokat gyozkodjek, egyre kevesebb. :-( De azert egy kis
izelitonek hadd meseljem el, hogy gimnazista koromban hogy dontottem meg
a relativitaselmeletet. Nem vicc! (De jo poen...) Olvastam a
relativisztikus effektusokrol, es elgondolkodtam:
Egy tomegpont minel gyorsabban halad, (az en rendszerembol nezve)
annal nagyobb a tomege. Vegyunk egy porgettyut, ami forog, es a
tengelyere meroleges transzverzalis mozgasa is van. Ekkor azon az
oldalon, ahol "elore" forog, ott magyobb lesz a tomege, mint ahol
"hatrafele". Elso kozelitesben mindegy, hogy mennyivel.
^
| F ero
forog ,-> M
/ _____
| / \
| x | -> halad
\_____/
m
M > m
Remelem, az abra jol atmegy...
Ekkor a ket oldalon a centrifugalis inercia-ero nem egyezik meg, a
porgettyure harladasi iranyara (es tengelyere) meroleges ero hat. Ennek
hatasara elkezd kanyarodni. Csakhogy az ero mindig a haladasi iranyara
merolegesen fog hatni. Korpalyara all. Es mi tunteti ki azt a pontot,
ami korul kering? Az, hogy az egy abszolut nyugvo pont. Ezutan nem
tetovaztam, es meg a korpalya sugarat is levezettem, termeszetesen
parameteresen. Nem tudtam mit kezdeni az eredmennyel. Hiszen a
relativitaselmelet alaptetele az, hogy nincs abszolut nyugvo
koordinatarendszer. @#$%&*! Na most mi van? A fizika faktos tanaromtol
kaptam ket konyvet, amikbol aztan hamar rajottem a bibire. Ti mar
tudjatok? :-)
Varom a reakciokat, es nehany nap mulva megirom a megoldast. Jo
fejtorest!
Udv.
Gyuri
|
