Sziasztok!

A csak a matematika-e a tudomany vita kapcsan eszembe jutott egy
limerick:

Ko'dko'ros u'jnyelve'sz To'dor
Raga'lyos divatnak ho'dol
Szo:veget, nyerset
S tu:nde'rsze'p verset
To:ksiva'r sza'mokka' ko'dol

Szerzo es fellelesi hely ismeretlen.

Udv

Hopocky Gabor

A Gonosz Birodalom eloszavanak masodik resze:
                                                            .
   "Ellentetben azzal, amit nekunk szoktak bemeselni, a kolt-
segvetesben fellepo hiany nem a fo gond, az csak egy tunete a
sokkal nagyobb gondoknak; az egyeduli oka annak, hogy jobban
eltunk, mint amit megengedhettunk volna magunknak, az az,
hogy gazdasagi vezetoink rakenyszeritettek minket, hogy
kevesebbet termeljunk, mint amennyire kepesek lettunk volna.
Nem volt valojaban arra szukseg, hogy korhazakat zarjunk be
es csokkentsuk a fontos szolgalatokat; a rovid ideju fajdalom
eredmenye hosszu ideju fajdalom lett, haszon nelkul; a munka-
nelkuliek nagy tobbsege szivesen dolgozna, ha talalna munkat;
a kormanyok tudtak es tudnanak munkalehetoseget teremteni; a
nagyobb nem szuksegszeruen jobb, mivel monopoliumhoz vezet,
kevesebb allaslehetoseggel es magasabb arakkal; es a globali-
zacio, mikent azt jelenleg ertelmezik, nem jo se Kanadanak,
se a vilag tobbi allamainak. Az, a "Gonosz Birodalom" embri-
oja.
   A globalizacio, tulajdonkepp, egy jelszo, beterepszinezni
azt ami valojaban vegbe megy. A globalizacio nem kereskedel-
met jelent, amit annak hirdetoi akarnak velunk elhitetni,
hanem hatalmat es iranyitast. Az, a legnegyobb nemzetkozi
bankok es tobbnemzeti vallalatok probalkozasa a vilagot a
maguk tetszese szerint iranyitani, a maguk hasznara es az
altaluk megszabott rendeletekkel, amelyek megsemmiznek egy
evszazad szocialis fejlodeset es megvaltoztatna a jovedelem
megosztasat az egyenlotlenbol az embertelenne. Tenylegesen,
a birodalom, amit terveznek, egy gonosz birodalom lenne, a
szo szoros ertelmeben. Egy olyan birodalom lenne, amiben az
egyes orszagok, kulonosen a kissebbek, elvesztenek a leheto-
seget, hogy jo es humanista torvenyeket hozzanak minden
allampolgaruk erdekeben. Az arany lenne az abszolut uralkodo
mig az emberszeretet a hutlenseg belyege.
   Ez a gonosz birodalom nem egy mondvacsinalt kepzelet.
   A tervek elegge elorehaladottak es valora fognak valni,
hacsak azonnal nem kezdunk megfelelo lepeseket tenni, hogy
megallitsuk oket."

Folyt. kov.                             Pista bacsi

U.i. A kiadasi jogok fenttartasahoz szukseges, hogy idezetek
tovabbadasakor emlitsetek meg Paul Hellyer-t, az iro nevet.

Halisztok!

Reinkarnacioval kapcsolatban nagyon tomor es egyertelmu a nezetem. En
magambol a legfontosabbnak a tudatoman es az emlekeimet tartom. Ezek,
amik meghataroznak engem. Ezek az entudatom lenyegei. Namost nem
emlekszem, es nem tudok rola, hogy szuletesem elott eltem volna, es
tudtommal az emberek tobbsege szinten nem. Igy ugy tekintem, hogy en nem
voltam szuletesem elott. Es masok sem. Azaz a reinkarnacio definiciom
szerint nincs, vagy nem jelentos. Ha valaki azt mondja, hogy halalom
utan tovabb fogok elni, de nem fogom tudni, es nem fogok emlekezni
semmire, akkor azt mondom, hogy nem igaz. Az nem en leszek. Az nem
tovabbeles szamomra. Es egyaltalan semmit nem jelent nekem, hogy igaz-e
vagy sem. Ugy gondolom, ez a nezet elegge objektiv. Az embert a tudasa,
emlekezete, tudata hatarozza meg. Teaht nem lehet tovabbelesrol
beszelni, ha ezek elvesznek.
Tehat egy jelentos tapasztalaton alapulva, a reinkarnacio szamomra
nemletezo, avagy szorvanyos jelenseg.

Ezentul nem tudok olyan mechanizmust, amivel a reinkarnacio lehetseges
volna, igy emiatt nem hiszek benne.

udv: math

Adott egy ember, aki az alberletben lako baratainak
kolcsonad par butort, hutoszekrenyt, mosogepet,
amelyek raadasul alig egy evesek. Az alberletbol
kikoltozni keszulo baratok utan a mi emberunk
szeretne oda koltozni. A baratok azt allitjak, hogy
minden szamla ki van fizetve, es nyugodtan be
lehet koltozni. Es itt jon a bibi. Az illeto menne az o
kis alberletebe, de hiaba van kulcsa, a kapu le van lakatolva.
Felkeresi a tulajt, mire az kozli vele, hogy a baratainak
tartozasuk van, es ennek fejeben lefoglalja az o cuccait,
es ha oda is koltozik, akkor is elzarva tartja az emlitett dolgokat.
A baratok eltuntek, meg a csaladjuk sem tud roluk semmit.
Ja, es persze a baratok azt mondtak a tulajnak, hogy minden
az ovek. Persze a mi emberunk papirokkal tudja bizonyitani,
hogy minden az ove. Ertheto a tulaj, mert neki valamilyen
formaban be kell hajtani a tartozast, de akkor is: ez nem onbiraskodas? Van
ehhez joga?-mert szerintem nincs.
Mit tegyen hat?-hisz nem o tartozik.
Es TI mit tennetek?

On Mon, 20 Apr 1998  wrote:

> From: 
> > Ez szerintem csak egyik fele az igazsagnak, bar itt is tudni kell, hogy
> > mondjuk 1938-ban azert meg nem tortent meg a nepirtas, a kesobbi dolgok
> > ep esszel nehezen felfoghatoak, nem tudom volt-e valaki, aki
> > elorejosolta volna, hogy mi fog tortenni.
> Haaat... mikor is kezdtek meg a lagerek epiteset Hitlere'k???

Voltak lagerek, de azok tenyleg "koncentracios" es nem megsemmisito
taborok voltok. Ernst Thalmannt is csak 1945-ben oltek meg. Persze
ezekben is haltak meg, de ezek a taborok nem igazan kulonboztek azoktol,
amiket a britek a szadfordulo tajan a buroknak epitettek :-(

> >>Meg azon. hogy ha pl. Hitlert leallitjak a harmincas evek kozepen a
> >>nagyhatalmak, akkor hogyan alakul Europa es Magyarorszag sorsa...)
> > Jo kerdes, talan az, ami Portugaliaban es Sapnyolorszagban, csak a
> > hasonlo kiinduloallapotbol gondolom.
> Vagyis? Polgarhaboru, mint a spanyoloknal??
> Lehetseges, hogy ha nem jon Hitler, akkor Sztalin rohan le minket? Es
> ugyanolyan rendszert epitene ki, mint egyebkent Rakosiek tettek?
> Tehat Hitlerek mintegy (veres) intermezzo voltak?
> Meddig birta volna a Horthy-rendszer???

Nem, en a haboru utani Spanyolorszagra es Portugaliara gondoltam, hosszu
puha diktaturaval, majd utana tulipanos ;-) forradalommal a hetvenes
evekben.

Nem hiszem, hogy az oroszok jottek volna, az o hagyomanyos erdeklodesuk
a tag Baltikum es a Balkan fele iranyult, soha nem tekintgettek a Karpa-
tokon tulra (csak ha hivtak oket :-(, mint 1848-ben, de akkor tenyleg
hamar hazamentek). Hozzank is jottek volna, ha elotte az emlitett
teruleteket (Nemetorszaggal egyetemben !) mar elfoglaltak volna, de
ez nem sikerult volna nekik.

HP

On Sat, 18 Apr 1998  wrote:

> Az antiszemitizmus nagyon regi. Ez mar nem csak az V. Karoly-al kezdodott,
> az egyhaz tamogatasaval. Joval regebbi. Az is igaz, hogy nagyon sok
> fejedelem, herceg, stb. elkobozta vagyonaikat, miutan megengedte, hogy nala
> letelepedjenek.

A zsido-kereszteny ellentet az ketezer eve kezdodott, eloszor tisztan
vallasi ellentet volt, ami onmagaban csunya dolgokhoz vezethet, ahogy
a katolikus-protestans ellentet is szornyu meszarlasokhoz, haborukhoz
a XVI-XVII. szazadban. A harminceves haboru utan, ha jol emlekszem
Lubeck 10 evre megengedte a tobbnejuseget az emberveszteseg potlasanak
megkonnyitesere, ami mutatja a kor rettenetesseget.

A kereszteny felekzetek megiscsak kozelebb vannak egymashoz, s huszadik
szazadra ugy-ahogy kibekultek (hazassagi problemak voltak, nagyon
sulyosak, a 20-as evekben, aminek kovetkezteben katolikus nagyanyam,
aki evangelikushoz ment felesegul - ez volt a nagyapam :-) - ferje
halalaig (tobb, mint 20 eveig) nem mehetett gyonni, meg aldozni.
Bizony a kommunizmus elott ezek a dolgok is eroltettek az elvallas-
talanodast, amiert az egyhazak csak magukra vethetnek.

A zsido vallas viszont melyebben kulonbozik a keresztenytol, es a
hosszu ellentet utan, amikor amugy megindult az elvallastalanodas
a felvilagosodas utan, benne volt a hagyomanyban, hogy a zsidokat
utalni kell. De miert is, ha eltunik a vallasi kulonbseg.

Ekkor kezdett labra kapni a fajelmelet, ami antropologia dolgokat
akar erkolcsiekkel osszekotni.

HP

On Sat, 18 Apr 1998  wrote:

> A II. vilaghaboruval (?) kapcsolatban: [Hungary]-hoz:
>
> <<A szovjet hadsereg NEM allt rosszul. Technikailag kb. 3-4-szer felszerelteb
b
> volt, mint a nemet hadsereg.>>
>
> Homalyosits fel, ha rosszul tudom, de a szovjet hadsereg technikailag jelento
se
> n
> el volt maradva Hitleretol. Harckocsi, repulogep, kezifegyverzet stb. tekinte
te
> ben
> oriasi minosegi kulonbseg volt a nemetek javara (nem beszelve a kommunikacios
> rendszerrol, radarrol, stb.) Az egyeduli kivetel talan csak a tuzerseg volt,
a
> kulonb-
> seg itt is csak mennyisegi, nem pedig minosegi.

En is ugy gondolom, hogy felkeszuletlen volt ugyan, de arnyaltan kell
kezelni a keredest. Vegig Gosztonyi Peterre hivatkozom, aki a kerdes
specialistajanak tekintheto.

Voltak megfelelo fegyverek, csak kis szamban. Repulogepek es nehez-
pancelosok is.


> Lehet, hogy igy volt, de ez valoszinuleg nem honapokon mulott. Az akkori
> orosz tempoval Sztalin kb. 1950-re ert volna el megfelelo tamadopotencialt.
> (Ha persze addig ki nem irtja osszes honfitarsat)

Csak 2-3 ev hianyzott. A haboru elejen hatalmas vesztesegeket szenvedtek,
ennek ellenere 2 ev alatt osszekaptak magukat. Sztalin 1941 tavaszan is
tisztiiskolasoknak mondott beszedeben a kuszobonallo haborurol beszelt.

> Egyebkent Finnorszag esete vilagosan mutatja egyebkent az orosz hadsereg
> impotencia-szintjet.

Ez sokkal inkabb hadvezetesi csod volt, durvan szolva a kepzetlen
partitkart tettek meg marsallnak a kivegzettek helyett.
Hitler is vegzetesen rossz kovetkeztetest vont le a finn haborubol,
amikor lebecsulte a szovjet hadsereget.

HP

Gereby Gyuri irja a 967-es szamban:

>A masodik velemenyrol, hogy a zsidosagnak volna tobbezer
>eves genotipusa, illetve pszichikai sajatossaga.
>Ezt hivjak fajelemeletnek, meg ha annak nem is a legeslegdurvabb
>valtozata.
>(V.o.: "Mexicans are a living proof that indians fucked buffaloes.")
>Ugye, ezt sem kereszteny (lasd fent), sem normalis ember nem
>vallhatja?!
>Tovabba: aki ezt mondja, a szerint a szerzett tulajdonsagok orokletesekke
>valnak. Milyen viszonyban is all ez az allitas a genetika nevu
>diszciplinaval?
    Megvallom, homalyos nekem ez a gondolatmenet. En csak arrol
beszelek most, hogy nepeknek (zsidosagnak is) van-e genotipusa
vagy sem. Amennyi keveset tudok a genetikabol, az nekem azt
mondja, ha adott egy szulok szuk koretol szarmazo nepesseg es
az kevesse keveredik mas csoportokkal, akkor a szulocsoport
jellegzetessegei megmaradnak. Sot, ennel ravaszabbat is tud
ez a tudomany: azt is allitja, hogy a nagy-, ded-, stb. szulok jellegzetessegei
keveredes ellenere varatlanul kiutkozhetnek a leszarmazottakon.
Ebbol szamomra vilagos, hogy egy olyan nep, mint a zsidok,
ahol a nemzsidoval valo hazasodast nem vette jo neven a kozosseg,
jellegzetes, szarmazassal hozott jellegzetessegeket fog mutatni.
De ugyanez igaz pl. a szekelyekre, ahol meg falvak kozott
sem keveredtek, igy elzart falvaikban egyseges es jellegzetes
karakteru a nepesseg.
    Ha ez fajelmelet, akkor sajnos a genetika rasszista tudomany.
(Most igy olvasva ez jopofa szojateknak is elmegy, nem ?)
Persze lehet meginditani egy laza gondolatmenetet es akar
Hitlerig is elmenni, de nem erdemes. Egyszeru, mindenki altal
tapasztalt tenyekrol van szo.
    Egy szot sem szoltam a pszichikumrol, ugyanis az valoszinuleg
inkabb kulturalis kozeg, mint szarmazas altal befolyasolt leven az
emberi agy rendkivul rugalmas szerkezet. Amig azonban az emberi
faj nem keveredik korlatlanul, kulturalis es rasszkulonbsegek lesznek
csoportjai kozott es ezek a kulturalis es rasszkulonbsegek jellemezhetok
is es akar politikai celokra is felhasznalhatok. Ez utobbi hasznalati
modszert erdemes go'rcso" ala venni, nem alapveto biologiai tenyeket.

Udv, Gabor
http://javasite.bme.hu/~paller