Sziasztok!

Egy kis idore felretettem az ikerparadoxont.  Helyette
utanaszamoltam a korpalyan keringetett testnek. A kotel
hosszat 10 m-nek vettem, a porgetes szogsebesseget pedig
ugy valasztottam meg, hogy a kotel vegere erositett test
centripetalis gyorsulasa a foldi g-vel legyen egyenlo. Azt
kaptam,  hogy a test ideje  csak egybilliardomod resszel
lassabb  az  inerciarendszer idejenel.  Az eredmeny csak
a kotel hosszatol fugg, ha a centripet. gyorsulast g-nek
veszem: hosszabb madzag eseten lassabb a test sajat ideje.
Most nezzuk a gravitacios idolassulast: bolygonk felszinen
majdnem egymilliardomod resszel  telik lassabban  az ido.
Porgetessel ekkora idolassulast foldatmeronyi hosszusagu
madzaggal lehet elerni.
A mozgasbol eredo idolassulas a sebessegtol fugg, mig a
gravitacios az egitest tomegetol es tavolsagatol - ebben
a specialis esetben.

Masvalami: megkerdeztetett, hogy a mozgo testek roviduleset
lehet-e latni.
Nem lehet.
Meg ha egy hossziranya menten mozgo henger palacsintava is
lapul,  a feny sebessegenek vegessege miatt  nem a henger
hosszanak csokkeneset latnank, hanem egy elfordult hengert.
Ez a Terrel-hatas. A latvany alapjan visszaszamolva persze
megkapnank a rovidult testet.
Kepzeljuk el, hogy egy olyan ut mellett allunk, amelyen
majdnem fenysebesseggel szaguldanak az autok. A kozeledo
kocsiknak nem latnank az elulso rendszamtablajat, mert a
feny fenysebesseggel indul rola felenk, de a kocsi haladasi
iranyaba eso sebessegkomponenes  mar kisebb,  mint a kocsi
sebessege.  Viszont latnank a hatso rendszamtablat,  azaz
elfordulva latnank az autot. Amikor latom a hatso tablat,
a kocsi mar elhaladt mellettem - a furcsa az, hogy nem
abban az iranyban latom, amerre a kocsi van. Ennek a
jelensegnek pedig aberracio a neve.
Ezek is szimmetrikus hatasok:  Az autos sem laposnak latna
minket, hanem ugy latna, mintha nem az auto fele neznenk,
hanem masfele, es akkor is meg valahol elol latna minket,
amikor mar mellettunk robog el.

Udv.

Posztobanyi Kalman

---
Outgoing  mail is certified Virus Free.
Checked by AVG anti-virus system (http://www.grisoft.com).
Version: 6.0.26 / Virus Database: 28 - Release Date: 1999.03.08.

Hello
Posztobanyi Kalman irta:
>Masreszt a
>gravitacios idolassulassal, mivel az urhajo nagy tomegu csillag
>kozeleben van, mig a megfigyelorol feltetelezem, hogy tavol van a
>tomegektol. Ez is lassitja az urhajo rendszeridejet a megfigyeloehez
>kepest.  (Ez az idolassulas egy fekete lyuk esemenyhorizontjan
>vegtelen, azaz a tavoli megfigyelo az urhajo idejenek megallasat
>eszlelne.)
++Nem vagyok benne biztos, de ha szabadon esik a csillag
korul, vagy bele, akkor talan nem (ugy) lassul az ido. Ugy
tudom, az esemenyhorizontba hullo anyag idejenek megallasa
is csak
optikai jelenseg. Arrol persze szo nincs, hogy megfigyelheto
maradna, ahogy mozdulatlansagba dermed. Es ha az
es.horizonton allna
az ido, akkor egyaltalan hogy johetett letre (szamunkra)?

Jano irta:
>Igen konnyu informaciot szerezni arrol, hogy egy rendszer _nem_
>inerciarendszer, megpedig a rendszeren belul.
++Nyilvanvalo. "B" is megkapja ezt az informaciot, amikor a
hirtelen iranyvaltozasnal tapeta lesz belole az urhajo falan
:) DE en arrol beszelek, hogy ha figyelmen kivul hagyjuk
magat a gyorsulast, es _kivulrol_ eldontjuk, hogy csak B
idolassulasat vesszuk figyelembe (pedig B szerint A
tavolodott el, majd jott vissza, es csakis a gyorsulas a
kulonbseg), es HA az eredmeny MEGEGYEZIK az alt.rel.-evel,
akkor ez mar nem magatol ertetodo.

>> 1. "A" marad a Foldon (1 G), B elgyorsit, lelassit,
>> visszafele gyorsit, majd lelassit es leszall a Foldre,
>> mindig 1 G-vel, sajat rendszereben merve.
>                  ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^
>Ezt nem ertem. Magahoz kepest gyorsul, vagy hogy ertetted ezt?
++Marha egyszeruen, B az urhajoban mindig ugyanolyan
sulyunak meri magat, mintha a Foldon lenne.

>> 2. Klasszikus ikerparadoxon, de B nem gyorsul, hanem egy
>> hatalmas csillag korul szabadon esve parittyakent fordul
>> vissza. Ilyenkor A gyorsulni latja. Ennek mi a megoldasa?
>Az, hogy tenyleg gyorsul, mivel a sebesseg vektormennyiseg, es ha B
>"korulesi" a csillagot, akkor bizony valtozik a sebesseg iranya, ergo:
>nem rogzitheto hozza inerciarendszer.
++Egyik sem _erez_ gyorsulast, es vmilyen modon a masikat
mindketto gyorsulni latja. Mindket valtozatra jo lenne
reszletes magyarazatot, de legalabb eredmenyt talalni.
udv, Sanyi

Tegnap egy foiskolai fizika tankonyvben azt olvastam, hogy az idealis
gazok eseten az egyatomos gazok C_v-je 3/2R (C_v C alsoindex v-t jelent
azaz allando nyomason vett molhot.) a ketatomosake (es mas hosszukasake)
5/2R a es a tobbie (harom iranyba tud forogni) 7/2R.
Nos ez utobbit nem tudom ertelmezni a kinetikus gazelmelet alapjan
ugyanis 6/2R kellene legyen.
Ezt elmondtam a baratomnak is, akinek a konyveben talaltam, de
elbizonytalanodtam, mert a szerzo egy masik helyen ir egy fel mondatot,
hogy a 7/2 jobban egyezik a meresekkel.
Tudtok errol?
Ha a fenti megallapitas helyes mi az oka? (Gondolom nem lehet a
reszecskek kozotti kolcsonhatasra fogni, mert az az 5 szabadsagi foknal
is megvan.)

Gyula

Koszonom a humanetologiarol szolo konyv megjeleneserol
szolo hirt Kiss Balazsnak. 
 "Csanyi Vilmos: Az emberi termeszet, Humanetologia",

Orulok, hogy uj es hiteles mu jelent meg. 
Erdekes es erdemes osszevetni az intuitive kialakult 
elkepzeleseket a tudomanyos allasponttal.

Problemakat leghatekonyabban a gyokerektol kezdve lehet 
megerteni es megoldani. 
Az emberi sokasag es tudas komoly veszelyforrassa valt.
Lassan masodlagossa valik a termeszettel szemben
folytatott kuzdelme, es az ember - emberektol es veszedelmes 
harci kellektaraiktol kell vedje magat es kozosseget.
A nagy letszam es nagy nepsuruseg szemelytelenne teszi 
az embert, es ettol hatterbeszorul a moral.
( Az egyszeru iratlan szabalyokat tendenciozusan felvaltja az
 irott jog, mely azonban soha nem lehet olyan hatekony
 onszabalyzo, kordaban tarto, mint amilyen a moral - volt.)

Az emberi viselkedes tokeletes megerteset a genetika 
nem igerheti, bar oriasi szerepe lesz - varhatoan a 
jovo szazadban. 
A helyes megfejtestol messze vagyunk, tehat hosszu 
idore az etologia lesz az onvedelmi ismeretek egyik 
alapveto forrasa.

Intuicioim:
Arra jutottam, hogy az ember alapvetoen harcias,
harcos alkat. Eletenek celja a siker.
Ez determinalja a viselkedest.
Hosszutavu tervezo-kepessege meroben mas lehetosegeket
biztosit szamara, az allatokhoz kepest.
Hogy ki, miben keresi es talalja meg a sikeret, az
meglehetosen valtozatos, sot szelsoseges.
Az ember mindent gyujt, ami a sikerehez hozzasegitheti.
Fegyvertar nelkul ugyanis nem lehet sem vadaszni, 
sem harcba szallni, csak meghunyaszkodni. 
(az ember csak atmenetileg hunyaszkodik meg. Kozben 
 erot gyujt az ellentamadashoz)

Az emberi kivancsisag a konnyu gyozelem remenyebol fakado
euforikus allapot. 
(a megelolegezett, elkepzelt gyozelem mamora )
Minden akadaly, problema - ellenfel.
Emberek is konnyen valnak ellenfelekke, ha 
sikeruk eleresehez nem tudnak szovetsegre lepni.

A szovetseges-kereses egyik lepese az informalas.

_Figyeld a fickot, felemas zokni van rajta.
 Figyelmetlen, tehat tokeletlen. Nem lehet jo harcos. 
 Ne vegyuk be a falkaba !_ :)

Az elet probalkozas.
Probalkozas a siker erdekeben.
Az elet ertelmes celja a siker, de nem minden aron.

Van tovabba egy altalanosan ervenyesulni latszo elv is, 
amelyet nem tudnek az entropia novekedesenek 
szuksegszerusegevel osszeegyeztetni: 
 - A mindent bekebelezes elve. 

Az ember alig kepes arra, hogy figyelembe vegye es
tiszteletben tartsa idegen vadaszteruletek hatarait.

Maskepp hogyan is ervenyesithetne a mindent bekebelezes
elvet ?  :)

Udv: zoli

Sziasztok !

Ket fuggetlen forrasbol szarmazo stacionarius zaj hallgatasa
is tererzetet kelt. Ha zajt hallgatunk es a fejhallgatot 
monobol atkapcsoljuk  sztereoba, akkor hirtelen kitagulni 
erezzuk a teret.
-------------------------
Erdekessegkent keszitettek mar olyan - kalappal egybeepitett 
_hallokeszuleket_, is mely trombitahoz hasonlo 1-1 
tolcser segitsegevel felcsereli a balrol ill. jobbrol
erkezo hangokat, s igy osszezavarja viselojet, ha
szolnak hozza.

A ket szem _cserejet_ megvalosito szemuveggel is 
folytak mar kiserletek. A megcserelt _szemek_
kello gyakorlas utan latszolag nem okoznak
problemat, de kritikus helyzetekben zurzavar tamad.
Gekocsivezeteshez, vagy kerekparozashoz
vegkepp nem ajanlott viselet.

----------------
Gyerekkoromban nagyon erdekeltek az elektronikus
hangszerek, beleertve a szintetizatorokat is.
A legtitokzatosabbnak tunt a Hammond orgonak mellett
tornyosulo natur deszkabol keszult ORGAN SPEAKER feliratu 
la'da. Felul szelteben egy res volt rajta,
igy megleshettem a Hammond kulonleges hangzasanak 
egyik titkat.
Fekete forgo iker-tolcser volt benne.
Valoszinuleg regiseg lehetett, mert bakelitbol volt a tolcser,
es az orgona is szinte szazad-eloi gepezet benyomasat keltette.
A Hammond  hangzasban sokaig messze lekorozte
az elektronikus orgonak puritan hangjat, 
pedig korszerutlen elven mukodott. 
Attetelezett szinkronmotorral forgatott 
fogaskerekrendszer generalta indukcios elven a zenei 
skala hangjait.
A kulonleges forgo hangszoro szerepe az volt, 
hogy a tul szabalyos gepi hangzasba veletlenszeru 
fazistolasokat vigyen, s hogy a hanghullamok kulonfele 
utakat bejarva, valtozo iranyokbal hallattszanak.
(Ugy tudom, Leslie effektuskent emlegetik ezt 
a hatast a zeneszek.)

Valamilyen kideritetlen ok folytan az ember
nem kedveli a szigoruan periodikus hanghullamokat.
A tiszta szinuszos hang es a negyszogjel 
tartosan hallgatva egyarant elviselhetetlenek. 
A szabalyos periodikus jelek enyhe zajjal modulalva 
viszont mar egeszen kellemes hangzast adhatnak.
------------------------
A legremesebb hangzasokra talan maig is emlekeznek
azok kozul, akik velem egyutt katonaskodtak. :)

Hirado-muszereszkent megalkottam a military 
szintetizatort. ( az elektro-pszichoakusztikai 
csapasmero vertyogo't  :)
Rendelkezesemre allt 2 db, nagyjabol fureszjelet 
szolgaltato tavirojel-kihangosito, ( billentyuzes
hallhatova tetelere alkalmaztak. Akku-rol mukodo
dobozkak voltak, hangszoroval), valamint 1db Pacsirta 
radio - vegerosito gyanant.

A frekvenciaban es amplitudoban egyarant
hangolhato oszcillatort tartalmazo kis keszulekek
jeleit 1-1 ellenallason at osszegezve - egy
diodan at a Pacsirta erositojere kotottem.

Olyan remseges brekegest, kattogast es vertyogast 
lehetett produkalni, hogy szegeny Pacsirta 
majdnem kiszenvedett.

A ket hanggenerator eltero jeleinek 
intermodulacios torzitasa volt az effektus lenyege,
melyet a dioda - mint nem-linearis eszkoz hozott letre.
Az alaphangok es felharmonikusaik mellett az 
alapharmonikusoknal melyebb hangok is kikeveredtek.

Sajnos, vagy szerencsere (?) pre'sle'g-hangszoro 
nem volt a hirmuhely lomtaraban, igy haditechnikai 
talalmanyomnak nem lett komolyabb visszhangja.

Udv: zoli

Sziasztok

(Csak most iratkoztam fel a listara. Gondolom, hogy itt 
tehetek fel egy ket erdekes kerdest.)
Ime:
Egyik ismerosom a kovetkezokrol ervelt:
At lehet-e lepni a fenysebesseget?
Pl.: Kepzeljetek el egy rudat, ami egy csoben van.
Az egyik iranyban fenysebesseggel el kezdem porgetni.
Akkor a csohoz kepest fenysebesseggel porog.
De mi van akkor, ha a masik iranyba kezdem porgetni a 
csovet? Akkor a ketto kozotti sebesseg a fenysebesseg 
ketszerese? Lehetne ezt valamire hasznalni?
Vagy csak ostoba elmelkedes?

Ha van hozzaszolni valotok, akkor azt maganba is kernem:

Udv.: Zsolt
mailto:

Sziasztok!
Ajanlom figyelmebe mindeniknek ezt az oldalt!

http://news.bbc.co.uk/hi/english/sci/tech/newsid_364000/364496.stm

Vegre valami jo hir!
Udv
VassZ


@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@

Nehany mondat a cikkbol. Udv///Meszaros Laci moderator


In Star Trek, the USS Enterprise is powered by what is
called a "warp drive" and at the moment only Paramount
Pictures know its secrets. 

[...]

Miguel Alcubierre came up with the idea of expanding
the space behind a starship and contracting it in front of
it. The starship would rest in a "warp bubble" between
the two spacetime distortions. The result would be a
wave in spacetime along which the starship would surf.

[...]

The starship would have to be microscopically small on
the outside but large enough on the inside to carry
passengers, just like the Tardis in the British sci-fi
series, Dr Who.