Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX VITA 31
Copyright (C) HIX
1994-07-30
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 info (mind)  39 sor     (cikkei)
2 Hold (mind)  22 sor     (cikkei)
3 Ez nem akar osszejonni... (mind)  18 sor     (cikkei)
4 Tetu es Tatu 2. (mind)  96 sor     (cikkei)
5 Liberalis konfuzio avagy polgarjogi harc kontra homo-x (mind)  78 sor     (cikkei)
6 Nadasdy Zoltannak (mind)  21 sor     (cikkei)
7 Dimenziok (mind)  20 sor     (cikkei)

+ - info (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

(Mielott szabira megyek)
Nagy Tibor Ferenc alias Pupak:

A peldabol pont azt kerulted meg amire celoztam.

1. Nemreg valaki felvetette, ( meg a teremtes vitaban ) hogy az elet
nem keletkezhetett magatol mert informaciohordozo.
2. Kerdes: igaz, hogy az elo szervezetek altal hordozott infomacio 
csokken ?
3. Valaki mas valaszol: az informacio csokken ( ugy altalaban )
4. Kerdes: jo, akkor hogyan merjuk ezt elo szervezeteknel.
5. Valasz: DNS bazis parok szama stb. ( csokkenesrol nincs szo )
6. Kerdes: Ha en a foldet nagy dobozba ... stb. akkor a DNS bazisparok
szama no, valami nem stimmel. Vagy nem igy merjuk, vagy nem csokken.
7. Valasz: No" az entropia.


Tehat:  Hagyjuk a macskat. Ott bonyolultbol egyszerubb lesz,
 ez nem kerdes.
 Ha a Naprendszert nagy dobozba ... csillagpor koraban ... stb.
 Akkor egyszerubol bonyolult lesz !
 Entropiaval semmi bajom. No".
 DNS parokkal mert informacio no. Rohamosan.

 Ha az informaciot ugy definialom, hogy negativ entropia, akkor minden
rendben de ez teljesen tavol all a hetkoznapi informaciofogalomtol,
mivel egy halom soderbol, egy civilizacio keletkezett, es
nevezhetem informaciocsokkenesnek, de akkor ez csak jatek a szamokkal.

P.S.:
  - a flottat valoban egy kiskutya nyalta fel, de nem emlekszem, hogy 
a meretet nem vettek figyelembe, vagy figyelembe vettek csak rosszul, 
ha tenyleg kell utananezek.
  - Elmegyek szabira, mialatt is az informacioim csokkenni fognak,
vagyis no az entropiam. Majd megprobalok sokat olvasni, hogy ezzel 
informaciot vigyek be es ellensulyozzam a folyamatot. :-)
Ja, es kerulom a zart dobozokat... 

/Zsolt  /D.p.Z.B/
+ - Hold (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Attila,

Armstrong holdralepeset a TV egyenesben kozvetitette. Elkepzelheto
ugyan, hogy lehetett volna nehany masodperces kesleltetes, pontosan
cenzura celokkal (a magyar TV elo adasaiban esetenkent volt), de 
nekem legalabbis eleg valoszinutlennek tunik a cenzura-elmelet. Azt 
konnyen elkepzelhetonek tartom, hogy Aldrin elso szavai ezek lettek 
volna, amikor o is kiszallt. Elkepzelheto, sajnos a tenyszeru valaszt 
nem tudom, tenyleg van-e valaki, aki emlekszik Aldrin elso szavaira ? 
Valami hasonlo hatarozottan elhangzott az elso urrandevuk idejen, meg 
a Gemini-korszakban.
A reinkarnacio es cenzura elmelet engem azokra a fejtegetesekre emle-
keztet, miszerint a Mars-Observert a NASA "titkositotta", mert nem 
akarjak a marslakokat mutatni. Nehez cafolni. 

A multkoriban szobakerult a holdpor. Erdekesseg, hogy a 60-as evekben 
akadt olyan - nem is kis kaliberu - tudos, aki komolyan argumentalt, 
hogy el fognak sulyedni a porban (a vita nem a teremtesrol, vagy annak 
idopontjarol volt).  

udvozlettel
kota jozsef
+ - Ez nem akar osszejonni... (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Ertekelem az igyekezetet es joindulatot, egyben elnezest a terjengos es
agyonbonyolitott kerdesfeltevesert (es raadasul 
rossz helyre kuldtem.. Na majd most!)
Teszek megegy probalkozast, mentve ami mentheto. 

Az elso kerdesemre egy ujabb varians:

    Mitol is fugg, hogy valamit hazugsagnak tartunk?

(Kozlekedesi lampa:  ...konvencio, axiomarendszer, ertekrendszer, moral,
                    kultura, ...)

Nem kell tulbonyolitani, alkalmazott (behav.) tud.-hoz kell.

------------------
Masik kerdesemet a szel ihlette es teljesen koltoi volt. Szo szerint.

Horvath Zsuzsanna
+ - Tetu es Tatu 2. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tehat ott tartottam, hogy van egy jelentos kulonbseg egyfelol a mehkaptar, a
hangyaboly, az ideghalozat es a sejtautomata, masfelol az emberi tarsadalom
kozott, nevezetesen, hogy a mehek es az idegek nem kovetnek el bunoket.
Mert amoralisak.

    A masik jelentos kulonbseg az, hogy noha a mehek peldaul kepesek modellek
felallitasara (ld. mezlelohely a rajzassal rajzolt terkepen), azt nem kepesek
lelkes kis ujito mozgalomban modernizalni, valamint arra sem kepesek, hogy a
sikeres innovaciot unnepelven egymas vallat megveregessek.  Persze ezt is
irtam volt mar korabban, de most arra szeretnem felhivni a figyelmet, hogy
legjobb tudomasom szerint csak az emberi tarsadalomban letezik meta-meta
szint, vagyis ertelmezes a negyzeten.  Csak mi vagyunk kepesek az Interneten
vitazni, ideghalozatok es sejtautomatak nem.

    Azt mondhatjuk tehat, hogy a beszed a nyelv gyakorlati ertelmezese, mivel
minden hasznalat egyben ertelmezes is, es hogy a beszed lehet konstruktiv es
destruktiv.  Arra pedig, hogy ezek kozul melyik, az ertelmezes ertelmezese ad
ideiglenes es vitathato valaszt.  Ez az a pont, ahol igazabol fontossa valik
a hermeneutika, vagyis a forditas, az ertelmezes tudomanya.  A hermeneutika,
es ez Hunor szamara is erdekes lehet, tortenetenek elso korszakaban a bibliai
szovegek ertelmezeseben merult ki.  Vagyis azzal foglalatoskodott, hogy a
Biblia legkulonfelebb olvasatait allitsa elo, mindig attol fuggoen, hogy
melyik olvasat volt az adott helyzetben politikailag relevansabb.

    A hermeneutika masodik korszakara, a klasszicizmus koratol (mondjuk a 18.
szazad vegetol) kezdve, az okori gorog szovegek filologiai ertelmezese volt a
jellemzo.  A klasszika filologia (elsosorban nemetorszagi) intezmenyesulese
pedig a hermeneutikai modszer alkalmazasi korenek kiszelesuleset jelentette.
A hermeneutika nagy tanulsaga kezdettol fogva az volt, hogy a szovegek nem
maguktol ertetodoek, azokat ertelmezni kell, az ertelmezesek pedig vitakat
szulhetnek.

(3) Hermeneutika vs. pozitivizmus

    Minket ezuttal igazaban a hermeneutika tortenetenek harmadik korszaka
erdekel.  Ekkor lep ki a hermeneutikai megkozelites a szorosabban vett
humanisztikus bolcselet gyakorlatabol es "szellemtudomany" neven beferkozik
a tarsadalomtudomanyokba.  Amikor hetekkel ezelott Diltheyt, Windelbandot es
a tobbi nemet szellemtudost ideztem, erre a fordulatra utaltam.

    A hermeneutika a tarsadalomtudomanyokban a naturalizmus eles elutasitasat
jelenti.  Az emberi tarsadalomban semmi sem magatol ertetodo es termeszetes,
minden megkerdojelezheto, kritikailag elemezheto.  A hermeneutika ebbol a
szempontbol a kartezianus episztemologia dekonstrukciojat eredmenyezi, mert
ugy gondolja, hogy a valosag onmagaban nem, csak annak kulonfele, egymassal
versengo reprezentacioin keresztul tanulmanyozhato.  A valosag tehat letezik,
csakhogy kizarolag kulonbozo olvasatokon keresztul nyer ertelmet.  Ugy velem,
hogy a hermeneutikanak ez a definicioja, ha korlatozott mertekben is, de
alkalmazhato a termeszettudomanyokra is.  Az azonban ketsegtelen, hogy a
realista szemlelet es pozitivista modszer a termeszettudomanyokban mindmaig
sokkal elfogadottabb, mint a tarsadalomtudomanyokban.

    Miert?  A pozitivizmus Auguste Comte-tol kezdve fetisizalja a kvantitativ
modszert, a kulonbozo tudomanyokat aszerint rangsorolja, hogy melyik all
kozelebb a matematikaban megtestesulo absztrakcios idealhoz.  A szamok olyan
altalanos egyenertekesek, mint a penz, lehetove teszik az ertekindexalast es
az osszemerest.  A szamok es a kepletek azonban befagyasztjak a valosagot,
mert a lehetseges ertelmezesek kozul a leginkabb elvont es redukcionista
valtozatot allitjak elo.  A pozitivista modszer azzal kecsegtet, hogy kepesek
vagyunk kontextustol fuggetlenul, egyetemesen ervenyes modelleket, altalanos
torvenyeket letrehozni.  Tobb izben is azt probaltam kifejteni, hogy ez a
torekves a termeszettudomanyokban kevesbe problematikus.

    Azert kevesbe problematikus, mert a termeszettudomanyokban az esemenyek
elorejelzesenek sikere konnyebben ellenorizheto, maskulonben a laboratoriumi
kiserletek eredmenyessegerol nem is beszelhetnenk.  Az emberi tarsadalombol
is le lehet hasitani tobbnyire zart rendszereket, letre lehet hozni kozel
steril korulmenyeket, az emberi cselekveseket is lehet modellezni.  En ezt
azonban a tarsadalomban elo individuum termeszettudomanyos mericskelesenek
tartom.  Tisztaban vagyok azzal, hogy a kaoszelmelet es az ideghalozatok
modellje a tarsadalmi elet gyakorlatanak jobb analogiajat kepes letrehozni,
mint a laboratoriumi modszer, de me'g ezek a fejlettebb elmeletek is adosak
maradnak akarcsak egyetlen ember szemelyisege teljes komplexitasanak
rekonstrualasaval.

    A hermeneutika modszeret azert erdemes elonyben reszesiteni, mert (1) a
tanulmanyozott tarsadalmi (kulturalis) gyakorlatokat belulrol, a bennszulott
nezopontjabol, tehat hitelesebben es politikailag erzekenyebben probalja meg
rekonstrualni, mert (2) kepes szamot adni arrol a tortenetisegrol, mely a
vizsgalt gyakorlat kontextusat adja, es mert (3) kulonbozo megvilagosito
ereju jelenetek, veletlen egybeesesek, elszolasok tortenetisegbe illesztesen
keresztul kepes ramutatni arra, hogy az adott kozosseg szempontjabol mi az
igazan fontos.

				  * * *

Mivel egyultomben irtam ezt a szoveget, konnyen elofordulhat, hogy szamos
nemszandekolt csusztatas van benne, ami a fentiek fenyeben legalabb annyit
elarul a mondanivalomrol, mint az explicit modon leirtak.  Ez a szoveg is,
mint minden mas, elkerulhetetlenul befejezetlen, tetova es ideiglenes.  A
kulonbozo szovegertelemzo, vitaba bocsatkozo, tehat hermeneutikai jellegu
eszrevetelek esetleges (es udvozlendo) beerkezese ellenere is most me'gis
ugy gondolom, hogy ezzel a vitat a magam reszerol befejezettnek tekintem.

Minden jot,
Miklos.
+ - Liberalis konfuzio avagy polgarjogi harc kontra homo-x (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A szabadsag erdekes aspektusairol

Kedves Voros Miklos!

Nem tudom elkepzelni, hogy Durkheimtol azt
tanultad volna a szabadsag es a tarsadalmi
igazsagossag osszefuggeseirol, amit leir-
tal.

Talan meglepodsz, de a szabadsag es a tar-
sadalmi igazsagossag elvei egymassal ellen-
tetben allnak. Kulonosen, ha a szabadsagot
a tarsadalmi vagyonszerzes moralis megite-
lestol mentes modozatai, az igazsagossagot
pedig a tarsadalmi tobbseg sorsa folotti 
aggodalom peldazza. 

Ugyanis a moralisan gatlastalan vagyonszer-
zes, masszoval kizsakmanyolas, nem veszi fi-
gyelembe a tarsadalom tobbsegenek sorsat, 
esetleges elszegenyedeset. (Az idevago elme-
letek tarka sokasagarol olvashatunk eppugy 
multszazadi, mint modern szerzoktol rogya-
sig.)

Ami meglepo, az az, hogy ezt a kifejezetten
a tulajdonviszonyokhoz (es a tarsadalmi jo-
lethez) kapcsolodoan kidolgozott fogalmi ap-
paratust specialis szexualis szokassal ren-
delkezo csoportok helyzetenek megitelesere
alkalmazod. Szinte kovetelmenykent allitod
elenk, hogy kotelessegunk szolidaritast val-
lalni a homo-x kultura kepviseloivel, mi-
vel az o helyzetuk, ugymond, eppoly kiszol-
galtatott es elnyomott, mint a mult szazadi
munkasosztaly helyzete, a szegracio korabeli
amerikai fekete lakossag helyzete, vagy az
emancipalatlan no helyzete.
 
Ragyogo logikad egyetlen bukfence csupan az,
hogy a sema homo-x-ekre nem alkalmazhato. 
A munkasok, a nok, a feketek valasztojogi
kuzdelemmel kezdtek, aminek sikere utan jo-
gos koveteleseiket a demokracia szabalyai
szerint - valasztott kepviseloik utjan - er-
venyesiteni tudtak. (Amit meg nem, arra a
tarsadalom tobbsege nem volt vevo, tehat le
kellett tenni rola.)

Homo-x-ek szavazati joga sehol a vilagon nem
forog veszelyben. Parlamenti kepviselokkel
vilagszerte rendelkeznek (Magyarorszagon al-
litolag miniszterrel is <??>). Jogi statuszuk, 
torveny elotti egyenloseguk nem szenved csor-
bat a fejlett demokraciak egyikeben sem. Miert 
kell hat nekik az en szolidaritasom? Ezt ma-
gyarazd meg nekem, legy szives.

Ilyen alapon szolidarisnak kene lennem minden-
fele szedett-vedett tarsadalmi csoporttal, 
csak azert, mert a tarsadalom jozan tobbsege
olykor nem kedveli oket:

Gondolj az alkoholistakra. Szerinted a let-
szamukkal aranyos mennyisegben kellene oket
vezeto poziciokba helyezni? (Magyarorszagon,
felek, ez igy van, megsem mukodik a gazdasag.
:-) Vagy vegyuk azokat, akiknek testnedvosz-
szeteteluk miatt buzlik a labuk. Az emberek
tobbsege hatat fordit nekik, kulonosen, ha
tarsasagban levetik cipojuket. Ez maris in-
dok lenne ra, hogy allaspalyazat eseten e-
lonyben reszesitsuk oket a normalis laballagu
allampolgarokkal szemben?

Miklosom, hogy is van ez? 

Udvozol:                       Szekely Zoli
+ - Nadasdy Zoltannak (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Egy valasz

Kedves Nadasdy Zoltan!

McCormick es Witelson cikkeibol idezel, majd ezt kerdezed: > Persze, hadd te-
> gyem hozza, Szekely Zoli mododban all "VALASZTASI SZABADSAGODBOL" kifolyo-
> lag nem elfogadni az ilyen jellegu biologiai es idegtudomanyi eredmenyeket. 
Tudhatod, hogy nem szeretem a HIX-en a szaktudomanyos vitat. A reszletek tag-
lalasa ugyanis csak elijeszti az olvasot. De itt nincs is erre szukseg. Ugyan-
is gyakran nem az a kerdes, mi az eredmeny, hanem az, hogy azt hogyan inter-
pretalod. En ugy erzem, a normalis szexualitasnak az agyban tobb determinatora
van, mint a homo-x-nek.

> Mindenesetre le tehetnel az asztalra te is egy szakirodalmi hivatkozast ar-
> rol, hogy a "plasztikus" emberi idegrendszert mikent alakitja ki es formalja
> a "valasztas szabadsaga", hogy az allatok idegrendszeret ne is emlitsem.
Leteszek: > Hajlok arra, hogy a nemi orientacio es azonosulas a gyermekkorban
> egyutt fejlodnek, de kesobb a parkapcsolatokban polarizalodnak
> maszkulin/feminin, dominans/szubmissziv iranyban, mig vegul mindenki
> megtalalja a maga stabil helyet.  [Idezet Nadasdy Zoltantol.]
Remelem, az idezet neked is tetszik. :-)      Udv:               Szekely Zoli
+ - Dimenziok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

In article "n-dimenzio! ( 13 sor )" Szilagyi Jozsef wrote:
 >
 > Nemcsak az egyszeru ember nem tud elkepzelni egy 3-nal tobb dimenzios
 > teret, de senki sem. Ha te megis, surgosen fordulj orvoshoz  ;-)
 >

 Pedig amit Ko'csi Zoli irt, az szerintem nem lehetetlen.

 Soktenyezos kiserleteink engem rakenyszeritettek arra, hogy
 probaljam meg a faktorok egyuttes hatasat es kolcsonhatasat valahogy
 elkepzelni. Haromig dimenzioig nem gond, ez Jozsefnek is megy ;-)
 En a negyig jutottam el, ugy, hogy a negyedik dimenziot az idoben
 tekintem, vagyis az xyz koordinatarendszerben a t szerinti
 folyamatos valtozast abrazolom.

 De 4-rol meg nem tudtam az 5-re jutni (az 5-rol a 6-ra plane nem).
 Persze negy dimenzio is tobb, mint harom, Jozsef, tudsz nekem valami
 jo orvost?
 ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
 Va'go' Imre, Debrecen

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS