Elodi Anna irasat azzal szeretnem kiegesziteni, hogy
- hacsak nem akar a magyar jogsi tulajdonosa letelepedni itt -
el lehet kerulni a kellemetlen es draga procedurat.
Mindossze egy kervenyt kell beadni a helyi kozlekedesi
felugyelethez a munkahely igazolasaval es 500 SKR leperkalasaval
egyutt arrol, hogy hany evig akar az ember maradni vendeg-
professzorkent. Ezutan kb 1 honappal kesobb kiallitjak azt az
igazolo levelet, mely "ervenyesiti" az eredeti magyar jogsit
a tartozkodas idejere. Csaladtagnak is jar az ervenyesites
akkor, ha a kervenyben ezt sikerul kelleoen alatamasztani.
Ha a felesgnek van PhD-je, akkor utobbi fogasra nincs szukseg
(ugyanis egy japan csalad tapasztalatai szerint a fenti
ervenyesites megkapasanak elofeltetele a PhD cim, azaz
hallgatoknak nem jar).
Fentiektol fuggetlenul, a csuszos palya gyakorlatot erdemes
megcsinalni (700 SKR). Nem azert, mintha a gyakorlat elegendo
lenne ahhoz, hogy veszhelyzetben segitsen rajtunk. Mindosssze
azt tanulhatja meg az ember, hogy altalaban keson veszi eszre
azt, hogy csuszik a kerek...

Kellemes husvetot,
Laci

...hogy lehet-e mar kapni otthon 
Efrajm Kishon legujabb magyar 
nyelven kiadott konyvet (cime:
"Hogy volt"?) ?       (Sz. Zoli)

Valaki tegnap Utazasi Irodat keresett. 
Valaki ma valaszolt is.
Szeretnem kiegesziteni egy jo, es olcso tippel.

VISTA Le'gi Utazasi Iroda
BUDAPEST
Ka'roly krt. 21. (volt Tanacs krt.)
1075
Tel.: ++36 / 1 /1429316
		1421534
		2696032
Fax:  ++36 / 1 /2696031

Sok szerencset!
Udv!

Laszlo Bekesi

...es ez mindennek a tetejebe meg csak nem is szenzaciohajhasz
bulvarlap-felfuvas, hanem a kormanyparti Reggeli Kronikaban adtak
a tendencianak ezt a nevet. Mivel uszkve egy honapja volt, a pontyos
adatok kipotyogtak a lukas memoriambol, de valami hasonlok az adatok:
a nok atlageletkora (vagy a varhato; mar elfelejtettem, meg nem is
tudom, igazabol, lenyeges-e (itt kernem szakertoink hozzaszolasat -
az en cimemre)) 63, a ferfiake pedig 56 evre zuhant. A szamokra
nem eskuszom meg, sot, orulnek, ha vakaki pontosabb adatokat tudna.

Szo ami szo, a radio maga ugy fogalmazott, hogy a Statisztikai Hivatal
(vagyhogyishivjak ami maradt belole) szerint "halalkrizis" allt be,
olyan rohamosan csokken az atlageletkor. Persze lehet mero veletlen is,
de korulottem is sokan haltak meg az utobbi idoben; meg a baratnom, aki
a Koranyi tudo-osztalyan orvos, panaszkodott a minap, hogy az egy ev alatt,
miota o ott dolgozik, is mennyit nott a tudorakosok szama/aranya.

Kerdes:
1. ti hogyan rangsorolnatok azokat a tenyezoket, amelyek ilyen nagy
   bevetessel fogyasztjak kis nepunket? (stressz, taplalkozas, kornyezet-
   szennyezes, orvosi ellatas zullese, stb). Kivancsi lennek
esetleg orvosok tapasztalataira, kozegeszsegugyiek,
szociologusok, stb. velemenyere...
2. Jo lenne, ha valaki tudna pontyosabb es reszletesebb adatokkal szolgalni.
   Pl: Milyen a foldrajzi eloszlasa a csokkenes mertekenek? Foleg varosok,
   vagy videken is egyarant? Kor szerinti eloszlas? Milyen tarsadalmi
   retegek erintodnek fokent? Hogy alakult a varhato eletkor pl. a
   szazad eleje ota?

(nem az otthonmaradok idegesitesere es kipiszkalasara, de ha az ok vegere
jarunk, talan lehet valamit tenni...)

Diana

Ausztraliaban orvoskent csak az praktizalhat, akit az Australian
Medical Assoc. bejegyzett. Kulfoldi diplomaval csak egy kulonbozeti
vizsga letetele utan lehet csatlakozni hozzajuk. Ez a vizsga olyan,
mint tevenek a tu foka. Hallottam orvos ismerosoktol, hogy a nyelvi
reszen pl. Del-Afrikaban, Fokfoldon vegzett angol anyanyelvu, ango
szarmazasu orvos megbukott!
Aki itt vegzi el az orvosi egyetemet, azt termeszetesen beiktatjak.
56-osok mondjak, hogy volt koztuk olyan orvosprofesszor, akinek itt
ujra kellett jarni az egyetemet, hogy ismet praktizalhasson - most
is vannak ilyenek a 86-os menekultek kozul - amikor is a sajat
konyvebol kellett vizsgaznia. A sajat konyv nem ugy ertendo, hogy 
o vette: O IRTA.
Allitolag atment a vizsgan.
Szia, sajnalom, hogy csak ilyen kiabrandito hirem  van

Zoli

A stackerem osszeakadt a QMM optimizeaval es ezota nem tudok hozzaferni a winyo
mhoz. Ha valakinek van valami otlete, irja meg. Fontos lenne.

Palik Imre (Yeti) 

: Kandidatusi

Kedves Megyesi Gabor!
   Legjobb tudomasom szerint ujonnan disszertaciot julius 1.-ig
lehet beadni, a mar megkezdett procedurakat azonban 1997-ig
(pontosabban nem tudom) be lehet fejezni. Megkezdett proceduranak
szamit az is, ha valaki megkapta a TMB osztondijat.
               Udv:
                   J. Pali

Van-e valahol egy archivuma a Tipp regebbi szamainak?  Nem a 
ket hettel korabbi szamokra gondolok, hanem mondjuk az egy
evvel ezelotti szamok elerhetok-e meg valahol?  

Ha igen, akkor az ftp-vel elerheto-e?

Kellemes husveti unnepeket, es jo locsolast mindenkinek

Udvozlettel,  

Szabo Peter Pal

(A sorozat elozo reszei a TIPP elozo szamaban volt olvashato.)


A nagy ustokos-karambol II.

  Szamitogepes szimulaciok soran egy egykilometeres, szilard jegbol allo
anyagdarab 60 km/s-os becsapodasi sebesseg mellett 10*28-on erg kinetikus
energiaval rendelkezik, ami 250000 megatonna TNT robbanasakor felszabadulo
energiamennyiseggel egyezik meg. A mag atmerojenek 5 km-re torteno novelesevel
ez kb. 600-szorosara emelkedik. Persze vannak ennel sokkal pesszimistabb
becslesek is, amelyek az ustokos eredeti magjanak atmerojet mindossze 2,3 km-re
teszik, igy valoszinuleg a legnagyobb toredek merete sem haladja meg az 500
metert. Ezek az elgondolasok a felfedezes elotti fotokon alapulnak, amelyeken
nem lathato a P/Shoemaker- Levy 9, igy a kepek hatarmagnitudojanal (20
magnitudo) halvanyabb lehetett, ami 10 km-es felso merethatart jelent. A
kulonbozo kutatocsoportok eredmenyei azonban nagy elterest mutatnak: voltak,
akik az arapaly feldarabolodas modellezesevel probaltak meghatarozni az
objektum meretet. A palyaszamitasok, a toredekek egymashoz viszonyitott
iranya, valamint a kepzodmeny ket vegen lathato pornyulvany arra vall, hogy a
szetdarabolodas nem a legkisebb Jupiter-tavolsag pillanataban kovetkezett be,
hanem 1,4 oraval kesobb. Ez esetben a szuloobjektum meretere 9 km-t adnak a
szimulaciok.

  A palyaszamitasok alapjan az 1992. juliusi kis jupitertavolsagot
megelozoen mar 1989 juliusaban is jelentosen megkozelithette egymast a ket
egitest, mintegy 0,06 Cs.E.-re, ami 9 millio km-nek felel meg. Nem
elkepzelhetetlen, hogy az oriasbolygo mar ez elott is jelentos befolyassal
rendelkezett a P/Shoemaker-Levy 9 palyajara, es 1970 ota minden egyes kozelseg
alkalmaval jelentosen valtoztatott azon. A feldarabolodas mindenesetre az
1992-es kozelseg alkalmaval tortent. A jelenlegi eredmenyek szerint mindegyik
mag bele fog zuhanni az oriasbolygo legkorebe, az egesz objektum ekkorra mar
korulbelul 14 ivperc hosszu savva fog szethuzodni. Ez 30-40 millio km-t
jelent, ami nem sokkal kisebb a Merkur atlagos naptavolsaganal! A becsapodasok
a julius 21-e koruli 5,6 napra fognak koncentralodni: az elso julius 18-an
hetfon 18 UT-kor varhato, az utolso 24-en vasarnap 0 UT-kor. A becsapodasok a
deli szelesseg 44. foka kornyeken tortennek majd, 35 fokra az ejfeli
meridiantol -- igy a Jupiter gyors tengelyforgasanak koszonhetoen minden egyes
becsapodasi pont helye az esemeny bekovetkezte utan nagyjabol 90 perc mulva a
Foldrol is megfigyelheto lesz. A fent kozolt idoadatok pontatlansaga azonban
egyelore az egy napot is elerheti. Elorelathatolag majusra mar egy ora
pontossaggal fogjuk az idoadatokat ismerni, az esemeny elott egy hettel pedig
20 perces pontossaggal. A magok egymastol valo tavolsagat akkor mar sokkal
jobban meg tudjuk hatarozni, igy az elso becsapodas idopontjanak ismereteben a
tobbi mar nehany perces pontossaggal megallapithato.

  A robbanasok alkalmaval kisugarzott fenyt erosen tompitani fogjak a
Jupiter vastag felhoi, igy azok kozvetett megfigyelese (a Galilei-holdak
atmeneti felfenylese) amator eszkozokkel valoszinuleg nem lesz megfigyelheto.
Sajnos a becsapodasok soran egyetlen holdfogyatkozas sem varhato, igy a
megvilagitottsag valtozasat az erosen fenylo holdakon kell figyelemmel kiserni.
A Ganymedes a kerdeses idoszakban mindvegig rossz pozicioban lesz, a Callisto
azonban 18-an es 19-en, az Europa es az Io pedig egyuttveve kozel 3- 3 napon at
kerulnek megfelelo helyzetbe -- azaz ekkor a robbanasok fenye rajuk vetulhet.
A legbelso holdnak, az Ionak a palyajaig a feny a Jupitertol kb. egy masodperc
alatt jut el, mig a Callistoig ugyanehhez mintegy hat masodperc szukseges. 
egy felvillanas hatasara a forrashoz kozelebb elhelyezkedo hold tobb
masodpercel korabban is kifenyesedhet, mint tavolabbi tarsa. Termeszetesen
figyelembe kell venni a holdak egymashoz viszonyitott poziciojat, tovabba a
robbanastol es a Foldtol mert tavolsagukat egyarant. A bolygonktol tavolabb
elhelyezkedo holdrol a feny tobb masodperces kesessel erkezik hozzank egy
kozelebbi holdhoz kepest -- ez az effektus (a helyzettol fuggoen) csokkentheti
vagy tovabb novelheti a kifenyesedesek idokulonbseget. Vegul meg egy erdekes
eszlelesre nyilik lehetoseg, bar ezt nagy mertekben zavarni fogja az
oriasbolygo ragyogasa. Az utolso becsapodasok alkalmaval kisugarzott feny
szorodhat a robbanasok altal bolygo koruli palyara kidobott poron es gazon. Ez
az anyag tovabba (ha valoban nagy mennyisegu lesz), elhomalyosithatja a
holdakrol, illetve a hattercsillagokrol erkezo fenyt.

  Vilagszerte nagy erdeklodes kiseri az esemenyt a szakcsillagaszok
reszerol, hiszen mind az ustokosok fizikajarol, mind a Jupiter legkorerol, mind
pedig a nagy energiaju kozmikus becsapodaskorol uj ismeretekkel szolgalhat. A
megfigyelesek jo reszet az infravoros es a millimeteres hullamhossztartomanyban
fogjak vegezni, itt figyelheto meg ugyanis legkonnyebben a legkor
homersekletnovekedese. Ezenkivul a lokeshullamok hatasara kialakult
felho-hullamokra es az esetleges szeizmikus vibraciokra is komoly figyelmet
forditanak. Szakmai berkekben a "Becsapodas Hetenek" nevezett idoszak alatt a
vilag csillagvizsgaloinak nagy resze az oriasbolygo fele iranyitja muszereit.
A Kitt Peak-i Obszervatorium az Arizonaban nyaron uralkodo felhos idojaras
ellenere kivetelesen uzemelni fog, de a Palomar- hegyi otmeteres tavcsovel is a
Jupitert fogjak eszlelni. A NASA Mauna Kean felallitott infravoros tavcsove
szinten resztvesz a megfigyelesben, es a Kuiper Repulo Obszervatorium is
"munkaba all" erre a hetre. Termeszetesen a megjavitott HST-t is kiveszi
reszet a programbol, annal is inkabb, mivel ez az ureszkoz akkor is
eredmenyesen eszlelheti az ustokost, amikor a foldi obszervatoriumok mar
keptelenek lesznek erre a Jupiter zavaro fenyei miatt. (Az 
oriasbolygo felszinet 230 km-es felbontassal kepes megorokiteni.) Valoszinuleg
a Mir urallomas fedelzeten elhelyezett, illetve addig elhelyezesre kerulo
muszerek szinten bekapcsolodnak a programba. Sot, a Napunktol 41 Cs.E.
tavolsagban jaro Voyager-2 urszonda detektorait is az oriasbolygo fele
iranyitjak -- a Jupiter ejszakai oldalanak sugarzas- valtozasat fogja nyomon
kovetni. Jelentos nemzetkozi programokat szervez az ALPO, a Planetary Society
es szamos mas intezmeny. Arra a kerdesre, hogy milyen eselyei vannak egy
amatornek a jelenseg megfigyelesere, egyelore nem tudunk valaszt adni -- de
azert erdemes a Kedves Olvasonak mar most tornie a fejet, hol is fogja julius
utolso napjait tolteni...

              (STScI PR93-22, Sky and Tel. 1994. januar - Kereszturi Akos)

(Cikksorozatunk elkovetkezo, negyedik resze a leglegeslegujabb hirekrol fog
szolni.)

> ========================================================================
                     Magyar Csillagaszati Egyesulet
                            
> ========================================================================

(A sorozat elozo reszei a TIPP elozo szamaban voltak olvashatok.
A sorozat - egyelore - befejezo resze a legujabb fejlemenyekrol szol.)


Tovabb darabolodott a P/Shoemaker-Levy (1993e) ustokos

A JPL Information Service ujabb kepeket tett kozze a vegzete fele rohano
P/Shoemaker-Levy (1993e) jelu ustokosrol. Mint ismeretes, az ustokos da-
rabjai varhatoan julius 19-e tajan csapodnak a Jupiter legkorebe - ponto-
sabban az esemeny kozepe esik erre a napra, a becsapodassorozat egy 5,6 na-
pos intervallumban kovetkezik be.

   A urtavcsovel (HST) mar korabban is eszleltek az ustokost, azonban
termeszetesen oriasi varakozas elozte meg a nagyjavitastol
remelt kepjavulast. Nos, nem csalodtunk, most mar sokkal pontosabb
kepunk van az ustokosdarabok szamarol es mereterol.

   A kozzetett kepek az uj Nagylatomezeju Bolygokameraval keszultek (l. alul
az FTP-cimet!). A bal oldali "allo" kep valojaban harom kulonbozo felvetelbol
keszult mozaikkep, melyen husz kis ustokosmag figyelheto meg (egy tovabbi a
kepmezon kivul maradt), mindegyik kulon komaval es csovaval rendelkezik.
Figyeljuk meg, hogy nehany nucleus mar kisse eltavolodott az egyes magokat
osszekoto kepzeletbeli "nyomvonaltol", tovabba az ustokosbol szarmazo por
nagyobb resze a Nappal atellenes oldalon mutatkozik a Nap sugarnyomasa
eredmenyekent. A kep merete 605000x126500 km az ustokos tavolsagaban.

   A jobboldali felso kepen a legfenyesebb nucleus egyik korabbi, HST-vel
keszult felvetelet latjuk, mig alatta a javitott optikaval keszult januar vegi
allapotot latjuk. Ez utobbi kepen vegre tisztan elkulonulve figyelheto meg a
negy ustokosmag. A felvetel merete 61100x48300 km.
                                                           Mizser Attila

                               ******************

A cikkben emlegetett felvetel (GIF) letoltheto az alabbi FTP-szerverrol:

               ftp.elte.hu:/pub/meteosat/misc/sl9hst.gif

En pedig megegyszer megkoszonom az olvasok turelmet a kicsit hosszura
nyult beszamolok elviseleseben. Mentsegemre szolgaljon, hogy egy valoban
ritka es latvanyos kozmikus jelensegnek lehetunk majd tanui.

                                                Tepliczky Istvan (Tepi)
                                                       titkar

> ========================================================================
                     Magyar Csillagaszati Egyesulet
                            
> ========================================================================