> Temakor: koltozes - urkolonia ( 9 sor )
> Az urkoloniakkal egy problema van: a koltsegek. Az urben, a holdon
> marson egy akkora onfenntarto telep letrehozasa, amely eltartana 
> otvenezer ember kb. annyiba kerulne, amennyibol itt a foldon emberek
> millioinak az eletet lehetne sokkal jobba tenni. Arro nem is beszelve,
> hogy valamikor a nyolcvanas evek kozepen voltunk otmilliardan,
> iden leszunk hatmilliardan. Mit szamit egy-ketto-ot-tiz kolonia.
> A nepessegrobbanas-problemat nem oldana meg.
> Tucsi

Eloszor a nepessegrobbanashoz - az urben megtelepulesnek semmi koze
ezen problema megoldasahoz. Ez a teveszme a tema elejetol visszatero.
Masodszor a koltsegek kapcsan - azt meg tudja valaki mondani mennyi
energiat es mekkora teret igenyeltek az elso szamitogepek. Ja es hany
evtizede volt mindez ? Es kozvetetten hany tudomanyag fejlodesere
hatott a szamitastechnika ? Es mi mindenre lenne kepes viszahatni
egy eletkepes urkoloniahoz szukseges technologia kifejlesztese ?
Nos nagyon elkepzelhetonek tartom, ha az ember kepes lesz majd
zart ciklusban ellatni 50 000 embert a marson, csak akkor lesz 
majd kepes megoldani a foldi ehezesi problemakat. Az a gondolatmenet
biztosan nem mukodik mely szerint oldjuk meg a foldi problemakat
es csak utana probalkozzunk  a vilagurrel.
Inkabb erzem realisabbnak barmilyen tavolinak tunik, hogy az urbeli
 "elettechnologia" szamtalan hasznosithato eredmenyt adhat "vissza"
a foldnek. Ott letfeltetel megoldani a hulladek (ujra)hasznositast
mig a foldon tobbnyire csak jogilag kenyszeritett ha kenyszeritett. 
Udv
Szeleczki Attila

Sziasztok,

  Tavcsonel nem nagyon szoktak megadni a 'nagyitast', mert nincs igazan
ertelmes felhasznalasa. Ugyanis tisztesseges tavcsobe nem nagyon neznek
bele, altalaban nehez is belenezni (bar azert beszeltem olyan emberrel,
aki egyszer megnezte a holdat a Keck-en keresztul -- persze megfelelo
szuron keresztul, hogy ne egjen ki a szeme).
  Ha alaposabban keresel, akkor altalaban adnak 'f-ratio'-t, vagy ami
ezzel nagyjabol azonos, a skalat a fokusz sikban (X mikron Y szogmasodperc).
Ez sokkal praktikusabb, mert odaraksz egy detektort, es tudod, hogy egy
pixel mekkora szognek felel meg.
  Egyebkent itt is ugyanaz a problema, mint a mikroszkopnal. Ott nem
igazan tudsz finomabbat latni, mint a feny hullamhossza (fel mikron),
ugy a tavcsonel sem tudsz jobbat latni, mint a 'seeing', ami foldrol
legjobb esetben toredek szogmasodperc, urbol kicsit jobb, mert ott nincs
legkor, ami szetken mindent. Az elmeleti maximum (difrakcios limit)
sincs tul messze ettol.

MOBIL:
> A repulokon pont a leszaalast iranyito rendszereket bolonditja meg.

  Pontosabban fogalmazva: bolondithatja meg, es igazabol barmit megbolondithat,
csak ez a leszallasnal a legnagyobb baj. Az FAA az egyszeru utat valasztja,
es minden olyat betilt, ami elvileg problemat okozhat. Ha az ember elore
megkeri oket, akkor elvileg hajlandok indokolt esetben bevizsgalni az
adott berendezest, es megadjak az engedelyt. Ezt persze nem teszik meg
Gipsz Jakab-nak, hogy tudjat a CD-jet hallgatni a Bp.-Praga jaraton, de
peldaul a nemsokara elkeszulo Sophia tavcsovom (ami egy 747-es oldalabol
fog kiallni) meg fogjak csinalni a csillagaszoknak (peldaul a laptop gepedet
bevizsgaljak).

Gyula

Sziasztok!
Tudna-e valaki valamit arrol, hogy mi tortenik mikor a repulok 
attorik a hangfalat(azonkivul,hogy nagy durranas hallatszik)
Milyen messzire hallatszik ez el, a pilota mit erez, hall.
Ugyanis erre mifelenk ez eleg surun megtortenik.

Sziasztok!

Biztosan tudja valaki pontosabban, de a Holdraszallasok
alkalmaval tobb lezertukrot is telepitettek, amikkel sokaig
kiserleteztek. Ha a TV felvetel nem is bizonyito ereju sokak
szamara, a kesobb vegzett kiserletek nem cafolhatok.

<sacha>

> A frekvencia es energia fent hivatkozott osszefuggese 
 > termeszeti jelensegeknel tapasztalhato inkabb. 
 > Reszecskefizikai jelensegeknel fotonokkal kapcsolatban, 
 > vagy pl. forgo dipolusok sugarzasakor is.
  [ ... ]
 > A radioadok eseteben szerintem altalanossagban nem jellemzo
 > a frekvencia es energia osszefugges.
  [ ... ] 
 > viszont ha nem lenne igazam, es megis fennallna
 > az aranyossag, akkor meg kene tudni magyarazni
 > hogy miert Planck-allandot emlegetunk, es miert 
 > nem Maxwell-allandot.

Itt ket dolog keveredik.

Az egyik az az, hogy 100W az 100W, akar Lakihegyrol jon, akar a
muholdrol, a rontgencsobol, a lampabol, a radiatorbol vagy a funyirogep 
motorjabol. Nem frekvenciafuggo.

A masik dolog, ami viszont teljesitmenyfuggetlen de frekvenciafuggo, 
hogy az elektromaneses sugarzas kvantalt es a kvantum (foton)
energiaja hv (v = nu, ami fizikusul a frekvencia).
Ami ugye azt jelenti, hogy a magasabb frekvenciaju sugarzasbol
elnyelheto legkisebb dozis joval nagyobb, mint az alacsony
frekvenciaju eseten lenne. Az egy masik dolog, hogy ez a minimalis
dozis igen kicsiny ezert nem igazan foglalkoznak vele radifrekvencias
korokben. Ott a watt az watt, a kvantum meg elmelet.

Zoltan

Sziasztok !

>(bar indiaban az olaj neha motorolaj... :-) ez nem vicc)

Janos    kerdezte: Es azt meg lehet enni ?

Azt hiszem, en vagyok az a ritka madar, aki mar fogyasztott
asvanyi olajat.
Igaz, nem motorolaj volt, hanem finom muszerolaj.
Finom, de nem izletes  !

Gyerekkoromban tortent, hogy szetszedtem es megolajoztam 
egy vekker-orat, majd roviddel ezutan veletlenul beleejtettem 
egy nagy fazek forro borso-levesbe.
Nem mertem szolni rola, nehogy kikapjak miatta, s igy
mindenki gyanutlanul ult az asztalhoz ebedelni.
A leves kullemen az a nehany csepp olaj nem latszott meg,
de az izen annal inkabb erzodott.
Pocsek ize volt, alig ettunk belole .
Kisvartatva igen nagy tolongas tamadt a 
vizobliteses tronus kornyeken. Rettenetes gyomorrontast
okozott. Hanyas, hasmenes mindenkinel, tobb menetben.
 
Igy elegge ketkedve fogadom, hogy motorolajat
fogyasztananak az indusok. Annyira fakirok azert ok sem 
lehetnek.
Igaz - indiaban vannak, akik sportot uznek szervezetuk
probara tetelebol. Volt olyan fakir, aki spargat
nyelt ( nem etkezesit, hanem kotozesit ), ugy emlekszem
15m-eset, es az egyik vege mar _kikandikalt_, amikor 
a masik vege meg kilogott a szajabol.
Volt olyan fakir is, (kb. 10 eve) aki a rekordok konyvebe 
kivant bekerulni, es kihirdette, hogy egy even belul 
elfogyaszt aprankent _szorostul, borostul_ egy teljes 
autobuszt.
Szerintem vagy a helyi nyugdijfolyosito, vagy a temetkezesi 
vallalat szponzoralta a mutatvanyat...
Arrol nem szolt a fama, hogy a faradtolajat elotte leengedi,
vagy azzal egyutt fogyasztja. 
Van, aki szereti, ha olajozottan mennek a dolgok. 
En mar nem annyira. :)

Udv: zoli

A "fizikus" Csak Csaba tovabbi "bizonyitekai", a tvr7-ben megjelent
reklamcikk alapjan:

0. a fenykepeken lathato keresztecskek a fenykepezogep lencsejen vannak,
   ezert azoknak mindig a fotozott targyakra rarakodva kellene latszani.
   -> bonyolult optikaval ugyan megoldhato lenne, hogy a kereszteket az
      objektiv kepezze le a filmre, de egyreszt, vannak olyan kepek,
      amin egyaltalan nincsenek ilyen keresztek, masreszt miert vinnek
      el a bonyolult optikat 400 ekm-re, amikor a kereszteket a foldon
      is rarajzolhatjak a tudomanyos szempontbol kiertekelendo kepekre.

1. a felveteleken az arnyekok nem parhuzamosak
   -> a konyvet nem lattam meg, ezert ezt az allitast nem tudom
      ertelmezni, remelem, nem a perspektivikus torzulasra gondol
      a szerzo; az arnyak parhuzamossagat azert nehez felmerni,
      mert az ismeretlen terepen nem tudhatni milyen sikra vetul
      az arnyek

2. a holdkomp egyik labanak az egyik fenykepen nincs arnyeka
   -> ezt a kepet latni kellene, mindensetre ezt az effektust meg
      a szerzo allitasa szerinti muteremben is nehez lenne elerni.

3. szamos fenykep elejen roppant elesek a targyak, am a tavolban az
   egesz homalyba olvad; a fizikus szerzo szerint ez azert van, mert
   a felvetelek nem a legures terben levo Holdon, hanem egy foldi
   muteremben keszultek, ahol a levego szorja a fenyt.
   -> a foldi levego egy par tucat meteres muteremben biztosan nem
      szorja a fenyt, ezzel szemben, amint az a multkor bekuldott
      transcript-ben is olvashato, volt hogy f/2-es blendevel fotoztak,
      igy pedig a kepek melysegelessege erosen korlatozott.

4. a szerzo szerint a holdpor nem orizheti meg a labnyomot, merthogy
   azonnal osszeomlik, a legkor es nedvesseg hijan nincs mitol ugy
   osszetapadjanak a szemcsek. 
   -> ez elgondolkodtato, de az "azonnal osszeomlo holdpor" feltetelezes
      valszleg a Holdrenges c konyvbol szarmazik; a konyvet szerintem meg
      a holdutazas elott irta Clarke (sajnos mar nincs meg), mert szamos
      elkepzelese a holdporrol nagyon nem egyezik a tapasztalatokkal. A
      kutatok szamitottak arra, hogy a holdpor elegge osszetomorodott a
      mikrometeorok allando bombazasatol, megis hasznosnak tartottak egy
      tajekozodo lepest az elo Tv-kozvetites elott :-) A holdor egyebkent
      kozelrol a grafitporral emlekeztet, es hihetetlen mertekben tapadt
      az urhajosok mylar ruhajara, osszekoszolva mindent es kesobb szamos
      kellemetlen tomitesi problemat okozva az urruhak zarasanal; ezen
      a kesobbi expediciokra tervezett porszivo is keveset segitett.

5. A holdkomp leszallasakor meg a magasbol keszult egy foto, amin a
   hivatkozasok szerint lathato a holdkomp arnyeka; a fenykepet a
   dokumentacio szerint 111 km magasbol keszitettek, ehhez kepest a
   17 meteres holdkomp arnyeka oriasi.

   (ezek itt szubjektiv ertekelesek, en megneznem azt a fenykepet;
   a 111 km erdekes adat, az holdkomp (LM, landing module) leszallasa
   kozben fenn keringo CSM (command and service module) volt kb ilyen
   magasan (60 tengeri merfold, nem tudom a valtoszamot).

6. A holdkompok leszalloegysegeinek raketahajtomuven, amivel fekeztek,
   nem latszik a hasznalat egesnyoma.
   -> a hajtoanyag megvalasztasakor nem az egesvegi homerseklet volt
      az elso szempont, hanem hogy ne kelljen gyujtani; az egyik
      komponens hidrazin volt, a masikra nemlexem, ezek keveredeskor
      maguktol begyulladnak; a holdon nincs oxigen, igy a fuvokak nem
      oxidalodnak (kivulrol). megfeleloen megvalasztott anyagnal nincs
      nyoma a jelentos felmelegedesnek sem.

7. A leszallaskor a hajtomunek szet kellett volna fujnia maga alol a
   holdport, de ennek nincs nyoma, mintha erintetlen felszinre szalltak
   volna le, mindenutt egyenletesen oszlik el a holdpor.
   -> ezt nem ertem, minek kellett volna latszania? A szetfuvott por
      a vakuumban pillanatok alatt leulepszik; a holdpor pedig eleg
      tomor ahhoz, hogy csak a felszini reteget lehetett elfujni.

8. Az amerikai zaszlo tul jol van megvilagitva, mintha kulon lampak
   vilagitanak meg.
   -> ez teljesen szubjektiv, a szines zaszlo jol kiemelkedik a
      fekete/feher hatterbol, nem kell hozza csalni.

9. A holdkozetek egy reszerol azt allitottak, a Foldon ismeretlen; errol
   azota kiderult, hogy a Foldon is megtalalhato, sot eloallithato
   -> na es.

Szoval nem tul szilard alapokon allnak ezek a "bizonyitekok". Sajnos
a bulvarsajto nem veszi a faradsagot a szenzacios hirek valodisaganak
ellenorzesere...

Csat Csaba allitasa szerint a holdkomprol 111 km magasrol keszitettek
fenykepet az ereszkedo holdkomp arnyekarol. Nem talaltam meg ezt a
kepet, sem azt a szoveget, miszerint a kep 111 km-rol keszult, sot, a
transcript-ben a fenykep kesziteserol szolo beszelgetest sem; talan
csak teves ertelmezes, nyelvismeret stb okozhatta (ezt) a felreertest.
Viszont az Apollo 11 leszallasarol keszult radiofelvetel transcriptjeben
azt irjak, hogy kb 250-270 lab vagyis 80-90 meter magassagban eszleltek
a holdkomp arnyekat.

(Az osszes apollo misszio leszallasat ugy terveztek, hogy eppen csak
a holdbeli napkelte utan szalljanak le, hogy a felszini tereptargyak
hatarozott arnyeka segitse a leszallast.)

102:43:57 Armstrong: 270. Okay, how's the fuel?

102:43:xx Aldrin(on-board): Take it down.

102:43:xx Armstrong(on-board): Okay. Here's a...Looks like a good area here.

102:44:04 Aldrin: I got the shadow out there. 

    [Aldrin, from the 1969 Technical Debrief - "I would estimate (from
    the transcript) that I called out that shadow business at around
    260 feet, and it was certainly large at that point. I would have
    said that, at 260 feet, the shadow would have been way the hell
    and gone out there, but it wasn't. I could tell that we had our
    gear down and that we had an ascent and a descent stage. Had I
    looked out sooner, I'm sure I could have seen something identified
    as a shadow at 400 feet; maybe higher, I don't know. But anyway,
    at this altitude, it was usable. Since the ground is moving away
    (that is, there is dust blowing out from underneath the spacecraft),
    the shadow might be of some aid. But of course, you have to have
    it out your window."]

Udv///Laci

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@
>
> Kedves Mdavid, a hozzaszolasod lenyege valahol a kiberter
> csapdaiban elveszett, de ne add fel.  Udv///Meszaros Laci
Mert Vaskalap kozbeavatkozott. Mikozben nagy hangon tiltakozik, pszi-jevel
titokban megsemmisiti vitapartnerei halozaton koborlo leveleit.  :-)

> Igy 16A-esre csereltem a kismegszakitot.
Lehet, hogy eleg lett volna egy friss rugoju 10 A-es is.
Azzal nagyon egyetertek, hogy mechanika: fuj.
Kiveve: mikromechanika :-)

> Valtakozva pozitivra es negativra sztatikusan feltoltott
> vasuti talpfak folott szaguldva vajon fenyjelensegkent
> lehetne-e venni az _adast_ ?
> Azt se bannam, ha deszkakeritesre vonatkoztatva vezetne
> le valaki, csak tudjam mar meg vegre az igazsagot ! :)
>
> Udv: zoli
Jo kerdes. A talpfak tavolsaga 1 m. Fenysebesseggel közlekedve meg csak 300
MHz-nel tartunk, ugyhogy vagy gyorsabban kell menni, vagy surubben pakolni a
talpfakat.
A keriteslec sem eleg.
A lathato feny frekvenciaja 6E14, hullamhossza 0.5 mikron, (a Lorentz
traforol tovabbra is elfelejtkezve) fel mikronos talpfak folott (nagyon
kozel) fénysebesseggel száguldva mar latunk valamit.

Janos

Udv!

Jol emlekszem hogy ebbol csinalnak egy lekvart, ami a varandos kismamaknak is
adhato hashajto?

Istvan

> > joghurt (tamarind hozzaadasaval, vagy egyes helyeken egyszeruen
> > altatassal)
>
> Mi az a tamarind ?