Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 380
Copyright (C) HIX
1998-03-30
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 A ket felajanlas (mind)  71 sor     (cikkei)
2 Re: Tejut kozepe (mind)  17 sor     (cikkei)
3 kozvelemenykutatas (mind)  23 sor     (cikkei)
4 mea culpa...az en vetkem (mind)  27 sor     (cikkei)
5 ugor-torok: nem haboru (mind)  35 sor     (cikkei)
6 Re: Takacs Ferinek (mind)  54 sor     (cikkei)
7 Szelauto, aramlo kozeg (mind)  70 sor     (cikkei)
8 Re: patkanyok + informaciok a weben (mind)  21 sor     (cikkei)

+ - A ket felajanlas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Az lenne a tisztelt keresem, hogy ismeteljetek meg , es ha akarjatok,
> pontositsatok a penzdijas feladvanyok felteteleit. 

Kedves Almasy Laci! 

A felajanlasaim barmelyiket ugyanugy vallalom most is. Valtozas csak annyi
volt, hogy hozzaigazitottam oket a megoldok igenyeihez. Peldaul, amikor
lattam, hogy valaki szivesebben dolgozik hatszellel, akkor ezt is
belevettem. Kesobb kiterjesztettem tetszoleges szeliranyra. Ami viszont
nem valtozott, az a szelauto, azaz _propelleres_auto_. Minden mas
kozlekedesi eszkoz csak gyakorlo feladatban szerepelt. 

> Pl vitorla, propeller vagy hajo,
> auto, jegszan - ezek mind elfogadhatoak-e vagy nem.

Nem. 


Az "x dollaros" felajanlas:

Aki megad egy K horizontalis vektort es egy S vektort ugy, hogy 
   |K| = 100 km/h,   es igazolja, hogy nem letezik propelleres auto, amely
S sebessegu szelben tartosan K sebesseggel kepes haladni, annak |S| dollar
jutalmat fizetek. 

Feltetel, hogy a nyeremeny erteke legalabb ketszer akkora legyen, mint az
azt megelozo nyeremenye. 


A 40 dollaros felajanlas: 

Aki bebizonyitja, hogy szellel szemben gyorsabban lehet szelautozni, mint
hatszelben, annak adom 40 dollarom es a fele kiralysagom. 


Varga Joska


U.i.

> Volt harom vagy negy feladat es felajanlas, jo lenne ezeket egy helyre
> osszegyujteni, es pontossa tenni. 

Megfogalmazhatunk egy abszolut preciz, jogilag kikezdhetetlen, kozjegyzo
altal hitelesitett felajanlast is, de a lenyeg akkor sem valtozna: 
"Felso korlat keresendo a szelautosebesseg/szelsebesseg aranyra,
valamilyen haladasi- es szelirany mellett." 

Azt mar sejtjuk, hogy 90 fokos oldalszelben ez az arany nagyobb lesz, mint
6 (hat). Eppen ezert tul sok penzt nem is lehet majd vele nyerni. Ezert
edemesebb valamilyen problematikus iranyban tapogatozni. 

Gondolom egyetertunk, hogy a feladat onmagaban is "rewarding". Az mar csak
hab a tortan, hogy penz is jar erte. Minel jobb a korlat, annal tobb. 

Tehat olyan szelsebesseget valasztasz, amilyet akarsz (az esszerueg
hatarain belul), es olyan szeliranyt, amilyen jol esik. A felajanlas
viszont a legmenobb jarmuosztalyra, a propelleres szelautora vonatkozik.
Megjegyzem, hogy ha erre sikerul barmi rosszat mondani, akkor az nyilvan
ervenyes lesz mindenfele vizi, kerekes, es korcsolyas jarmure is,
fuggetlenul attol, hogy van-e propellere, vagy csak vitorlaval rendelkezik
(hiszen az egy specialis propeller). Forditva viszont nem igaz: Ha pl.
bebizonyitod, hogy tokeletes ellenszelben nem lehet jegvitorlazni, az
engem ugyan erdekelni fog, de nem hat meg annyira, hogy fizessek erte.
(Ugyanezt propelleres autora bizonyitva ---> vegtelen sok penz.)
Hasonlokeppen, ha belatod, hogy mozgo alkatreszek nelkuli jarmuvel nem
lehet lehagyni a hatszelet, erdekes, de "nem nyert". (Ugyanezt propelleres
autora bizonyitva ---> 100 dollar). 

Azt elore kijelentem, hogy pereskedni nem fogok senkivel, ezek informalis
felajanlasok.
+ - Re: Tejut kozepe (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok,

> 	A modszer a kovetkezo. Felrajzolod a sebesseg sugar fuggvenyt.
> Vagyis, hogy hogyan fugg a csillagok sebessege a centrumtol valo
> tavolsagtol. Ha valami egyenletes a tomeg eloszlas, akkor amint mar azt nem

  A 2.6 millio naptomeg tenyleg innen jon, de a meret valami szcintillacios
kiserletbol ered. Errol ennyit tudok, meg fogom keresni a cikkeket. Az
a baj, hogy 1 AU tul pici ahhoz, hogy fel lehessen bontani jelenleg
hozzaferheto tavcsovekkel.
  Egyebkent egy kicsivel jobb a helyzet a tomegre, mivel nem csak sugar
iranyu sebesseget, hanem oldaliranyut is mertek mar, azaz a keringo
csillagok 6 szabadsagi fokabol 5 merheto. Egyebkent az altalad elmagyarazott
egyszeru modszerhez kepest az uj modszer azt hiszem maximum egy 0.1 millio
naptomeg kulonbseget hozott. 

Gyula
+ - kozvelemenykutatas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Mivel szidtam a kozvelemenykutatokat, ezert ugy illik, hogy ha
tisztessegesek, akkor dicserjem is oket. Mai Magyar Nemzet,
Gallup irja;  a minta standard hibaja +- 2.4 szazalek. Ez egy
korrekt mondat. Kovetkezo mondat: "Ez azt jelenti, hogy 95
szazalekos valoszinuseggel az eredmenyek legfeljebb ennyivel
terhetnek el... Na ezzel mar van egy kis bajom. Vagy nem standard
a hiba vagy nem 95, hanem 68 szazalek. Kulonben az a hiba standard
mert az eloszlas poisson, vagyis nagyon jo kozelitessel gauss.

Viszont egy masik kozvelemenykutatot tovabbra is szidnek. Nem az ujsagirok
torzitanak hanem ok. Ugyanis a hompageukon is rajta van az a mondat, hogy
"... ez azt jelenti, hogy legfeljebb ennyivel terhet el..." Tovabba a
"meresi" pontjaiknak nincs megfelelo szorasa. Az egyik part peldaul
lenyegeben mindig 8-9 szazalekon van. Ez ezres mintanal 80-90 ember.
A hiba ugy 9-10. Tehat minden harmadik esetben kellene 7 vagy 10-nek
lennie. Nem igy van. Sot a 6 es a 11nek is elokellene fordulnia minden
20. esetben. De lehet venni mas partokat is; tessek venni az egymas
utani pontok kulonbseget. Ennek az eloszlasa nem koveti a statisztika
torvenyeit.

A kovetkeztetest mar nem vonom le, mert meg politizalassal vadolnatok.

Horvath Pista
+ - mea culpa...az en vetkem (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Az lenne a tisztelt keresem, hogy ismeteljetek meg , es ha akarjatok,
> pontositsatok a penzdijas feladvanyok felteteleit. tehat ne haromszavas
> kerdesek legyenek, mint "lehet- e szellel szemben autozni?" (bar bocsanat,
> ezen a szinten mar tuljutottunk)

 ...a szelauto dolgot, nem penzdijjal ugyan, de en kezdtem kapargatni.
Ha jol emlekszem, az volt az alapkerdesem, hogy:

"Szellel szemben, vagy hatszellel erheto-e el nagyobb sebesseg ?"

Szerintem ez a kerdes teljesen pontos es egyertelmu.
Ebben az osszefuggesben a hatszeles helyzet diszkusszioja nem ertektelen,
mert a megoldashoz vezeto ut egyik allomasa. Legalabb ennyi tisztazodott. 
Az alapkerdesbol mostanra tehat az maradt, hogy:

"Lehet-e a szellel szemben szelsebesseggel (vagy annal gyorsabban) haladni ?"

Itt annyi kiegeszitest lehet tenni, hogy kotott palyan mozgo kocsirol van
szo, tehat a palya erot adhat at a kocsinak (tolem jegvitorlas vagy
propelleres is lehet, de akkor van egy visszacsuszas gatloja), idealis a
felfuggesztes (a palya gordulo ellenallasa 0), s egy teljesen elmeleti
targyalassal is megelegszem. 
A helyes megfejto jutalma: nagy adag elismeres:-)

Ismet kijelentem, hogy nem tudom a megoldast, de nagyon erdekel.

Janos
+ - ugor-torok: nem haboru (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

HP irasara szeretnek reagalni. Kisse felreertett valamit, bar belatom, en
is hibas vagyok benne, nem fogalmaztam elegge egyertelmuen. Nem azert
vagyok ideges neha, mert vannak sokan, akik a finnugor elmeletet valljak,
hisz nem vagyok mindenttudo, hogy iteletet hirdessek egy olyan kerdesben,
melyet meg a tudosok is nagyon viatkoznak. Csak az zavar, hogy a magyar
iskolakban a finnugor elmeletet ugy oktatjak, mintha az lenne a szentiras,
ami biztos, vitathatatlan, es bugris az, aki ketelkedik benne. Elmondjak
az altalanos- es kozepiskolasoknak, hogy regen miket gondoltak a magyarsag
szarmazasarol, es azt sugalljak, hogy minden ertelmes, halado gondolkodasu
ember szamara egyertelmu, hogy szegeny Anonymus, Kezai Simon, stb buta
volt, aki nem tudott semmit az ostortenetunkrol. Ha ma megfellebezhetetlen
igazsagkent taplaljak a leendo kutatok nemzedekenek fejebe a ma hivatalos
elmeletet, nem lesz senki, aki majdan kutassa a temat. 
Amugy, kedves HP, amit a bolgarok szlavosodasarol irtal, azt en is ugy
gondolom, es azt is, hogy a nyelv nem egyenlo a neppel. Amugy az elozo
irasomban, amire reagaltal, irtam egy nagy hulyeseget egyszeru
felreolvasas miatt, ezt ezennel korrigalom. Azt irtam, hogy azt olvastam a
hixben, hogy a magyar es a baszk nyelv kozott nem mutattak ki kulonbseget,
amin jol el is poenkodtam, holott az volt irva, hogy genetikailag nem
tudtak kulonbseget kimutatni a ket nep kozt. Ehhez csak annyit fuznek
hozza, hogy, mikor a magyar genallomanyt neztek, milyen magyart neztek?
Feher boru szoket kek szemmel, barna boru, delies megjelenesut, esetleg
olaszos kinezetut? Arra szeretnek kilukadni, hogy mara a magyar nep a
tortenelme soran ot ert idegen genetikai hatasok nyoman eleve nem
egyseges, es talan hagyni kene a mai genallomanyunkat bizonyitekkent valo
felhasznalasat, hisz megfelelo minta kivalasztasaval akar a magyarsag
bantu eredetet is ki lehetne mutatni. Ja, HP azon talalgatasa is helyes
volt, hogy Kristo a finnugraszok sorait erositi /vagy gyengiti, dontse el
mindenki maga/, aki szepen illusztralja azt a kutatot, aki mar a szemelyes
erzelmeit is beleviszi a kutatasba, pl egy irasaban olyan kovetkeztetesre
jutott, mely konnyen elvitt volna Laszlo Gyula elmeletehez, de Kristo
gyorsan lezarta a gondolatmenetet, nehogy valami olyasmo jojjon ki belole,
amit nem akart.
Zarom soraim, epito jellegu velemenyeket szivesen veszek, foleg HP-et, o
nyilvanvaloan jartas is a temaban.
+ - Re: Takacs Ferinek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Janos !

On Sat, 28 Mar 1998  wrote:

>   Tehat a testek tomege fugg a sebessegtol. Ezt Einstein es
> kora NEM TUDTA !!!  Igy ezt a spec.- es alt.rel elmelet sem
> tartalmazza.

>   Ez annyibol all, hogy kezedbe veszel egy radirt, vagy egy
> ceruzat es lassan mozgatod az asztal folott, mikozben
> hozzakepzeled a fizikai folyamatot: elkezdem mozgatni a
> radirt egyenletes sebessegel, tehat nyugalmi helyzetebol
> felgyorsitom, ekkor mozgasi energiat kozlok a radirral a
> kezem segitsegevel, ezert a radir tomege no. Most egy kicsit
> lassabban mozgatom, ekkor a radirt a kezemmel fekezem,
> mert az mozogna tovabb az elobbi sebesseggel. Ekkor a
> radir ad at a fekezes soran a kezemnek energiat. Ekkor tehat
> a radir tomege csokken. (A kezem tomege termeszetesen
> ugyanannyival no.)

Nem magyarazod meg, hogy Einsteinhez kepest mit ertesz tomegen es
energian. Tole mintha az E=mc^2 -et szoktak volna citalni, amiben a
tomeg es az energia is valtozik. A specialis relativitaselmelmeletben
nincs ertelme sulyos tomgerol beszelni, az altalanoshoz meg szoljon hozza
a Horvath Pista ;-), mert en ahhoz nem ertek.

Ahogy ma a spec.rel.-ben egyebkent a fogalmakat hasznaljuk, ugy a tomeg
tenyleg egy skalar, ugyanis azt mondjuk (definialjuk), hogy egy test
tomege egyenlo a nyugalmi energiajaval/c^2. Ha pedig energiat kozlunk a
testtel, akkor megvaltozik az energiaja. De lehet mondani, hogy a mozgo
test tomege egyenlo

m=E/c^2=m_0/sqrt(1-(v/c)^2) 

A merleges, radiros kiserleteidet nem idezem, mert azok legfeljebb
gondolatkiserletnek jok. Hany tucat nagysagrenddel nagyobb a meresi hiba
az effektusnal ?

A fenyhullamhosszal es interferenciaval sokkal pontosabban lehet merni a
Fold esetleges abszolut sebesseget. Ez volt a Michelson-Morley(?)
kiserlet, aminek az volt a szenzacioja, hogy nem valtozik az
interferenciakep, akarhogy forgatjuk az interferenciaberendezest, es hiaba
varunk fel evet, hogy a Fold ellenkezo iranyba menjen, akkor sem.
Ezt az effektushianyt a spec. rel.-lel Einstein magyarazta meg.

Janossy Lajos ugyan kitalalt egy elmeletet abszolut terrel es eterrel, ami
ha "fuj" (amikor abszolut mozgasban van egy test), akkor osszenyomja a
testet (azaz kontrahalja, mint a spec. rel.), de vegul is az derul ki,
hogy minden meresi eredmeny ugyannannak adodik, mint a spec. rel.-lel
szamolva, azaz kiserletileg eppen megkulonbozhetetlen ez az elmelet a a
spec.rel.-tol. Akkor meg minek. Raadasul ott az a franya eter.

Udv,
Hidas Pal
+ - Szelauto, aramlo kozeg (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sokan beszeltek mar az aramlo kozegben haladasrol.
Tobb cikket vegigolvasva (valoszinuleg nem mindet) azt latom, hogy egy fontos
korulmenyt mindenki figyelmen kivul hagyott.
Egyetlen aramlo kozegben nem ertelmezheto onmagaban a "kozeggel szembeni"
haladas! Ha egy targy a kozegben van, akkor mas  vonatkoztatasi test, vagy
kozeg hianyaban csak a "kozeghez kepesti" elmozdulasarol beszelhetunk. Ez
pedig csak valami energia forras, es megfelelo hajtomu segitsegevel tortenhet.

Ezert, ha aramlo kozegrol beszelunk, akkor mindig hozza kell ertenunk azt is,
hogy mihez kepest aramlik a kozeg. Es ezzel elerkeztunk ahhoz a felismereshez,
hogy nem egy, hanem ket kozegben kell mozognunk, gondolkodnunk. A szelmalomhoz
hozzatartozik a foldhoz rogzitett szerkezet, a hajohoz a vizben uszo test.
Ezert a szelmalom a fold, hajo a viz energiait is felhasznalja az energia
termeleshez, illetve haladashoz.
Az alltalunk epitett szerkezetek a ket kozeg eltero mozgasallopotabol
kovetkezoleg nyer energiat ugy, hogy az egyik, vagy mindket kozeg mozgasat
kozeliti a masik kozeg mozgasahoz. A vitorlashajo legnagyobb problemaja, hogy
nem eleg optimalis a mukodesi elve.
Valojaban nem a ket kozeg mozgasanak kulonbseget hasznositja, hanem az egyik
kozeg sajat magahoz kepesti mozgasat. A nyert energiat a sajat haladasahoz
hasznalja, de amikor halad, megvaltozik a ket kozeg viszonylagos (a hajohoz
kepesti) mozgasallapota, es ez jelentosen korlatozza lehetosegeit. Hatszelben
a hajo nem tud gyorsabban menni a szelnel, mert ahogy kozeliti a szel
sebesseget, ugy szunik meg a szel hajtoereje, kizarolag a viz ellenallasa
marad, illetve novekszik. Az esetleges nagy szel ellenere hajon hatszelben
majdnem szelcsend van.
Forduljunk el hatszelbol az oldalszel fele!
A hajo haladasa oldalszelben a legoptimalisabb.  A hajo sebessegenek
novekedesevel a szel latszolagos iranya elfordul a szembeszel iranya fele.
Nincs akadalya azonban, hogy a hajo a szel sebesseget abszolut ertekben
tullepje. Peldaul a szellel azonos de arra 90 fokos hajosebessegnel, az
eszlelt relativ szelirany 45 fokos, igy a hajot egy mondjuk 22 fokra allitott
nagy vitorlaval hajthatjuk Ketszeres hajosebessegnel a szel eszlelt iranya mar
27 fokos, a szukseges vitorlaszog durvan 13 fokos. A vitorla ilyen beallitasa
mellett a vitorla szelre meroleges felulete jelentosen lecsokken, mig a hajo
kozegellenalasa mindket kozegben a sebesseg novekedese miatt megno.
Elmeletileg kiszamithatjuk nagyobb sebessegekre is a szukseges vitorlaallitas
(durvan a szelirany fele), de a szokasos vitorlasok mar nem mukodnek ilyen
relativ szogeknel. Sok nelkulozhetetlen kacat kepez legellenalast, a vitorla
nem sik, hanem oblos, stb. Felhatszelnel a hajo haladasanak szeliranyu
vetulete alaposan lemaradhat a szeltol, mivel a hatszel problemai itt is
fellepnek, abszolut korlatot szabnak. Termeszetesen rovid ideig, egy hirtelen
fordulo utan megelozhetjuk a
hatszelet is, de ekkor minden kozeg kizarolag csak fekez. Forduljunk lassan
szembeszelbe!
A vitorlaallitas alapja itt is a relativ szelirany felezese. Szembeszelnel
ertelemszeruen nem mukodik a vitorlas, mivel nulla fok es  kozeleben nem marad
hatasos vitorlafeluletunk. Minnel kisebb a relativ szelirany, annal kisebb a
hatasos vitorlafelulet. Viszont a hatszel esetevel ellentetben a relativ
szelsebesseg no a hajo sebesegevel, igy a sebessegunk, es az elerheto
legkisebb szelszog kizarolag a hajonk hatasfokatol fugg. Nem hiszem, hogy
jelenleg elmeleti korlatot lehetne adni a maximalis hatasfokra, mivel a
kozegellenallas csokkentesere jelenleg is folynak igeretes kiserletek,
ezenkivul a hajoepitesben mas szempontok is vannak ezen kivul (Peldaul
kenyelem, olcsobb anyagok). Raadasul a hatasfoknak nincs sok szerepe
hatszelben.
De ha elevezunk a vizekrol, es mondjuk megnezunk egy jegvitorlast, akkor
lathatjuk, hogya szelnel sokkal nagyobb sebessegeket is el lehet erni
szelerovel. A jegvitorlasnal a szelen kivuli masik kozeg a jeg. amelynek
minden anyag kozul a legkisebb a surlodasa. Nagy kar, hogy keves az alkalmas
jegfelulet, es a hatszel problema itt is
fennall. (Sot lehet szelcsend is.)
Persze nem a vitorlas az egyetlen hasznositasi lehetoseg.
Peldaul semmi akadalya annak, hogy elektromos autonkat a szelnel sebesebben
repitsuk a foldhoz rogzitett szeleromubol nyert arammal. (Az energia vezetek
nelkuli tovabbitasa persze szinten nem mindennapos problema.)
Tehat mielott mindenkinek jo elmelkedest kivannek, meg egyszer felhivnam a
figyelmet arra, hogy minden esetben legalabb 2 azaz ketto kozeg egymastol
eltero allapotainak kihasznalasarol beszelunk.
Udv: Takacs Feri
+ - Re: patkanyok + informaciok a weben (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Azt nem garantalhatom, hogy az olvasok kozott biztos lesz, aki
valaszol a kerdesedre, de azert sok sikert. Addig is probald ki
az AltaVista keresot (altavista.digital.com), eleg jo eredmenyeket
ad, ha sikerul eltalalnod a temara jellemzo es nem tul altalanos
kulcsot. Ha a felhozott talalatok kozul mar a legelso sem a keresett
temahoz kapcsolodik, probald meg a kulcsot valtoztatni, finomitani.
Az alabbi szerintem eleg pontosan leirja a temat. Sok sikert, udv/Laci

+earthquakes +animals +predict

Kozben a megjelenes elott leveleztunk par sort Attilaval arrol, hogy
mennyi valoban hasznos informacio talalhato (mar) a net-en es mennyi
szemet kozott van elrejtve. Ennek kapcsan jutott szembe egy aprosag
a szellemi tulajdonrol. A szellemi termekek szabad aramlasanak kemeny
korlatozasa (szerintem) olyan mertekben hatraltatja a tudomany es a
kultura haladasat, amiert (szerintem) nem nyujt elegendo karpotlast
az informaciok piacanak fellendulese. Nem akarok tul nagyon harapni
egy par soros cikkben, ezert inkabb csak kerdeznek: szerintetek van
arra mod, hogy a kecske is jollakjon (a szellemi termek megalkotoja
is erezze munkajanak gyumolcset) de a kaposztabol is maradjon valami
(~ a szellemi termek a legeto legszelesebb korben elerheto legyen)?

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS