Most 
Dorozsmai Karoly nagyon a szivembol irt. A sok csillogo villogo vacak arra
valo, hogy aki arulja penzt kapjon erte de dolgozni nem lehet veluk.
En DOS alatt mindig valami Turbo Pascal szeru editorral irkalok, Linux
alatt meg beinditok ket vagy harom virtualis konzolt -- az egyiken a manualokat
olvasom a masikon meg irok a vim (a visual editor egy kicsit feljavitott
valtozata) nevezetu programmal. Akar programot irok akar valami dokumentumot
szerkesztek ez az osszeallitas megfelel (a dokumentumokat termeszetesen TeX
formatumban irom). Valosagos aldas a csilligo-villogo de kezelhetetlen 
Windoze utan!

 Hogy valami kerdes is legyen: Tudja-e valaki, hogy lehet a vim nevu joszagot
ravenni, hogy csinaljon .bak filekat? A regi verzio csinalta de az ujak
nem tesznek ilyet.

Zsoter Andras

P.S.: A TeX outputjat azert meg szoktam nezni X alatt de akkor is vim-mel
irom a szoveget.

Ismer valaki egy halozaton elerheto (WWW, gopher, ftp) angol-angol szotart?
(Oxford, Webster's, stb.)
Udv
Attila

Hi mindenki.

Nagyon nagy segitseg lenne ha valaki elarulna hogy hogyan lehet ravenni a
Turbo Pascal 7 et hogy  egy ATI Graphics Ultra( Mach32) tipusu kartyaval
1280*1024 es grafikus uzemmodban dolgozzon ??? A kartyanak 2 Mb RAM-ja van
es vigan mukodik a  Win95 ebben a felbontasban tehat a kartya kepes ra.
Kerdes, hogy a  Turbo Pascal kepes-e ra ?

Masik kerdesem lehet hogy marhasag de megkerdezem. Lattam hogy letezik
valami GNU Pascal es kivancsi vagyok, hogy van e neki DOS verzioja es ha van
honnan szerezheto meg.

Egyaltalan milyen Pascalok leteznek jelenleg. (Elsosorban PC-re) ??????
 
udv.
Sos Gabor

Juhos Szilveszter irja:

>>De jo! Es ki tudja, hogy a BSA emberei mennyire szakemberek? Vagy csak
>>..
>>varjam el a rendorsegtol? Nem tudom mennyire igaz, hogy a BSA erdekelt
>>a buntetesben, de ha igen, akkor szerintem mindenkepp vadolhatok
>>elfogultsaggal, es mint ilyenek, nem lehetnek szakertok. Ha mar csak
>>egy software-ceg tamogatja oket, akkor szerintem mar -legalabbis
>>jogilag- elfogultak.

A BSA tokeletesen elfogult, de ez nem bug, hanem feature. A BSA-t a nagy
szoftvergyartok tartjak fenn, s igy a BSA egyetlen celja, hogy ezen nagy
szoftvergyartok termekeit vedje. Tehat ha talalnak a gepeden egy programot,
akkor megnezik, hogy olyan program-e, ami az o cegeik termeke, s ha nem,
akkor nincs semmi baj, akkor sem, ha loptad. Annyira szakertok azert, hogy
egy M$ programot megismerjenek :-)

Udv,

Imre

Szilva

Hidvegi Zoltan:

>>Szerintem nem erdemes megvenni a Watcom C-t.  

Szerintem meg erdemes. :-) 

>>A GNU C fordito .... Tovabbi elonye, hogy szinte minden 32 bites gepen
>>fut, ami megkonnyiti a programok hordizhatosagat.  

A Watcom is tamogat azert nehany platformot: DOS/16/32, Win3.1, 
WinNT/95, OS/2, Novell NLM.

>>Ezen tulmenoen `politikailag' is ez a legjobb C fordito.

???????????????????????????????????????????????
Miert?? A Horn Gyula irta, vagy mi van????

>>Tovabbi elony, hogy a 16 bites C programokkal ellentetben a 32 bites 
>>C programok minden buveszkedis nelkul ki tudjak hasznalni a teljes 
>>rendelkezesre allo memoriat.  

16 bitben is, a kulonbseg nem ott van, hanem hogy vedett vagy valos 
modban fut-e a program.

>>A djgpp egy kituno SVGA grafikus konyvtarral is el van latva, 
>>es a gdb is hasznalhato.

A Watcomnak is van ilyen.

Na igazad van, nincs ingyen, kemeny 150 USD az ara. De ha ezzel 
egyutt semmivel sem jobb, mint a djgpp, akkor mondj mar par 
olyan programot, amit ezzel irtak, pl. jatekokat, ilyesmit...
(Egyet en is tudok, van egy MPEG lejatszo. De komolyabbra gondoltam.)

Udv,

Imre

Kedves Erno,

>>Fenti  ket  peldaval  csak  azt  szerettem  volna  bemutatni, hogy bar egy
>>akkora    rendszert,    mint    pl.    a    Magic    csak    OOP     lehet
>>(erdemes)  megoldani,  egy  icipici  logikai?/felepitesi?/tervezesi?  hiba
>>nevetsegesse tud tenni egy egyebkent jo alapelveken nyugvo rendszert.
>>
>>Nem_kellene_tulzasba_vinni_az_OOP-ot, foleg nem a FUNKCIONALITAS karara.

Mar megbocsass, de a 4GL meg az OOP azert eg es fold. Mitol OOP a Magic???
Az OOP-re fogni azt, hogy egy program rosszul mukodik, az, az, az... nem helyes
.

Udv,

Imre

Zsoter Andras irja nekem, hogy:

>>Azt meg mindig nem latom, hogy -- meg akkor is ha ilyen eszkozok futnak az
>>illeto OS alatt -- miert kellene azt 64-bitesnek tekinteni?

Szerencsere en nem is irtam, hogy annak kene tekinteni, hanem csak azt, hogy:

>>Bizony, a Pentium valamennyire 64-bites, hogy mennyire, az definicio kerdese,

Itt van az eb elhantolva, a definicioban. Az a baj, hogy az elmult 10-15 evben 
megszoktuk, hogy lehet arrol beszelni, hogy egy proci hany bites. Azert tudtuk
megmondani, mert egyertelmu volt. A mai processzorok azonban mar nem 
ilyenek. Bonyolultabbak, nem lehet rajuk azt mondani, hogy xxx bitesek, mert
hat finomitani kellene a definicio(ka)t, nezopont kerdese, hogy hany bitesnek
latjuk oket... A szoftveres pl. aszerint itel, hogy o mit lat, egy masik
szakembernek
mas fontos. Csak hogy a peldanal maradjunk, hany bites a Pentium:

- kulso adatbusz 64 bit
- kulso cimbusz 32 bit
- regiszterek 32 bitesek
- szegmensregiszterek 16 bitesek
- belso 'data path' (nem tudom magyarul) 128 bit
- FPU 64 es 80 bites szamokkal tud dolgozni
- virtualis cimter 46 bit

Van ertelme azt mondani, hogy valahany bites? Valahany eve, ha azt mondtad,
hogy ennyi meg ennyi cache van a gepedben, akkor mindenki tudta, mirol
beszelsz. Most viszont visszakerdezek: milyen cache? a kulso vagy a belso?
a kod vagy az adat? esetleg a HDD vagy a kontroller cache-e? 

Lehet persze, hogy leteznek az uj eszkozokre olyan uj definiciok, amelyek
'altalanosan' elfogadottak az 'iparban'. De tul gyorsan fejlodnek azok
a dolgok, amikre definiciokat kellene gyartani. A masik baj a marketinges
emberkekkel van (veluk mindig baj van), mert ok szeretnenek valami jol 
hangzo de megis egyszeru uzenetet irni a press release tetejere, es bizony
az, hogy 64-bites, az teljesiti ezen kivanalmakat (holott ezek a fazonok
aztan tenyleg nem tudjak, hogy mit is jelent).

>> Nos en el tudok olyat kepzelni, hogy peldaul a regiszterek 64 bitesek es
>>akkor hosszabb integerekkel lehet szamolni. 

Hat, lehetnek olyan alkalmazasok, ahol ez szamit (bar keves szazalekosan, es
a procikat az 'atlagos' programhoz tervezik). De a szamolasok az FPU-ban
nagyon gyorsan es pontosan elvegezhetok a Pentiumban is. Menyhart Zoltan 
irt meggyozo peldakat:

>>- akik adatbazist kezelnek: egy lepesben hosszab darabjat
>>	lehet egy kulcsnak ellenorizni

Beolvasni/kiirni/osszehasonlitani 64 bitet egyszerre, ezt biza en is tudnam 
hasznalni. Persze ezt megteszi a Pentium is, osszerakja egy ciklusra a ket 
32 bites utasitast, de igy megis egyertelmubb es _biztosabb_ lenne. 

>>Azutan ha a cimzes is 64 biten megy nagyobb virtualis memoriaterulethez jutun
k

>>aminek kovetkezteben peldaul lehet csinalni egy egeszen veghetetlenul nagy 
>>tombot es abban kepet feldolgozni, vagy oriasi mennyisegu adatot egyszeruen
>>elerni vagy valami.

Ezt nem hiszem, a meglevo 64TB (64,000 GB) szerintem boven eleg, egyebkent is
ennek csak elvi/programozastechnologiai jelentosege van, 1GB RAM-nal tobb
azert nincs sok gepben.

>>Par evvel ezelott meg az volt a nagy szam hogy valaki felbovitette a gepet
>>64K-ra 16-rol ma mar gigabayte-okkal dobalodzunk. 

Azert az elmult par evben ez a trend nem ilyen egyertelmu, jonehany eve mar,
hogy 16 MB van a gepemben, es az arakat elnezve nincs az az erzesem, hogy
hamarosan akar csak 32 MB-ra is fogom boviteni.

>>Most mar talan azt kellene tisztazni, hogy mi az, hogy az OS 64-bites.

Hat az applikacio iroja szamara azt jelenti, hogy az API 64 bites. Egyebkent
ez a 64 bites OS persze akar Pentiumon is futhat, ha a fenti igaz. Az, hogy
tenyleg, milyen procin/modban fut, az egy masik definicio (ami kevesbe
erdekli a program irojat).

>>Hiszen az osszes adatstruktura a rendszerben, a cimek etc. mind egy szalig
>>tovabbra is 32-bitesek

Nem!! Az 'osszes adatstruktura a rendszerben' szerintem nem jo definicio, 
adatstruktura barmekkora lehet. Az a szomeret, amivel a gep egy lepesben
tud elemi muveletet vegezni, az mar jobb. De akkor a FP szamokat figyelembe 
kellene  azert venni, azok pedig lehetnek 32 bitnel nagyobbak is. A cimek 
pedig lehetnek 48 bitesek is.

(folyt. kov.)

Meszaros Laszlo (Budapestrol):

>>Szoval ize. Egy ilyen osszetett strukturaju prociban mar nehez eldonteni,
>>hogy hany bitesnek szamit. Az utasitaskeszlet a 386 ota alig valtozott,
>>az tehat "32 bites", es az intel szerint a processzorarchitektura a 32-

Igy van!!

>>Kivancsian varom a "p7"-re mit agyalnak ki...

Hat ha eltanuljak a M$-tol az uj szamozasi matekot, akkor valoszinuleg p9
lesz....

Koves Peter:

>>fentiekhez hozzavesszuk, hogy az IBM, a Siemens es a Toshiba most
>>egyezett meg az 1 Giga-bites chipek kifejleszteserol es gyartasarol
>>(sorozatgyartas 2000 korul) akkor belathato, hogy a 32-bites cimzes
>>rovidesen keves lesz hiszen ilyen memoriasuruseggel akar 8 Giga is
>>konnyen elhelyezheto egy alaplapon.

1. Az arak mostani ismereteben 8 GB kb. 30 millio forint.
2. A 32 bitesnel nagyobb cimzes meg nem feltetlenul igenyel 64 bites procit.
Pl. az Intel procik mar tobbszor emlegetett 64TB-s virtualis cimtere 'konnyen'
transzformalhato 32-46 cimbit kozott barmire.

Udv,
Imre

PS: A latszat ellenere nekem a 64-bites procik a kedvenceim!!!

Ha ez megjelenik a GURU-n,
akkor en is Guru vagyok!

Pusssssz,
Manci

Sziasztok!

2 problema miatt kerem a segitegeteket:
	
	El tudna-e valaki kuldeni nekem egy
 	VGA MENTOR ET4000W32i,VLB,acceleratoros kartya
	driver lemezeit?

	Tudja-e valaki, hogyan lehetne (lehet-e egyaltalan) 
	egy CISCO AGS+ routert osszekotni egy Novellen futo Multiprotocol 
	Router 3.0-val? A gepek PPP-n tarsalognak, V.35-os interface-en es
	berelt vonalon keresztul, 64k-s modemmel. 
	Amit eddig sikerult megtalalni:
		A ppptrace nlm az mondja, hogy az MPR3.0 is es a CISCO
	is kuldi PPP-n a csomagokat, szemre hasonloan keretezve, de nem
	valaszolnak egymasnak (nem ertik a csomagokat????). 

Koszonettel:
	Bela

Sziasztok,
Egy baratom kert tolem egy programot, mely
xmsnetx.com
vagy
xmsnet5.com
nevre hallgat. (A kiterjesztes lehet hogy .exe).
Tud valaki valamilyen lelohelyet, vagy estleg ez nem igazan szabad 
szoftver?
    Koszi
        Falu

Sziasztok!

Amire szuksegetek van azt remote bridge-nek hivjak.
Ha megveheto megoldas szukseges ezt meg kell venni.

Ha barkacsolni akarsz, nezz utana egy kq9 vagy hasonlo nevu 
oprendszernek( En is utananezek). Ez egy direkt olyan oprendszer ami 
primitiv gepen megvalosit kis teljesitmenyu (modem miatt) routert, 
bridge-t, vagy akar gatewayt. Az a cucc sem olcso, ami egy telefonkabelen 
64Kbitet atvisz, mert az egy szinkron modem.

					Vajk

--
Fekete Vajk                       student of Technical University of Budapest
                               Schonherz Zoltan Dormitory
http://www.sch.bme.hu/~vajk

Ezt pont tudom!

A problema oka az, hogy csavart erparu (tovabbiakban UTP) kabelbol kesz 
kabelt csinalni ugy konnyu, ha a drotok egy az egyben mennek. Tehat a bal 
szelso az egyik csatlakozon a bal szelso a masikon.... Namarmost az ado 
es vevo aramkorok meg a ket halokartyaban ugyanazokra a pontokra 
csatlakoznak, mert a halokartyaknak egyformaknak kel lenniuk. Az ado es 
vevo aramkorokhoz meno erparak a HUB okban vannak megcserelve, ezert 
lehet a halokartyat a HUB ra egyenes(lasd az elejen) kabellel csatlakoztatni.
Ha peldaul ket HUB ot akarsz osszekotni, akkor is ugyanez a gond, mert 
ott meg mind a ket vegen fel vannak az ado meg vevo cserelve. Ergo az 
ilyen esetekben szukseged van egy ugynevezett crossover kabelra, amiben 
az ado meg a vevo erpar fel van cserelve a ket vegen egymashoz kepest. En 
meg ilyet nem csinaltam, de biztos vagyok benne, hogy egy ilyennel mennie 
kell.

Nem biztos hogy ertheto volt, de kicsit szetszort vagyok.


					Fekete Vajk

--
Fekete Vajk                       student of Technical University of Budapest
                               Schonherz Zoltan Dormitory
http://www.sch.bme.hu/~vajk

Na ugytunik, ma tele lesz velem ez az ize!

Nagyon egyet szeretnek erteni. Ugy erzem, hogy pl a szovegszerkeszto 
programok nem egyre jobb szovegszerkeszto programokka fejlodnek, hanem 
egyre jobb, de hasznalhatatlan kiadvanyszerkeszto programokka. 
Viszont ez nem CSAK a szoftvercegek hibaja. Asszem van valami ilyen 
filozofiai iranyzat is, de vallom, hogy a penz letezese elrontja a vilagot.
Hogyan? A eset, nincs penz. A szoftvercegek szovegszerkeszto programokat 
irnak, es egyre tobbet tudak a programozok, a gepek, egyre jobb a 
kapcsolat a felhasznaloval, igy a programok egyre jobbak es hasznalhatobbak.
B eset, van penz. A szoftver cegek versenyeznek, hogy ki ad el tobbet. 
Igaz, hogy a szovegszerkesztonek nem kell tudnia pacsit adni, de mi lesz, 
ha a vetelytarse majd tud, meg amugy is fel kell sorolni valamit a NEW 
FEATURES-nel. Meg jon a hatarido, mert szegenyeknek egy fel eve nem 
adtunk semmit, es nem lesz profit. Ha meg mar megvette minek 
foglalkozzunk vele, ugyis elegge inkompatibilisak a formatumok, hogy ne 
nagyon akarjon atterni az ellenfel programjara.

Ha mar kover legyen hosszu is.

Szemelyesen kiadvanyszerkesztettem a legelterjedtebb editor 2.0 val. 
Aztan jott a hatos, maasok azt hasznaltak, kuzdottem, kuzdottem, de a 
vegen valami aprosag miatt, ja igen a style shortcutok eltunnek a ket 
verzio kozotti konvertalaskor en is attertem. Ami alt o volt alt t lett, 
ami alt t volt az alt o lett, va olyan gyakori funkcio, aminek az alt 
billentyus eleresehez legalabb 6 billentyut kell egymas utan lenyomni, es 
a vegen meg fel is kell a kezenet emeljem gepeles kozben, mert egereszni 
kell. Tudom, hogy mindent at lehet definialni, de nem vagyok ennel tobb 
kapacitast szanni ra az amugy is szuk agyambol. Na meg a titkarno se fog, 
aztan nehogy mar rendszergazda kelljen  egy szovegszerkesztohoz, meg 
programozo. Plane ha a munkajukat a titkarno nehany kattintassal 
letororlheti.

			Bocs
					Vajk

--
Fekete Vajk                       student of Technical University of Budapest
                               Schonherz Zoltan Dormitory
http://www.sch.bme.hu/~vajk

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: PMail 2.2 verzio ( 7 sor )
> 
> A PMail 2.2 verzioja elkeszult.
> -Ismert hibak megjavultak
> -Bovitett szu"ro" zesi lehetoseg
> -Szinek
> -Runtime encryptor interface
> -Fenykepek az address book-ban (nagyon fontos)
> -Specialis uzenet flagek, stb...

    Szerintem te a WinPMail-re gondolsz, es annak 2.22-es valtozata
    megtalalhato a leila.mti.bme.hu-n (/naec/email/$dis/winpm222.zip,
    1,2 Mb majdnem pont egy 5 1/4 HD-s lemez).
    [Persze ez csak Magyarorszagra egy kozeli tipp, idegenbe 
    szakdtaknak vannak ennel kozelebbi eleresi helyek.]
    
    A PMail (DOS-os), mar regota a 3.22-es verzional toporog, most 
    megy a 3.3-as beta tesztje. (/naec/email/$dis/pmail322.zip, 831kB)
    
                                                    Thulya
                                                    
    ui.: Szolj ha tevedek, ha te valamilyen magyaritasra gondoltal.

> Temakor: Q: novell kotetek ( 8 sor )
> 
> Udv Guruk!
>
> Mar kerdeztem, de mintha eltunt volna a neten:
> Kellene novell utility, amivel a felhasznalo a munkaallomasarol
> meg tudja nezni, hogy milyen kotetek vannak a novell szerveren
> (CD romokat szolgaltatnek igy, de ha cserelem, az kinos)

        volinfo, filer         [NetWare 3.x]
        netadmin, filer, nwadmin, nwuser, netuser,... [NetWare 4.x]

                                                    Thulya

From:          INFOLAN_311/KOVACCS
To:            
Date:          Sat, 18 Nov 1995 23:37:17 
Subject:       Re: telnet/ftp forras
Reply-to:      
X-mailer: Pegasus Mail v3.22

> Hi Guruk!
>
> Van 1 oruelt baratom, aki Windows ala akar FTP, Telnet es WWW klienst 
> irni.
>
> Hol lehet megtalalni ezek forraskodjat ?
>
> Koeszi.
>
> Gitya
Nem azt mondta, hogy meg akarja irni? Igy konnyu!!! :-)

Egyebkent LINUX forras. A www-t nem tudom.

Udv,
Csaba