Autizmus Alapitvany     ---      CEECA     ---     Autizmus
Kutatocsoport
Budapest, VIII., Delej u. 24-26., 1089-H (1430 Pf. 14) Tel/fax: 3142859,
2104364
e-mail: 
______________________________________________________________________

Az Autizmus Alapitvany es az Autizmus Kutatocsoport megrendezi

                         I. Koezep-Europai Szakmai Napjat:
                                        AUTIZMUS:
KLINIKAI, KUTATASI, NEVELESI ES SZOCIALIS TAVLATOK

Budapest, 1997. junius 14., szombat, 8-18 oraig
Liget Kongresszusi Koezpont, VI. Dozsa Gy. ut 84/a.

Vednoekoek:
Magyar Balint, Muvelodesi es Koezoktatasi Miniszter
Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudomanyos Akademia elnoekhelyettese
Koekeny Mihaly, nepjoleti miniszter

ELOADoK: Prof. Sir Michael RUTTER (hon. director, MRC Child Psychiatry
Unit, Institute of Psychiatry, University of London) A
gyermekpszichiatria
egyik vilagszerte legkiemelkedobb szemelyisege eloadasaban az 
autizmussal
 kapcsolatos kutatasi iranyzatokat tekinti at, kueloenoes tekintettel
lehetseges
 integraciojukra.

Dr. Theo PEETERS (nyelvesz es pszichologus, az Opleidingscentrum
Autisme, Antwerpen alapito-igazgatoja) Belgium vilagviszonylatban is
kiemelkedo autizmus-specifikus ellatorendszerenek megszervezoje az
autista illetve autisztikus fogyatekossagot jellemzo seruelt
keszsegeket, illetve az ezzel oesszefueggo viselkedeseket elemzi majd.

Dr. Rita JORDAN (pedagogus-pszichologus, a Birminghami Egyetem,
Anglia autizmus-specifikus posztgradualis kepzesenek vezetoje)
Eloadasaban az autista gyermekek specialis oktatasi es nevelesi
szueksegleteirol, lehetosegeirol es modszereirol beszel.

Dr. Patricia HOWLIN (pszichologus, St. George Hospital Medical 
School, University of London) Rutter professzor egykori munkatarsa ma
 autista serduelokes felnottek ellatasanak es integraciojanak
lehetosegeit
 kutatja, s eloadasaban is errol beszel majd.

A rendezvenyt kerekasztal beszelgetes zarja.
Szinkrontolmacsolasrol a rendezok gondoskodnak.
A rendezvenyt videobemutato, szakkoenyv-arusitas es autista gyermekek 
es felnottek munkait bemutato kiallitas egesziti ki. Lehetoseg van
szolgaltatasokat 
ismerteto poszterek elhelyezesere; a kiallitando anyagot az Alapitvany
es
 Kutatocsoport fenti cimen varjuk.

Reszveteli dij:
- hazai resztvevoknek: 2500 forint
- hataridoig regisztralt diakoknak: ingyenes
- volt szocialista orszagokbol erkezoknek: 7500 forint
- egyeb orszagokbol erkezoknek (teljes dij): 100 GBP

Hataridon tul regisztracio a helyszinen,
- hazai resztvevoknek: 4000 forint
- diakoknak: 250 forint.
(A csoekkentett dijakat az Autizmus Alapitvany hozzajarulasa teszi
lehetove.)

A reszvetei dijat a Taverna Rt. - Taverna Tourist Service reszere, a
CIB Hungaria Bank 10700024-02560809-52100008 szamlajara,
AUTISM kodmegjeloelessel kerjuek befizetni.

Befizetes es jelentkezesi lapok beerkezesenek hatarideje:
1997. majus 30.

______________________________________________________________________
JELENTKEZESI LAP
I. Koezep-Europai Autizmus Szakmai Nap
Cim: HOTEL LIGET Rt., Budapest., 1443 Pf. 210.
Telefon (36-1) 2695300
Telefax: (36-1) 2695329
(Kerjuek nyomtatott betukkel kitoelteni)
______________________________________________________________________
NEV:
CiM:
FOGLALKOZAS:
TELEFON:
FAX:
E-MAIL:
MUNKAHELY:
Szuelokent veszek reszt: IGEN / NEM
Ebedet kerek: IGEN / NEM;           ha igen: NORMAL / VEGETARIANUS
(Az ebed ara 700 forint, a regisztracios dijjal egyuett utalando)
Befizetes ideje:
Modja: CSEKK / BANKI ATUTALAS
OESSZEGE:
Szallaslehetosegekrol informaciot kerek: IGEN / NEM

ALAiRAS:__________________________________

(Jelentkezeseket a beerkezes sorrendjeben fogadunk el!)
______________________________________________________________________


Tovabbi informacio kerheto a fenti cimen, telefonon, fax-szamon, vagy 
e-mailen.

Bodonyi Laszlo epiteszmernok teoriajanak kovetkezmenyeit elemezve egy
cikkben azt fejtegette, hogy amit mi az ejszakai egbolton csillagoknak
hiszunk, az csupan a kozelunkben lebego urszemetrol visszaverodo napfeny.
Jellemzo, hogy a Leninvarosi Kronika riportere Bodonyi Laszlo nyugalmazott
kozepiskolai tanar modelljet az einsteini relativitaselmelet egyenrangu
versenytarsanak tekintette (hogy ez mire jellemzo, azt talaljatok ki.)

Ezt csupan azert irtam le, mert en egy eloiteletekkel teli undok figura
vagyok, aki nem csak azt nezi, AMIT irtak, hanem azt is, hogy KI irta,
es ebbol mindenfele kovetkezteteseket vonok le. Raadasul nem tisztelem
az idosebbeket. Mentsegemre szolgaljon, hogy sok idot megtakaritok igy.
Ezeket a sorokat is csak azert irom, hogy aki meg nem ismerne, tudja
mihez tartani magat.                           /lms

Kedves Tudorok!  

B.Matyas felvetette a surlodas kerdeset --
nos, az altalam ismert koncepciokban ez nincs, ugyanis a kilovott 
jarmu/lovedek nem gurul/csuszik a sinen, hanem lebeg a sin folott 
(mint a beka, csak kozben ugrik is :-) 
((helyesebben: mint a mar a vilagon tobb helyen letezo magneses 
lebegtetesu vasutak)).  

A megtortent katonai kiserleteknel is magneses lebegtetes szerepelt.  

Udv, 
Gyula

"Gazember" irta:
> nyugodtan teliszivhatod a tudodet heliummal, attol semmi
> bajod nem lesz

Csak egy fel oraig csipogni fogsz! :-)
A buvarok jol ismerik ezt a jelenseget, a He valamilyen
modon hatassal van a hangszalakra. Szerencsere a hatas
egy kis idon belul elmulik.

Udv: Karoly
-- 
Karoly Kovacs
Siemens AG Austria
mailto:

A CO nagyon erosen kotodik a hemoglobinhoz es ezert nagyon mergezo. Az
egeszsegugyi hatarerteke 100-300 ppm korul van, az expozicio idotarta-
matol fuggoen (mert olyan erosen kotodik a hemoglobinhoz, hogy a hatas
idoben osszegzodik).

A CO2 is mergezo, de a CO-nal kevesbe. Azert veszelyes, mert aknak,
alagutak melyebb reszein felhalmozodhat, es eszrevetlenul ol. Ha az
orrod befogod, 1-2 perc utan mar igen eros legszomjat erzel. De ha a
levego CO2 tartalma no 3-4% fole: faradtsag es almossagerzes, "gyere
man Jozsi doljunk le egy kicsit, ugy sincs itt a fonok" es ok ketten
mar meg is haltak. A CO2 veszelyet fokozza, hogy mivel kemiailag eleg
semleges, nehez kimutatni. Sok gyakori mergezo gazhoz gyartanak nem
tul draga es eleg specifikus elektrokemiai elven mukodo erzekeloket, a
CO2-hoz ilyent nem lehet. A legolcsobb infravoros spektrofotometrias
elven mukodo CO2-detektor is fel milkonal kezdodik, raadasul eleg sokat
fogyaszt ahhoz, hogy nem lehet szemelyi hordozhato vedoeszkozkent hasz-
nalni.

Udv/Laci            (aki jobb szereti az alfa-tipusu hibat)

Koszonom mindenkinek a kvarckristaly rezgesi frekvenciajanak
beallithatosagat magyarazo irasokat. Azt mar le sem merem irni, hogy en
az informaciomat egy 1971-es ismeretterjeszto konyvbol vettem (mit
keresek azzal a TUDOMANY hasabjain, igaz!?...).
Udvozlettel:
Berke Tamas

U:dv!

>        Ha a radon ennyire dus a barlangokban, akkor ez milyen hatassal
>lehetett az osemberre? Vagy a neander-volgyi eppen ezert halt ki? :)

>Horvath Pista

Vagy epp ellenkezoleg: Gyakoribba' tette a mutaciokat, s ezzel
gyorsitotta
a fejlodest.

Ma's: Asztma'sokat, le'guti betegse'gekkel kinlo'do'kat barlangku'ra'val 
gyo'gyitanak - sikerrel (rendkivu:l tiszta, bacimentes levego")! Most
meg
kideru:l, hogy egyben fokozott suga'rterhele'snek teszik ki o"ket!
(Minden jo'ban van valami rossz. Ve'gso" konkluzio: Az e'let a'rtalmas
az
ege'szse'gre.)                   bocs:HFeri

Nemere egyik konyveben (nem SCI-FI) olvastam Einstein egyik kisUrletUt,
melyben 

nagyfrekvencias eros magneses terben a targyak eltunnek ill.

feltetelezesek szerint egy masik dimenzioba kerulnek at. Az emlitett
konyben egy am.

hadihajo eltuneset ill ujrafelbukkanasat irja le a szerzo (bar ezt
ketlem, hogy

ekkora vasdarabot rajta emberekkel igy transzpoltaltak volna).

Nemsokkal a konyv elovasa utan a radiotechnika c. folyoiratban talaltam

egy kapcsolasi rajzot, melyben a megszolalasig hasonlo tulajdonsagu

berendezest kapcsolasi rajzat kozoltek, ami nem volt mas mint egy kb. 10
cm.

atmeroju,nagyon nagy menetszamu tekercs, ami meg volt hajtva egy 1.5 GHz
koruli oszcillatorral termeszetesen megfelelo teljesitmenyerosites utan.

A cikk szerzoje szerint a tekercs belsejebe helyezett targyak vagy

kirepulnek a berendezesbol ( vedoruha kotelezo :) ), vagy athelyezodnek
egy 
masik dimenzioba. 
Sajnos a berendezest nem allt modomban megepiteni az emlitett tekercs
kulonlegessege
miatt, viszont erdekelne hogy vki kozuletek megepitette-e, vagy latott-e
ilyet
mukodni?
Az egesz a mostani bekalebegtetesrol jutott eszembe, mellyel szembeotlo
a hasonlosag.
A TV- ben En is lattam a riportot, amelyben kozoltek, hogy semmi
akadalya nincs annak, hogy mondjuk 2000-ben egy embert lebegtessenek
hasonlo modszerrel teszem azt 20 m magassagban. Mivel a beka tulelte a
kiserletet, ebbol azt a kovetkeztetest vontak le, hogy a kiserlet nem
jart karos hatassal a szervezetere. Viszon megvizsgalta azt vki, hogy az
idegrendszerre, az agymukodesre milyen hatast gyakorol az eros, (netalan
meg nagy-
frekvencias is) magneses ter? Ugyanis Nemere a konyveben azt irta hogy
az 'eltuntetett',
majd visszahozott hajon levo emberek vagy meghaltak, vagy ertelmi
fogyatekossa
valtak (talan ezert is takarja mely homaly ezeket a kiserleteket).
Hol lehetne bovebb info-t talalni Einstein es mas nagy koponyak
kulonleges elmeleteirol?


Udvozlettel :
Antal Zsolt

Azt azert nem hiszem, hogy barmely orasmester vallalna a tokozott kvarcok
koszoruleset, szerintem ez gyakorlatilag lehetetlen. Sot folosleges is,
mert az eddig altalam latott orakban mindben benne volt a kis
trimmerkondi, amivel be lehet szabalyozni. Emiatt a valogatasos tortenet
is gyanithatoan kacsa.

 wrote:
>Van valamennyi vizgoz a Venusz legkoreben amiben van hidrogen.
De a kozolt tablazat szerint csak 0,1%, ha jol emlekszem, szemben az
oriasi mennyisegu CO2-dal. Pedig ha jol szamolok, egy szenatomhoz atlag
ket hidrogenatom kell a szerves anyagokban, tehat db-ra ugyanannyi
vizmolekula kene, mint ahany CO2-bol meg akarom kotni a szenet, az
pedig nem 0,1%...

Th(A)n

>Felado : Horvath Pista    Penn State
>        Majdnem. Persze van pontosabb szamolas is, de durvan valoban
>valahogy igy lehet becsulni. Pontosabban felirod a vizsgalt gazra a
>Maxwell fele sebesseg eloszlast... 
>Ekkor megkapod a molekulak, hany szazaleka rendelkezik a szokesi
>sebesseggel. Ez meg nem eleg, mert kell egy ido faktor is. Sajna annak
>becslesere most nincs semmi otletem...

En a kovetkezokeppen szamolnam: 

Minden legkornek van egy felso hatara. (Az exponencialis surusegeloszlas
csak kozelites). Ebbol a felso hatarbol vonjunk le atlagos szabad uthossznyi
tavolsagot (Ez a magas legkorben gondolom eleg nagy lehet). A ket tavolsag
kozti legretegben levo, szokesi sebesseggel rendelkezo molekulak
akadalytalanul elhagyhatjak a bolygo legkoret. A szabad uthossznyi
legkorvastagsag ismereteben egy aramsuruseg is konnyen definialhato. (Hogy
az iranyokkal ne kelljen bajlodnunk, vegyuk ugy, hogy a molekulaknak
atlagosan egyhatoda halad fuggolegesen felfele. Ez a kozelites mar a
nyomas-homerseklet osszefugges levezetesenel is eleg korrektnek bizonyult).

Szoval az aramsuruseg ismereteben konnyen megmondhato az idoegyseg alatt
elszoko molekulak szama. Az mas kerdes, hogy a molekulafogyas miatt idoben
csokken a legkor vastagsaga, meg a szabad uthossz erteke is valtozhat, de
hat erre valok a differencial egyenletek.

A nagyobb baj az, hogy figyelembe kell venni a bolygo forgasat, es a legkor
homerseklet eloszlasat. Az elobbi egy idofuggo (periodikus) tagot hoz a
diffegyenletbe, ami miatt valoszinuleg eleg nehez lesz analitikusan megoldani.

Az utobbirol - a homerseklet eloszlasrol - meg meg viharmentes bolygo
eseteben sem mernek semmit mondani.

Peter

>E-mail :  [Hungary]
>A meresi eredmenyek alapjan Newton gravitacios erotorvenye
>                  F=Gm(M-m)/r^2
>alakra modosul.

        NEEEEEEEE!!! Egy ujabb Egely!

>Az elmeleti eredmenyt az elmult evekben eloszor kiserletileg Bodonyi
>Laszlo miskolci epiteszmernok igazolta, aki a gravitacios mereshez
>fizikai ingat alkalmazott.

Hurra!!! Megvan a kovetkezo magyar Nobel-dijas!

>Mivel a kiserletileg
>meghatarozott gravitacios allando relativ pontossaga jelenleg 1-2%, 

Nekem van egy 15 evvel ez elott kiadott fuggvenytablazatom. Abban G=6.670
szerepel. Ez szerintem 0.01%-os pontossag.

Egyebkent erdekes megfigyelni a keplet szerkezetet:

>                  F=Gm(M-m)/r^2

Na most mi van, ha m>M? Taszit a gravitacio? Es melyik tomeg a
"kituntetett"? Az egyik ugyanis elso, a masik masodik hatvanyon szerepel. 

Peter

CO2 temakorben:

Csak annyit tennek hozza, hogy az agy mukodeset drasztikusan befolyasolja a
ver kemhatasa. Amikor tul gyorsan probalunk felfujni egy leggombot,
elszedulunk, mert a verunkben csokken a CO2 koncentracio, tehat lugosabb
lesz (hiperventillacio). Gondolom, az sem tesz jot, ha a ver tul savassa valik.

Peter

>Tudtok-e olyan 3D jellegu kepalkotasrol, melyben nem a megszokott interferenci
a
>a szereplo.

Az Internet Jatekhaz www oladalan talalhatok un. sztereogrammok. Bamban kell
bamulni oket, es egy ido utan beugrik a harom dimenzios kep. Szerintem tok jo!

Peter

Kedves Albert! Tavol alljon tolem, hogy megbantsalak, de ha mar csipkedsz
minket, hadd csipkelodjek vissza en is egy kicsit. Ezt irod:

>Felado :  [United States]
>
>egy kicsit furcsa, hogy altalaban olyan fakba vannak a fejszek vagva,
>egyszer az evoluciora mernek megsemmisito csapast aztan a
>relativitaselemet mond csodot es effelek. Vajon miert erdekes az
>alapjaiban rengetni a vilagot? Kisebb de *valoban* aktualis dolgokrol
>kellen irni.
>Mint:
>Tudjatok-e hogy a fizikaban egy elegge aktualis tema a "granular matter"?
>ezkb annyit tesz mint szemcses anayag, pl. homok, por stb. Azert erdekes
>ezek tanulmanyopzasa mert meglepo tulajdonsagokat fedeztek fel mechanikai
>viselkedesukben.

Aztan itt irsz egy csomo dolgot a vizes homok "meglepo" tulajdonsagairol,
hogy ti. osszetapad, meg ha kiszarad, akkor osszedol a homokvar, es hogy
ontheto, meg hogy azert nem is igazan folyadek, mert a nyomas nem no linearisan
 .

Ez mind nagyon erdekes, de tobbseguket egy ovodas is tudja, a magyarazat meg
(feluleti feszultseg) kozepiskolas tananyag.

Hogy ti mereseket vegeztek a nedves homokvar dolesi szogeit illetoen, az is
biztosan nagyon jo szorakozas, de nem latom be, miert lenne fontosabb es
izgalmasabb tema, mint mondjuk a relativitas vagy az evolucio. 

>Es hogy mennyire aktualis dolog: az ebbol irt cikkunket nemregiben
>fogadtak el a Nature-ban.

Most akkor mitol aktualis, hogy nemreg elfogadtak a Nature-ben? Talan azert,
mert nemreg kuldtetek be :-)

Peter

Azert ekkora marhasagokat ne irjunk mar be:

>Felado :  [Hungary]
>Ha jol emlexem: v = SQRT(3kT/R)
>Aholo SQRT a negyzetgyok, k a Boltzmann allanmdo, T az abszolut homi, >R az
egyetemesleges :) gazallando, "/" az osztas jele.:)

A helyes keplet:     v = SQRT(3kT/m), ahol m a molekula tomege.

Kozepiskola 1. osztaly !

Peter

Horvath Pista    Penn State > wrote:
>[...] felirod a vizsgalt gazra a Maxwell fele sebesseg eloszlast. Ebben
>ugye a homerseklet is szerepel a nyomas viszont nem.
De valami csak lehatarolja a nyomast is, nem?
Vagyis ha egy pontban tudnam a nyomast, akkor onnantol a felszinig ki
lehetne integralni a hidrosztatikai nyomast. De hogyan lehetne felvenni
a kiindulasi pontot, hogy vmi hasznalhato eredmenyt kapjunk? (Tehat ha
pl az a kerdes, hogy lehetne-e a Marson minimum 0,8 atm 280 K 79% N2, 21%
O2 legkor, ami lassabban fogy, mint mondjuk 1% egymillio evenkent.)
Vagy pont forditva kene kezdeni a dolgot, es azt keresni, hogy mekkora
az a maximalis felszini nyomas, ami mellett a hidrosztatikai nyomas
a vegtelenben meg 0-hoz tart? Azt hiszem, ez lesz a jo, de hogy lehet
ezt megoldani? Egyaltalan van neki megoldasa?

Th(A)n

>nezni. A lenyeg, hogy technologiai es egyeb (nem emlekszem, milyen)
>okok miatt a kb. 5-50 MHz nagysagrendu kavicsok a "legpontosabbak".

hmm en ugy tudtam nem nagyon szokas 20 mega fole kavicsott gyartani.. az
ilyen 24 meg 40 MHz-s kvarcoknak altalaban mar a felharmonikusait hasznaljak



Leto

>Namost azert ez nem egeszen igy van. A kvarc felirasa LRC tagokkal
>*egy model* ami addig igaz, amig a kvarc magaban van. Egy LC rezgokor   

lattatok mar az ellenallas helyettesito abrajat?
tok jo, van benne ellenallas :))


Leto