Forwarded message:
> From gabor Sun Jun 27 00:41:53 1993
> Subject: csomagok
> To: 
> Date: Sun, 27 Jun 93 0:41:53 CDT
> X-Mailer: ELM [version 2.3 PL11]
> 
> Kedves Feri, 
> 
> Neked szantam, de asszem majd elkuldom a TIPP-re is...
> 
> Veletlen belegofferoltam    a   tippbe.   En ugyan      a Matlab,
> Mathematica es egyeb csomagokat fokepp  grafikai, programozasi es
> interface szempontbol szekirozom, ezert  a szimbolikus  muveletek
> teren nem  is  akarok senkit meggyozni.  Egyaltalan: semmirol sem
> akarok senkit   meggyozni.    Viszont a  PC-szint  (bocsanat, nem
> becsmerlo   szandekkal:)  felett   a   sztratoszferaban   dul  az
> osztalyharc, szaggatjak az ozonpajzsot.  Ugyancsak elore elnezest
> kerek, ha trivialitasokat mondanek.
> 
> A  Mathematica-t  ismerok  bizonyara   talalkoztak  a  Maple-lel,
> amelyet   a   hozzaertok   szinte  minden  szempontbol erosebbnek
> tartanak  a Steve  Wolfram-fele  szoftvernel.    A   funkcionalis
> osszehasonlitas szerencsere nem  fer  ide,  igy   most nem  lehet
> szavamon   fogni, hehe...  Viszont  a  Maple  egyik, e  helyt  is
> bemutathato elonye, hogy valamennyi platformon letezik.  Nalunk a
> CHPC-ben peldaul  nincsen  kisgep, a hazban  vagy  hetven  unixos
> workstation (ezek egy reszere ugyan letezik  Mathematica), kifele
> par szuper- es miniszuper kompjuter szolgal, amelyekre egyaltalan
> nem is letezik  a Mathematica, csak  Maple.  Ez  utobbi viszont a
> Mac-PC csaladdal is jo  baratsagban van.  Donto erv a Mathematica
> ellen,  hogy strategiailag  minden   platformon elszigetelt, s ez
> kulonosen   a    workstation  illetve     a feletti kategoriakban
> meghatarozo.  Ketsegtelen,   hogy   demografia  a  Unix  gepekkel
> szemben  a  egyertelmuen  a  Mac-PC  csalad    oldalan all, s igy
> Wolframnak semmikepp sem kell az  ehhalaltol tartania (bar biztos
> ami  zicher, van neki  egy-ket fizika  professzori allasa itt-ott
> szetszorva.)   Viszont  a   zsiros szoftverek  kozotti   kereszt-
> kompatibilitas donto fontossagu, amikor a tobbfelhasznalos server
> lisense-ek  evi 30-35   ezer  dollarba kerulnek (felaron egyetemi
> arengedmennyel).    A    komolyabb  kapacitasu, un.   "scientific
> computing" (khm, bocs) te'rben egeszen  mas metrika es demografia
> ervenyes, mint PC-orszagban.  Ebben az  altalam ismert vilagban a
> Mathematica-szeru zart rendszerek pont ugy pusztulnak ki,  mint a
> dinoszauruszok.
> 
> A Maple par honapja fuzionalt a MathWorks ceggel, amely peldaul a
> MATLAB  es  Simulink   szoftvereket    fejleszti es  forgalmazza.
> Allitolag, a  Maple  es  MATLAB  tervezett  verzioiban lesz  majd
> atjaras egymashoz.  Azaz,  a  MATLAB matrix technikaja es a Maple
> szimbolikus  algebrai  erossege  mindket  terme'kben osszefonodik
> majd.  Allitolag.   De muszaj is lesz  nekik, mert  mindekozben a
> MATLAB-bal konkurralo ket nagy  farkas: az IMSL  (Houston, Texas)
> es a Precision Visuals Inc, azaz PVI (Boulder, Colorado) alaposan
> meglepte'k a szakmat...
> 
> Az IMSL es PVI mindketten  az  un.  IDL (Idealized Data Language)
> nevu interpratalt nyelvre  alapozzak a  fo termekcsaladjaikat.  A
> tobb   matematikai, statisztikai  es grafikai csomagot tartalmazo
> csaladok IMSL-IDL  ill.   PV-Wave osszefoglalo   neven futnak.  A
> 92-93-as  ev,  ugy latszik egy viharos  hidegfuzios  ev volt:   a
> Maple-MATLAB uzlet utan par  hettel az  IMSL  ceg  felvasarolta a
> sokkal jobb szoftvereket keszito,  de anyagilag megrendult PVI-t,
> s az  uj gittegylet Precision  Numerics neven jegyezkedett be.  A
> cegekkel egyutt a ket nagy szoftver csalad megfelelo csaladtagjai
> is hamarosan fuzionalnak.  Jelenleg a PV-Wave es  IMSL-IDL egyutt
> verhetetlennek latszik.  Ezek  kulon-kulon  legalabb olyan erosek
> (bar szerintem erosebbek) mint  a MATLAB, legalabbis programozas,
> grafika es  interface  technikai    vonatkozasaban osszehasonlit-
> hatatlanul fejlettebbek.   A  PV-Wave  jelenleg  vitan   felul  a
> legjobb es legrugalmasabb olyan komplex rendszer, amelyben egyutt
> van az  interpretalt  programozasi nyelv, matrix/vektor orientalt
> szintaxis es   szamitasok, statisztika es mindenhez   nagyon eros
> grafika.  Mindez megfejelve beepitett  XWindow widget keszlettel:
> azaz tetszoleges kulcsra jaro, point`n  click alkalmazas epitheto
> az egyes  problemakra.    (En magam  is, ha epp  nem mast,  ilyen
> grafikai  alkalmazasokat,  vagy   hozzajuk valo  segedprogramokat
> epitek.)   Ezen tulmenoen  a  PV-Wave    csalad   tartalmaz  kesz
> alkalmazasokat is,  amelyek ugyancsak a legjobbak koze tartoznak,
> na persze, ilyenkor vastagon fog salesman ceruzaja is. (Egyebkent
> a szaftos szoftverek a'ra, akarcsak a  hardver arak, jobbara csak
> alku alapkent szolgalnak, "negotiable", ahogy itt mondjak.)
> 
> Ezzel  szemben  a  Matlab-4.0 (legalabbis,   mondom, programozas,
> grafika, interface szempontbol)  korulbelul  annyit tud, mint  az
> IMSL-IDL ket ev elotti valtozata, s a PV-Wave-vel  meg csak ossze
> se mernem hasonlitani.   Az  IMSL-IDL  es  PV-Wave  gyenge pontja
> eleddig  a  szimbolikus matematika  hianya volt,  amely  megszunt
> azaltal, hogy  midkettejuk legujabb (jelenleg   beta)  verzioibol
> elerheto a teljes Maple.
> 
> A kereszt-kompatibilitas azonban (szerintem, de nem  muszaj velem
> egyeterteni) elsosorban nem   is  a run-time  protocoll  szintjen
> fontos.  A mar-mar  gigabajt  meretu  adatkupacokat egyre kevesbe
> tartja az ember memoriaban,  legtobbszor  fajlba irja, aztan vagy
> az  anyarendszerben, vagy  masutt porcesszalja, szu"ri, nezegeti,
> forgatja, nyomorgatja.  A 35  ezer dollarunkert nyilvan elvarjuk,
> hogy  rendszer  szaftos   adatfajlokkal is tudjon   banni.  Isten
> bizonyra  mondom,   hogy az  embereknek   csak  toredek szazaleka
> generalja az adatait  abban  a rendszerben, amelyben feldolgozza,
> vizualizalja oket.  A kuncsaftjaim tobbsege ugy jelentkezik, hogy
> valamilyen, redszerint Fortran program  kibofogte  egy  parcialis
> difegyenlet megoldasait,  pl.  kiszamolta a homerseklet es nyomas
> eloszlasat  egy kazan 1000x1000x1000-es felosztasu ege'stere'ben,
> s kipakolta a Cray-n egy diszk fajlba, ahol az tovabbi jo sorsara
> es  foleg grafikus megjelenitesre  var.  (A  dolog  termeszetesen
> mindig surgos,  mivel a  Cray  diszk-teruletert me'lyen a zsebebe
> kell   nyulnia  a   kuncsaftnak.)   Tehat    mielott  barmihez is
> kezdenenk,   eloszor  fajlt    olvasunk,   keresztbe   egy  masik
> szamitogeprol, legtobbszor binarisan, amikor is a szamabrazolas a
> ket gepen rendszerint kulonbozo.  Persze mindenre  lenne megelozo
> orvossag, kisebb-nagyobb  trukkok, de kuncsaft sose a tizenorakig
> tarto futtatas elott, hanem mindig utana jon;  amikor mar keso, s
> nekem  csak a  karomkodas,     programozas   es veget   nem   ero
> fajlkonverzio marad.  Uff.)  Tehat, akarmit is hasznalunk, legyen
> az MATLAB, Maple, vagy valami IDL alapu trutyi: az alfa  es omega
> mindig a  fajl I/O megoldasa, azaz  hogy milyen fajl formatumokat
> es adatstrukturakat tamogat a rendszer beepitetten,  illetve hogy
> legalabb mire lehet  esszeru  verveszteseg  aran kitanitani.    A
> beepitett  szolgaltatasok jelenleg minden  csomagban  botranyosak
> (viszont  az IMSL es  PV-Wave hamarosan nagyot  dob), de legalabb
> tobbe-kevesbe hazilag  fejleszthetok.  Csakhat  mindez     munka,
> munka, munka... Es sajnos nekem nekem, nekem.
> 
> A komolyabb szoftverek persze nem csak  egymasba jarnak at, hanem
> C es   Fortran konyvtarakat   hivogatnak  es  cserelgetnek adatot
> veluk.  A PV-Wave  es  IMSL-IDL  ebben  korlatlan, azaz  szabadon
> hivogatjak  a   sajat  ceguk    statisztikai,   linaris algebrai,
> difegyenlet oldogato,  veges-elem, etc.   konyvtarait.   (A Maple
> viszont ebben nagyon sivar, maximum 19 soros  in-line(!)  Fortran
> programokat tudunk beolvasgatni.)
> 
> Viszont en bisztos tuljutottam a 19 inline soron...  Amit viszont
> gyorsan ajanlhatok: mindegyik cegnek van email cime,  amelyen fel
> lehet  iratkozni  a megfelelo user  group-ba.   Kesobb beltagkent
> (pl.  beta-tester)   szaftosabb  szage'rtoi listakra  is be lehet
> sunnyogni, ami mar sokkal izgalmasabb.  A  user group-ban allando
> ertesitest  kuldenek az   esemenyekrol, fejlesztesekrol, valtoza-
> sokrol.  Nem   is kell  a szoftvert   megvenni,  hogy  ezeket  az
> anyagokat megkapja  az ember:  a tagsag egy bizonyos,  (legfokepp
> pofatlansagi) kuszobszintig csupan virtualis.  Ugyancsak  ajanlom
> kozfigyelembe, hogy mindegyik ceg orommel kuld INGYEN, rovid (par
> honap)   lejaratu  teljes,    un.    "full  evaluation   copy"-t,
> dokumentacioval, tokkal  vonoval.  Nincs vasarlasi kotelezettseg,
> a  doksi pedig  "it  requires   further  consideration" szoveggel
> megtarthato referencia    gyanant.  Az IMSL-IDL    limitalt  demo
> valtozata  anonymous   FTP-n  is  elerheto,  s majdnem tokeletes,
> univerzalis X11 vizualizacios alkalmazas epitheto belole (amilyet
> pl.  ingyen osztogatok, merhogy en  irtam  IMSL-IDL-ben,  heccbol
> magamnak).  Asszem, hogy szinte a  teljes IDL nyelvi kornyezet is
> lekerheto  Coloradobol  anonymous ftp-n, amire tulkepp  nincs  is
> szukseg, ha az IMSL-tol lehozza az ember  az elobb emlitett trial
> copy-t.
> 
> Nalunk (aruljam el vegul: Center for High  Performance Computing,
> UT-Austin) az alabbiak leteznek, es mint  a Koltai-fele Illetekes
> Elvtarshoz, "ezek is hozzam tartoznak":
>   supported:
> 	MapleV1:	Convex-220, IBM-RS600 cluster
> 	MapleV2:	IBM-RS6000 cluster
> 	Matlab3.5g:	Convex-220
> 	Matlab4.0:	IBM-RS600 cluster
>   on beta-test:
> 	IMSL-IDL:	   Sun4	  
> 	PV-Wave	Advantage: Sun4 
> 
> PS: A   jovorol megjegyezve: a   listabol   latszik, hogy szuper-
> kompjuterre ilyen rendszert (tobb okbol sem) telepitunk, s idovel
> a miniszuper Convex-220-rol is lepusztulnak.  Magyaraul, az adat-
> generalas  es  feldolgozas helyileg lathatoan szetvalik:  az adat
> vandorol  lefele a  cluster  ill.   workstation szintre.  Viszont
> idoben  kozelednek  egymashoz, s amikor   run-time kapcsolat lesz
> koztuk,   akkor  "distributed  data analysis   and  graphics"-rol
> beszelunk. Mar van ilyen, csak me'g nem kaphato a boltban.
> 
> Irjon akit mult, jelen, jovo erdekel: majd  olmot ontunk, kartyat
> vetunk. Vagy hazudok valamit.
>                               __o
>              __o             -\<,
>             -\<,  __________O / O
> __Gabor____O / O			
>

Kedves TIPP-elok!

	Elszor is koszonom mindenkinek aki valaszolt
a konteneres szalitassal kapcsolatban feltett
kerdesemre.  Azota mar fel is vettuk a kapcsolatot
az illetekesekkel.
	Viszont sajnos senki nem valaszolt a budapesti
Telnet/E-mail lehetosegekkel kapcsolatban.  Ezert
kenytelen vagyok a kerdest egy ujabb formaban feladni.
Pesten melyik ismerosomhoz kell fordulni (melyik
egyetemtol, vallalattol, kft-tol, stb), aki egy E-mail,
vagy meg inkabb egy Telnet lehetoseggel tudna
kisegiteni (mar csak azert is, hogy tovabbra is lelkes
olvasoja maradhassak a TIPP-nek :-) ).  Unokatesom
aki itt dolgozik, es meg marad egy ideig, ezen az uton
tartotta az otthoniakkal a kapcsolatot, amig az otthoni
kapocs meg nem szunt.  Es nem utolso sorban itt
a kornyeken van egy ket ismerosom (High School
tanarom, a szomszedos egyetem diakjai), akiknek csak
az E-mail cimet tudom, es egyebkent sem lenne penzem
fizetni a levelenkenti szazas postakoltseget, ha ennyi
emberel akarom  tartani a kapcsolatot.  Remelem most
tobb valaszt kapok kerdesemre, bar a hajnali haromnak
(keleti part) koszonhetoen lehet, hogy egy kicsit
zavarosan fogalmaztam.
	A valaszokat elore is koszonom:

		Czanik Peter

		
		

Ui:  "itt a kornyeken"  ==>  Lebanon, NH  USA

Eniko, nem  ertem!   Nem,  ertem,  miert  pont tolunk  kerdezed,
amikor Nalatok tortent  a dolog,  a Szent Todomany ko~ldo~keben,
Cambridge-ben: junius  22-23-24-en  egy  Wiles  nevu  princetoni
algebrai  geometer meglatogatta az  alma muttert, azaz a lokalis
csillagaszokhoz   kepesti  koordinatarebdszerben  a     szomszed
epuletet, ahol  haromnapos   szeminariumot is  tartott,  amelyre
eszerint a  csillagnezo szakkor nem volt  hivatalos,  s amelynek
vegen a pali  mintegy  zarojelben, behuzott nyakkal  az  istenek
haragjatol rettego hangon  jegyezte meg, hogy  "es evvel  a Nagy
Fermat Tetel is be van bizonyitva",  es varta, hogy megnyiljanak
az Egek kapui,   s lesujtsanak ra   a  joggal  felboszult  Zeusz
villamai.  Azonban egesz dolog  akkora sus-kusban zajlott,  hogy
nemhogy   a csillagaszok,  de  meg   az Istenek  se tudtak rola,
merhogy nem is figyeltek  fol  eloadas cimere, mer az   svindlis
modon direkt valami "P-edik Galois reprezentaciok" meg egy csomo
japan szamuraj, "Iwasava" meg "Taniyama"  volt, azaz garantaltan
csupa  olyasmi,     amire a    csilagaszok   es  az    e'g egyeb
halhatatlanjai  veletlen  se tevedjenek  be, szoval   csak  hogy
szavamba ne  vagjak,  a dologrol csak  annyit lehet  tudni, hogy
semmitse  lehet  tudni.   A    bennfentesek  aszongyak,  hogy  a
megertesehez   olyan  onallo   eletre kelt  algebrai  geometriai
legtornasz  mutatvanyokat kell   tudni,  amelyeket allitolag   a
beltagoknak   is csak  egy  ezreleke ertene,   es  hogy ugy kell
megszo~kni a logikai  paradoxonok  halalos szoritasabol,  amihez
kepest  Hudini, a  nagy szabadulomuvesz vilagszama  a NY-Bostoni
vonaton loszar  volt.   Persze,  csak  az  irigyseg zold  me'rge
keseriti habosra epejuket, amido"n az  egyik guru aszongya, hogy
o" mar 1987-ben ugyanezt, es ugyanugy.   Egyebkent ez az a pali,
aki a  foga feherje mellett  azonnal  kimutatta, hogy az 1953-as
szuletesu  Wiles bizony   jol   megszivta, hogy  Phileas Fogghoz
kepest  forditott iranyban kozelitette meg Princetonbol Angliat,
s ekepp a vasarnap-hetfo vonal nem-keresztezesevel egy napot nem
nyerven Junius  24-en reggel a habos  kakao es a masodik piskota
kozott betoltotte  a negyvenedik eleteve't,   s  emiatt  a  neki
megszavazando Fields-medalt es az avval jaro penzdijat a londoni
rendo"ra'rvak kozott kell  szetosztani.  Eleg az hozza, hogy nem
tudom, Fermat hogyan bizonyitotta, ha egyaltalan totta a tetelt,
de azt konnyen el tudom hinni, hogy valoban nem  fert neki oda a
margora, de az  minden esetre valoszinu, hogy  nem  kellett neki
Galois reprezentacio,   legfokepp azert, mert ehhez  o"k  ketten
nemikepp hibas sorrendben eltek.   Szoval, nem tudom, es senkise
tudja, hogy lehet-e hinni a hirnek,  hogy be van-e  vagy nincs-e
be, de Wiles minden esetre nagyon be van,  hogy a  tetel esetleg
megsincs  be,  olyannyira, hogy nem  is nyilatkozott,  hanem ezt
rahagyta az irigyeire,   ami ugyebar  a tudos egyetlen  jutalma,
marmint a Fields medal mellett.  Szoval  a palinak allitolag het
evig tartott, amig a Nagy  Magvas kipattant, ami raadasul hiheto
is, mert peladul Hilbert aszonta, hogy o" hozza  se fog a Fermat
tetelhez, mert ahelyett, hogy harom    evig keszulne egy   rossz
bizonyitasra, inkabb az eletmuve't alkotja, amit nagyon helyesen
tett, kulonosen azert,  hogy ezt 1920-ban  mondta, es ezutan meg
23 evet elt, napersze  mar 20-ban is  70  eves volt,  amikor mar
kulonben is megfontoltabb az ember.   Na,  persze azt sem tudom,
hogy Fermat a tetelhez  kepest  mikor  elt, es azt  vegkepp nem,
hogy az  ominozus  margobejegyzest  esetleg nem  csak  szamarful
helyett csinalta-e,  dehat ez csak spekulacio.  A   teny viszont
az,  hogy  egy   csapasra  megvaltozott  a  csillagok jarasa   a
matematika ege'n (felho"sodes miatt ezt ugyancsak nem eszlelte'k
Eniko"e'k), a bolygok  kitertek palyajukrol, a Venusz ketszer is
leperturbalt, s a  Hold  tevedesbol ujra  megallt Gilead felett,
mer aszitte,  hogy mar  megint  Jozsue  szol neki, s   ekozben a
szamelmelet langolo  szemuvegu  messiasa par idu~lt orientalista
szamara a szamuraj neplelek melysegeirol  tart eloadast, Iwasawa
tetele,   Tamagawa  szamok, es  Taniyama sejtese,   meg ilyenek.
Allitolag a pacak azt latta be, hogy  egy bizonyos Taniyama nevu
nepi harcos sejtese igaz, s ekepp a Nagy Fermat (sajatmaganal is
nagyobb) tetele ugyancsak igaz.  Merhogyha csak egy hangyanyival
kevesbe volna igaz, mint amennyire az, akkor letezne'k egy olyan
elliptikus gorbe,  amely  tisztesseges te'rben megse letezhetik.
Napersze,  hogy    mi a    ter tisztessegtelensegenek azon foka,
amelyben egy igazhitu elliptikus gorbe nem erzi jol magat, arrol
egyelore   nem   is   beszelnek,  azonban  a  feltekeny irigyseg
kutmergezo  pletykaja szerint ez nem is  fontos,  mer csak arrol
van szo,  hogy az amerikai  su~to"ipar Princetonban nem  gyartja
azt az  egyebkent parasztikus  euklideszi  doughnut-ot amire  az
inkriminalt   elliptikus gurbanc   Europaban  mindenutt hajlando
feltekeredni, s   ilymodon   ez az egesz  vircsaft  nem  is  egy
tudomanyos  enigma,  hanem  pusztan   a  fa'nkliszt  atmenetileg
alacsony  sike'rtartalmanak  kovetkezmenye,  s   ekepp a  ne'met
akademia 7500 markas  tiszteletdija't haladektalanul vissza kell
tenni a   berlini spo'rkasszaba, az   egesz bizonyitas  romba, a
szamurajok pedig majd kardjaikba do"lnek.
                              __o
             __o             -\<,
            -\<,  __________O / O
__Gabor____O / O

Kedves TIPPelok!

Most lattam/olvastam, hogy egy dokumentum az amerikai magyar szervezetek
listajaval valahol itt kering a halozatban, csak sajnos en mar nem tudom
megtalalni -- nem tudna valaki elkuldeni? (Azt irta valaki, hogy a TIPP
1038-as szamaban jelent meg talan -- probaltam megkeresni, de az arch-ban
mar nincs benne...)
	Egy szo mint szaz, kuldje mar el valaki, legyen szives!
	Elore is koszonom!
	Udvozlettel,

	Fenyvesi Anna
	

ATTENTION: Computer Programmers
ATTENTION: Data Processing Professionals

   Tired of ink-smudged fingers?  Tired of the drudgery of looking
through newspaper ads to find a job?

   Do you use recruiting firms?  Wouldn't you like to have more
control over your jobs search?

   Introducing *ECCO-BBS*.

     ECCO-BBS is:

     o A FREE service for Programmers and Data Processors,
     o A computerized bulletin board which contains listings from
       recruiting firms and corporations in the New York Metropolitan
       Area (NY, NJ, CT) which:
       1) Allows YOU the user to run searches based on YOUR skills to
          match against those needed by employers,
       2) Allows you to search a specific region in the NY Metro Area
     o Available 24 Hours a day, 7 days a week 

   We already have hundreds of jobs listings on line.  Log in often as
new listings may appear AT ANY TIME!

   The best part is EVEN THE CALL IS FREE.

   To call: Dial 1-800-ECCO-BBS
                (1-800-3226-227)  Settings 8N1, ANSI-BBS terminal.

-Henry Sobel

P.S.  *Please* tell the firms you contact that you saw the listing on 
      ECCO-BBS.  They need to see that it is working for them, so it 
      can continue to work for you.

Borosy Andras Peter kerdesere: Magyarorszag 1941-ben allt at a jobboldali
rendszerre nemet katonai es politikai nyomasra.
Bozoki Barna