A luca sze'ke a a Luca-napjahoz (dec.13.) kapcsolodik.  A Gergely-fele
naptarreform szerint ez volt az ev legrovidebb napja.  Ez az oka, hogy a
legutobbi idokig a magyar parasztok innen szamitotta'k a nappalok
hosszabodasat.  Ezen a napon az asszonyok nem dolgoztak.
Ekkor kezdtek hozza a ferfiak a Luca-sze'k ke'szitesehez, melynek egyes
darabjait ma's-ma's fabol egy-egy nap faragtak, ugyhogy eppen a karacsonyi
misere legyen keszen.  Aki erre rault a misen, az meglatta a nagyszarvu
boszorkanyokat a templomban, de mar szaladniai is kellett hazafele,
mert ha felismertek, szetteptek volna.

Dunantulon a gyerekek ezen a napon sorba jarjak a hazakat, es mondokaval
varazsoljak meg a tyukokat, hogy egesz evben tojjanak.  Az egesz haz
nepenek versben kivannak minden jot.
Luca, Luca, kitty, kotty!
Sa'p, sa'p, rud, rud, kukuriku!
Annyi csirkejuk legyen,
Mint e'gen a csillag!
Annyi pe'nzuk, bu'zajuk legyen,
Mint foldon a fuszal!
Akkora kolbaszuk legyen,
Mint az orszagutja!
Akkora szallonajuk legyen,
Mint az utcakapu!
A doktor, a patika e'hen haljon,
A barmuk a zsirto'l megfulladjon!
Luca, Luca, kitty, kotty,
Kukuriku!

Ha tobbet akarsz olvasni e nap hiedelmeirol, tortenelmi elozmenyeirol,
nemzetkozi, etnografiai osszefuggeseirol akkor tobb konyv kozott
valaszthatsz, de Ro'heim Geza irta az elso monografiat.

Udvozlettel: Marta

Ps.  A TIPPben is te kerdeztel Luca naprol?

Kedves Maria!

Ez egy meglehetosen szubjektiv velemeny volt, lehet, hogy a szo nem a
legszerencsesebb.

1. Uris konyvei lekturok, rendkivul olvasmanyosak, jol ir az urge. Nekem
pl. tetszettek, nem azert irtam, hogy propaganda, mintha nem tetszettek
volna.

2. Ugyanakkor rendkivul partosak es egyoldaluan mutatjak be az
esemenyeket. Ezert irom, hogy propaganda, nehogy az istenert valaki kesz
tenyeknek vegye, amiket olvas benne.

3. Amugy meg en nem teljesen pejorative ertettem a propaganda szot. Sot!
Adna az Isten nekunk magyaroknak egy ilyen irot, aki igy tudna irni a
magyar tortenelemrol, hogy az egesz vilagon bestseller lenne. Mindjart
jobban ismernenek bennunket! Ugye emlekszel a "miert nem ismert a magyar
kultura kulfoldon?" c. vitara?

A minap volt itt a TV-ben a Home Alone 2 - Lost in New York c. film.
Tudjatok, amikor a kolok (Kevin) rossz repulore szall, es a csalad osszes
penzevel meg hitelkartyajaval NY-ba kerul, mig a csalad Floridaban
"nyaral". Na ezt csak azert irom, mert keseruen megjegyeztem: 
Ugy lehetne legjobban ismertte tenni Magyarorszagot a taplo amcsik
koreben, ha megcsinalnak a Home Alone 3-t: Lost in Hungary. Kevin
Budapestre vetodik, mig a csalad mondjuk Romaban rostokol. Nem akarja
valaki megirni a fogatokonyvet? :-))))

Na szumma-szummarum, en is tisztelem az izraeli hebereket harcukert, de
van egy csomo dolog, amirol se Uris nem ir, se beszelni nem "divat" rola.
Ezert irtam azt, hogy propagandaregeny.
Udv
Dezso

D

Kedves Maria es Dezso!

Leon Uris konyvei talan valoban nem propagandakonyvek, de igazabol jonak 
sem nagyon nevezhetok. Az Exoduson kivul szerintem egyiket sem erdemes 
elolvasni.

Ha jo es olvasmanyos zsido "propagandakonyvet" keresnetek, en Hermann 
Woukot ajanlom. Az En istenem nem regeny, de leirja a vallas alapjait, es 
hogy egy amerikai, vallasos zsido hogy latja, eli meg az zsidosagat.

A Kivul, belul ugyanez, csak regenyben. Nagyon jo, csak a magyar forditas 
talan nem az igazi. Aki tudja, olvassa el angolul, aki nem, annak azert a 
magyar forditast is batran ajanlom. Mindenkinek erdemes korra, nemre, 
vallasra, antiszemitizmusra es cionizmusra valo tekintet nelkul.

A Remeny I-II es a Dicsoseg I-II Izrael Allam tortenetet mutatja be 
1948-tol 1988-ig. Regenynek nem jok, de tortenelemkonyvnek igen. Persze 
csak amennyire regeny jo lehet tortenelemkonyvnek. Szoval akit erdekel 
egy kis orszag negyven evi tortenete hat nagy haboruval, az olvassa el. 
Soknak latszik, de gyorsan elintezheto. (A cselekmeny batran atugorhato, 
a hatter eleg pontos es hiteles.)

Jo szorakozast!

Tibi

Kedves Mindenki!

Megprobalom leirni a Hanuka unnepenek tortenetet, remelem ebbol az is ki 
fog derulni, mit is unnepelunk Hanukakor. Sajnos sem tortenesz, sem 
gyakorlo zsido nem vagyok, ezert az esetleges hianyossagokert elnezest 
kerek.

A Hanuka a Feny Unnepe, es a Csoda Unnepe is. Ez az egyetlen olyan unnep, 
ami nem a bibliai korokbol ered. 

A tortenet persze Adamnal es Evanal kezdodik, de van sorlimit is. 8-) 

Igy IV. Antiochos Epiphanesnel kezdem, aki Syria kiralya volt. I.e. 
170-ben Antiochos haborut inditott Egyiptom ellen, eleinte sikerrel, de 
azutan a romaiak nyomasara vissza kellett vonulnia. Hogy megse 
kudarccal terjen vissza, hazafele beugrott Jeruzsalembe, kicsit 
kirabolta, azutan hazament Antiochiaba. Mivel voltak hivei 
Jeruzsalemben, akik kinyitottak neki a kapukat, ostrom nelkul 
elfoglalta a varost, megolette az ellenpart hiveit, majd a 
zsakmannyal szepen tavozott.

Ket evvel kesobb visszatert, ezuttal mar nem szerenykedett. Bekes 
szandekot szinlelve elfoglalta Jeruzsalemet, es ezuttal teljesen 
kirabolta. Idezem egy kicsit Flaviust:
"...Tehat teljesen kifosztotta a Templomot, elhurcolta a szent 
edenyeket, az arany mecstartokat, az arany oltart, az asztalt es a 
tomjentartokat es meg a bisszusbol es skarlatszovetbol keszult 
fuggonyoket sem hagyta ott."
A lakossag egy reszet leolette, a tobbieket fogsagba hurcolta, a varost 
folgyujtatta, a falakat leromboltatta. A Templomban disznokat aldozott, 
megtiltotta az istentiszteleteket es  korulmetelest. Szoval mindent 
elkovetett, hogy belopja magat a zsidok es istenuk szivebe.

Megelegelte ezt a hasmoneus Mattatias, egy papi csalad sarja. (A dedapjat 
hivtak Hasmonnak.) Otthagyva mindenet, fiaival (volt neki ot) kivonult a
pusztaba, es az ellenallok vezereve lett. Nem sokaig, egy even belul
meghalt. 

Utodja fia lett, Judas Makkabeus (Juda Makabi). Meglepo modon fiverei 
segitettek es tamogattak, a nep nagy resze szinten, igy viszonylag kis 
seregeivel le tudta gyozni Antiochost. Ket ev utan elerkezettnek latta 
Jeruzsalem visszahoditasat. Addigra Antiochos seregeibol nem sok 
maradt Judeaban, igy konnyen sikerult is, a hagyomany szerint napra harom 
evvel a Templom elfoglalasa utan, Kiszlev ho 25. napjan ujrakezdtek az 
istentiszteleteket.

Judasbol fopap lett, ami nem zavarta abban, hogy  behodoltassa a 
kesobbiekben a szomszedos nepeket. Halala utan Jonatan, a testvere lett
az utoda, kilenc ev utan fopapkent is. O epittette ujja Jeruzsalemet. 
Nem sokaig volt fopap, elfogtak es megoltek. Simon, egy ujabb 
testver lepett a nyomaba mind fopapkent, mind fovezerkent. Simon 
fejezte be, amit fiverei elkezdtek, o szabaditotta meg a nepet teljesen 
a makedon uralom alol.  
A Hasmoneus dinasztia egeszen Herodesig uralkodott.

Visszaterve Jeruzsalem visszahoditasara. A megszentsegtelenitett 
Templomot meg kellett tisztitani, hogy ujra meltokeppen lehessen benne a 
szertartasokat megtartani.
Ujra meggyujtottak a Menorat, a hetagu lampast. A problema csak az volt, 
hogy osszesen egy napra valo koser (szent, tiszta) olaj allt a 
rendelkezesukre, viszont az olaj koserolasa nyolc napig tart, tehat 
utanpotlas csak nyolc nap utan lesz. Ekkor tortent a csoda, az egy napra 
valo olaj nyolc napig egett, igy volt ido az utanpotlasra.

Az unnep is nyolc napig tart. Oromunnep, a kisebb jelentoseguek kozul. 
Minden este gyertyat gyujtanak. Az elso este meggyujtanak egy gyertyat (a 
szolgagyertyat), es azzal egy masikat. A tobbi napokon mindig az 
elozonel egyel tobb gyertya eg. A szolgagyertyat szabad csak gyufaval 
meggyujtani, a tobbit a szolgagyertyaval. A gyertyatarto, amit 
hasznalnak, a hanukia, kilenc karu, hiszen a nyolcadik napon nyolc 
gyertya eg, es a szolgagyertya. Ne keverjetek ossze a menoraval, ami csak 
het karu, es a meg Mozes idejen keszitett hetagu arany lampast (a Menorat)
szimbolizalja. A menorakat manapsag mar csak disznek hasznaljak, a 
legritkabb esetben gyujtanak bennuk gyertyat. A Menora tortenete kulon 
egy regeny.

Szokas (valoszinuleg a karacsony mintajara) a gyerekek megajandekozasa.  
Olajban sult es krumplival keszult eteleket esznek. Az olaj logikus, de 
hogy krumplit miert esznek, azt sajnos nem tudom.
A gyerekek trenderlivel jatszanak (kvazi negyoldalu dobokocka).

Judas Makkabeus a mai napig nagyon nepszeru. Tobb sportegyesulet van rola 
elnevezve, mint a nagy szovjet hosrol Dinamorol, (a Makabi Haifa kb.
egy eve elverte az Ajaxot, meghozza zold-feherben), az en 
betegbiztositom neve Kupat Holim Makabi, es a legjobb itteni so:r neve is 
Makabi... ;-) (Nem vicc!)

Meg valami, ami ugyan nem tartozik szorosan Hanukahoz, de erdekes. Az 
etiop zsidok Dan torzse leszarmazottainak tartjak magukat. Mivel ok meg 
joval a fenti esemenyek elott Izrael foldjerol Afrikaba mentek, az osszes 
zsido unnepet megtartjak, kiveve Hanukat. Az egyik legerosebb erv az 
mellett, hogy ok tenyleg zsidok, az volt, hogy NEM unneplik Hanukat. Ha 
csak nemregiben (ertsd max. 2000 ev) tertek volna be, akkor nyilvan 
Hanukat is atvettek volna.

Mostanra ennyi, ha gondoljatok, irok majd masrol is.

Tibi

Re: hangutanzo Monteverdi
Nekem speciel tetszik a 'concitato' stilus.
Mas. A multkor hallottam egy barokk muvet egy Jol Temperalt Klaviron
eloadva, es utana valami 'mean' (atlagos??) hangulasun, eg es fold volt a
kulonbseg az utobbi javara. IMHO.
Sulyok Tamas
Los Angeles

Sziasztok!
En is varom mar a beszamolot!
Es van egy kerdesem is: Illik-e levelben boldog uj evet es  es karacsonyt 
kivanni egy zsido ismerosomnek? Hogy an unneplik ok a Karacsonyt (ha 
unneplik)?  (tenyleg: pontosan mikor kezdodik a zsido uj ev?)
Es mi a helyzet az orosz ismerosommel? Neki kuldhetek ezugyben 
jokivansagokat? Ha jol tudom, a Karacsony naluk nem igazan unnep...
A valaszokat elore is koszonom!
Udv,
Andras

Sziasztok!
Erdekelne egy Passolini filmografia, szivesen olvasnak rola itt a 
Kultura hasabjain.
Passolinitol idaig csak a ~Salo avagy a sodoma 120 napja~ cimu 
alkotast lattam. Hat nem semmi! Erdekelne a ti velemenyetek is ezzel,
vagy mas Passolini filmmel kapcsolatban.
Ha mas nincs, akkor megteszi egy WWW cim is.
Ha filminyenc vagy akkor ez a film kotelezo!!!
                                Udv: Elpy

Ami itt kovetkezik, NEM vitairat.

Epeszu eloadomuvesz nem azt tuzi ki celjaul, hogy egy munek valamely 
konkret korabeli eloadasat reprodukalja. (Bar van kivetel: egy 
mulatsagos esetrol majd mindjart irok, ha el nem felejtem.) Viszont 
_valamilyen_ mertekben azert minden zenesz igyekszik tajekozodni a 
zeneszerzo (felteheto) szandekairol. Nagyon ritka az olyan 
zongorista, karmester etc., aki ugy veli, hogy elegendo _pusztan_ a 
kottara hagyatkozni, mert abban ugymond "minden tudnivalo benne van".
(Kivancsi volnek, az utobbi kategoriaba tartozo muveszek mit kezdenek 
az olyan barokk tempojelzesekkel, mint pl. "largo vivace"! Eleg 
gyakori, pl. Handel operaiban.)

A HIP zeneszekre az jellemzo, hogy igyekeznek _minden_ hozzaferheto 
informaciot beszerezni az adott muvekre, s veluk kapcsolatosan a 
szerzo szandekaira vonatkozoan. Termeszetesen tisztaban vannak azzal, 
hogy tokeletes utanzat nem letezik - _de nem is kivanatos_!! Valaki 
az 1970-es evekben azt irta az Early Music folyoiratban, hogy 
autentikus eloadas nem kepzelheto el autentikus hallgatosag nelkul, s 
en 100 szazalekig egyetertek vele. Csak gondoljunk arra: a mai ember 
fule tele van olyan zajokkal (TV, radio, motorzugas stb.), melyek 300 
eve ismeretlenek voltak. Ha manapsag az utcarol belepunk a 
koncertterembe, idobe telik, mire alkalmazkodunk az ott honolo 
csendhez, ha ugyan sikerul egyaltalan.

Mennyire huek tehat a HIP eloadasok az eredeti hangzashoz? Nem 
tudjuk. De: Richter zongoran eloadott Goldbergje _biztosan_ nem az; 
Koopman csembalo-valtozata _talan_ az. A kerdes, mely itt felmerul 
(legalabbis szamomra): vajon milyen mertekben kell egy eloadonak 
figyelembe venni mindazokat az informaciokat, amelyek a szerzo 
szandekaira vonatkoz(hat)nak?

A valaszt mar tegnap megirtam: semmilyen mertekben. A vegeredmeny az, 
amely ertekmero, nem valamifele elozetes spekulacio.

CSAKHOGY.

Szeretnem, ha az itt kovetkezoket vegiggondolnak mindazok, akiket 
erdekel a tema.

Eloszor is, ne altassuk magunkat: nemcsak a barokk vagy reneszansz 
hangzas veszett el orokre szamunkra. Arrol sincs fogalmunk, hogy pl. 
Chopin etudjei vagy Mendelssohn szimfoniai hogyan hangozhattak 
"eredetiben". Igaz, a zongorista es karmesteri tradicio folyamatos az 
utobbi 150-160 evben - de ugye senki nem gondolja komolyan, hogy az 
azota elt 7-8 nemzedeknyi tanitvany fo torekvese az volt, hogy egy az 
egyben lemasolja mestere produkciojat? Ergo, napjainkra ezek a muvek 
is jelentos valtozason mentek at, hagyomany ide vagy oda. Ajanlom 
mindenkinek Kocsis Zoltan legujabban megkezdett Bartok-osszkiadasat 
(zongoramuvek). Kocsis interpretacioja _gyokeresen_ elter _minden_ 
altalam korabban hallott felfogastol! Marpedig, mint o maga allitja, 
minden eloadoi donteset evekig tarto kutatomunka elozte meg, melynek 
soran aprolekosan tanulmanyozott minden rankmaradt Bartok-felvetelt, 
keziratot, leveleket, akarmit. Kocsis gyokeresen szakit egy letezo, 
eros hagyomannyal - nyugodtan nevezhetjuk ot HIP zenesznek, 
legalabbis ami Bartokot illeti. Iteljuk el most ot is? (Engem 
egyebkent egyszeruen lenyugoznek ezek a felvetelek!)

Most akkor vegyuk a Goldberg-variaciokat, mondjuk Richter 
eloadasaban. Ebben a muben van egy tetel, melynek cime Ouverture 
(vagy Alla Francese, sajnos nem emlekszem fejbol). Richter eljatssza 
ezt a tetelt egy Steinway zongoran, melynek hangolasa egyenletesen 
temperalt (a tovabbiakban: ET), meghozza ugymond "pontosan azt 
jatssza, ami a kottaban van".

Eppen a HIP mozgalomnak koszonhetoen az utobbi mintegy 30 evben a 
muzikologia tudomanya megdobbento felfedezeseket tett a kottaolvasasi 
konvenciokat illetoen. A dolog lenyege igy foglalhato ossze: a barokk 
zeneszek altalaban NEM AZT JATSZOTTAK, AMI A KOTTABAN VAN. (Persze ez 
csak a mi (romantikus) szemszogunkbol van igy; egy barokk zenesz 
termeszetesen meggyozodessel allitana', hogy o igenis azt jatssza, 
ami irva vagyon.) Rengeteg eloadasi konvencio letezett, amelyeket - 
eppen mert mindenki szamara magatol ertetodoek voltak - nem jeloltek 
a kottaban. Nem akarok szakmai fejtegetesekbe bocsatkozni (a tema 
irodalma a szo szoros ertelmeben tengernyi, egy resze me'g magyar 
nyelven is hozzaferheto), ezert csak annyit: a francia nyitany-
stilusu muveket nagyon eros tulpontozassal, es viszonylag elenk 
tempoban kell jatszani. Es meg egy fogalom, amelyre mindjart 
hivatkozni fogok: az un. "notes inegales", az egesz barokk koron 
vegigvonulo "egyenlotlen jatek", melynek lenyege: egyenlo 
hangertekekben lejegyzett hangokat az eloado izlese szerint enyhen 
vagy erosen pontozottan jatszhat, sot a pontozast meg is fordithatja, 
tehat akar egy hangpar elso hangjat veheti rovidre, a masodikat 
hosszabbra.

Most pedig terjunk vissza a fent emlitett Richter-produkciohoz. 
Emlitett esetben Bach szandekaihoz kepest nem fog stimmelni: 1. a 
hangszer; 2. a hangolas; 3. a ritmus; 4. a tempo. Nem jogos-e vajon a 
felvetes, hogy itt mar nem annyira Bach muverol, mint inkabb annak 
valamifele atiratarol van szo?

Azoknak, akik habozas nelkul nemmel valaszolnak, megfontolasra 
ajanlom az alabbiakat.

Vegyunk most egy jol ismert Bartok muvet, mondjuk az Allegro 
barbarot. Tegyuk fel, valaki eljatssza ezt 1/4 kommas kozephangos 
hangolasu Ruckers csembalon, adagio tempoban, notes inegales-t 
alkalmazva. Hajlandoak volnank-e napirendre terni a dolog folott 
annyival, hogy hat igen, mindossze az eloado szubjektiv donteserol 
van szo, de azert a mu az maradt, ami? Erosen ketlem. Marpedig a 
lenyeget tekintve ez ugyanaz, mint az elobbi pelda Richterrel!

Azt hiszem, ez az a pont, ahol kulonbozik az en hozzaallasom es 
Fencsik Gabore. Gabor, ha jol ertem, azt varja el egy eloadastol, 
hogy minel nagyobb muveszi ertekkel birjon. En ellenben - nem tehetek 
rola - kivancsi vagyok a szerzo (feltetelezheto) szandekaira IS (eros 
hangsuly az IS szon!!!). Es mielott ismet vitaba bonyolodnank: 
keszseggel elismerem, es oszinten vallom, hogy a muveszi ertek az, 
ami donto. (De hat ezt mar tobbszor leirtam.) Richter eloadasa, 
meglehet, tobbet er, mint az osszes, minden korabeli szempontot 
figyelembe vevo "autentikus" produkcio egyuttveve, meg akkor is, ha 
Richter - meggyozodesem szerint - Bach muvenek _atiratat_ jatssza. De 
hat hol az a dontobiro, aki illetekes ebben a kerdesben - marmint a 
muveszi ertek kerdeseben - kimondani a vegso szot?

--------

Termeszetesen a barokk es a modern hangszerek kulonbozosegerol 
megkezdett eszmefuttatast folytathatnam a vegtelensegig. Itt van 
mindjart a billentyus hangszerek hangolasanak vegtelen gazdagsaga. 
Ellentetben a napjaink zongorajan egyeduralkodo ET-vel, ahol _minden_ 
hangkoz hamis (az oktavot kiveve), a 16-17. szazadban altalanosan 
elterjedt volt az un. 1/4 kommas kozephangos hangolas, gyonyoru, 
abszolut tiszta tercekkel (aki egyszer ilyet hallott, soha nem 
felejti el!). Vagy a 18. szazadi un. jol temperalt hangolasok 
(Werckmeister, Vallotti, Kirnberger, temperament ordinaire stb.), 
amelyekben a hangnemek nem voltak egyformak - ez az un. hangnem-
karakterisztika - : voltak tisztabb hangnemek (C-dur, F-dur, G-dur) 
es "hamisabbak" (Cisz-dur, Asz-dur, Fisz dur). Ezekben egy modulacio 
pl. Fisz-durba _valodi_ feszultseget kelt a hallgatoban, leven a 
hangkozok itt hamisabbak; majd a visszateres egy tisztabb hangnembe 
joval nagyobb megkonnyebbulest okoz, mint egy egyenletesen temperalt 
hangszeren. Ismet egy kifejezoeszkoz, mely napjainkra elenyeszett!

Aztan a barokk fafuvok, melyek hangolasa talan az 1/6 kommas 
kozephangos hangolashoz all legkozelebb. Pelda: ahhoz, hogy barokk 
fuvolan mondjuk Asz-durban tisztan jatsszunk, kulonleges trukkok 
szuksegesek (villafogasok, arnyekolas), melyek alapvetoen 
befolyasoljak a hangszint. Nemi tulzassal azt mondhatnank, hogy Asz-
durban mintha minden hang kulonbozo hangszeren szolalna meg. Ismet 
egy kifejezoeszkoz: egy Asz-durban jatszo barokk fuvola kivaloan 
alkalmas a tevelygo, Istent (hiaba) kereso lelek megjelenitesere. 
Mondanom se kell, Bach _termeszetesen_ ezt az effektust is 
kihasznalja kantataiban...

Na, most mar tenyleg befejezem, mielott belebolondulok.

Varga Gyorgy

PS Ja, bocs, a mulatsagos sztori!! Christopher Hogwood, az egyebkent 
kituno Academy of Ancient Music vezetoje neha valoban tulzasba viszi 
a "korhuseget". Egy Beethoven-murol (nemtom melyikrol) tudjuk, hogy 
osbemutatoja valamilyen herceg vagy mi kastelyaban volt, amator 
zeneszek reszvetelevel. Namarmost, Hogwood fejebe vette, hogy 
reprodukalja az "eredetit", ezert egy pocsek akusztikaju teremben 
jatszotta lemezre a muvet, meghozza ugy, hogy zeneszeivel 
_egyaltalan nem_ probaltak elotte. Aztan kiadta CD-n. En nem 
hallottam, allitolag valami borzalom. Hat igen, nagy az Isten 
allatkertje... :-)))

Kato Zoli irja:
> Nem tudja
>valaki, hogy milyen nyelven enekelnek az utolso szamban (Evening Land,
>vagy valami hasonlo a cime). Azt hiszem a Twelve Moons albumon is   
ugyanaz
>a no enekel, no de milyen nyelven?? Es mi lehet, a dalok szovege? Vagy
>ennek nincs jelentosege?

A nyelv valoszinuleg norveg. Nincsenek bent a boritoban/fuzetben a
szovegek? Ugy emlekeztem...

De hadd ajanljak meg mas Garbarek lemezeket is:
Eventyr
Madras

Es meg egy csomo ... Holnap bovebben.

Udv
Attila

Hallotta mar valaki a Goldberg variaciokat Keith Jarrett eloadasaban,
csemballon? Nekem nagyon tetszik, kivancsi volnek masok
velemenyere.

Udv
Attila